Lazuljunk: Rákenróll szelebréjsön (not for the masses)

Zplus szómagyaritó:
- rákenróll (rock'n'roll): (kocka)kő és gurul
- szelebréjsön (celebration): mi(t)se mondás
- not for the masses: nem a tömegeknek (mert a tömegeknek már volt -és azt se értették jobban)

"Hallásos" élményem volt. "Nézz szét belül"- szólt az üzenet. Olyan pillanatban és úgy talált meg, ahogy és amikor épp kellett. És azután a többi is- a sorrend szinte mindegy is (de igy tudtam "egésszé" összerakni magamban)

Írásaim mindig az aktuális testi-lelki-szellemi állapotomban érvényesek, idő múltán már -a nézőpont változásával- a "tények" is változhatnak.. mert itt csak a változás az állandó.. amit leírok, azt főleg magamra tekintem érvényesnek- akinek nem inge, ne tegye gatyába- Ti pedig úgy segitetek, hogy nem is tudtok róla :P 

18+!

Vigyázat!
Szókimondó szövegek!
(csak saját felelősségre)

Feleim az Egyben!

Azért gyűltünk ma össze, hogy ne legyünk szanaszét és azért hallgatjátok, amit mondok, mert nincs jobb dolgotok/megszoktátok/mit szól a (komfortzóna)/csoportszellem/nyáj-érzet/satubbi..
Pedig ennek nem ez az ÚTja, csak lusták vagytok gondolkodni is, meg nem-gondolkodni is.
Ma egy "nem-olyan" rendhagyó prédikációt hallhattok, amiben alig fogok megszólalni- beszéljenek helyettem a Dalok (köszönet érte a Tankcsapdának).

Van Ördög, van Isten

1. Hunyd be a szemed, ha félsz, hogy port hintek bele.
 Lassan rohadsz te is, mint az úton gázolt kutya kifordult bele.
 Nekem nem kell, hogy az orvos segítsen rajtam.
 Elkezdtem, megcsinálom, én befejezem, amit akartam.

 2. Régóta keresem a választ,
 Megyek körbe-körbe, mint az állat, akkor is, ha fáraszt.
 Hol van a jel, amiben hihetnénk?
 Tudnom kell, mielőtt útnak indulnék.

 R. Van ördög, van isten,
 Van minden, amiben hittem.
 Van test, van lélek,
 És én most ebben a testben élek.

 3. Az úton a hullák temetetlenül hevernek.
 Hogyha nem tudod még, hogy ki vagy, hát majd megtanulod, ha vernek.
 Rendben, hogyha itt kell lennem,
 Én bízok benned, csak te is bízzál bennem!

 R.

 "Akinek értelme van,
 Számlálja meg a fenevad számát!
 Mert emberi szám az:
 És annak száma hatszázhatvanhat."
 (János 13, 18)



Ebben a szellemben folytassuk a prédikációt.

A kisérlet száma

Robot munka garzonlakás
 Ugorjunk a feneketlen kútba
 Két isten van a Pénz meg a Baszás
 A régi már eltűnt a múltban
 Nincs többé útban...

 "Neon fények nagyon félek"
 Csinált ember műanyag étel
 Volt Egy aki a kereszten végezte de
 Rajta kívül nincs több kivétel
 Zavaros a vétel...

 Akik életet adnak
 Halált is adhatnak
 A Kísérlet száma:
 Hat pont hatvanhat
 Azt hiszed ébren vagy
 Pedig altatnak de ha

 Neked ez is elég
 Hiába jön el a vég
 Egyedül állsz majd a sorban
 Hiába akarod Őt ha
 Nincs elég erőd
 Nem fogod látni hogy hol van
 Ha neked ez is elég
 Hiába jön el a vég
 Egyedül állsz majd a sorban
 Hiába hívod Őt ha
 Nincs elég erőd
 A levágott fejed
 Ott lesz a porban
 Nincs többé útban!

 Ott fogsz majd égni
 Ahol senki se lát...

Egyre inkább hajlok a-felé, hogy ezt a game-of-life-ot (élet-játék) úgy játsszuk, hogy az előre lefektetett pár "checkpoint"-on mindenképpen át kell haladni, ezenkivül az egész élet egy "sablon", amit MI töltünk fel tartalommal..

