2014. május 19., hétfő

Mese a meseszobáról VI. rész: Zoomolás


 
Akartam írni már régóta egy cikket pillanatnyi szellemi élményekről, de valahogy sosem jött össze, mindig közbejött valami "fizikai" tennivaló, vagy mire gép elé kerültem elfelejtettem, hehe. Mostanra érett meg az "anyag" annyira, hogy kijöhessen a "nyomdából". Így a hét elején általában pihenni jövök be a munkahelyre, mert a hétvégi kerti munkáktól rendesen sikerül lemerüljek (most is elültettem vagy 100 palántát, főztünk eperlekvárt, stb., de ez olyan jóleső fáradság), s ilyenkor, fizikai fáradság után jól esik egy kis szellemi torna. Szóval, három "zoomolás" élethelyzetet szeretnék bemutatni a meseszoba stílus keretein belül, melyeket aztán - ragaszkodva a sorozat tradíciójához - Shaula barátom által belehelyezünk egy olyan összefüggésrendszerbe, amely még árnyaltabbá, színesebbé, és talán viccesebbé teszi az életünket itt, a Meseszobában.  




ZOOM-1: Láttam a szelet fújni

M:
Kb. egy hónnappal ezelőtt kipattant a fejemből az ötlet, hogy a tüzifának jó lenne végre egy rendes tároló - mert nagyon untam már a fóliákkal való takargatást, amiket persze minden hónapban cserélni kellett, mert állandóan szétszaggatta a szél / lerágta a kutya / szétszívta a Nap, stb. Meg is volt a helye a tárolónak: célszerűen a kocsibejáró mellett, ahová úgyis mindig leborítják a fát. Na, el is kezdődött a tervezése, minden részletre kiterjedően. 

Hetekkel az építés előtt elkezdtem fejben összerakni az egészet. Minden elemét kitaláltam, mielőtt egyáltalán egy csavart megvettem volna. De tényleg, hihetetlen mennyire rázoomoltam a feladatra, benne éltem! Kitaláltam hogyan fogom lealapozni, hogyan egészítem ki (emelem meg) a kerítést, hogy tudja majd fogadni a tároló tetejét, kitaláltam a vázat alkotó acélszerkezet méreteit, elemeit, azok kapcsolódásait egymáshoz és a rákerülő faszerkezethez, mit milyen méretű csavarral kell majd összeépíteni, hogyan lesz dőlése a tetőnek, és így tovább. Az asszony már ki volt akadva, hogy még egy szöget nem vertem be, és már eltelt három hét! :) Há' most mit csináljak, én ilyen kis tervezgetős vagyok, aprólékosan végiggondolok mindent, mielőtt költenék rá. Főleg azokban az ügyekben vagyok ilyen kis kitartó, amiket szeretek csinálni, de csak adj egy "nemszeretem" munkát...:) A szomszédok már röhögtek, amikor képes voltam egy órát dolgozni a tűző napon egy 20 cm-es falszakaszon, csak hogy jó és szép legyen! :) És még így is, három hét tervezgetés és előkészítés után is volt egy rakás nem várt esemény (valami nagyobb / kisebb / kevesebb lett, mint ahogy mértem / gondoltam / elképzeltem), és így kellett az építés során is lekezelni a problémákat (tipikus eset: a csavarboltban 8-as csavarhoz 10-es anyát adott az eladó, de én akkor ezt nem vettem észre, mert külön csomagolta, ezért amikor felvonultunk a tetthelyre az öreggel, akkor döbbentünk rá, hogy baszki, ez nem illik, ezért a faterral mindent félredobva el kellett szaladjunk anyákért.... :)

Szóval hiába volt minden aprólékos tervezés, így is becsúszott egy csomó gyakorlatias probléma. Még egy példa: elkértem a szomszédtól a kézi földfúróját, ez egy olyan eszköz, amivel pl. kerítések pontalapjait lehet kiásni egyszerűen: egy T alakú vasdarab, aminek az alja egy széles menet (fúrófej), a teteje széles keresztvas, amit kézzel lehet tekerni, így ásni. Na mindegy, ezt már túlírtam, a lényeg, hogy elkezdtem kiásni a kis pontalapok helyét, és ekkor döbbentem rá, hogy még a ház építésének idejéből tenyérnyi és gyerekfej nagyságú betontörmelékek maradtak a földben, mert ezekkel töltöttük fel azt a részt (bejáró alapnak). Na képzelhetjük: két darab kis lyuk kifúrásához egy nap kellett, mire minden útban lévő beton darabot kibányásztam, kivakargattam, és kiszedtem foggal-körömmel. Estére 20 évet öregedtem - mondta a nejem amikor hazaért.
És ilyen esetekkel még sokkal találkoztunk építés közben, de végül mindent megoldottunk.
Szóval a lényeg: a két héttel ezelőtti hétvégén végre megépítettük apával a fatároló szerkezeti vázát. Két napig melóztunk, de olyan melegben, mintha nyár lett volna. És mivel általában egy irányba fordultunk (az épülő tároló felé), ezért a tarkónk és a fülünk égett le! :) Jó volt az öreggel együtt dolgozni, kicsit tudtunk beszélgetni is közben, ő sztorizgatott régi melóiról, én meg elhallgattam és dolgoztam! :) És természetesen minden elemnél vitatkoztunk egy kicsit, hogyan is helyezzük fel a helyére. :)

És eközben, az építés során voltak nagyon érdekes pillanataim... Miközben építettük a fatárolót (betonnal, vassal, fával, csavarral, fúróval, meg amit még találtunk otthon a garázsban), volt több olyan "énpillanat" is, amikor a fater épp elment valamiért én meg ott vártam az állványon, hogy hozza, és körülnéztem. Igazi megismételhetetlen pillanat volt. Jelenlévő, valós, szép, és időtlen. Csak álltam és bámultam.

Láttam a szelet fújni

Láttam a szomszédos üres telken fél méteresre megnőtt fűtenger hullámzását.
Láttam a kutyám fekete kíváncsi fejét egy pillanatra felbukkanni ebből a fűtengerből. (kiszökött a nyavalyás!) 
Láttam a felhők hullámzását ráülni a szélre és kacérkodva kerülgetni a Napot.
Láttam, ahogy a szél borzolja a hajamat - és még az sem érdekelt hogy belefújja a fűrészport...
Minden mozgott, de mégis minden mozdulatlan volt. Mozgó festmény? Csodálatos volt, komolyan. Aztán fater megjelent a csavarhúzóval, és elrontotta, csináltuk tovább a "dolgunkat". :) Most már csak azt nehéz eldöntenem, hogy mi is a dolgunk? Ez a sok látszattevékenység (enni, inni, fatárolót építeni), vagy mindebben észrevenni a szépséget, és nem keresni hozzá ideológiát?   



S:
Igen, én szeretem az ilyen „elmerengéseket”. Azt, hogy mi a dolgunk, így átfogóan, egyben és mindenre/mindenkire kiterjedően nem tudom megmondani :P, csak pont az jutott eszembe, hogy amikor ilyen viharos, felhős idő van és felnézek az égre sokszor nekem is eszembe jut: - Jé, mint egy mozgó képeslap, totál úgy néz ki. J Majdnem mozgó fénykép, ugyanaz.

