Megnéztem a Noé c. új feldolgozást, mert sajnos még mindig érdekel miket üzengetnek a tengeren-túlról - és Karácsonyra erről gondoltam megosztani néhány sort.
Maga
a film egy tragédia, igen nehezen fogadtam be a kővé vált
angyal-transzformereket, meg a Noé idejében, vagy a lehetőségeikhez képest nehezen elképzelhető
eszközöket (tökéletes szerszámok, hullámlemez, függönyök az állatok szétválasztására stb. - bár pont én is
szoktam közzétenni a hivatalos történelem által elhalhatott leleteket,
melyek bizonyíták, hogy jóval régebb óta van értelem a Földön, mint
tanítják, na mindegy..), viszont voltak benne tetszetős részek. Például kedveltem Noé
matuzsálem nagyapjának varázs-erejét, mert arra utal, hogy az akkoriak
között volt még mágia. Szintén tetszett az az elgondolás, hogy az akkori
időkben is megvoltak az embernek a különböző technikái, módszerei az
élet minten területére kifundálva, mint például a növényekből készült
terhességi teszt. Ami már kevésbé tetszett, az az Isten vs. ember(egó)
mentális "küzdelme", meg a pusztító istenkép, amit erőltettek, és ami
biztos, hogy nem egy magyar ember fejéből pattant ki. Bosszúálló
istenképe a tudjukkiknek van. Meg aztán az is érdekes, hogy ha szigorúan
a Bibliai vérvonalat nézzük, akkor van itt bibi rendesen, bár erről nem
a film tehet. Káin - láthatjuk majd a lenti jelenetben - egy méretes kővel (az első kőműves?) ugye leüti testvérét Ábelt, majd lelép. Így:
"Ezután
elment Kain az Úr színe elől, és letelepedett Nód földjén, Édentől
keletre. És Kain a feleségével hált, aki terhes lett, és megszülte Énókot. Majd
várost épített Kain, és a fia nevéről Énoknak nevezte el”
Ezen a ponton sokan felteszik a kérdést: honnan volt Káinnak felesége?
Talán ez az egyik leggyakrabban feltett Bibliára vonatkozó kérdés. Meg amikor a teremtett főszereplők találkoznak más törzsekkel. He? Azok honnan, s hogy? Na hagyjuk a mesekönyvet... (vannak persze próbálkozások a magyarázatra, például itt)
A vízözön kérdésköre szintén érdekesen van tálalva a filmben, nem próbálja meg mindenáron a zsidó történelembe beleágyazni az eseményt, ezek szerint odaát is elterjedhetett a hír, hogy bizony az özönvíz története megjelenik szinte minden ősi nép mítoszában, vallásában, így jóval a zsidók előtt élt suméroknál is. A film az eseményt meghagyja bosszúállásnak, emberi gyarlóság miatt, és nem kezd bele tudományos magyarázatokba, hogy ez a katasztrófa miért is vagy hogyan jöhetett létre természetes módon.
