2014. augusztus 25., hétfő

Hogyan építsd (vagy törd össze) egy gyerek lelkét

(kicsit "amerikai", kicsit nyálas, de azért van benne valami)



“Ha fogyni szeretnél, melyik hozzáállás lenne motiválóbb számodra?
Kövér vagy. Addig nem veszek neked új ruhát, amíg le nem fogysz.
Vagy:
Menjünk el egyet sétálni vacsora után.
Készítek neked egy salátát.
Szeretlek, úgy szeretlek, ahogy vagy.
Ha meg kellene tanulnod úszni, melyik hozzáállás lenne motiválóbb számodra?
Nem akarom hallgatni, ahogy itt sírsz. Nyomás be a vízbe és ússzál! Ne viselkedj úgy, mint egy kisbaba!
Vagy:
Itt leszek melletted.
Meg tudod csinálni. Ha nem ma, akkor majd holnap újra megpróbáljuk.
Szeretlek, úgy szeretlek, ahogy vagy.
Hogy ha jobban oda kellene figyelned a tisztálkodásra, melyik hozzáállás lenne motiválóbb számodra?
Mi ez a bűz? Csodálom, hogy vannak még barátaid.
Vagy:
Menjünk el a boltba, és vegyünk neked egy dezodort.
Olyan finom illata van a hajadnak, amikor frissen van mosva. Szerintem minden nap meg kéne mosnod.
Szeretlek, úgy szeretlek, ahogy vagy.
Ha az asztali viselkedés szabályait kellene megtanulnod, melyik hozzáállás lenne motiválóbb számodra?
Úgy eszel, mint egy malac. Látni se bírom, ahogy zabálsz. Undorító vagy.
Vagy:
Minden falat után megpróbálom lerakni a villámat, látod? Szeretném, ha megpróbálnál utánozni engem. 
Köszönöm, hogy csukott szájjal rágod meg az ételt.
Szeretlek, úgy szeretlek, ahogy vagy.
Ha egy kicsit ügyetlen és rendetlen vagy, mi tudna jobban motiválni, hogy felelősségteljesebbé válj?
Semmit nem bírsz normálisan megcsinálni? Vagy elhagysz valamit vagy rendetlenséget csinálsz magad körül!
Vagy:
Mindenki hibázik néha. Így tanulunk.
Nem olyan nagy dolog ez – csak fogj egy rongyot és takarítsd fel magad után.
Szeretlek, úgy szeretlek, ahogy vagy

Egész életemben kövér voltam, féltem az úszástól, néha büdös voltam, nem tudtam helyesen viselkedni és rendetlen voltam. Azokban az időkben nagyon jól jött volna egy kis bátorítás. Így aztán, amikor azt láttam, hogy egy kisfiút kiparancsolnak a medencéből, mert félt úszni, a napszemüvegem mögött potyogtak érte a könnyeim. Láttam az apa szemében a csalódottságot, ahogy a didergő, térdeit szorosan átkaroló fiára nézett. Az a férfi nagyon szerette volna, ha a fia megtanul úszni. De talán azt gondolta, hogy ha leszidja őt és nem vesz tudomást a könnyeiről, akkor azt éri el, hogy legközelebb jobban próbálkozzon majd a fia?!

Bizony volt olyan idő az életemben, amikor én is így gondoltam…
egy kislányról és a furulyájáról,
egy kislányról és az állandó rendetlenségéről,
egy kislányról és az állandó lassúságáról,
egy kislányról és arról, hogy képtelen volt megtanulni biciklizni.
“Játszd el még egyszer azt a dallamot, de hát nem is próbálsz meg odafigyelni rá!” “Már megint kilöttyintetted? Ugye nem mondod komolyan?” “Hányszor kell még elmondanom, hogy siess már?” “Minden más gyerek megtanult már biciklizni, most már épp itt lenne az ideje, hogy te is megtanulj.”
Minden egyes kemény szóval, minden egyes rosszalló pillantással és csalódott fejrázással az a kislány egyre kisebb lett. Az önbizalma csökkent. A magába vetett hite csökkent. A ragyogása csökkent. Aztán egy nap egy legyőzött ember szavai szóltak belőle:
“Anya, én csak jó akarok lenni,” sírt a kislány,aki valaha imádott a kedvenc furulyáján játszani. Most pedig lerakja a kedvenc hangszerét a földre és azon gondolkodik, egyáltalán kezébe vegye-e még valaha.
Idővel az állandó kritikám és a rosszalló arckifejezéseim elhitették vele, hogy nem elég jó.
Idővel összetörtem a gyönyörű lelkét — azt, ami kivételessé és ragyogóvá tette őt.
Motiváltam őt? Hát, nem igazán.
Van egy nagyon finom határ a segítőkész felnőtt iránymutatás és a tekintélyelvű megszégyenítés és lekicsinylés közt (ez utóbbit persze sokszor a jó szándék álarcába bújtatjuk). Ahogy újra és újra átléptem ezt a határvonalat, a gyerekem szembesült a rideg valósággal: Bármit is csinál, nem elég jó nekem, soha nem tud a kedvemre tenni.
Motiváltam őt? Hát, nem igazán.