Adjon az Ég

Amikor
 Összehozta az Isten a világot,
 A férfiból egy darabot kivágott,
 Hogy megcsinálja neki belőle a nőt
 Azóta áldják a fiúk a Teremtőt,
 Aki az életnek értelmet adott. A
 Történetet már mindenki hallotta.
 Van aki él és akad aki halott. A
 Világ a lelkét az Ördögnek eladta.
 Vasárnap reggel a templomba’ tömeg.
 Van aki fiatal és van egy csomó öreg.
 Van aki hiszi és van aki vallja,
 Hogy a születés az eleje, a halál meg az alja
 Az életnek. Szerintem tévednek,
 Ehhez semmi köze nincs az éveknek.
 Remélem érted, amiről éneklek.
 A dolgok bármikor utolérhetnek.

 Bánattal vagy örömmel,
 De én harcolok foggal-körömmel
 Az élettel, a halállal,
 Hogy a jóból egy jó nagy kanállal
 Adjon az Ég,
 Mindent, amit szeretnék.
 Adjon az Ég...

 Vasárnap reggel a templomba’ tömeg,
 Van aki fiatal és van egy csomó öreg.
 Van aki hiszi és van aki vallja,
 Hogy van aki a hangját hallja,
 És mindent lát a szívén át,
 És ha baj van, benyom egy szirénát.
 Ha kinyújtod, Ő majd fogja a kezed,
 És mindenen keresztül vezet.
 Bánattal vagy örömmel
 De én harcolok foggal-körömmel
 Az élettel a halállal,
 Hogy a jóból egy jó nagy kanállal
 Adjon az Ég, mindent
 Amit szeretnék.
 Adjon az Ég...

 Van aki ésszel, van aki pénzzel,
 Van aki egyszerű, puszta kézzel.
 Van aki tudja, van aki érti.
 Van aki az életét se félti.
 Van aki mindig, van aki egyszer.
 Van aki gyűlöl, van akinek tetszel.
 Van aki ellened, van aki érted.
 Úgy kapod, ahogy kérted.
 Az életedet úgy kapod, ahogy kérted...

Ha állandóan azt érzed, hogy valamivel el vagy késve és szimatolsz és keresel, mint egy (láz adó) oroszlán:

Biorobot

Egyetlen gondolat nem hagy megnyugodni rég
 Egyetlen élet nekem nem lesz elég…

Egyetlen egy gondolat bánt engemet
 Megvetett ágyban párnák között halni meg
 Úgy múlni el mint aki nem is volt talán
 Hajnali árnyék egy bérház oldalán

 Egyetlen egy gondolat van ami tényleg bánt
 Hiába próbálok nem tudok nem gondolni rád
 Pedig jó lenne végre egy hely ahol nem vagy ott
 Mer’ amíg így élek nem vagyok csak egy
 Élő halott
 Biorobot

 Egyetlen gondolat nem hagy megnyugodni rég az hogy
 Egyetlen élet nekem talán mégsem lesz elég ahhoz hogy
 Felismerj és ahhoz hogy én is felismerjelek
 Hiába minden kép meg hang meg jel
 Valami kéne, még valami…

Azt ajánlanám mindEGYkinek, hogy inkább "Nézz szét belül" (ha valakinek "véletlenül" áthallásai lennének bizonyos részeknél- az nem a véletlen műve és szinte az egész dalt lehetne dőlt betűvel..):

Hiába kínoz az álom, éjszakákon át
 Én akkor is megtalálom majd
 Az igazi otthonát, ennek a
 Különös lénynek, aki nem véletlenül
 Szolgálja a fényt és közben ugyanúgy repül,
 Mint egy igazi golyó kijön a csőből
 És emberi húsba ér, ahogy a gyerek sír a bölcsőből
 Ha fázik, ha enni kér
 Látod, így lettem én is
 Beteljesült az álom
 Nem akartam és mégis valahogy
 Túlélem a halálom

 A fejed fölött az ég de a választ még se onnan várd
 Hunyd le a szemed néz szét belül
 Valaki szól hozzád

 Hiába kínoz az álom éjszakákon át
 Én akkor is megtalálom majd
 Az igazi otthonát ennek a
 Különös lénynek, aki itt bent énekel
 Ahogy a füst el száll a szélben én is
 Ugyanúgy égek el

 A fejed fölött az ég de a választ még se onnan várd
 Hunyd le a szemed néz szét belül
 Valaki szól hozzád

 Én vagyok az út, amin’ a lábad jár
 Én vagyok az út, amin’ a lábad jár
 Én voltam a rajt, én leszek a cél, ami a végén vár
 Addig meg
 Én vagyok az út, amin’ a lábad jááár