A Vízözön és az ezzel kapcsolatos „mondakör”, kezdve a Gilgames-eposztól a
Biblián át, a magyar mondák Lúdvérc okozta özönvízéig, majd minden ősi európai nép
mondáiban, de Indiában, Ausztráliában, a majáknál is megtalálhatóak. Kutatók
egész generációi próbálták megmagyarázni, geológiai és régészeti bizonyítékokat
találni, alátámasztani, vagy cáfolni az özönvíz létét. Egy igen
divatos elmélet szerint, amelyet két amerikai geológus (Wiliam Ryan és Walter Pitman) állított fel, az
Özönvíz egy megtörtént természeti katasztrófának állít emléket:
"Az utolsó jégkorszak végén, tehát mintegy tizennégyezer évvel ezelőtt, a mai Fekete-tenger
helyén egy a tengerszintnél 130-200 méterrel alacsonyabban fekvő, jóval kisebb
kiterjedésű édesvizű, vagy enyhén sós tó terült el. A Boszporusz gátját ugyanis
egy földrengés megemelte, és a Fekete-tenger medencéjét még az olyan nagy
európai folyók, mint a Duna és a Dnyepper sem tudta megtölteni. Elméletileg a
mélyföldet sűrűn lakták neolitikus pásztorok és földművesek (!).Az üledék lerakódásokból
világosan kiderül, hogy a jégkorszak alatt a Fekete-tenger valóban alacsonyabb
lehetett mai szintjénél, és ebből az időszakból az üledéknyomokban tengeri
csigák és kagylók maradványai nem találhatóak. A jégkorszak végével azonban a
tengerszint emelkedni kezdett, és végül áttörte a Boszporuszi sziklagátat. A
katasztrófa félelmetes méreteket öltött: a vízesés a kutatók számításai szerint
kétszázszor nagyobb volt a Niagara-vízesésnél és százharminc méteres mélységbe
bukott alá. Robaját húsz kilométernyire is hallani lehetett. Naponta negyven
köbkilométer víz zúdult le itt, ami napi tizenöt centiméterrel emelte meg a
Fekete-tenger szintjét. Az elmélet szerint az itt élők elköltöztek - ki Európa, ki Anatólia felé, és vitték magukkal a
vízözön mondáját, ami mint már Utnapistim vagy Noé történeteként került át a
Közel-keleti civilizációk örökségébe."
Azonban amiről már nem igazán esik szó az az, hogy az utolsó jégkorszak olvadás-időszaka
nem csak egy helyen okozhatott özönvizet. Ez az időszak jócskán átrajzolta az
addig kialakult világtérképet, és az érintett területeken élő civilizációkat –
így tehát ne csodálkozzunk rajta, hogy ezt az eseményt több (egymástól nagyon
távoli) forrás is megörökítette. Az elsüllyedt szigetek (Atlantisz, Mu,
Lemúria, stb.) históriái is idetartozhatnak. Graham Hancock kutatásai mindenképpen
figyelemreméltóak a témában. Hancock összegyűjtötte a fellelhető, és minden
bizonnyal korábbi civilizációk által készített igen pontosnak bizonyuló világtérképek másolatait,
valamint lemodellezte a bolygónk vízözön előtti valószínűsíthető földrajzát.
Ezekből megállapította, hogy hol létezhettek a keresett szigetek és
kontinensek(!), mielőtt a világtengerek vízszintje megemelkedett. Létezik egy Piri Reis nevű térkép, mely a XV.
századból származik (lehetséges, hogy Mátyás Corvinus könyvtárából!), és
tökéletes pontossággal ábrázolja az Antarktiszt, valamint Dél-Amerika keleti
partvidékét, mikőzben ezeket elvileg csak századokkal később fedezték fel.
Érdemes lenne egyszer az évszámokat is a helyükre tenni, ugyanis a
leghitelesebb és legrégebbi sumér forrás a vízözönt a jégkorszak végére kb.
11.000 évvel ezelőttre teszi, de pl. a Biblia Krisztus előtt kb. 4000 körülre.
Figyelemreméltó ez a több évezredes különbség, ami azzal magyarázható, hogy az
Ószövettség összeállítói is a sumér hagyományból merítették ugyan a témát,
viszont időben igyekeztek a saját ismert történelmükhőz igazitani az eseményt.
Viszont az is meglehet, hogy a felmelegedő Földciklusban több vízözön is volt.
Egyébként szerintem a vízözön olyan vízválasztó lehetett, mely az ókoriakat megelőző (vélhetően igen fejlett) civilizációkat majdnem eltörölte, és helyébe mások léptek.