Hogy ezek mennyire látszattevékenységek vagy sem, azt szerintem nem maga a tevékenység dönti el, hanem a mögöttes motiváció. Ha én pld azért takarítok ki, mert vágyom a rendre és utána jóleső érzés tölt el, valamint a folyamatot is élveztem (ami mondjuk takarítás esetében hát sajna ritkán van bevallom :P), akkor az egy tudatos választás volt. Ha azért csinálom, mert ’tehetnékem’ van, csak nem tudom, hogy mit, akkor a takarítás pótcselekvés/elterelés valami másról. Nekem egyébként a meditációról való elmélkedés kapcsán jött ez, mivel az általában nem megy, nem is erőltetem. Főleg mivel idővel rájöttem, hogy nekem az semmi más, mint egy öncélú, önmagáért való jelenlét. (ami lehet passzív és aktív is, nem ez különbözteti meg). Tehát „meditáció” nekem lehet egy szimpla mosogatás is, a lényeg ez az említett jelenlét. A kiüresedés benne meg nem egy cél, hanem következmény. Vagyis ha mosogatok, akkor a lényeg, hogy minél inkább a mosogatás „töltsön ki”, csak azt éljem meg. Közben ne állítsam már össze a bevásárlólistát a fejemben, ne a szomszéd hülye kérdésén vaciláljak, stb,. stb. , hanem csak egyszerűen éljem meg a mosogatást mint minden egy adott mostban. Vagy ha sétálok az erdőben, akkor csak sétáljak az erdőben, érzékeljem annak minden elemét, egyben, és csak legyek jelen azáltal, hogy most éppen az erdőben sétálok. Ilyenek. Azt éljem meg, amit éppen csinálok.  
Ebből a nézőpontból, ezért amikor Ti csináltátok azt a tárolót, és ahogy ezt leírtad, nekem olyannak tűnt, hogy annak minden elemében jelen voltál. Amikor járt a kezed, fúrtad faragtad, készítettétek együtt, akkor abban, amikor megálltál egy pillanatra, akkor meg ez kitágult és egy átfogóbb, a tárolót is magában foglaló valóságot éltél meg, amihez képest a tároló vált statikussá. Pontosan, ahogy leírtad, hogy minden mozgott és mégis mozdulatlan volt. És igen, a linearitás/anyag szintjén ez váltakozva, egymás után mutatkozott meg. Te mozogtál egy ’valóságban’ (tettél, vettél abban, tárolót építettél), majd megálltál és ez a valóság mozgott benned, egyben, a tárolót is magában foglaló ’nagyobb’ valósággal egyetemben.
És szerintem ebben nem az a lényeg, hogy ennek a dinamikus-statikus párnak az egyik elemét tekintsük jónak és/vagy rossznak, vagy oldal szerint eldöntendőnek, hanem hogy esetleg felismerd (felismerjük) benne, hogy ez egy szimpla zoomolás. A fókusz szűkítése, tágítása, mozgatása. A lényeg az a tudat vagy látó/figyelő, aki ennek minidg tudatában van, hiszen ezt a fókuszt ő állítja, mozgatja, és nem az őt. Akkor is amikor egy részegységre koncentrál (tároló építés), és akkor is amikor ezt visszahúzza egy tágabb nézőpontba, ahol a kész tároló esetleg csak egy aprócska barnás sárga kis motívum lesz egy szép kúriát, nagy kerttel körülvett, gyerekek a kutyával játszanak a kertben, anyu meg sütit főz a konyhában színes életkép festmény egyik sarkában. Egy részletgazdag képben ez is benne van, szóval szerintem nem áltevékenység, az is a kép része jelen hasonlatban, max. nem annyira váóóó része.

M:
Ezt muszáj kiemelnem:
"Ebből a nézőpontból, ezért amikor Ti csináltátok azt a tárolót, és ahogy ezt leírtad, nekem olyannak tűnt, hogy annak minden elemében jelen voltál. Amikor járt a kezed, fúrtad faragtad, készítettétek együtt, akkor abban..."
Igen, tényleg így volt, teljes lényemmel benne voltam a feladatban, viszont amikor...

"...amikor megálltál egy pillanatra, akkor meg ez kitágult és egy átfogóbb, a tárolót is magában foglaló valóságot éltél meg, amihez képest a tároló vált statikussá."

Ez is de szép! Én nem jöttem rá magamtól, hogy miért tetszettek nagyon ezek a kizökkentő pillanatok. De ez utóbbi persze megint egóból jött, hiszen az egész élmény nem bennem, az elmémben jelent meg, hanem az "Olvasóban", Aki egy pillanatra átállította a fókuszt, kitágult a figyelme, majd vissza. Megvolt a zoomolás. Ki-be.

***

ZOOM-2: hol vagyok, merre tartok, miért nem jó itt, ahol?


M:
E blog élete során tényleg jó sok hasonló gondolkodású ember megtalálta már egymást. Ez jó érzés. Csak úgy érzem sokszor, hogy ezen is túl kell lépni előbb vagy utóbb. Engem már sokszor halálosan untat a saját blogom is, leginkább a saját szövegelésem. Amikor előjönnek az egómán hülyeségeim, vagy a világ (tükör!) eseményeire való ilyen-olyan reagálás. Most lehet csak a fáradtság beszél belőlem, de tényleg eléggé kilátástalannak látom sokszor az Egészet. Szűknek. Nem mintha nem élnék jól, hiszen van család, házunk, autó, kert, dvd-lejátszó, "mi a fasz kell még?!" - kérdezhetné a másik 6,5 milliárd ember. Szoktam látni (külsőleg) gazdag embereken, hogy unatkoznak, és unalmukban már minden hülyeséget megcsinálnak - na most nálam azért még nem ilyen súlyos a helyzet, mert annyira nem vagyok gazdag, másrészt meg nem az anyagiakban mérem az örömöm.
 

Ilyen akasztott-ember hangulatban sokszor megpróbálok ki-be zoomolni: hol vagyok, merre tartok, van valami más is ezen kívül? Ezt az egész "rohadt" vetítést csak azért nem hagytam még itt a francba, mert van ami ideköt. Első helyen a lányaimat tudnám sorolni, és természetesen a nejemmel is nagyon jól érzem magam, meg ugye rántotthús és bodzavirág. De ezeket leszámítva nagyon kifelé vágyakozok már, kifelé zoomolok, kacsingatok, hátha van ott valami más is mint ez. Miért van ez? Én úgy látom azért, mert nekem például állandóan kiütik a szemem e világunk hibái. Tényleg. Mindenben meglátom, hogy miért nem jó, hol a hiba. Ez már egy komolyan előrehaladott pesszimizmus, vagy az is lehet hogy maximalizmus, és a tökéletességre vágyás/törekvés? Talán is-is. Pedig a teljes elfogadásig nem lehet innen elmenni, ez tuti, mert csak elfogadás után lehet elengedni valamit. Ez is a zoomolás egy fajtája, érzem hogy szűk, de nem tudok rajta tágítani, van valami fal, ami nem enged tovább. S ez a fal: saját magam. Mert arra kéne rájönnöm, hogy nem kell máshová menni, "elég csak" a fókuszt átállítani. Mert hiszen most is ott vagyunk, ahová vágyunk, részei vagyunk annak a színpadnak is, csak még nem látjuk (legfeljebb érezzük néha a kontúrjait).  

A mostani lelkiállapotomat (megint) Ildi fogalmazta meg találóan: 

"csakis a kialakult világnézet tükrében vagyunk képesek bármit meglátni. Bár ez egy idő után végtelenül unalmas is tud lenni "

Épp itt tartok... Hozzávéve azt is, hogy a több mint egy évtizedes internetes szörfözésem következtében igen sok "más" világnézetét is megismerhettem, de azokat is hal-ál-osan unom. No de hogy lehetne kizoomolni innen? Egyáltalán hol van az amire kizoomolunk? Lássuk mit mond erre a "doktornő":

S:
A szűkösséget teljesen meg tudom érteni, meg ezt az egyfajta „máshova kívánkozást”, másra vágyást is, csak személy szerint ezzel a kifelé menéssel vannak gondjaim. Mármint azt is megértem, csak pld. amikor Te is ezt írod, akkor bejönnek az olyan kérdések, hogy: Ok, de ezt hogy képzeled el? Úgy értem, ok kifelé/máshova/magasabb dimenzióba, akármi vágysz, de az milyen lenne? Az a másfajta létezés, élet hogyan nézne ki? Miben lenne más a mostanihoz viszonyítva? Hogyan nézne ki a „mindennapi” létezés ott? Vagy olyan nem is lenne, mivel abban az időértelmezés is megváltozna? Hogyan néznének ki a kapcsolódások vagy miben lennének mások? Mi ’ott’ a munka/hivatás? Mit jelent ott szülőnek vagy gyereknek lennei, van-e egyáltalán ilyen. Mi vagy milyen ott a család fogalma? Ott hogyan épül fel egy ház/otthon? Stb., stb, tudnám még folytatni. :p
Tehát lehet a „kifelé vágyakozás” az nem is azt jelenti, hogy ebből a világból, hanem a jelenlegi ön-/én-/lét- és valóság-definicióból való kilépést, amihez automatikusan rendeződik egy másfajta világ is. (?) Vagyis elsősorban egy létforma váltás, amihez az új világ „csomagban jár” vagy azt nekünk kell majd ugyanúgy megteremteni ezen új létforma (persze számunkra az) talajáról?


