2014. november 26., szerda

A távolságot, mint üveg golyót, megkapod


Ezt a címet adta egy Kolozsvári srác a Csillagok között (Interstellar) c. film kritikájának. Hihetetlenül pontos találat József Attila altatójának (máig nem érthető) részletét összehangolni ezzel a filmmel! Ebben - az egyébkén tudományos-fantasztikus-filozófikus (sci-fi-fi) - filmben ugyanis pont egy üveg golyón kell áthaladniuk hőseinknek, hogy "legyőzzenek" teret, azaz egy csapásra megkapják a távolságot. A történetben el is hangzik a szokásos magyarázat a papírral, amire rajzolnak két pontot, ezeket összekötik egy vonallal, de ez a vonal áthidalhatatlan távolság (pl. két galaxis között), ezért az átjutás egyetlen értelmes módja meghajlítani a papírt (a teret) és összenyomni a két pontot eggyé, majd átdöfni egy ceruzával (féreglyuk) és oálá, kész is az azonnali járat. Csakhogy a térben a kör (átlukasztott papír) egy "üveg gömb" formában jelenik meg, amely átjáró innen nézve tükrözi a másik oldalon látható csillagképet, és oda-vissza. Így tehát aki ezen az üveg golyón átmegy, megkapja a távolságot... Attila, baszki, maradhattál volna még egy kicsit!


Bámulatosan oldották meg egyébként a film készítői a(z elképzelt) látványát annak, amikor egy ilyen féregjáraton, vagy egy fekete-lyuk eseményhorizontján átmegy az ember. Állítólag olyan jól sikerült és élethű szimulációt hoztak létre csak a film kedvéért, hogy a tudományos világ is felfigyelt rá, és elkérte kölcsön a progit. :) Természetesen vannak a történetben megkérdőjelezhető dolgok, például miért kellett pont egy olyan emberi tartózkodásra alkalmasnak (?) tűnő bolygót megcélozni, amelyik egy fekete-lyuk közelében van? Nem volt másik exobolygó a láthatáron? Aztán: miért kellene átmenni egy másik galaxisba, amikor a Tejút-rendszerben is van alsó hangon 100 milliárd csillag, melyeknek van ki tudja hány potenciális bolygója... Na mindegy. A történet alapötlete az a hálivúdi mesterek körében mostanában igen népszerű "el kell hagyni a Földet" elméletre épül, ami mögött lehetne keresni mindenféle ideológiát, népességcsökkentési terveket, elragadtatás-vágyat, végítélet-vetítést, felkészítést, sugallatot, vagy bármilyen egyéb megjelenítősdit, de ezt most kihagyom, mert szerintem ebben a műben kifejezetten piros pontot ér a "szokásos" apokaliptikus megjelenítés (elhagyatott, növénnyel, vadállatokkal benépesített megavárosok, autó-roncs-negyedek, stb. látványa) helyett az emberi lélekben történő változások megmutatása. Ugyanis itt szinte csak egy városka életén keresztül ismerhetjük meg milyen az, amikor meg kell küzdeni az ellenünk fordult elemekkel, a pesszimizmussal, az élelemhiánnyal, a szennyeződéssel (porviharokkal), és a lemondás/kiútkeresés egó-romboló és egyben építő gyötrelmével.