A vízözönt követően néhány évezred alatt megjelentek a hódító népek tömegei,
egy az előző (szerintem) békés, építő, teremtő népektől teljesen más típusú, világszemléletű,
technikai, materialista jellegű emberfaj, mely már-már annyira nem illik a
földi élet idilli képébe, hogy lassan az özönvíz szándékosságát kell
feltételeznünk. Azaz, mintha az előző békés civilizációkat el kellett volna törölni a
föld színéről, hogy a helyükre mások „költözhessenek be” a bolygóra. Még az is
lehet, hogy irányított módon zajlott le egy-egy terület elárasztása… :) Ebből a nézőpontból tehát az özönvíz nemhogy újrakezdte a teremtést egy tisztább emberiséggel, hanem pont fordítva, egy még szarabbat, sárosabbat hozott létre a víz után maradt dagonyából. Jól nézünk ki... :)
Hanem! Amiért tollat ragadtam - mivel egyébként annyira azért nem volt jó film, hogy írjak róla - az egy középső jelenet volt, a következő tartalommal: Biztos vagyok benne, hogy a videómegosztókon méltán sikeres lesz ez jelenet a filmben, ami a Teremtés szövegére bemutatott Evolúciót tárja elénk,
végre valaki megpróbálta összepászítani a kettőt, és azt kell mondjam
egész ügyesen sikerült! Itt nagyon szépen megjelenik az "is-is"
gondolkodás, tehát nem tesz fel keresztkérdés: miben hiszel? a teremtésben vagy az evolúcióban? - hanem bemutatja, hogy mindkét elgondolás szépen elfér egymás mellett, sőt talán nem is értelmezhető másképp csakis így. "Kezdetben nem volt semmi, semmi
csak a végtelen sötétség csendje. A Teremtő lehellete kiáradt az
ürességgel szemben, suttogva: legyen világosság és lőn világosság" (egy robbanás). Mindez persze egy rakás nyugtalanító kérdést felvet. Én jó néhány éve csak úgy tudom elfogadni a teremtést és a Teremtőt, ha az időben és térben nem korlátozott, tehát végtelen, határtalan, és nincs kezdete sem vége, sem időben, sem térben. Miért is nem? Mert ahol véget vagy kezdetet feltételezünk (időpont, határ, fal, stb.), ott rögtön felvetődik a kérdés, hogy mi van azon túl? "Kezdetben..." OK, ez volt a kezdet, de mi volt előtte, he? Semmi? Akkor mégis miből és hogyan lett a valami? Materiál Istiéknél szintén felvetődnek ezek, de nem szívesen foglalkoznak olyan kérdésekkel, hogy mi is robbant fel? Hogy került oda az anyag, amikor a robbanásban jött létre? Mitől sűrűsödött össze, amikor a robbanástól jöttek létre a fizikai törvények? Ezekre a kérdésekre nehéz tudományosan válaszolni, mert ez már túlmutat a tudományon, ez a hit kategóriája, legyen szó akármilyen materialista tudósról.
Mindentől függetlenül az a bizonyos kezdőpillanat (ha volt ilyen, ha beszélhetünk egyáltalán volt-ról),
vélhetően mindenkit izgat. Engem különösen, de ahogy említettem sokkal könnyebben
elfogadom azt, hogy nincs eleje a teremtésnek (legfeljebb pulzál: robban -> kiárad -> összehúzódik -> robban; vagy lüktet, mint a szív: szív-sűrít-bent tart-kipufog...:). A véges nézi a végtelent, találgatja hogy mit jelent - énekli Ákos, és ha egyszer lenne rá lehetőségem egy kérdést feltenni a Forrásnak, biztos ez lenne:
Hogy jöttél létre?