Amikor rádöbbentem arra, hogy a gyerekem úgy nő föl mellettem, hogy a szeretetemet attól teszem függővé, mit tesz és nem azért szeretem, amilyen ő maga, szóval amikor ez a gondolat formát öntött bennem, valami örökre megváltozott. Többé már nem a szigorú munkafelügyelő voltam számára. Egy szerető és bátorító szülővé váltam…
Ahelyett, hogy minden egyes apró hibára megjegyzést tettem volna, a fontosabb dolgokra próbáltam meg koncentrálni, olyan dolgokra, amelyek valóban veszélyt jelenthetnek számára, vagy amelyeknek hosszú távú következményei lehetnek.
Ahelyett, hogy elvártam volna tőle, hogy mindenben ugyanolyan szinten teljesítsen, mint a vele egykorú gyerekek, elfogadtam, hogy ő is megtanulja majd, csakhogy a saját tempójában.
Felhagytam vele, hogy nagy ügyet csináljak minden egyes kis balesetből, sőt rájöttem, hogy sokkal ügyesebben fel tud takarítani maga után, ha nem járok rosszalló arckifejezéssel a sarkában.
Ha olyan rossz szokása volt, amit szerettem volna, ha megváltoztat, jó példával jártam elöl. Ha azt akartam, hogy egészségesebben éljen, én magam kezdtem el egészségesen élni, majd megkérdeztem, lenne-e kedve velem tartani. Segítő eszközöket adtam neki (órát, kipipálható teendők listáját), hogy rávezessem, hogyan tud hatékonyabb és felelősségteljesebb lenni az én közreműködésem nélkül is.
Az erőfeszítéseit értékeltem, nem pedig az eredményt, arra pedig nagyon figyeltem, hogy mindig legalább háromszor annyi pozitív dolgot mondjak, mint negatívat.

A szerető és bátorító szülőség szárnyai alatt az elmúlt években megtapasztalhattam, hogyan virágzik a gyerekem. Az önbizalma és az önbecsülése szárnyakat kapott. Most már mer kockázatot vállalni, és ha hibázik, tudja, hogy az nem a világ vége, hiszen újra és újra lehet próbálkozni. Tudja, hogy mindig is szeretni fogom attól függetlenül, hogy mit tesz, vagy nem tesz meg.  Tudja, hogy bízhat bennem, akkor is, ha valamit nem jól csinál. Szereti önmagát, úgy ahogy van, még akkor is, ha bizonyos dolgokat másként csinál, mint a többiek.
Bárcsak korábban felhagytam volna a szigorú munkafelügyelő szerepével! De nem fogok rágódni a múlton. Csak a ma számít.
Remélem, hogy a saját fájdalmas tapasztalataimmal és az szülői hozzáállásomat megváltoztató felfedezésemmel segíteni tudok másoknak is, hogy úgy lássák a dolgokat, mint én:
A szégyen eltávolít, a bátorítás összeköt.
Az ítélkezés megbénít, a szenvedély felszabadít.
Az elkeseredettség leblokkol, a türelem győzedelmeskedik.
A kiabálás elnémít, a megbeszélés ajtókat tár ki.
A hibáztatás fájdalmat okoz, a megbocsátás gyógyít.
A lekicsinylés pusztít, a dicséret épít.
Az elutasítás elveszít, a feltétel nélküli szeretet győzedelmeskedik.
Ha gyerek lennél, aki megpróbál az életben a lehető legjobban boldogulni, mi lenne a legmotiválóbb hozzáállás a számodra?
Sosem fogod tudni rendesen megcsinálni.
Vagy:
Szeretlek, úgy szeretlek, ahogy vagy. „