Hű, banyek, ennyi kérdésre nem is tudok válaszolni, hiszen én is a kérdező fázisban vagyok! :))
Talán nem is tudok mindre válaszolni, ezért behívom segítségül a másik pszichiáteremet :) akinek  nemrég szintén írtam valami olyasmit, hogy a lányaim kötnek még ide igazán, erre ezt a szépet válaszolta:


"Az talán úgy van, hogy nem is kell az életbeli megtapasztalt szépet itt hagyni, a szíved ellene is szól. Már hogyan is lehetne  két szép édes kislányt, kedves feleséget, hisz ők is a te szép világod, a te szép részeid, és azt vinni fogod magaddal. Én most úgy képzelem a folyamat csakis  valami szép és könnyed  átmenet lehet, ahogy lassan fut még a mozi a történet vége, de már lehet érzékelni is az ottani társakat is. Kicsit valamiféle kettős életet fog élni az ember, de valami csodálatos harmóniában."

Szavak....hhhhhh..... szavakkal nem lehet leírni azt a képet, amire vágyok. Csak körvonalazni tudom a kontúrjait. Meg beleképzelni olyan dolgokat, amelyeknek szerintem ott már magától értetődően működnie kell. Mint pl., hogy ha nem akarsz nem kell egyél, más módon is energiához juthatsz. Nem kell, de lehet. Vagy ha nem akarod akkor nem érzékeled a hideget, meleget, 3D-s objektumvilágot. Szabadon válthatsz a színpadok / síkok között. Ott vannak velem akiket szeretek, de már nincsenek ott, akiket nem :). Szóval csupa ilyen vágyképzetek amiket benne vélek abban a helyben. :))

Hogy nézne ki a mindennapi létezés ott? Hát mindenképpen úgy, hogy azt csinálom / dolgozom, amit szeretek. Mert nem tunyulni akarok a végtelenségig, hanem egy csomó dolgot kipróbálni: építeni, kertészkedni, zenélni, űrutazni, tárgyakat mozgatni elmével, játszani, levitálni, stb. stb., de úgy hogy ne kelljen aggódni a megélhetés miatt. Vagy ezeket már most és itt is meg lehetne csinálni? Lehet, csupán elrugaszkodás kérdése? De valahogy ebben a rendszerben még nincs meg a biztosítéka annak, hogy ha történetesen egy hónapig csak zenélgetni akarok mert az esne jól, akkor ne kopjon fel az állam! :) Valahogy az kellene, hogy ne azért dolgozzak, hogy éljek, hanem azért éljek, hogy dolgozhassak valamin. Mert dolgozni szeretek egy csomó dolgon (ezt szerintem látszik a blogon leírtakból is), de mégsem ezekből élek, hanem teljesen más tevékenységből, amit nem is igazán szeretek - illetve beleteszem magam a hivatalos munkámba is, meg van benne szerethetni való is, de valahogy még sem teljes körűen ez az amit szeretnék. :) Például otthon nagyon szeretek bütykölgetni, kertészkedni, csinosítgatni a házat, szeretem a házkörül tevékenységeket, de ebből nem lehetne jelenleg megélni. Ebben a világban senki nem fizet azért, ha a saját házamnak vagyok a gondnoka. :)

Pedig valahol ott kezdődne a kizoomolás, hogy először is megtaláljam azt az utat amit igazán szeretek majd azon végigmenni...


***

ZOOM-3: mi jöhet még?!




Ezt a részt már csak a tényleg hard-core fanoknak ajánlom, mert eléggé kimerítő. Amiért érdemes talán elolvasni az az, hogy lássuk mennyire mélyen le lehet menni a nyúl üregébe, mennyire rá lehet zoomolni egy problémára anélkül, hogy a végére érnénk. De hogy is érhetnénk a végére, amikor a nyúl ürege végtelen?


Bevezetésnek annyit, hogy ez egy tipikus magam által generált probléma-örvény volt. 5 éve játszok (no nem folyamatosan!) a MASS EFFECT c. sci-fi akció/szerep játékkal. A címét úgy lehetne lefordítani, hogy masszív effektus: vagyis tömeg hatás. Imádom. De tényleg. Hihetetlenül jól megírt történet, jó karakterekkel, bámulatos virtuális környezetben. A tömeghatás engem is elért, hiszen több millió rajongóval egyetemben engem is beszívott ez a játék, teljesen magával ragadt az univerzuma. Egy hete kipattant a fejemből, hogy ha már ennyire tetszik, és tényleg rengeteg órát töltöttem előtte, akkor vegyem már a fáradságot és a "sarki boltban" beszerzett verzió helyett vegyem meg a gyári eredeti játékot. Tiszteletem jeléül. No itt kezdődtek a problémák, figyeljétek mennyire le lehet menni:

Probléma-1.
Észrevettem, hogy az egyes beszerzési helyek között több ezer forintos különbségek is vannak. A netről rendelve lett volna a legolcsóbb, de ebbe nem bízok, mert nincs a folyamatban "ember". A média markt-ban volt a legdrágább, ezt meg azért nem szeretem, mert ember ugyan van a folyamatban (rá tudok az eladónál kérdezni pár dologra), csak általában segghülyék hozzá. Ezért a köztes megoldást választottam, megvettem egy szakboltban. Na, itt már látszott hogy szakemberek vannak, kérdeztem, hogy magyar nyelvű a játék? Mondták igen, az első két rész az, a harmadik nem. Na, később kiderült: a játék kiadójának honlapján meg azt írták, hogy nyomdahiba történt, és valójában nincs magyar felirata a játékhoz. Erről később bővebben. A vétel sikeres volt. Probléma megoldva.
Probléma-2.
Mivel saját szülinapomra gondoltam meglepni magamat ezzel a játékkal, ezért nem akartam addig piszkálni, csak odaadni az asszonynak, hogy szépen csomagolja be, és én majd meglepődök és örömmel átveszem majd aznap, ám mivel gyanakvó típus vagyok ezért inkább felbontottam, hogy nem-e hibásak a lemezek (6 db DVD).
Ekkor csapott villámcsapásként be, hogy a régi dvd olvasóm nem látja ezeket a dvd-ket. Valószínűleg a 7-8 gigás fájlok tették be a kaput, a lényeg, hogy rájöttem, hogy ezzel még nem ért véget a beszerző körút, mert ha játszani akarok a gyári játékokkal, akkor vennem kell egy új olvasót is.
Ki is néztem egy akciós ASUS-t, meg is vettem, örültem mint maki a faszánnak.
Megoldva.

Probléma-3.
Hazafelé menve a boltból döbbentem rá, (és ez némileg letörölte a vigyoromat), hogy az új dvd olvasó már S-ATA kábeles, és már a tápbemenete is, mint ami a régiben van, így kérdéses, hogy egyáltalán be tudom-e kötni a régi alaplapomba.... No hát, mit generál egy egyszerű játékszoftver mi?! Már kezdtem megijedni, hogy baszki nehogymán egy komplett gépet kelljen cserélni egy játék miatt a kvaéletbe?! Szerencsére találtam otthon SATA kábelt, és szerencsére volt a tápegységben is hozzávaló kábel, úgyhogy itt megint fellélegeztem. Megoldva.
Probléma-4.
A kiadók állandóan küzdenek a kalóz verziókkal, ezért újabb és újabb trükköket találnak ki. Nincs ez másképp az Electronic Arts nevű kiadóval sem, aki egy vérgeci egyébként, na mindegy. Kitalálták, hogy a gyári játékokat csak netes regisztráció és fiók létrehozása után lehet telepíteni. A játék DVD-je egyből egy ilyen program telepítésével indul, be kell lépni egy felhő típusú alkalmazásba (Origin a neve, beszédes), és csak ezután lehet telepíteni a játékot, meg frissítéseket tölteni stb. (olyan ez mint a Steam, nem tudom ismered-e). Én nagyon viszolygok az ilyen netes regisztrációktól, de mit volt mit tenni, addig nem engedett tovább ezért rányomtam, hogy "fiók létrehozása". Először meg kellett adni a születési dátumot, meg az országot, ez még gondoltam nem gond, lehet linkelni, de aztán jött a feketeleves: kiírta, hogy nem vagyok fenn az interneten, nem tud kapcsolódni az EA szerveréhez. Há' hülye ez? - kérdeztem, hiszen nyitva volt egy csomó internetes ablak mindeközben. Na, eleinte még nyugodtan elkezdtem keresni a probléma okát, kiderítettem, hogy vélhetően a tűzfal nem engedi ki ezt a szart, nna gondoltam kiengedem, oszt jól van. Semmi, az Origin nem látja a netet. Na még mélyebbre ástam: spamszűrő, antivírus kikapcsolása, stb. Semmi. Menjünk még mélyebbre: tűzfal TCP és UTP portok kinyitogatása manuálisan (találtam egy listát, hogy minek kell nyitva lennie, hogy működjön). Kinyitottam minden portot, amit igényelt ez a szar. Semmi. Ekkor már olyan szinten ideges voltam, hogy kizavartam a lyányokat a szobából, csak mert bejöttek megnézni miért ütöm a billentyűt. Nejem ekkor ért haza, oszt jobbnak látta kimenekíteni a csajokat a közelemből. :)
Hát, mit mondjak, eltelt néhány óra mire rájöttem a megoldásra. Ehhez persze végig kellett nyálazni nem tudom hány fórumot, supportot, minden lószart. Úgy oldódott meg, hogy rájöttem: a dvd-n lévő Origin egy nagy rakás szar, letöltöttem egy új verzióját ennek a fosnak, és láss csodát, azonnal fel tudott kapcsolódni a szerverre!
Megoldva.
((S: Ez az a pont, amit én már nem megcsinálok, hanem valakivel megcsináltatok. :D))
(((M: én viszont zoomoltam tovább lefelé, a végtelenbe...)))