Nos ennyit a film technikai részleteiről, viszont ami engem jobban felizgatott, az a háttérben végig ott húzódó filozófiai vonal. Sőt, több szálon is futnak ezek a gondolatok. Ezekből az egyik az űrutazás mibenléte. Nem tagadom, gyerekkorom óta egyik nagy vágyam kilépni a csillagok közé, felfedezni, utazgatni a csillagok között, egy szóval szétnézni "odakint". Hogy ez egy bádogdobozban történne-e, vagy valahogy másképp, az igen lényeges kérdés. Ebben a filmben is pont az a rész tetszett a legjobban, amikor űrhajósunk a fekete-lyuk közepe felé száguldva ráérbed, hogy el kell hagynia a kasznit. Muszáj, különben sírja lesz az addig őt védő anyag. Mint a Kapcsolat c. filmben is, amikor főhősnőnk rájön, hogy az emberi kéz által épített űrhajós-szék felesleges eszköz és hibás elképzelés a féregjáraton való közlekedés során. Nem kell, nem bírja ki (persze kérdés, hogy az emberi test kibírná-e a jelenlegi szén-alapú formájában). Na szóval két utalást is kapunk arra vonatkozóan, hogy a 3D illúz világából kiemelkedni, azt meghaladni nem 3D-s eszközökkel (mint például egy űrhajónak keresztelt bádog doboz) lehet, hanem csakis önállóan, belső késztetéstől vezérelve. Akkor menni fog, úgy működik. A "kinti" látszólagos (ál)végtelen beutazása helyett tehát az út befelé tágasabb, és valósabb...

A másik fontos filozófiai szál a filmben az a szeretet téren és időn átívelő ereje. Az egyik női szereplő monológjából tudhatjuk meg, hogy bár elképzelhetetlen fizikai távolság van ő és szeretője között, de mégis tisztán érzi a szeretetét és hogy még él. Ez a szeretet képes átívelni téren, időn, gravitáción, no de hogyan? A szív - pusztán tudományos eszközökkel meg nem érthető - működése és valója nagy kérdés nekünk. Bár vannak már kísérleti eredmények, hogy a szív elsődleges prioritású szerv minden tekintetben, megelőzve az agy működését energetikai- és informatikai (!) fronton is. 



Ez persze még mindig csak a felszín kapargatása. A szív dobog, energiát ad, melynek forrása ismeretlen a tudomány számára. A szív szeret és nem csupán kémiát termel, hanem a szeretet energiát ad a "zárt" rendszerbe, felülírva minden anyagmegmaradási és energiamegmaradási törvényt. Csak próbáljuk ki! Menjünk oda egy rosszkedvű embertársunkhoz (akár egy gyerekhez) szeretettel, jó szándékkal, s komoly esélyünk lesz rá, hogy felvidíthatjuk egy kicsit. Energiát adunk át a "semmiből". Egyedül a szeretet képes erre, hogy többletet adjon, hogy teremtsen. Szeretetből épül fel és mozog a Világegyetem is, így hát nincs más dolgunk mint megnevezni Őt (ahogy nekünk tetszik), aki létrehozta Mindezt, és ilyen szeretetre képes, majd keresni, kutatni őt... a véges nézi a végtelent...




A harmadik nagyon erős filozófiai-érzelmi szál az apa-lánya kapcsolat. Ez engem elevenemben érintett, lévén két lányom van. És baszki magamra ismertem ám! Amikor az űrhajós bemegy a lánya szobájába elköszönni, és megvígasztalni őt, az nálunk is megtörténik! Kisebb vonatkozásban ugyan (el kell mennem az ország másik felébe tárgyalni), de ugyanaz a szitu. És olyan is van, amikor inkább nem mondom el, hogy hajnalban elmegyek és ki tudja hazatérek-e, inkább csak este, amikor már alszanak beosonok és elköszönök tőlük, suttogva néhány bíztató intelmet, mint például "legyetek jók, és vigyázzatok anyátokra". Ezek nagyon kemény pillanatok az életben, annak aki egy kicsit komolyabban belegondol. Persze lehet ezt is játéknak felfogni, meglehet így is kellene, hiszen minden vég csak valami új kezdete, de nekem ez még nem megy. A bennem lévő egó a saját halálával már úgy ahogy kiegyezett, ennek meg kell történnie egyszer, és szinte kíváncsian várom a folytatást, azonban másokkal, a szeretteimmel szemben ez az elengedés koránt sincs így, ilyen "könnyen". Nem tudok olyan könnyen fogalmazni mint néhány tanító, akik bármikor képesek lennének elhagyni ezt a játszóteret, itt hagyva bárkit és bármit. Ehhez kell az a megfelelő szintű elengedési képesség, ami nekem még nincs meg...