A cikket Rachel Macy Stafford írta és volt olyan kedves, hogy megengedte, hogy a magyarra fordított változatát kitegyem a Csupa Szív Magazinra is. Rachel elképesztően sugárzó és motiváló személyiség, ami az írásain is mindig érződik. Egy másik, szintén személyes élményén alapuló, sokakat megérintő cikkét már olvashattátok itt nálunk, de még rengeteg inspiráló írást találhattok a saját oldalán, a Hands Free Mama-án. Szívből ajánlom, hogy látogassatok el hozzá, sőt, nemrég egy könyve is megjelent.
Jó olvasást, elgondolkodást és önvizsgálódást!
fordította: Hanula Erika"


28 megjegyzés:

  1. Köszi Mazsola, beletaláltál az elevenembe- ami mostanság evett(que). Röviden.. (ide irtam egy regényt.. de töröltem.. a lényege ennyi :) )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egészségedre! :)
      Ha további hasonló élményekre vágysz, kedves Evetke, olvasgasd a csupaszív magazint! :))

      Törlés
  2. A témához kapcsolódhat, a másokkal való helyes kommunikációról van egy nagyon jó könyv:
    Marshall B.Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak. Erőszakmentes kommunikáció

    „Amit megtanulhatunk a könyvből: A lehetséges konfliktushelyzetek békés párbeszéddé alakítását; Szakítást a dühbe és depresszióba torkolló gondolkodásmóddal; Olyan kifejezésmódot, amely segít elkerülni az ellenségeskedést; Az empátia gyógyító erejét felhasználva együttérzéssel kommunikálni.Teljesebbé tenni az életet magunk és mások számára.”

    :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Régen rossz ha a magyar még mindig a zsidót követi, úgymond attól "tanul" - bármilyen tekintetben is. El kéne már jutni végre oda hogy önMAGunk MAGYAR-áz-zuk meg önMAGunknak - és persze másoknak is - a világ dolgait. Még akkor is ha végzettség, pozíció és anyagiak vonatkozásában "senkik" vagyunk mert kirekesztettek, eltiportak bennünket éppen a zsidók. Nem jelenhetnek meg például könyveink sem és nem lehetünk professzionális "békekövetek" ecetera. Meg nem sertepertélhetünk például jó pénzért Jeruzsálem és Tel Aviv között félúton Neve Shalom-ban - pardon Neve Sólyom-ban mert ezt a település-neve/t/ is lopták a magyartól - a Rosenberg-féle idillikus "béke oázisában". Többek között úgymond "erőszakmentes kommuniká-cion-t" tanulni - miközben persze kőhajításnyira meg megy az önfeledt gyilkolászás.
      Nem újdonság hogy a zsidó - örökös önző 6alma érdekében - mindent "lefed". Az egész 64=10=1 Hórusz-mezős sakktáblát az összes fehéret és feketét, még a bábukat is ők adják - legalábbis a "VIP"-eseket. A botcsinálta masonic egyensúlyozgatás közben a teljes spektrumot "uralják", benne a szivárvány minden "benetton" színét legyen az hideg vagy meleg. És persze a démonkratikus vagy nem démonkratikus politikai mozgásteret is a szélsőbaltól a szélsőjobbig bezárólag. Éppen ezért a zsidón csak felül-emelkedni lehet, csak meghaladni lehet őt és agonizáló rendszerét - a MAGunk főnix-MADARas útját járva.

      Törlés
    2. Hát, így jártam Kerion… úgy gondolom, hogy tanulni bizony lehet, bárkitől, még az „ellenségektől” is.
      Tőled is sokat tanultam, így gyakori tévedéseim ellenére, talán reménykedhetek a „Madár Emberben, mert ahol Ő megjelenik, minden megváltozik- úgy akkor és ott ahol, és ahogy kell”….persze könnyen lehet, hogy rám ez nem fog vonatkozni… akkor tényleg megjárom, gondolom nem mindenkit lehet megmenteni.
      „Magyarán Ő van egyedül összeköttetésben a regionális Teremtő láthatatlan "zászlóshajójával". Vagyis a magyar kentaur a Turul hordozójaként annak táltos-avatárjaként "működik". Benne a Teremtő/Teremtés közvetlenül Hat. Ezért elég csak Egy Madár Ember a Kárpát medencében és minden megváltozik - úgy akkor és ott ahol és ahogyan kell.”

      Törlés
    3. Ildi
      Szerinted életszerű, hogy konfliktus kezelést könyvből tanulgassunk?
      (Sikerkalauz 125.0....)

      (Mán csak azé is mer (jelen) konfliktus kezelésed továbbra is sajátos...)

      Szép Napot!