Probléma-5.
Ez a kis piszok Origin úgy működik, hogy ahogy sikerült felcsatlakoznom rá, azonnal - a beleegyezésem nélkül! - el kezdett minden lószart letölteni. Utálom ezt a hozzáállást, nem tudom hogy ezt a gyerekek kedvéért találták ki, de nekem szükségem van arra a döntési jogra, hogy mit töltsön és mit ne töltsön egy program. Na mindegy, manuálisan le tudtam állítani őket, és csak az alapjátékot telepítettem fel. Csak az első részt 1 órán keresztül telepítette, amit azért sem értek, mert az új olvasó ennél sokkal gyorsabb, de gyanítom, hogy az Origin folyamatosan csekkolta milyen fájlok mennek át rajta. Mindegy, sikeres volt a telepítés el is indult a játék, fasza. Solved.
((S: Ezt én is utálom! Minden ilyet, amikor még akár csak az adobe-ot  frissítem, és minden egyes alkalommal vissza kell állítanom, hogy nem, a követező alkalommal sem fog automatikusan frissíteni, hanem csak „notify me” előtte.))
(((M: én ástam tovább:)))

Probléma-6.
A tört/töltött verzióm magyar nyelvű volt. Kellett is, mert elképesztő mennyiségű párbeszéd és leírás van a játékban, ez nekem túl sok angolul, szükséges volt a magyar felírat. A gyári dvd borítóján rajta van, hogy a háromból kettő magyar nyelvű. Gondoltam ez fasza is, mert a 3. részhez is van magyarítás (a volumen elképzeléséhez: egy tucatnyi főből álló szorgos kis "amatőr" magyar csapat két évig fordította a 3. rész szöveganyagát).

Na, gondoltam semmi gond, angol a gyári, hát majd rámásolom a tört verzió magyar fájljait. Ez a gondolat tegnap olyan este 11 körül pattant ki, és éjjel kettőkor feküdtem le, rángatózva az idegtől! :) Három órát elbasztam vele, és minden létező fórum hozzászólásainak elolvasása sem volt elég, hogy sikerüljön magyarítani a játékot. Úgy, hogy az eredeti első részt kiadták anno 2009-ben magyarul! A trilógiás kiadásba már nem sikerült beletenni a magyar verziót... Hhhhh. EA, kiadók....
Volt a crackelt verzióhoz egy orosz (!) patch, amivel át lehetett állítani magyarra a játékot. Ennek bonyolultsága sem volt piskóta, csak olvass bele a második bekezdésbe:

http://resi4.uw.hu/masseffhun.htm

((S: Úristen! Amikor már maga a játék telepítése is ilyen macerákkal jár, akkor eléggé elmegy a kedvem magától a játszástól is. Bár az oroszok előtt néha le a kalappal, tiszta őrült dolgokat tudnak kitalálni és csinálni mindenféle dologban. :D))

Na, gondoltam ezt a jó kis orosz verziót felrakom, régebben is működött, végigcsinálom az instrukciókat, és kész. Aha. Ez egy exe fájl volt, és gyanítottam, hogy ez bizony kérdezés nélkül felül fog írni mindent (tarolni fog), amit csak talál és kell neki, azokat a gyári fájlokat is, amelyekre nekem szükségem van az Origin miatt (pl. indító exe). Ezért gondoltam megszívatom, és egy másik mappát adok meg neki ahová települhet. Aha, ő szívatott meg: megtalálta az eredeti mappát, és odatelepült felülírva mindent amit talált. Tarolt. És persze rögtön nem is indult a játék... Banyek.
Na, elővettem a gyári dvd-ket és újratelepítettem, szerencsére volt olyan kedves és intelligens, hogy a 10 gigabájtból csak a neki nem tetsző és hiányzó fájlokat rakta fel. Indítom, megy, hhhhhhhhhhhhh...... Féltem hogy Origin-bann lesz a dologból. Megoldva.
Probléma-7.
Most tartok itt. A nyelvi kérdés továbbra sincs megoldva. Ezen még agyalnom kell. Megvannak ugye a feltört játékom mapparendszerében a magyar nyelvi fájlok, és ezeket át lehet tenni a gyári játék mappájába, "csak" át kell állítani jónéhány config fáljban hogy a HU pakkokat olvassa be úgy, hogy ne sértsek létfontosságú gyári fájlokat.. Itt tartok, nem egyszerű a probléma. :)
Nem tudom mikor fogom megoldani, de az tuti, hogy kibaszott fárasztó menet volt ez a két nap, amit itt magamnak kavartam ezzel.
Ne tudd meg hányszor gondoltam rá, hogy mi a fasznak kellett nekem becsületes lenni, miért nem volt jó a feltört verzió. Komolyan mondom az ilyen ügyekkel ijesztik el az ügyfeleket, és dobják vissza a kalózok markába! :)
((S: Teljesen egyetértek. Sajnos mindenben ezt látom, hogyha használni akarod és rendesen, akkor legyél „trendi”, vegyél meg minden új szart, meg legújabb op.rendszer verzió, stb-stb., és csak jobban belevisznek a susnyásba. Annyira örültem amikor egy kommentedben te is írtad, hogy maradsz XP-nél, ezért meg azért. Totál ide lyukadtam én is, csak az ismerőseim mondják, hogy maradi vagyok, miközben nem, csak nincs szükségem rengeteg felesleges szarra, amit nem használok és még terrorizál is, meg helyettem akar gondolkodni. (Inkább legyen egyszerűbb, de a működését és az összetevőit lássam át, minél nagyobb mértékben.)  Ilyenkor mindig az jut az eszembe, hát lehet, hogy „analógnak fognak tartani egy digitális világban".))