De mégis mit jelent nekem ez az egész? Mert ugyebár, minden művészeti alkotásnak az lenne a lényege, hogy számomra mit mutat? Világéletemben utáltam azt az irodalom-tanári erőlködést, hogy minden versről, irományról stb. azt tanuljuk meg, amit mások mondtak róla. Egyrészt ki a faszt érdekel, hogy egy műről mások mit gondolnak, másrészt megmondták hogy a szerző mire gondolhatott? Nem mindegy? Honnan tudják? Honnan tudhatná akár egy Ady, hogy mit gondolt Arany? Csak az számít, nekünk mit mutat, mit jelent. Nos nekem ez az egész jócskán túl mutat egy filmen. Az ötödik dimenziót elérve egycsapásra megszűnik a tér és az idő 3D-s felfogása, ez egy olyan "létközeg" ahol egyidejűség van, a "lineáris" idővonal bármelyik időpontja elérhető, akár csak a kivetített tér minden pontja. "Itt" nincs is értelme már lineáris idővonalról beszélni, sokkal inkább egy körről, amely ciklikusságot mintáz, és ebből a nézőpontból tehát nem arról van szó, hogy valami x millió éve történt, hanem x körrel ezelőtt. A tér pedig olyasmi elemmé szűkül, mint amikor lehúzódsz az autópályán, megállsz, kiszállsz, és nézed a többi idiótát továbbra is száguldani, fénycsíkokká válni, - s itt, álló helyzetben érted meg hogy a világ megnyílvánult része egy állandó áramlás és ez "innen", nyugvó pontról nézve mennyire értelmetlen. Nincs idő tehát, és nincs tér se, de ezek mégis mindegyik darabja elérhető azonnal. Na most ezt technikailag megjeleníteni nem kis kihívás, de a filmkészítőknek egész jól összejött a tér és idő minden irányában végtelenre nyúló könyvespolc hasonlatával. Szóval nekem a filozófiai elgondolásokon túl ezt az eddig elképzelhetetlen 5. dimenziót mutatta meg a film viszonylag hitelesen, és immár elképzelhetőbben mint eddig. Meg még sok egyéb mást is mutatott, de a sok apró részlet nem érdekes annyira. 

Talán nem nevesítettem, hogy mindezen agymenést egy filmkritikába ágyaztam be, de lehet nem is az volt, csak néhány belső késztetésből kiáradó mondat. Sok a dolog még magammal úgy érzem...  

2014. november 21., péntek

Lazuljunk: Szatmári Juli - Hadd legyek

(gyönyörű szöveg-dallam, lélekkel teli, libabőr)

(videó 10. percétől)


Itt is, több is: https://soundcloud.com/szatmarijuli/hadd-legyek

Szatmári Juli: Hadd legyek

Repülök a város fölött
Minden perc egy év
Céltalan sereg ez a hangyatömeg
Ahogy rohan, fel se néz
Csak egy gondolat, ami elszalad
Mire közelebb jönnél

Hadd legyek csend
Hadd legyek én
Az az egy, aki a földön tart
Hadd legyek féktelen, mint a fény
Aki egy veled, egy veled

Hogyha elhiszed, mi végtelenek leszünk
És a hangok újra körbezárnak
Egyből lettünk, eggyé válunk
Hogyha elhiszed
Végtelenek leszünk

Hadd legyek csend
Hadd legyek én
Az az egy, aki a földön tart
Hadd legyek féktelen, mint a fény
Aki egy veled

Csak egy hang, csak egy szín
Látod mégis itt maradtam
A pillanatban
Hadd legyek a szellemed, aki elkísér

Hadd legyek csend
Hadd legyek én az az egy
Hadd legyek féktelen, mint a fény

Hadd legyek csend
Hadd legyek én
Az az egy, aki a földön tart
Hadd legyek féktelen, mint a fény
Aki egy veled, egy veled