      Törlés
    4. Ildinek olyan sajátos a mindenfélekezelése, hogy úgy segit, ahogy tud/bir. Nekem bejön.. :P
      De most tényleg.. (a cikkhez) nem szoktam lelkizni sokat, a gyerekeket érzés után próbálom nevelni, de épp minap szembesültem a "magamban is útálom, de neked még szarabbul áll, ha utánzol" effektussal a gyerekemnél (Jutkalányom szólt be valamelyik kicsinek, csak olyan volt, mint én sz@rabb napjaimon..)

      Törlés
    5. Játék a betűkkel, és a galád módos kapcsolódás a fentiekhez.
      S mivel Vagyon, EgyenLősÉg, TestVérIsÉg, megmég... SzabAdság is, mindenki azt mond (és úgy mondja), amit akar.
      Míg el nem viszik. ;)

      Ám, a humánoknak vaneza... fura hajlamuk, hogy feszt keresik a feszültséget (ha meg tök véletlen nincs a közelben egy se, hát csinyálnak rögvest párat), amit nagyon ügyesen tudnak kezelni.
      Mégpedig három mód.
      - Eccer. Szájalással. Ez sokaknak remek, és elmegy vele egy halom idő. (Addig se kell dógozni, parázni, felfényesedni, miegyéb... S teli zsebet is szokott okozni.)
      - Kéccer. Pofozkodással. Ez már kevesebbek számára menő, de cserébe rövidebb és eccerűbb. (Igaz, lehetnek - és átalában vannak is - mindenféle következményei.)
      - Harmaccor. Lef... ööö... "Hát akkó ezzel most nem foglalkozzunk." Ez keveseknek megy, de cserébe nem idegeskednek túl sokat, marad mindenféle egyébre idejük, erejük. S nem utolsó sorban, jól felidegelik a fentebbi két verziót mívelő embertársaikat.

      S hogy hogyan gyön ez az egész a posztban szereplő kölykös motivációs megoldásokhoz?
      Szösz tugya. :P

      Törlés


    6. A gyermekek valóban a legjobb tükrök...
      Mai történet: Fiam leendő tanárnénije jött hivatalos családlátogatásra ( jelentést írni a látottakról...)
      Apa: Fiam ne tedd a lábad az asztalra, kérlek rendesen ülj!
      Lányom: Miért? Ti is ezt szoktátok csinálni...(Mindezt a tanárnéni előtt...)
      Néhány hullám átszaladt rajtunk, mire ez előjött:
      "Szeretlek, úgy szeretlek, ahogy vagy. " ;)

      u.i.: A szarkazmus is egy eszköz..."Kinek a pap, kinek a papné..." (Én mondjuk jobban szeretem, ha a probléma mentén folyik az érvelés... ;)

      Szép Napot!

      Törlés
    7. SZ.N. Én csak ajánlottam egy könyvet, mert van egy ismeretem, miszerint az a metódus nagyon hasonló, mint a fenti cikk szerzője leírt a gyerekekkel való kommunikáció kapcsán, könnyen lehet talán merített is belőle…
      Igazad van, nem életszerű, hogy a konfliktuskezelést könyvből tanuljuk, nyilván ahogy pl. fenti írásos tartalom a gyerekek nevelésével kapcsolatban sem biztos, hogy bárki számára alkalmas tud lenni tanulásra pl. nem ért vele egyet, vagy mert már megvalósította a gyakorlatban és nincs szüksége semmilyen elméleti tanácsokra. Van ilyen és van olyan is…

      (Még csak annyit, én nem zsidózom általában, nem őbennük látom az igazi „ellenségeket”, hanem magamban, persze felismerni nem mindig sikerül, de a környezet úgyis gyorsan tükröt tart, mint ahogyan most is történt )
      :)

      Törlés
    8. Ildi

      Ez Szép volt!
      Köszönöm...
      Béke...

      Szép Napot!

      Törlés
    9. Nem igazán ismerek olyan embert, aki Ildinél jobban, emberibben és együttérzőbben tudná lekezelni a konfliktusokat, szóval én a magam részéről inkább a figyelést és tanulást választom vele "szemben"...

      Törlés
    10. Mazsola

      Megköszönném, ha ezt kifejtenéd...

      Szép Napot!

      Törlés
    11. Nem tudom ezt ennél jobban kifejteni, SZN, én így látom. Tündér Ildi állandóan és mindenkivel kedves, még azokkal is, akik totál félreértik Őt. Észre kéne venni kik a valódi Tündér Ilonák, akik ezt nem hírdetik magukról, hanem aszerint cselekszenek, és kik azok akik magukat táltos-avatárnak tartják, miközben állandóan ítélkeznek...

      Törlés
    12. Köszönöm!