Ráadás probléma: 
Mivel nem volt túl sok hely a vinyómon, ezért el kezdtem törölgetni a feltört régi fájlokat, mert a három játéknak összesen több mint 30 giga kell. Na, rögtön az első játék 2. DVD-jénél jött egy slussz-probléma: nem tudtam valamiért letörölni az iso-fájlt. Talán mert régebben mountoltam egy virtuális cd-meghajtóra, valami tükörkép készítő programmal a telepítéshez, nem tudom, de az istennek nem tudtam sehogyan se letörölni, nem engedte a rendszer. Odáig jutottam, hogy csökkentett módban kellett indítanom a winfost, és DOS ablakban kellett manuálisan törölgeni, de valami piszok mélyen el volt dugva, alig bírtam megtalálni. :) És hogy mi volt a slussz-poén? Hát csak az, hogy később döbbentem rá, (miután nagy nehezen letöröltem) hogy ezen a feltört dvd-2-n voltak azok a magyar nyelvű fájlok, amiért később 3 órát kutattam a neten! Hát nem véletlenül nem engedték letörölni a Demiurge stúdiósok!!! Csak én még akkor nem fogtam fel az üzenet lényegét: ne töröld baszki, mert később még kell innen valami. Nyakas voltam, rá is basztam három órát az életemből, meg összeszedtem vagy 15 őszhajszálat! :)

Ennyi.
S: Na ez a rész már nekem nagyon magas :D, csak azt juttatta eszembe, hogy nem kell ugye a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni. Vannak olyan dolgok a tanulási utunkon is, ami régi felismerés, olyan egyszerű és semmilyen a mai világ „spiri dömpingjében”, de attól még lehet helyes és számunkra hasznos. :D
Ezt totál meg tudom érteni, nekem is vannak ilyen események, kihívások az életemben, amikor azt érzem, márpedig amíg ezt meg nem értem/meg nem oldom egy tapodtat nem mozdulok.  Ilyenkor én is baromi makacs tudok lenni és őszintén szólva ritkán bánom meg (max. azt amit ez másoknak okoz ugye :p), mert a végén azért mindig tanulok belőle valamit….ha mást nem akkor azt, hogy kár volt makacsnak lenni, lol.

***

Na most, így a végére érve a három zoomolás esetnek, azért szépen kirajzolódik egy ív. Ehhez még egy adalék: nemrég - médiabefolyásolásra! - megvettem egy RUBIK-kockát. Aztán meg csodálkoztam, hogy sorban jöttek ezek a problémák (fatároló, hovatovább, játékügyek)? :))). Komolyan, én látok egy szép ívet a probléma-megoldó képességet fejlesztő Rubik-kocka, és az ezt követően megjelent problémáim között. Olyan mintha kihívtam volna magam ellen a sorsot ezzel: "na gyertek, piszok kis problémák, most edzésben vagyok, jöhettek!" - vagy valami ilyesmi. Jöttek is...



A Mese a meseszobáról sorozat többi része elolvasható itten:
http://www.mazsolameseszoba.blogspot.hu/p/sorozatok.html

49 megjegyzés:

  1. Legelébb. Hát bloggazdi, te nem vagy ám egy épp fickó. :D

    De... had mutatom be hogyan oldották meg eztet a tüzelős megoldás megboldogult dédszüleim anno:
    Gyött a szekér egy halom fával. Leborította a udvaron. A öregek nekipattantak pár szomszéddal, felstócolták az udvaron.
    Kalap.
    Esett rá eső, fútta szél... oszt télen mégis elégett a cserepkályhában.

    Játéktechnika.
    Mit is lehet erre mondani? Röviden tán annyit; legközelebb tuti nem ugorsz bele ilyen baromságba. ;)
    Zárójeles megjegyzés: Jáccál ezeréves (mai szóval élve: retro), és/vagy onlány gamákkal. A Netes probléma így leegyszerűsödik, mivel onlányhoz amúgy is kell élő kapcsolat.
    Megoszt... vannak ezek a... F2P verziók. Amik ugyan trükkösen szintén a harácsolásról szólnak a plusz tartalmat illetően, de... nem áll mögötted egy bácsi nagy fejszével, hogy "mánpedig neked ezt meg köll venni". Tehát a legtöbb ilyen rendszerű gama úgy van felépítve, hogy beletolsz egy valag pénzmagot és örülsz a sok motyónak, plusz pályának, miegyébnek... vagy "kiseggeled" (hungaríse nyelvre lefordítva eme kifejezést: beleölsz egy valag időt, hogy játékon belül megszerezd).
    Oszt csókolom. :P

    Depersze... nem szükséges a enyim olvasatot favorizálni ezen kérdésekben. Ha számodra sokkal hasznosabb az a verzijó amit épp művelsz. Akkó csak nyugodtan. ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Hát bloggazdi, te nem vagy ám egy épp fickó."

      "Nem haragszom Önre, Needa kapitány"

      Sosem voltam 100! :)

      Az én nagyszüleim mindig tető alatt tartották a tüzifát, azért mert egész más a "tüzelőértéke" a nedves fának mint a száraz fának. Ráadásul a mai felgyorsult időkben még virágzik a fa, amikor már leborítja a "szekér" az udvarodon, szóval ezért érdemes már ilyenkor (április-május) megvenni, a fát, mer annak száradnia köll. És hol tud legjobban száradni? Tető alatt baszki! :)


      "Játéktechnika.
      Mit is lehet erre mondani? Röviden tán annyit; legközelebb tuti nem ugorsz bele ilyen baromságba. ;)"

      Erre jutottam én is! :))
      Dehamán, jól emlékszem, hogy Te ilyen guru-izé vagy ezen a fronton? Segíthetnél nekem ebben a magyarításban, hamán...

      Törlés
    2. Azé vagyok hogy szoligáljak bloggazdi.
      Csak... jelenleg a Közt szolgálom. Ebből kifolyólag a megszokott tizenórás alvásidőm lecsökkent vagy... hát... legjobb esetben hatra. Oszt ebből kifolyólag, ha nyitva vagyon a szemem sosenem vagyok magamnál annyira ilyen (és ehhez hasonló) advanced questekkel tugyak érdemben foglalkozni.
      De... tipródom majd valami eccerűbb megoldáson - ha van.

      Kezdetnek monnyuk vessed rája a szemedet erre - ha még nem ösmerted vóna: http://www.magyaritasok.hu/hirek/2460/mass-effect
      S mer' a technika ördögje ezeket a srácokat se kímélte itten vagyon egy bogarászási lista: http://www.magyaritasok.hu/hirek/4351/a-leallasrol
      Hátha mákod lesz.
      Egyenlőre ennyi telt tőlem. ;)

      Törlés
    3. Közmunkás lettél?
      Nem gond, legalább találkozol élő goblinokkal. :)

      Ja, ismerem a magyarítások oldalt, és tragikus történetüket is, ezen már túl vagyok. Meg is találtam a magyarítást sok helyen, csak az ilyen kacifántos: egy orosz patch-et kell felrakni, majd a magyar fájlokat, aminek következtében a gyári játék átalakul sarki virágboltban beszerezhető baráti verzióvá, baráti exével, ezáltal elvész az eredeti gamma nyújtotta lehetőség tenger (na jó, ez egy egészen pici tenger, mondhatni pocsolya, de akkor is...)
      Szóval - nem túlságosan belemenve a részletekbe - el lehet dönteni, hogy az eredeti játékomat szétcseszem baráti verzióra a magyarítás kedvéért, vagy meghagyom a gyárit és legalább gyakorlom az angolt egy kicsit. :)
      (hiába vannak meg külön a magyar nyelvi dialógus fájlok, hiába másolom be a helyére, a gyári exe csak az angolt erőlteti, függetlenül attól, hogy átállítom a "language" sort az .ini fájlokban HU értékre, na mindegy, hosszú...)

      Törlés
  2. Kedves bloggazdi! Ezen jót mosolyogtam... Félre ne érts csak magamat is làttam miközben olvastalak! Nekem az új hobbim a szàmìtógépépìtés. Azért csak hobbi mert a szeméttelepen(külföldön élek) talàlt gépekből teremtek hasznàlhatót. Annyi falba űtköztem màr hogy nem is értem magam... Illetve mégis.Ràjöttem hogy nem a végeredmény a lényeg hanem a folyamat. Mint gyerekkorban a legó...ha kész volt màr nem foglalkoztatott

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így van, az Út a fontos. A hasonló tapasztalatok meg nem véletlenek, hiszen Egy hal van az akváriumban, csak végtelen kamera nézi. És mindegyiknek más az optikai zoom-ja! :)