Külön pirospont a filmben,
amiért nem közvetlenül a majomból szülték meg az embert, bár a
végeredmény majdnem az lett... Igaz, a jelenetbe bármelyik elméletet
bele lehet magyarázni, mivel egy majom tényleg leugrik a fáról... és aztán megjelenik a fényből készült ember. Ez is szintén az is-is gondolkodásra utal, mert ugyan lehet hogy "alapanyagnak" kellett a majom, de kellett hozzá egy csipetnyi más is,
hogy abból ember teremtessen. Szóval ez igen ügyesen van megoldva, mert
mind a két irányzat (teremtés vs. evolució) megláthatja a jelenetben
amit keres. Aki már amúgy is egyesítette magában a kettőt, annak meg minden tiszta. :)
Összességében azt kell mondjam, hogy egy nagy baromság a film, de kiváló részegységekkel megáldva. :)
Na és a sok okoskodás után következzen végre a részemről legkomolyabban értékelhető és engem megfogó jelenet a Noé munkacímű, amúgy kővé vált angyal transzformerekről, bosszúállásról, és némi környezetvédelemről, vegetárianizmusról szóló filmből:
Noah Movie - "Creation" Clip
A szöveg eleje saját fordításban:
"In the beginning there was nothing, nothing but the silence of infinite
darkness. The breath of the Creator flooded against the face of the void
whispering let there be light and light was, and it was good. The first
day. And then the formless light began to take on substance and shape
the second day, and the whole world was born, our beautiful, fragile
home. And a great warming light nurtured its days, and a lesser light
ruled the nights, and there was evening and morning, another day."
"Kezdetben nem volt semmi, semmi csak a végtelen sötétség csendje. A Teremtő lehellete kiáradt az ürességgel szemben, suttogva: legyen világosság és lőn világosság, és ez volt jó. Az első nap. És ezután az alaktalan fény elkezdett tartalommá és formává válni a második napon, és az egész világ megszületett, a mi gyönyörű, törékeny világunk. És egy nagy meleg fény táplálta a napjait, és egy kisebb fény uralta az éjjeleket, és lett este és reggel, következő nap."
A többit nem fordítom, szépen van megmutatva hogyan születik meg az élet, hogyan formálja meg a tudat bolygóméretűvé, s hogyan fejlődik fel harmóniában egészen az emberig. A jelenet végére persze kijön a lényeg, ami tulajdonképpen az, hogy az embert teszi felelőssé a Föld és a Teremtés megrontásáért, amivel őszintén szólva egyet is lehetne érteni, ha nem lennének sejtéseink az ember mögött álló erők játékáról, ami a genetikát, vérvonalba barmolást, és a folyamatos suttogásokat illeti... Persze kár lenne a felelősséget másokra tolni, az ember jelentős hányada ezek nélkül is képes egymás torkának esni egy falat kenyérért is, de ezt most hagyjuk... Biztos mindennek oka van, ennek az elkurvulásnak is lesz talán egyszer elfogadható magyarázata. Vagy ha nem, akkor pusztuljon újra a koma, hátha a következő körben megérti.
A rendező itt mond néhány dolgot a jelenet születéséről:
Bólé szürcsölgetés közben jönnek befelé a gondolatok. Egyre kevésbé jelent valamit nekem ez a december 31-éről január 1-re virradó éjjel. Azon kívül, hogy a gyerekek nem tudnak aludni a sok barom rakétájának durrogásától, nem sok egyebet tudok felhozni e "jeles" nap mentségére. Mert milyen nap is ez? Semmilyen. A biológiai év tavasszal kezdődik, tulajdonképpen a nap-éj-egyenlőség idején - innentől beindul a természet, lehet palántázni, kertészkedni, stb. A tanév szeptemberben kezdődik - ezt még úgy ahogy el lehet fogadni, nyár után kezdődik a suli. A tél december 1-ével kezdődik. A Hold-ciklusokhoz szintén nincs köze. Tehát elmondhatjuk, hogy ez a szilveszter, a tél egyharmadánál lévő nap sem a biológiai, sem a kozmikus, sem a társadalmi körforgáshoz, sem az évszakokhoz nem köthető, nem igazodik, csupán egy Római kreálmány, onnan, ahonnan nem mellesleg még az oszd meg és uralkodj elve is ered... A Gergely naptár borzalmas logikátlanságát és káoszát mi sem bizonyítja jobban, hogy például most az év egy csütörtöki napon indul... 