      A VH-n volt nemrég Ria-val egy jogos vitája. Ott az első menetben kiütéssel a padlóra küldte Ria-t. Miután Ria megadta magát (kitörölte az összes kommentjét) kedvesen a padlón fekvőbe még egyszer belerúgott...
      Azt én még most sem értem (de lehet félre értem...)

      Szép Napot!

      Törlés
    13. Véleményem szerint TOTÁLISAN félreértetted azt a helyzetet, vagy totálisan másképp látjuk a világot. Teljesen építő és segítő jellegű volt Ria felé Ildi közlése, és utána is. De nem kívánok ezzel többet foglalkozni most.

      Törlés
    14. Jézus nyilvánvalóan táltos-avatár volt. Gyűlölték is rendesen. Különösen a zsidó pénzváltók a zsinagógában. No meg a farizeusok. Ahelyett hogy édesdeden elbeszélgetett volna a mammon helyi uzsorásaival - Uram bocsá mily "ítélkező módon" - kiostorozta őket a templomból. Akkor hogy is van ez, a táltos-avatárnak mégsem kell mindig együttérzően, kedvesen - vagyis balgán és helytelenül - kezelnie a helyzeteket ? Néha mégis csak - tovább már nem bazsalyogva és a lényeget elmismásolva - "keményen" rá kell mutatni az igazságra, hogy felébredjen az az álomszuszék, hogy tanuljon a tanulatlan !? Idegentől meg kedves magyar BirKa, hát még Bárány ne fogadj el semmit. Pláne önző érdek-orientált, a szöges korbácsot a háta mögé rejtő "cukros-bácsitól-nénitől" - nagymama-gúnyás farkastól. Ki is a magyar számára az idegen ? Természetesen az akit nem "madár-anya" szült. Még a kakukktojásból kikelt kakukkfióka is kilök a fészekből nem hogy a kígyótojásból kikelt kígyófióka - aki fel is fal.

      Törlés
    15. Rendben...
      https://www.youtube.com/watch?v=jlWV3hVH_78

      Szép Napot!

      Törlés
  3. Azt hiszem, akik itt járnak rendszeresen, tudják, Ildi, h nincs "MÁSOKKAL való helyes kommunikáció", mert minden 1 : tat twam asi.

    VálaszTörlés
  4. Akárcsak a ma oly divatos "erőszakmentes ló betörés".
    "Erőszak mentesen rákényszerítem az akaratom." ...kb.

    VálaszTörlés
  5. Mindenki tudja hogy Tel Aviv régi neve Jaffa, mely ősi "domborulat" most már csak a város egy kis része. Úgy is mondják: Tel Aviv - Jaffa. Lássunk már végre és ne csak nézzünk bambán mint a moziban - mert minden itt van szemérmetlenül az orrunk előtt úgymond "titkosítva" - méghozzá magyarul. Na persze azért Tel Avivban is zsidó legyen a talpán aki ezt "látja". Mármint hogy Tel Aviv >< viva lét, Jaffa >< a f/f/aj - tehát: viva/éljen a faj/unk/ lét/ezése/. Vagyis nem másról van szó mint arról hogy a zsidónak mondott egy különálló nem-gój FAJ/ta/ eltér a többi gój/gólya hozta, tehát Égi/Isteni eredetű/teremtésű létezőtől.
    Mielőtt bárki azt hinné hogy a zsidónak mondottak a neandervölgyiek lennének - hát nem. Azok az ős-emberek ugyanis soha sem élősködtek másokon - nem éppen egy "parazita" mentalitású kaméleon faj voltak. A "jaffák" a saját bevallásuk szerint is csak 6 ezer évesek - legalábbis csak akkor jövének vagy bújának elő valahonnan. Bár az utóbbi "dekkolásos" verzió viszont - ismerve az állandó reflektorfényt, öntömjénezést nélkülözni nem képes természetüket - eléggé hihetetlennek tűnő. Isten tudja miért - talán az állandó szkíta-hun-magyar mimikri-kaméleonság okán - még a pénzüket is az ősi s/z/ékel/y/-ről kreálták sékel-re. Hogy aztán a szokásos Dávid mellett még Hunorként, Csabaként, Magorként, Atillaként, Álmosként vagy éppen Árpádként próbálják megtéveszteni az "echte" székelyt-magyart a Kárpátok ölelésében. Ez is mutatja hogy valójában mennyire is primitív ez az álca, bohócköpeny amely teljesen hülyének nézi a másikat. Pedig AZ a másik - ha már felébredt - nagyon is okos.
    De nem kell messzire menni hisz már a Bibliában is minden "le van írva" erről a "fajilag" miért is össze-egyeztet-hetetlen kérdéskörről. Éppen Jézus szájába adva az evidens mondandót János evangéliumában 8/42-45-ig:
    "Ha Isten az Atyátok volna akkor szeretnétek engem. Mert Istentől való vagyok, Tőle jöttem. Hisz nem magamtól jöttem, hanem Ő küldött. Miért nem értitek a beszédemet ? Azért mert nem vagytok képesek meghallani a szavamat. A sátán az atyátok és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazudik magából meríti mert hazug és a hazugság atyja. Mégis, ha az igazságot hirdetem nekem nem hisztek."
    Ebből világos hogy mini mum2-féle - különböző "atyai származási" - ha úgy tetszik genetikai vérvonalról van szó mely semmiben sem egyeztethető össze. Ideig óráig létezhet csak egymás mellett mivel az antagonisztikus különbözőség óriási és nem kiküszöbölhető.