      Törlés
  3. :) A ti párbeszédetek mindig valami nagyon jót hoz ki, engem is mindig segít rávezetni valami fontosra, mint most is: a zoomolásra.
    Zoomolás mértékét tulajdonképpen elnevezhetnénk akár énmeghatározásként is? Az énnek a valóság mindig csak az lehet, amit magán keresztül érzékelni képes.
    Az általános zoomolással vagyis énmeghatározással, mindig csak a valóság kis szeletét vagyunk képesek befogni, belátni. Az emberek többsége, védve saját énhatárait (meggyőződéseit, hitét) ezt a keretet nagyon beszűkült módon húzza meg. Ahol a személyes valóságunk keretét képesek vagyunk meghúzni, ott tulajdonképpen az énünk határait hozzuk meg?
    S:„akkor meg ez kitágult és egy átfogóbb, a tárolót is magában foglaló valóságot éltél meg, amihez képest a tároló vált statikussá. Pontosan, ahogy leírtad, hogy minden mozgott és mégis mozdulatlan volt. És igen, a linearitás/anyag szintjén ez váltakozva, egymás után mutatkozott meg. Te mozogtál egy ’valóságban’ (tettél, vettél abban, tárolót építettél), majd megálltál és ez a valóság mozgott benned, egyben, a tárolót is magában foglaló ’nagyobb’ valósággal egyetemben.”
    Amikor a látószög kiterjed, akkor már nem a mi kis valóságszeletünk pici elemére borul a nagy valóság, hanem fordítva, az ő teljes eleme lesz a valóság egésze.
    A valóság kitágítására való képesség a legfontosabb, muszáj is lenne használni, hiszen mindannyiunkban megvan az a képesség, hogy a valóságot egyben is vagyunk képesek érzékelni.
    S:„A fókusz szűkítése, tágítása, mozgatása. A lényeg az a tudat vagy látó/figyelő, aki ennek minidg tudatában van, hiszen ezt a fókuszt ő állítja, mozgatja, és nem az őt.”
    Amikor a látószög kiterjed, ezek a kizökkent pillanatok, valamiféle kulcsok lehetnek a magasabb perspektívához. Talán valamiféle ajtónyitással is kapcsolatosak lehet a valódi otthonhoz.
    Meg tán ez szorosan összefügg azzal az olthatatlan vággyal is, hogy az ember itt valahogy magában nem egész, és nagyon akarja a másik felét megtalálni (szerelem), aminek tárgya lehet egy személy is, de valójában a mindenség is: én és minden, te és ő egységélménye a Mi-ben… vagyis a kitágított zoomban.

    Hogy az embernek az igazi otthona milyen?… én részleteken nem szoktam gondolkodni, meg nehéz is „innen nézve”, de úgy képzelem, hogy minden, ami a jelen valóságban a szívemet megérinti, amivel szépként, igazként azonosulni tudok, az ott is ott van…. a forma nem is számít, csak az az érzés… :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, elég jól össze lehet kapcsolni a zoomot az énmeghatározással (milyen érdekes ez a helyesírás ellenőrző: a zoomot simán engedi, az énmeghatározást már aláhúzza! :)))

      Igen, valóban az énmeghatározás "ugrál", ki-be, tágul-szűkül egy ilyen zoomolás folyamán, nekem számtalanszor van olyan, hogy benne vagyok nyakig valamiben, aztán egyszer csak hátradőlök, és röhögök egy jót az egészen. Ilyenkor szinte érzem, hogy kitisztul a fejem, a látásom, ki-inkarnálódok az elmejátékból amiben addig voltam, kizoomolok (ezt se húzta alá a helyesíró! (a helyesíró-t már aláhúzta)) - és az a jó, amikor az ember tudatosan tudja állítani a zoomot. Illetve nem is ő állítja, hanem a benne is lévő Abszolútum, "mi" csak rácsatlakozunk erre a kamerára, ha van megfelelő USB kábelünk! :))

      Törlés
  4. Mindi kemény fizikai sport utàn jön nàlam ez a "ràbàmulàsos" zoom élmény mikor elégedett vagyok s csak a jelenben. Nincsenek gondolatok csak öröm,létöröm

    VálaszTörlés
  5. Zoom1 : Mifelénk a fának fészer jár... Fájdalmasan szép volt olvasni ezt. Tisztán láttam magam előtt minden képet. Minden MOST volt és láttál mindent. Egyet tudok csak javasolni, beszélgess többet az öreggel. Mindkettőtöknek jól fog esni. Sajnos én ezt már nem tehetem meg mert tavaly novemberben jobb létre szenderült. Szavainak utolsó egyike volt ami a mai napig zeng a fülemben: Vigyázz az árnyékodra...

    Hologramművész

    VálaszTörlés
  6. Nekem az a véleményem, hogy egy "szimulációban" konkrétan részt venni, azaz "élni" sokkal élethűbb, sokkal izgalmasabb (főleg, ha elhisszük, hogy valós), mint egy képernyő előtt ülve gombokat nyomogatni. Ezt sosem értettem. Ha valakinek valódi izgalom kell, menjen el egy "rázós" környékre és köpjön le ott valakit vagy jelentkezzen önkéntesnek Szíriába vagy hasonló helyekre.... :)).

    Szerintem érdemesebb dolgozni a saját teremtésű alternatív valóságokban való részvételen, mint az ilyen pc-s játékokra cseszni el a drága életidőt (nem beszélve az állandó technikai problémákról).
    Nincs az a technikai megoldás, ami képes lenne a valós életet szimulálni, ez csak ilyen pótlék, de aki feldobja a pacskert, azon semmit nem fog segíteni, pedig nem árt gyakorolni rá, mert aki lemarad, az kimarad... :)).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vicc:
      https://www.youtube.com/watch?v=86LImLHdLFs#t=7096

      Törlés
    2. "És amikor már tele van vízióval..."

      Ez hatalmas! :))

      Törlés
  7. Már megint el akarják hagyni a Földet:

    http://index.hu/kultur/cinematrix/2014/05/21/itt_az_uj_matthew_mcconaughey_film_exkluziv_elozetese/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na meg a Kárpát-medencét is...
      600.000 MAG...mindig ez a fránya 6-os...
      Bálint (!) művésznő meg is énekelte...meghatódva...
      https://www.youtube.com/watch?v=3jcuNRbqf2Y
      (Csak tudnám mért hasonlít úgy a Demcsák Zsuzsákra...:P)

      Törlés
    2. P.G.: első és második szerető "jujjdejó" (Köszönet Kerionnak a megfogalmazásért!) témában:
      https://www.youtube.com/watch?v=kq8jgwVPOLA#t=2365

      Törlés
  8. Az ember szeret ahhoz is hozzászólni, amihez abszolúte nem ért (zoom 3), nem játszottam még ilyet (sem mást) :)
    Belegondolva, talán pont azért vonzóak, népszerűek ezek a virtuális játékok, mert bár nagyon extrém módon, de ugyanaz, mint az élet, az is egy játék, ami konkrétnak is tűnik, de tán egy magasabb pontból ugyanúgy csak egy akció-szerepjáték, ami a játék idejére valóságos csak.
    Nem tudom mi az említett számítógépes játék felállása, de biztos van főszereplő, jó és kevésbé jó mellékszereplők, valamiféle cél, amiért küzdenek és remélhetőleg egy jó vég.
    Az embernek az élet nevű virtuális játékban is ugyanez az igazi vágya, hogy megküzdjön és hősként kerüljön ki a történetből, lehetőleg egy jó befejezéssel. Mégis valahogy itt többségünknek nem valami hősies ez a történet, és ráadásul a vég… de addigra csak tán a programozó ír valami szép verziót is a befejezésre… vagy nem…

    Bastian :) az élet valahogy nem mindig tűnik egy dicsőséges mentetelésnek, persze mondhatni sokan elbújnak az élet kihívásaitól a virtuális játék világába, de magamra nézve játékok nélkül is találtam az elbújásra mindig számtalan módot. az emberek többsége számítógépes játék nélkül is általában ugyanezt teszi. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Van egy másik oldala is ennek: az ember (legalábbis én) sokszor szinte menekülök a mindennapi szarságok elől, "goblint gyepálni" - mert inkább kötöm le a gondolataim egy játékkal, mintsem hogy mérgelődjek a világ másik oldaláról származó híreken. De komolyan: éveken át figyeltem a világ eseményeit, szarrá elemeztem őket, de most meg egyre inkább visszahúzódok a saját kis "virtuális" világomba, mert egyrészt rájöttem, hogy a világ hírek-ütőerén tartva a kezem, "jólértesülten" , "naprakészen" egyáltalán nem lesz jobb az életem, sőt, inkább csak a negatív hatások érnek. A játékban szintén van negatívum, pl. a sok probléma, csak ott legalább van némi ráhatásom a dologra, mert előbb utóbb meg tudom oldani, nem úgy mint pl. az ukrán konfliktust... Ezért inkább máshová fókuszálok, zoomolok mostanában, család, kert, játék. :)

      Törlés
    2. Mazsola: +1 - De: van másik oldala is a dolognak: a figyelmedet ahová irányitod, azt kapod..
      (jó lenne, ha tudnám, hogyan kell-ene több figyelmet szentelni MAGomnak..)