2014. november 14., péntek

Tíz rejtélyes lelet

(talán (még) illik ide)
((lehetne sorolni sokszor tízet is))
(((de nem is ez a lényeg, hanem hogy Neked mit mutatnak ezek, mire jutsz velük?)))
((((számomra egyértelműen azt, hogy az ember sokkal régebb óta ember, mint tanítják, és azt is, hogy a Földön több globális civilizáció is kifejlődhetett és eltűnt már a süllyesztőben /  és vagy több civilizáció is látogatást tett már itt))))
(((((valamint azt is megmutatja, hogy mennyire hibás és felesleges lineáris időfelfogásban gondolkodnunk))))))

120 millió éves 3 dimenziós térkép? 290 millió éves megkövesedett emberi lábnyom? 2,8 milliárd éves, mintákkal, vonalakkal ellátott fémgolyók? Az oda nem illő, rejtélyes leletek láttán, különös gondolatok fogalmazódnak meg a fejünkben. Vajon csalás, esetleg félreértés áldozatai vagyunk, vagy olyan dolgok kerültek elő, amelyek megváltoztatják az eddigi ismereteinket a múltról?

1. A vlagyivosztoki alumínium fogasléc
2013. januárjában az Oroszország Hangja nevű rádióállomás arról számolt be, hogy Vlagyivosztokban egy helyi lakos egy széndarabba ágyazódott alumínium tárgyra bukkant, mely egy fogaslécre hasonlít. Ebben nem is lenne semmi különös, de a szakértők úgy vélik, hogy a mesterséges eredetű tárgy 300 millió éves. A tudósok nem találtak magyarázatot az esetre.
1_1.jpg
Vlagyivosztokban egy alumínium tárgyra bukkantak, mely fogaslécre hasonlít. A tudósok szerint 300 millió éves, ráadásul mesterséges eredetű.

2. Az Acambaro-i dinoszaurusz-szobrok
1944-ben Waldemar Julsrud, német kereskedő, szokatlan agyagszobrokat talált a mexikói Acambaroban. Az éveken át tartó ásatás során, több mint 30 ezer figura került elő, az a furcsa  bennük, hogy némelyik dinoszauruszokat is ábrázol, sőt, olyan leletek is előkerültek, melyeken az emberek és az őshüllők együtt vannak. A tudósok akkor döbbentek meg igazán és zárták ki, hogy a szobrok újonnan készültek, amikor C14-es módszerrel sikerült meghatározni a korukat. A vizsgálatok szerint a tárgyak 4500-6500 évesek lehetnek.
mxcp5.2.jpg
Egy Acambaróból származó szobor, mely egy dinoszauruszon lovagló embert ábrázol


3. A csandari kőtábla
1999-ben a Baskír Állami Egyetem tudósai egy rejtélyes kőtáblát ástak ki egy Csandar nevű baskíriai faluban. Az ősi kínaiak nyomát keresték az Urál hegységben, de egészen mást találtak, mint amire számítottak. A 120 millió éves kőtábla igencsak zavarba ejtette a kutatókat, kiderült ugyanis, hogy ez a több millió évvel ezelőtti Urál hegység ismeretlen technikával készített 3 dimenziós térképe, melyet háromféle kőzetrétegből állítottak össze. A meghökkentően pontos térképen nem csak ismeretlen írásjelek láthatók, hanem egy gigantikus méretű csatornarendszert is ábrázol.
mxcpthe-map-of-the-creator.jpg
A Baskíriában, Csandar faluban talált 120 millió éves kőtábla meghökkentette a kutatókat, kiderült, hogy a több millió évvel ezelőtti Urál hegység 3 dimenziós térképe

4. A bagdadi elemek
Wilhelm König, az Iraki Nemzeti Múzeum igazgatója, 1938-ban, Bagdad közelében talált rá azokra (a Kr. e. 250 és Kr. u. 250 között készült), 12-14 cm-es mezopotámiai vázákra, melyek egy rézcsövet és egy eloxidálódott vasrudat tartalmaznak. König 1940-ben megjelent írásában úgy vélte, hogy a vázák elemként funkcionáltak, melyek képesek voltak áramot termelni. A vélemények megoszlanak. Akik nem értenek egyet König elképzelésével, azok úgy gondolják, hogy a korsókban papiruszokat tároltak, melyek felbomlottak és így keletkezett a savas lenyomat a belsejükben. (Az első elemek Alessandro Volta nevéhez fűződnek.)
mxcp536b59711c72d.gif
Egy Bagdad közelében talált váza, benne egy rézcsővel és egy vasrúddal. Wilhelm König, az Iraki Nemzeti Múzeum igazgatója úgy vélte, ezek elemek voltak, melyek elektromos áramot termeltek.