    VálaszTörlés
  6. Ide írom aktuális ajánlásaimat, mert itt biztos sikerem lesz:)

    …..aki nem olvassa Tollét az hallgassa:
    Új Föld (hangoskönyv)
    https://www.youtube.com/watch?v=fKHwO4F2EMw&list=PLADFE149AB5515DA1

    szórakoztató tanítás egy „buzi-zsidó” előadásában…és mégis:)
    SU LA CE Feljegyzések Lin Csiről (hangoskönyv):
    https://www.youtube.com/watch?v=Qs-Sp7Zv-o0

    Tanuljunk a nem-zsidóktól (ínyenceknek):
    Kodolányi János: Én vagyok (hangoskönyv)
    https://www.youtube.com/watch?v=KR9a3ll2vTk

    Tanuljunk a zsidóktól:
    Csongrádi Kata – Interjú Szepes Máriával:
    https://www.youtube.com/watch?v=oq3oY3-wrso
    Ha ma csak egy zsidót hallgatsz meg akkor ez az utóbbi legyen az!:)

    ...elvégre MIND1!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Földön semmi sem mind1 mert most éppen 2, 3 vagy 1. Attól függően hogy ki hol tart illetve mire kép-ős. Majd lesz Mind-Egy/1 is egy kis ideig, mégpedig az 5 D-s aranykorban ahová persze már csak azok a most "1"-ek jutnak el akik a magasabb rezgésszintbeli kritériumoknak megfelelnek. Egyébként meg az EGY/1 csak a "folyam-at" kezdet-e és vég-e: 1 > 2 > 3 > 1 /=7/ meg a 10is=1. De ez is csak azoknál akik "1-ként" születtek anno le a Földre, s így ebből kiindulva járják végig is az UTAT hogy aztán a 2>3-ból újra 1-é váljanak. De nem mindenki "1-ként" jött ide és még vannak olyan "1-esek" is akiknek meg a genetikájába bele lett piszkálva. Az atlantisz-végi klónozás "felmelegítéséről" már nem is beszélve. Nos az ilyen ember-fél-ékből már nem egykönnyen lesz 1 a végére. Vagyis nem mind1.
      Tehát - ha úgy tetszik - 2 Teremtő is van és 2 Út ami persze hogy nem ugyanoda vezet az idő lejártával. A 2 VÉG-LÉT a magyar és a zsidó, a szex-elem és a szer-elem, a 4. és az 5. dimenzióba vezető ösvény - nem ugyanAZ. Egyébként a 2 magyar-zsidó "vég-lét" között sertepertélők számára létezik egy 3. út is. A látszatra egyforma már jócskán "keveredett"-nek hitt ember sem ugyanaz. A hamis és álságos "new-ages" szidó mindent-összemosás/1-é-alakítás persze jól jönne sokaknak. DE csak "jönne". Az emberek a Teremtés Előtt az egón túli "ön-megítélés" szempontjából természetesen egyenlőek, mert mindenki egyformán a belső rezgés-mértékével "felel" önMAGának - aztán van aki "megfelel" meg van aki "nem felel meg". A létezés már csak ilyen "szabályozott". Az ön-Szét/h/-választásnál tehát minden további eldől.
      A végidőben már akkora ez a belső rezgés-differencia hogy a gój nem tud a nem-gójtól tanulni semmi számára hasznosat. Csakis olyasmit ami hátráltatja, megakadályozza vagy végképp lehetetlenné teszi hogy végigjárhassa a saját útját. Már a figyelem elterelése is káros hatású. Ha viszont valakinek nem zsidó létére határozott szándéka még a zsidóvá válás - az un. zsidó "nyerő" tulajdonságok átvétele - az már más tészta. Viszont ha ezen az úton jár akkor minimum zsidó-mentalitás-barát, azaz vég-tér-e zsidóvá válik. Ezt a végidei elzsidósodó, "pokolba" menő embertömeg-látomását említi anno már jó előre Mohammed próféta. A Koránban is le van írva.
      A valódi magyar csak a másik valódi magyartól tanulhat, de legfőképpen önMAGától az Egy Isteni "kapcsolata" révén. A most "valakik" egyike sem magyar - már csak a "valakiságánál" fogva sem. A régebbi "valakiknek" meg utána kell nézni hogy ha nem zsidó akkor vajon nem-e zsidóbarát vagy szabadkőműves, valamelyik 6-almi párt, szekta tagja volt-e stb.
      A Pilisben ott van az Elsődleges Teremtő, az un. "Vastagvonalas Isten" felülről látható Nazca rajza Pilisszentlélek-Pilismarót térségében. És ott van az eredeti Teremtést "felülírni" szándékozó un. "Vékonyvonalas Isten" jóval később tájba vésett "úthálózati" Nazca rajza is Visegrád térségében. Mely utóbbi Istenség emberfejű ugyan de gyíkszerű végtagokkal és farokkal rendelkezik - így van ábrázolva. Ellentétben a teljesen "emberi" Teremtő Ősanya-ábrázolással. Akkor most miről is van szó ?