      Törlés
    3. A nyelvünk ezt nagyon szépen megválaszolja:
      GOND-GONDolat...
      W.S.: "Menj a fényhez, de ne kérdezz tőle semmit. Akinek nincs szüksége arra, hogy kérdezzen: közös a felelettel."

      Törlés
    4. zplus
      "(jó lenne, ha tudnám, hogyan kell-ene több figyelmet szentelni MAGomnak..)"
      Én erre a gondolatmentes meditációt használom.
      Elsőre nem könnyű, gyakorolni kell minél többet, és egyre hosszabb ideig fog sikerülni.
      Egy próbát megér.:)

      Törlés
    5. Mazsola: nem STO/STS (STO különben), hanem amit Szulthan és SZN ir - köszönöm.
      (esetleg: ki ilyen technikát használ? mantra? zene? csend- az nincs..)
      A félreérthető költői kérdés meg arra vonatkozott, hogy rengeteg energiámat elszivnak olyan "bagatelle" baromságokkal, hogy ihajj.. :)

      Törlés
    6. Szul than :) lenne „technikai” kérdésem ezzel a meditációval kapcsolatban, mert senki ismerősöm nem gyakorol ilyesfélét. Én régebben végigcsináltam a csatornanyitást (napi15-20 perc gondolatmentes meditáció ) Ahol is az volt a leírásban, hogy egy idő után a csatornanyitás közben tapasztalni fogja az ember, hogy először teste apró akaratlan izommozgásokkal fog jelezni. Majd pár nap gyakorlás után a fej fog megmozdulni, majd akaratlanul lassan körbefordulni a nyakon, és az jelzi kinyílt ez az átjáró. Magam eléggé szkeptikus voltam ezekkel a fura jelekkel, mégis a legnagyobb megdöbbenésemre ez valóban pontosan így is történt Minden remek is, ez a gondolatmentes állapot fantasztikus is a belső énnel, a Maggal, de ha elkezdek meditálni, nekem a fejem egy idő után akaratlanul elkezd lassan, de néha erősebben mozogni, és nem direkt csinálom, valahogy ez megmaradt… valószínű ez nem egészen normális, de mivel én sem, lehet mégis nekem az ?
      Szóval én ez miatt nem is gyakorlom ezt túl sokszor, talán nem a rendes csatorna nyílt ki :)))

      Törlés
    7. Nem kell csend.
      Mikor fentről leteszem MAGam a szívcsakrámba (a belső kohómba) és ott begyújtok, akkor ott nagyon tiszta érzések vannak, nagyon MAGas hőfokon. Hagyom azokat hullámozni és akkor nincsenek gondolatok.
      Tisztít, feltölt és EGYben "isteni" érzés ;)

      (Lehet furán hangzik, de másként nem tudom megfogalmazni...)

      Törlés
    8. SZN,
      Ilyenkor hol hallod a szíved dobogását? A torkodban? Vagy feljebb?
      Fecu

      Törlés
    9. A vagy/vagy technikát a ragasztott kezűek vezették be, a magyar IS-IS természetű. :)

      Törlés
    10. Ildi.
      Én nem tudok semmiféle csatornanyitásról, akaratlan mozgásokról, mert csak a magam esze szerint csinálom.
      Teljes, és tudatos test-ellazítás után egyszerűen nem gondolok semmire, ameddig megy.
      Mondjuk mostanában ilyenkor mintha egy sárga (fény?)gömböt érzékelnék a homlokom (harmadik szem?) előtt..:)

      Törlés
    11. Szulthan :) mivel több folyamat is leírja ezt (pl. buddhizmus, Echart Tolle stb.), több néven is hívják: átjárónyításnak, csatornanyításnak, kapunyitásnak,Mag meditáció , kiterjesztett én stb.
      Mindig ugyanaz a cél is a különböző folyamatokban:a felettes éntől az önvalóhoz eljutni, vagy írják még belső lényhez, vagy a Maghoz, sokféleképpen nevezhető, de ugyanarról van szó
      Minden folyamat általában a gondolatok kikapcsolásnak a gyakorlását javasolja az eljutáshoz.
      Én úgy jutottam el, hogy kezdetben mindig csak a légzésre kell figyelni, és kontrollálni a fátyolként bekúszó gondolatokat és ezeket mindig eloszlatni, és egyre hosszabb időben fenntartani a gondolat nélküli állapotokat egészen a 15-20 percig.
      Aztán ha valaki hosszan gyakorolja a gondolatmenetes állapotot, naponta rendszeresen, több hétig, akkor mondják azt, hogy akkor ez az „átjáró” „csatorna” végleg ki is nyitható, az éntől a maghoz. Ha az átjáró kinyílik, az információ sokkal szabadabban fog áradni mag-unkkal kapcsolatban a: gondolatok, megérzések spontánabbul előjönnek stb.
      A gondolatnélküliség gyakorlása remek dolog, mindenki a maga módján meg is tudja ezt tenni, ahogy írod is Szulthan saját eszed után menve, vagy ahogy SZ.N. is leírta. :))

      Törlés
    12. Az én bevált módszerem 4-5 pohárka birsalmapálinka - garantált a min. 15-20 perc gondtalanság / gondolattalanság :)

      Törlés
  9. Fecu
    Sehol sem hallom. Most kipróbáltam, ha elkezdek hallgatózni kiesek abból az állapotból. Csak érzések vannak. Viszont a többi csakrámat tudom érezni közben (leginkább a felsőket), de akkor halványul a tűz...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ..szeretnél a témáról irni (hosszabban)- a kedvemért/kedvünkért?

      Törlés

    2. A folyamatot tudom leírni, ahogy eljutottam idáig (ezt korábban már írtam) és amit érzek ilyenkor. (Talán senkit sem untatok...)

      A történet egy véletlenül alakult, baráti körben eltöltött, nagyon mértéktelen ittasodással kezdődött. Ahol felhívták a figyelmem az Arvisurákra (egyből dolgom lett vele, ezt éreztem). Az Arvisurák olvasása közben elkezdtek megnyílni a felső csakráim. (Nem kerestem azokat, elsőre még betegségre gyanakodtam, mert nem tudtam mi az...) Amikor rájöttem, hogy miről van szó, akkor megtaláltam az alsó csakrákat is . (Azok gyengébben működnek) A szívcsakrám kivételével mindet megtaláltam. Egészen a Vénusz tranzitig. A Vénusz tranzitkor csatlakoztam egy interneten szervezett közös meditációhoz. Másnap megnyílt a szívcsakrám is. (Igazi szívhez szóló ajándék a szerelem Istennőjétől... :)
      Onnantól esténként lefekvés előtt rendszerint nyitott csakrás meditációkat csináltam. Legtöbbször megköszönve az ajándékokat, de volt amikor a víziók irányába mentem és volt amikor MAGamat vizsgáltam. Az egyik ilyen alkalommal estem bele egy gondolat nélküli állapotba...Elsőre nagyon furcsa volt, kerestem a gondolatokat, de nem jöttek, mert mindent felülírtak az érzések. Idővel többször belekerültem ebbe az állapotba, de akkor még csak félig tudatosan. Majd jött 4 nagyon nehéz gondterhelt hónap, mikor az esti meditációkkal is felhagytam. (ezeket azóta sem csinálom)
      A nehéz hónapok után a szívcsakrám már alig működött. Elkezdtem keresni (kívül-belül szeretetben lenni) és akkor valahogy automatikusan bele tudtam tenni MAGam ebbe az érzésvilágba. Ez nemrég történt. Azóta ezt mindennap csinálom az érzések miatt. A gond/gondolatlanság engem kevésbé érdekel (még). Ezt én rövid ideig (percen belül) szoktam/tudom fenntartani, inkább ki-be ugrálok. Az érzés intenzitását az égető szerelemhez tudom hasonlítani, a tisztaságát meg semmihez sem.