5. Kőgolyók Costa Ricában
A szakértők nem tudják, hogy mire szolgált az a több száz, emberkéz alkotta kőgolyó, melyek Costa Ricában találhatóak. Ezeket a 19. században fedezték fel, először 1930-ban készült róluk tudományos feljegyzés. Méretük változó, a legkisebbek néhány centisek, a legnagyobbak átmérője több mint 2 méter, ezek súlya akár 15 tonna is lehet. A Costa Ricában található, gabbró, mészkő, homokkő vagy gránit anyagú golyókat 2014-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította.
kogolyok-10.jpg
Costa Ricán több száz kőgolyó található, rejtély, hogy mire szolgáltak

6. A dél-afrikai fémgolyók
Az 1950-es években, dél-afrikai bányászok, több száz, apró, néhány centis fémgolyóra bukkantak. A leletek mesterséges eredetűnek tűntek, a rajtuk látható minták, rovátkák és párhuzamos vonalak miatt. Amikor azonban a tudósok komolyabb vizsgálat alá vetették a fémgolyókat, nagyon elcsodálkoztak. Kiderült, hogy a fura tárgyak 2,8 milliárd éves üledékes rétegből származtak. Nem tudni hogyan lehetséges ez, hiszen a mai tudásunk szerint, ebben az időszakban csak nagyon kezdetleges létformák éltek a Földön.
A dél-afrikai fémgolyók.jpg
Dél-Afrikában különös fémgolyókat találtak az 1950-es években. Mesterségesnek tűnnek a rajtuk látható rovátkák ábrák és vonalak miatt, de a tudósok megállapították, hogy a golyók 2,8 millió éves üledékrétegből származnak.

7. A Coso-lelet
1961 februárjában, Mike Mikesell két barátjával, különleges ásványok után kutatott a kaliforniai Olancha környékén. Mike talált is egy különleges, üregesnek vélt darabot, hazavitte és egy speciális pengével kettévágta. A kő belsejében egy mesterséges tárgyra lelt, egy olyan gyújtógyertyára, mely egy 1920-as évekből származó autó alkatrésze volt. A legfurcsább csak ezután következett: a követ melyben a tárgy volt, geológus is megvizsgálta és megállapította, hogy 500 ezer éves! Az eset nagy feltűnést keltett, sokan csalást sejtettek. Valószínűleg sosem derül már ki a teljes igazság, a gyertyának és a kőnek 1969-ben nyoma veszett.
3.7.jpg
1961-ben Mike Mikesell és barátai egy különös ásványra bukkantak a kaliforniai Olancha környékén. Kiderült, hogy az 500 ezer éves kő egy 1920-as évekbeli autóalkatrészt, egy gyújtógyertyát rejtett magában.

8. Az oklahomai vascsésze
1912-ben, Frank J. Kenwood, a Thomas városban (USA, Oklahoma állam) működő elektromos művekben dolgozott, amikor egy szokásosnál nagyobb széndarab került a kezébe. Rávert egy kalapáccsal és egy vascsésze esett ki az ásványból. Rejtély, hogy kerülhetett oda az a csésze, hiszen a szén, mely a Wilburton bányából származott az Oklahomai Geológiai Szolgálat szerint 312 millió éves. 
wilburton_pot.jpg
Az oklahomai vascsésze, mely 1912-ben egy 312 millió éves széndarabból került elő