      Törlés
    2. Nem hinném, hogy két interjú alapján választ lehetne kapni a kérdésre. Szepes Máriától sokat olvastam (majdnem mindent) és azt mondhatom, hogy kétséget kizáróan volt benne „boszorkányság” (okkultizmus, mágia stb.) viszont emellett minden írásában megjelenik valamilyen formában az Egy, rámutat. Nyílegyenes ösvényt bejárni rendkívül kevesek kiváltsága, éppen ezért úgy gondolom, hogy a „tiszta forrás” létezése szinte kizárt. Persze előfordulhat, hogy a „Krisztusi tudat” ismét inkarnálódik, bár félek előbb köveznék halálra, mint ahogy a híre eljut hozzánk:)

      A „tisztaságot” számomra az a valami mutatja, ami „bennem” rezonál, nekem ez a szűrő minden meghallgatott/elolvasott információ beáramlásánál. A „lelkem” (magom v. hívjuk ahogy akarjuk) tudja, hogy mi az ami a végső célom elérése érdekében (megtalálni magamban „Istent”, az egyet) nekem igaz és mi az ami nem. Igyekszem csak olyat megosztani, ami „megrezegtet”. Ezt a benső hangot Kerion kapcsán nem „hallom”, persze ezzel nem akarok többet mondani mint, hogy az amit ő mond/eddig mondott az számomra nem igazság…. pedig nem vagyok sem szidó sem barát, még a látszat ellenére sem:)

      Azt sem gondolnám, hogy a teremtő mielőtt milliárdnyi apró kis szikrára bontotta magát, „szívatásból” a szikrák 99,5%-át eleve kizárná abból a lehetőségből, hogy vele/benne újból egyesüljenek. Azt sem gondolnám, hogy a 99,5% összes „valakije” azt kapta „feladatul”, hogy a 0,5%-ot hátráltassa, megvezesse, eltiporja…persze simán benne van a pakliban, hogy tényleg nem értek semmit…

      A végére pedig egy személyes élmény: azt, hogy mind1 azt nem az agyammal, hanem minden egyes porcikámmal TUDOM. Sokáig „imádkoztam” a „Jóistenhez”, hogy erősítsen meg ebben a tudatomban, sokszor elbizonytalanodtam, sokszor gondoltam, hogy esetleg mégis csak az én készülékemben van a hiba”…. Nos, aki kér annak adatik…”kaptam” (v. teremtettem magamnak) egy olyan „élményt” amit leginkább úgy tudnék leírni mint egy mérhetetlen belső tágulás és szűkülés… egyidőben..eközben pedig olyan agapé-i „szerelem” folyt rajtam keresztül amit szavakkal leírni nem tudok…úgy mondanám, hogy MINDENT éreztem egy perc töredékére …azelőtt és azóta sem.. Persze „veszélyes” sokáig lovagolni ilyen élményeken, pláne beszélni róla, így pusztán az ego játékává silányul. Mint ahogyan minden egyes itt leírt szó, megkezdett vita, beszélgetés is csak az egók játéka. (és már fel is mentette magát a kis ravasz:)

      Törlés
    3. Pityesz

      A Szepes Mária kérdés az egy provokáCION-ba hajló kérdés volt, mert tényleg nem tudom eldönteni, hogy egy Chokito-ról (ronda de finom) van szó, vagy másról. Mindenki szeretettel beszél róla, ami elgondolkodtató, de én nem látok rajta szeretni valót...(lehet az én fogyatékosságom). Igazi sötét ló...(A vörös oroszlánt már letöltöttem, hátha...de tartok tőle egy kicsit...)