 ÉN ÉN ÉN ÉN ÉN

 Hiába kínoz az álom éjszakákon át,
 Én akkor is megtalálom majd
 Az igazi otthonát ennek a
 (Különös) Különös lénynek, aki itt bent énekel
 Ahogy a füst el száll a szélben,
 Az ív szél ugyanúgy égek el

 A fejed fölött az ég de választ még se onnan várd,
 Hunyd le a szemed, néz szét belül
 Valaki szól hozzád

(akik a visszaszámlálásnál hiányolnák a kilences számot, azoknak felhivnám a figyelmét, hogy ott van az is a tizenegyes előtt/után 2012-es dátummal.. :P )
Miért van az, hogy akik a jövőt fürkészik, azok -általában- az apokaliptikus forgatókönyveket lássák? Pedig még annyi érdekes jövő van.. 

Számolj vissza

Lenn a Földön
 Fenn az Égen
 Minden élettelennek gondolt és
 Minden élő lénynek

 A fűben a fában
 A vérben a sárban
 Az ember értelmében
 Az Isten oltalmában
 Néha suttog csak
 Néha rám kiállt
 Engedd meg, hogy bemutassam
 A mindent összetartó Energiát

 Ez nincs a tévében
 A lapok nem írnak róla
 De a napok megszámolva
 Zár az Ég az óra jön
 Akad aki majd semmit se'
 Olyan is aki mindent lát
 De nem lesz aki meg ne tudná
 A mindent átölelő Energiát

 Három kettő egy és kész...
 Számolj vissza
 Három kettő egy és kész...
 Aki az Élet vizét issza
 Annak semmi nem lesz új
 Annak semmi nem lesz más
 Az egyetlen változatlan
 Az örökös változás...

 Számolj vissza tíz
 Számolj vissza nyolc
 Számolj vissza hét
 Számolj vissza
 Hat-hat-hat
 Számolj vissza
 Öt-öt-öt
 Számolj vissza négy
 Számolj vissza
 Három kettő egy és kész...

Igy -a mai összejövetelünk végére- testvérünk üzenete szóljon azoknak, akik azt hiszik, hogy bármit is értenek -majd elmúlik, az ellenkezőjébe vált többször is, ahogy a spirál átellenes pontjaira értek (először oldalakat látsz, azután pedig majd szinteket..)- és aggódnának érte, sőt meg akarják menteni akármitől (+esetleg engem is: köszönöm jól vagyok és remélem megérem, hogy egyszer nyugodtan elénekelhetem a támadóimnak :P zplus)

"Nem a tükör a hibás, ha seggfejet látsz benne."

(graffiti egy tükörről)

  

Köpök rátok

Ha a szívemet átszúrnám, ha a fejembe golyót eresztenék

 Ha megölném magam a színpadon, talán az se lenne elég

 Ha ugranék és a fejem a lábaid előtt loccsanna szét,

 Akkor is annyit mondanál, hogy megjátssza az eszét

 Biztos eladta magát, biztos megvette a halál

 Ezentúl nem lesz lakat a számon, ezentúl bárki, ha megtalál

 Annak a saját fegyverével intézem el a képét

 Ne akarj velem háborút, inkább őrizd meg a békét

Őrizz meg!

 Lassan mindenki jobban tud már nálam mindent rólam, hogy
 A lelkem az ördögé lett és hogy a régi énem hol van
 Lassan mindenki jobban tud már rólam mindent nálam, én
 Köpök rátok, nesztek, itt van a véres nyálam
 Mennyi nyomorult patkány, mennyi szánalmas féreg
 A sötétben haldokoltok közben én a Fényben élek
 Mennyi szánalmas patkány várja végre a vérem végét
 Ne akarj velem háborút, inkább őrizd meg a békét
Őrizz meg!

 Nem vagyok angyal, látod a fejemen
 Semmilyen glória nincsen
 De az ördögtől sem kértem azt, hogy
 Bármiben is segítsen
 Nincsen szárnyam, nincsen szarvam
 Embernek szültek,
 De ott maradnak a szarban mind,
 Akik ellenem készülnek

 Mennyi szánalmas patkány
 Mennyi nyomorult féreg
 Mennyi szánalmas patkány
 Mennyi nyomorult kis féreg...
 A sötétben haldokoltok közben
 Én a Fényben élek
 Ti a sötétben haldokoltok, közben látod
 Én meg a Fényben élek




Béke Veletek feleim az EGYben.. menjetek, mintha mise történt volna.