9. A Waffle Rock
A Waffle Rock úgy néz ki, mintha egy túlméretezett goffri lenne (ezért is hívják úgy, hogy Goffri Szikla). 1985-óta lehet megtekinteni Nyugat-Virginiában, Mineral megyében, a Jennings Randolph tó közelében. Számos elmélet született azzal kapcsolatban, hogy miért így néz ki. Az UFO-hívők úgy vélik a földönkívüliek űrhajói hagyták ezt a nyomot és vannak akik azt gondolják, ősi emberi alkotás. A legvalószínűbb verzió, hogy természetes úton jött létre. A geológusok szerint a homokkő szikla repedései kvarccal telítődtek és ennek köszönheti különös mintázatát. De napvilágra került olyan elgondolás is, hogy a Waffle Rockot egy elektromos vihar, vagy az elektromágneses mezők alakították ilyenné.
1-wqffle-stone.jpg
A Waffle Rock olyan, mint egy túlméretezett goffri, az Egyesült Államokban, Nyugat-Virginiában lehet megtekinteni a Jennings Randolph tó közelében

10. Az új-mexikói lábnyom
Jerry MacDonald paleontológus, 1987-ben, Új-Mexikóban, perm kori, 290-248 millió éves megkövesedett nyomokat tanulmányozott, amikor legnagyobb megdöbbenésére egy emberi (vagy ahhoz hasonló) lábnyomra lett figyelmes. Az esetről beszámolt a Smithsonian Magazine is A permkorszakbeli állatok rejtélyes díszszemléje című cikkében. A lap arról írt, hogy a nyom, mindenképpen a permi időkből származik és ha bebizonyosodna, hogy emberek is éltek abban az időszakban, az megcáfolná az evolucionista elméletet.
mxcp2.1.bmp
Jerry MacDonald paleontológus, emberi lábnyomhoz hasonló, megkövesedett perm kori (290-248 millió éves) nyomot talált Új-Mexikóban 1987-ben

(forrás: http://erdekesvilagunk.blog.hu/2014/11/13/10_rejtelyes_lelet
((érdekes, hogy kikerülhetett az index főoldalára, nem nagyon szeretik az ilyesmit ott)) 

Kapcsolódó, egy régebbi okoskodás:
http://mazsolameseszoba.blogspot.hu/2012/06/tudomany-felfedezi-teremtot-3resz-az.html

2014. november 11., kedd

Lazuljunk: Rákenróll szelebréjsön (not for the masses)

Zplus szómagyaritó:
- rákenróll (rock'n'roll): (kocka)kő és gurul
- szelebréjsön (celebration): mi(t)se mondás
- not for the masses: nem a tömegeknek (mert a tömegeknek már volt -és azt se értették jobban)

"Hallásos" élményem volt. "Nézz szét belül"- szólt az üzenet. Olyan pillanatban és úgy talált meg, ahogy és amikor épp kellett. És azután a többi is- a sorrend szinte mindegy is (de igy tudtam "egésszé" összerakni magamban)

Írásaim mindig az aktuális testi-lelki-szellemi állapotomban érvényesek, idő múltán már -a nézőpont változásával- a "tények" is változhatnak.. mert itt csak a változás az állandó.. amit leírok, azt főleg magamra tekintem érvényesnek- akinek nem inge, ne tegye gatyába- Ti pedig úgy segitetek, hogy nem is tudtok róla :P 

18+!
Vigyázat!
Szókimondó szövegek!
(csak saját felelősségre)

2014. november 3., hétfő

Kristályosodjunk!



Olivin ajánlotta ezt a dr Graham - Grain damage (A káros gabona) c. könyvéről készült összefoglalót, (http://vibrantegeszseg.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=230133) nemrég, ami nagyjából arról szól, hogy mióta a földműves életmódot folytatjuk, úgy nagyjából 10.000 éve, azóta nem természetesen, nem a genetikánknak megfelelően táplálkozunk a sok elfogyasztott szénhidrát révén. "Paleontológusok leírták, hogy az emberi faj létezésének több mint 99,9%-át gabona nélkül élte földünkön. Tíz millió éven át a gyümölcsök és zsenge zöldek képezték a táplálkozásának gerincét a nagyon kis mértékű olajos mag fogyasztása mellett. A modern ember 10 ezer éve termeszt csak gabonát, s a tűz alkalmazásának kezdetét is ekörülre teszik. Ekkortól számítódik az emberi egészség hanyatlása is."