      A bennünk rezonáló mérték szerintem is a legjobb, de sokszor jó más irányokból is megtekinteni (körbejárni) egy-egy témát.
      India Ősi Bölcsessége:
      "PRATJAKSA
      Személyes tapasztalás. E megismerési forrással óvatosnak kell lennünk, mert akár a külvilágot figyeljük, akár a belső megismerési folyamatokat, mindkét esetben ki lehetünk téve félrevezető érzékcsalódásoknak. Közismert, hogy ha váratlan esemény, mondjuk baleset történik, a tanuk általában annyiféleképpen emlékeznek a történtekre, ahányan vannak. Mindezek ellenére Gótama szerint a tapasztalatok realitása nem tagadható és azokat mindaddig el lehet fogadni, amíg nem kerülnek egymással ellentmondásba."

      Ezt most ajánlottad...:)
      A valóság legtisztább fokáról a (szellemről) és a lélekről:
      https://www.youtube.com/watch?v=KR9a3ll2vTk#t=9114
      És a ránk telepedő akármikről:
      https://www.youtube.com/watch?v=KR9a3ll2vTk#t=4495

      A "kaptam" élményedet én is ismerem :), csak az én utam teljesen más volt...(Nemrég kiakadtál rajta, de az én utam életem egyik legdurvább ittasodásával kezdődött...) A belső szerelem érzést is ismerem. (Nemrég írtam itt róla pár sort)
      Szívcsakrás meditációknál - mikor oda leteszem magam - csodálatos érzések vannak. Az első alkalom döbbenetes volt és véletlen szerű...A későbbiek is nagyon szépek, de azok már nem ugyan olyanok... Analógiás megközelítéssel az első szexuális élmény döbbenetéhez lehet hasonlítani. Mindegyik csodálatos, de már egyik sem ugyan az...

      Szép Napot!

      Törlés
    4. nem akadtam én ki cseppet sem a 6sörös sztorin, félreértettél.....hacsak nem azon, hogy ilyen kevés elég a legdurvább lerészegedéshez:) Azért ha elolvastad a vörös oroszlánt írj egy rövidet, érdekelne másnál hogyan hat..

      Törlés
  7. Én 2 gyereket neveltem egyedül, fiut lányt.
    És azidőtájt nem volt divat az amerikás nyálfolyós "szeretlek" tace paó!
    Éreznie kell a másiknak nem mondani.
    Hiába hallja ha közben mostohán bánnak vele...magának megenged a felnőtt olyant amiért a gyereknek fiatalnak szóvá tesz!
    NEM!
    A gyerek azt tanulja amit lát, és amit érez.
    Mára felnőttek és beszélgetéseinknél vagy ahogy tetteiket figyelem felismerem akkori önmagam tetteit.

    Nem gondolom hogy tökéletes szülő voltam de valóban szerettem őket és a szeretet nem egészen csak érzelem hanem cselekedet a másik létezővel szemben.

    Amit szóvá kell tenni azt szóvá kell tenni, de előtte gyorsan végigfutattva én hol tettem olyant hogy a gyerek tőlem látta volna....mert ha tőlem látta akkor igy jártam, ha szóvá is teszem be kell neki ismernem ÉN is hibáztam.
    És én a gyerekeimnek megtettem, sőt volt hogy elnézést kértem amikor helytelenül oldottam meg valamit velük szemben - és közöltem hogy ők jobban csinálják mint én az ők korukban.
    Ebből a gyerek látja a szülőn keresztül a fejlődési vonalat.
    Hát valahogy igy vagyok.

    Ahol a gyerek már ujszülött korától sőt pocaklakó korától igazán lélekkel szeretve vágyva rá....azt megvallom nem is értem.
    És nem értem mert nálam nem jelent meg a gyerekeim közötti külömbségtétel. Igen egyformán szerettem őket!
    Nem tudom megfogalmazni miért ahogy azt sem tudjuk megfogalmazni kibe miért vagyunk szerelmesek: CSAK! :)
    Hegel.

    VálaszTörlés
  8. Jav:)Ahol a gyerek már ujszülött korától sőt pocaklakó korától nincs igazán lélekkel szeretve vágyva rá a többi stimmel.
    H.

    VálaszTörlés