      Leírom a 4 hónapos gondterheltség okát is tanulságként...
      A tavalyi évet családi vállalkozásunk masszív veszteséggel zárta a kevés és kis munkák, na meg állam bácsi sarcolási szokása miatt. Ezért november környékén csináltam kíváncsiságképpen egy HATodik csakrás meditációt, elKÉPzelve, hogy nagy munkáink lesznek...(Mert a "KÉPzelet a mi MAGus pálcánk" lásd: Puritán Szájbersarok) Két héten belül a semmiből beköszöntött az első nagy munka, majd azután sorban a többi. (Soha annyi munkák nem volt korábban, mint idén...) A leterheltséget alig bírtuk, nem maradt semmi szabadidőnk, sem hétvégénk, sem esti pihenőnk... Szóval a HATodik csakrás direkt meditáció HATott. Nagyon is...
      Kerion korábban írta, hogy ez veszélyes...na de én szűz lennék, perc emberke, kinek minden ajtót ki kell nyitnia (népmesék)...Abból meg csak önfeladással lehet kijutni...(Ez bejött...)
      Ma már nem nyitnám ki azt az ajtót...

      Törlés
  10. Mindig van egy olyan érzésem hogy nem kéne mélyebben foglalkoznom meditàcióval mégis mikor olvastam a Most hatalmàt valami vàltozott. Nem szoktam meditàlni de a gondolatmentes àllapot időszakosan jól megy. Azért időszakosan hisz zajlik az élet. Mostansàg a lélekvàndoroltatàs érdekel mert talàlkoztam vkivel aki megnézte "előző"életeit. Kicsit azért tartok ettől is mivel kicsit beavatkozàsnak vélem. Valamiért felejtés fàtylàval születtünk és nem vagyok benne biztos hogy a kivàncsisàgom előnyös e... Nektek mi a véleményetek?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az előző életbeli "én"em nem azonos a mostani "én"emmel. Az előző énem csak az okozója a mostani énem létrejöttének (nem tudom érthetően fogalmazok-e, én értem amit közölni szeretnék.. :)
      "Mennyi okot találtál már aminek nem volt okozója"?
      Veszélyes is tud lenni, ha az ember idő előtt megtud dolgokat.
      (megint visszatértünk a fókuszra.. ha azon rágódsz, hogy az előző életedben mit-miért-hogyan.. GOND-ol-kod-ás.. ne ássunk.. :)

      Törlés
    2. Én ha eljutnék ilyen gondolattalan meditatív állapotba, biztos hogy nem az érdekelne, hogy előző életemben befőttesüveg voltam-e, vagy török császár, mert úgy vélem "ott", a Forrással egyesülve ezek a dolgok már nem számítanak. Mármint, hogy előzőleg milyen megjelenési formában jelent meg Ugyanaz, és milyen illúzív egót épített fel "magának" abban a testben, szerintem teljesen irreleváns.

      Törlés
    3. Valahogy régebben is mindig idegenkedtem attól, hogy előző életekbe belenézzen az ember, én akkor sem láttam értelmét.
      Mostanra meg már nagyon másképp is gondolom magát a lélekvándorlást is.
      Mert talán lehetséges, hogy nem a lélek vándorol testből testbe, talán inkább az álmodó álmodja magát életekből életekbe, egészen addig, amíg hinni tud azoknak a történeteknek a valóságosságában.
      A folyamatban így talán nem az a lényeg, hogy milyenek a történetek, hanem hogy valóságosak-e?
      Így aztán amikor eleget körbejárta önmagát a lélek, ráébredhet az életei, a történetei illuzórikus voltára…. akkor vége szakadhat a történeteknek és felébredhet. Aztán folytatja útját, egy másik, magasabb valóságban, egyre magasabb szinteken, újabb történeteken át, egészen addig míg nem lesz már csak egy történet vagyis minden történet egyben…. remélem egyszer mindannyian a végére jutunk minden történetnek.:)

      Törlés
    4. Valahogy ìgy,pàrhuzamos létformàkban làtom én is. Nagyon szépen leìrtad. Köszönet mindenkinek

      Törlés
    5. Ildi szavai az Inception c. filmet jeleníti meg. Álom,az álomban. A kérdés,milyen mélységben vagyunk jelenleg. A pillangó álmod minket,vagy mi álmodjuk a pillangót?

      Törlés
    6. (zéplusszosan csak ennyit:
      https://www.youtube.com/watch?v=zHCSTpCfQKw)

      Törlés
    7. Mazsola.. melyik? ( merthogy a Dream On előtt a bedobott reklám a Kistehén - Pápá nyugodj békében az Elviszlek magammal lemezről.. :D )
      *****
      http://neonhal.bandcamp.com/track/bredj-fel
      (kár, hogy nincs végig.. :(
      szólongatnak bennünket.. vagy Mi szólongatjuk magunkat? Kelj fel komám, ne aludjál..

      Törlés
  11. Értelek szépen kifejezted.Mostanàban az az érzésem hogy a múlt is itt folyik mellettem a jelenben. Ezt most nehéz kifejeznem de olyasmi érzésem van mintha minden egyszerre történne. Tudom hogy ez fura de nekem minden gyanus amit a tàrsadalom és a rendszer nevel belénk. Sokat gondolkodom alternatìvàkon is. A GONDolkodàs szép nyelvünkben tartalmazza a gond szót,de tàn ezek visznek előre. Volt egy időszakom s talàn mindünknek volt,mikor talàn túlzàsba is vittem a gondolkodàst. Ezutàn jött MAGamból a vàlasz ami egyszerű nagyon:csak élj és élvezd. Hisz ahogy ez a vilàg sem véletlen jött lêtre, ahogy azt az öltönyök köpenyek mondjàk,úgy mi sem véletlen tapasztalunk teremtünk ìly körülmények közepette. Nem véletlen tàvolodtam el egy olyan baràtomtól akik lélekvàndoroltatàssal foglalkoznak. Ők is erre hìvtàk fel a figyelmem hogy lehet veszélyes is és sokkoló is.

    VálaszTörlés
  12. Tudat Függvény
    Makk I.: Gömbszimbolika könyv (a lelki és égi felépítmény és teremtők ) http://embers-eg.webnode.hu/news/makk-istvan-a-gombszimbolika-atyja/

    Alul elolvasható a könyv
    Esetleg
    http://embers-eg.webnode.hu/tags/G%C3%B6mbszimbolika/

    Anna

    VálaszTörlés
  13. "Több évvel megelőzte Rubikot egy amerikai feltaláló

    Cameron Flanigen 1972. februárjában jelentett be amerikai szabadalmaztatásra a bűvös kockával azonos megjelenésű kirakós játékot. Rubik 1974-ben találta fel és 1975. januárjában tett magyar szabadalmi bejelenést.

    A szenzációszámba menő egyezőség nem ritka a szabadalmak történetében. Az egybeesések lehetnek véletlenek, mint vélhetőleg jelen esetben, vagy továbbfejlesztések, jogszerű lenyúlások."

    http://index.hu/index2/#bloghu/szabadalom/2014/05/23/szabadalmi_szenzacio_rubik_erno_elott_mar_szabadalmaztattak_buvos_kockat


    Véletlen meg lenyúlás, mi? Mást nem is tudnak elképzelni a kétdimenziósok? Ezek se hallottak még a morfogenetikus mezőről, vagy a közös Tudatról... vagy ha hallottak is, bőszen hallgatnak róla... :)
    Iszonyatosan rá vannak zoomolva a 3D-re, fogalmuk sincs mi a valóság. De miért is foglalkozom én ezzel?? :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. a Föld két átellenes oldalán, egymástól elválasztva, öt perc különbséggel beadott világmegváltó szabadalmak után mi a morfogenetikus mezőről beszélsz? 100majom? Igen, az. úgy is hivják.

      Törlés
    2. A közös kollektív tudatba zoomolás egy lényegesebben tágabb látószög, de talán az is még csak egy megtartó keret, ami tartalmazhat egyidejű zseniális felismeréseket, de ugyanúgy tartalmazhat sok közös egymásra rákapcsolódott tévedést is (tömegtudat).
      Ebben is (mint talán mindig) ez a bizonyos kettősség, ami mint működési erő tartja fenn a „kintebb” levő kollektív tudati burkot.... szóval a valóság végére nagyon nehéz eljutni :)

      ( Cikk nem tért ki, hogy a két hasonló szabadalmi külső rajzon kívül, azok szerkezetükben is ugyanazok voltak-e? )

      Törlés