Kerion bátyó sokszor értekezik arról, hogy csak úgy lehet felülemelkedni ezen az egész nagy rakás f... rendszeren, ha a belső átalakulásunk végbemegy, azaz a szénalapú létforma átalakul szilícium alapúvá, azaz amikor kikristályosodik, felfényesedik az ember.

Megforgattam a fejemben ezt a két dolgot, és a következőre jutottam.
Azon gondolkodtam, hogy a körülöttünk rohangáló egók nagy része állandóan ki akar tűnni valamivel. Egyéniség akar lenni. Ez itt idióta sapkát hord, az hülye bajuszt növeszt, amaz meg szeret villogni a neonzöld-lila harisnyájában, mert az neki jó. Ki akarnak tűnni, no de ez valami ördögtől való dolog lenne? Egyéniesedni, kiválni a szürke masszából, az valami rossz dolog? Nem hinném. A módja viszont, ahogy ezt megpróbáljuk katasztrofális, és szánalmas. Úgy vélem a nagy általánosból való kiválás, azon felülemelkedés természetes része a programunknak, az élet alapvető ösztönzése. De vajon ez a kitűnés a többi közül csak úgy lehet ha minél idiótábbra vesszük a figurát? Vajon minél jobban növeljük az egót, az "én vagyok valaki" személyiséget, annál jobban felfényesedünk? Vagy éppen ettől merülünk el még jobban a virtuális létbe? És ha ez így nem túl ügyes, akkor vajon látunk-e jó példát a természetben erre? Ha körülnézünk a csillagos égen, hát bizony ott vannak, mind. Nincs két egyforma csillag, mely méretében és színében megegyezne, tehát nyugodtan elmondhatjuk, hogy egyéniségek. No de vajon hogyan lettek azzá? Azáltal hogy minél inkább bezárkóztak a saját egójukba, különcködve, vagy inkább azzal, hogy minél inkább transzparensé, kristályossá váltak, és átengedték magukon a Fényt, végső soron magát Istent? Szerintem inkább ez utóbbi az igaz. Így lettek a csillagok olyan rendkívül mértékben egyedi létezők, akik úgy "mutogatják" magukat, hogy közben teljes mértékben átengedik magukon a létezés forrását. (ezt a logikát követve a csillagok a legnagyobb transzcendens alteremtő mesterek, a feketelyukak meg a legnagyobb egók, magukba szívva mindent...)



És vajon mi emberek elérhetjük-e ezt? Vagy az ember ne akarjon csillaggá válni? Maradjon mindenki a seggén, úgy ahogy megteremtették? Vagy egy játékidőn belül van lehetőség váltani, evolválni, felfejlődni valahová? Szerintem biztosan, nem olyan szigorúak ám a játékszabályok, tulajdonképpen mindent szabad. No de hogyan érhetjük ezt el? 


Az biztos, hogy a belső átalakulásnak természetéből eredően belülről kell elindulnia. No de ha megvan az igény és akarat erre, és elérkezünk a fizikai megvalósításhoz, hogyan fogjunk hozzá? Mert azért ha lazák is a szabályok, azért mégiscsak vannak ennek a fizikai megnyílvánulásnak kötöttségei, amiket nem lehet egykönnyen felülírni. Ilyen például a testünk felépítése és összetétele. Mindannyian ismerjük a tudományos megállapítást, hogy szén alapú létformák vagyunk, ami azért tűnik nekem egy kissé badarságnak, mert a testünk 70%-a víz... no de lépjünk túl ezen. A vázrendszer, a csontok szén alapúak ez tuti (bár 40%-a azoknak is víz...), és ezen változtatni nem lehet túl könnyű. Azonban ha összekapcsoljuk az alábbi három megállapítást, talán jutunk valamire:
1. Természetes módon kellene táplálkoznunk, többnyire gyümölcsökön és zöldségeken élve, a bennük lévő cukor (kristály!) által nyerve energiát, úgy ahogy évmilliókig tettük. 
2. A hivatalosan ugyan meg nem erősített, azonban az összes ókori civilizáció által bemutatott valódi történelem szerint az ember az aranykor óta folyamatosan hanyatlik, és mostanra érte el a sárember korát, azaz az agyagba/anyagba ragadt, szén alapú formáját.
3. Ebből a rendszerből (mondhatni zsákutcából) csak a felülemelkedés visz ki, és ez csak a belső átalakulással érhető el.
No, dereng már valami? Összeraktuk a képet? Lehet hogy az emberiség egyik legnagyobb átbaszása az volt, amikor a "mesterek" lejöttek ide és elvetették az első gabonamagokat, majd megtaníttatták a földművelést? Innen, 10.000 éve indult az egész degradálódás? A "hivatalos", 5000 éven túl nem merészkedő történelem ugyan nem, de a különböző kultúrkörökben töredékekben fennmaradt történelemismeret megerősíti ezt, pláne ha valaki veszi a fáradságot és folyamatában megvizsgálja az egész történelemnek nevezett horrort, ami végigível a legutolsó jégkorszak óta a Földön. 


Én úgy gondolom, hogy a felemelkedés útja a kristályosodás, azaz a tökéletesedés útja. Többször rávilágítottam már arra az összefüggésre is, miszerint a gyümölcsökbe a napsugár juttatja be a cukortartalmat. Cukor = sugár = fény (angolul a cukor = sugar). Nem mellékes összefüggésként belátható, hogy nem véletlenül darálják folyamatosan az arcunkba, hogy a cukor méreg. Így tehát nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a kristályosodás útja valóban nem a szalonnás-kenyér, a lazagne vagy a sajtos kifli evésén, hanem a minél fokozottabb gyümölcsevésen át vezet, hisz ekkor tud a testünk a szellem akaratának engedelmeskedve átalakulni (ki tudja mennyi idő és generáció elteltével) szénhidrátból kristályos formává. Ja, és tessék sok céklát enni! Az összes növény közül a céklának a legmagasabb a szilícium tartalma. Ez a felismerés nekünk magyaroknak különösen fájdalmas lehet, tekintve hogy szeretjük magunkat földhöz kötöttnek, legyökerezettnek tekinteni, akik a földből élnek. Nekünk a kenyér szent, a tej egészség, a tészta mindennapos. Hogyan is tudnánk ezeket egycsapásra elengedni, és egy teljesen másik étrendre átállni? 


Ezekre én sem tudom a választ, mindenesetre szerintem felsejlett az ajtó, amin az EXIT tábla van... de fontos hogy "belső" és "külső", "szellem" és "anyag" ugyanazt akarja ebben a játszmában, máskülönben csak vergődés és szenvedés lesz az egészből. Aki kristályosodni akar, az tegyen is érte, és felejtse el a pizzát, hamburgert, mákostésztát! Emelkedjen felül ezeken! Nem biztos hogy csak így lehet, de szerintem ez egy jó irány a KRISztusi, KRIStályosodás útján. 

A mesterek Holywood-ban pontosan tudják ez, meg is mutatták egyszer hogyan néznek ki azok, akik már átkristályosodtak:




:)))

Megjegyzések

1. Fenti receptet csak azoknak ajánlom, akik a jelenlegi testükben képzelik el a folytatást. Azok, akik minél előbb szeretnének megszabadulni a jelenlegi húsruciuktól, és a küszöb után 5. dimenziós, angyali létezőként tengetni mindennapjaikat, csak zabálják nyugodtan tovább a hamburgert, minél többet.
2. Fenti bejegyzést csak az vegye komolyan, akit nem hatnak meg Materál Istiék érvelései, és kellően őrült (legalább annyira mint én :)

Kapcsolódó:
http://mazsolameseszoba.blogspot.hu/2012/08/az-vagy-amit-megeszel.html

2014. november 2., vasárnap

Napiszer - november

November az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. Az Arvisurák szerint Enyészet hava. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.