Borul a sakktábla, csúsznak a bábuk

Az elmúlt napok fejleményei miatt talán elvárható, hogy megemlítsünk néhány válogatott szót a Szíriai "helyzetről". Nem akartam erről írni, de elérték az ingerküszöbömet, így akik a provokációt kieszelték, nálam sajnos nyitott kapukat találtak. Na nézzük először a felszínt! Az már a fősodratú hírekből is világosan kellene látszania mindenki számára, hogy egy jól felépített, minimum több évtizedes, több nemzetállam sorsát érintő terv utolsó fázisaihoz érkeztünk. Nem kezdem az alapoktól, mert úgy gondolom az itt olvasgatók kiválóan tudják, hogy a Közel-Keleti államok szép sorrendben történő lerohan...öööö.... akarom mondani demoralizá.... akarom mondani demokratizálása milyen háttérindokok miatt zajlik. Most épp Szíria van soron. Jelen esetében a következő indokok lelhetőek fel a hírekben:

1. Szíria sérti az Egyesült Államok nemzetbiztonságát.

2. Vegyi fegyvereket vetettek be a rezsim erői a "demokratikus lázadók" ellen.

3. Meg akarják akadályozni a humanitárius katasztrófát.

Hm. Azért én úgy vélem, hogy épeszű ember, a közelmúlt történéseinek fényében igazából egyik magyarázatot/indokot sem tartja túl elfogadhatónak. 

Mese a meseszobáról II. rész: veszítenem kell, hogy nyerhessek

A "Mese a meseszobáról" első hosszú, de sikeresnek tekinthető része után sokak megrökönyödésére most következzen a folytatás! Lehet ezt még fokozni? - kérdezte múltkor valaki. Nos igen, ugyan felkavartuk, de nem ástunk még le teljesen az aljára, és meglehet, nem is kell ahhoz hogy belássuk: az ásásnak is van határa! Egy idő után be kell fejezni, és egyrészt meg kell nézni mit ástunk ki eddig, másrészt nyomban el is kell engedni... :) 

Felvetésként: végigszaladtam a szellemi műhelyes cikken, nem mondom hogy nem voltak jó meglátásai az írónak, de az igazat megvallva, nekem ezzel a "magasabb énnel" még mindig vannak problémáim. Ha valaki még emlékszik, írtam erről a problémakörről a "Mi a céljaaz egyénnek" szintén baromi hosszú fejtegetésemben, meg most is nemrég a "Szabad ésszuverén?" témánál, és bármily szépeket és okosakat fogalmazok (hehe - írja most az egó! :), ezzel a kérdéssel még nem tudtam zöld ágra vergődni. Lehet viszont, hogy ez másoknak pikk-pakk megvan, szóval megkértem kedves Shaulát, hogy fejtse ki hogy is van ez szerinte? Ez lett belőle, amit engedelmével közzéteszek... Figyelem! Folyadék, hideg élelem, és tágra nyílt tudat kikészítése nélkülözhetetlen a folytatás elolvasásához, de garantáltan megéri! :)

Humán hárfa

Egy angol művészhölgy - a Londoni Queen Mary egyetem közreműködésével - belefogott egy újításba, aminek kb. az a lényege, hogy az emberi test húrokon keresztül összekapcsolódik instrumentálisan felhasználható építményekhez, úgy mint például a Brooklyn hídat függesztő acélkábelekhez, és egy speciális tánc segítségével újfajta rezgéseket, hangokat, dallamokat hoznak ki ebből a fúzióból. Így válik eggyé a rezgés, a hang és a tánc összhangja, ahol a híd maga a hangszer (hárfa), az ember meg a pengető. Itt a reklámvideó:

Making Music with the Brooklyn Bridge | The Human Harp

Hm. De ráérnek egyesek... Nehéz eldöntenem, hogy ez egy újabb emberi ökörség, vagy egy remek ötlet? :) De hiába a remek ötlet, ha nincs mögötte semmi "spirituális tudás" a rezgésfizikáról...

Annak idején a Front 242, és a - mindenben világvégét látó - Front Line Assembly nevű zenekar is próbálkozott úgynevezett ipari gépzenével, aminek kb. az volt a lényege, hogy kimentek valami gyártelepre, és egy vascsővel mindenre ráütöttek amit ott találtak, majd ezt rögzítették és felhasználták a zenéikben - és ez akár egy játszótéren is megjátszható, ott is nagyon érdekes hangokat lehet összeütögetni! A Depeche Mode srácai is csináltak ilyesmit az Emulátorjaikkal, pl. két kanalat vagy kalapácsot összeütöttek, ezt a hangot bedigitalizálták, majd ráhúzták egy zongora hullámformára, és kész is volt az egyedi, semmihez nem hasonlítható csengő-zongora hang, vagy kalapács-hang, amivel dallamot is lehetett játszani! :)

(a szövegével együtt érthető a klip)

A Human Harp a vascsőütögetéstől azért finomabb vonalon próbálkozik, bár egy kicsit visszást kelt, hogy a fenti videó szponzorált, tehát valakik ebből keresni akarnak valamit, mindenesetre a Creator's Project alkotásaira érdemes odafigyelni. Ezeket a klipeket is ők csinálták.  

Lazuljunk: jó VAGY rossz, avagy jó ÉS rossz?

„Crowleynak sötét haja volt, erős járomcsontja és kígyóbőr  cipőt viselt, legalábbis feltehetően viselt cipőt, ezen felül furcsa dolgokat tudott művelni a nyelvével. Ha kicsit elkalandoztak a gondolatai, hajlamos volt elégedetten sziszegni.

Ezen kívül nem pislogott. Azért késett a találkozóról, mert nagyon élvezte a huszadik századot. A huszadik század minden volt, csak nem unalmas.

♠

3D minták a Magyar Tenger partján

El voltam tűnve egy hétig, de úgy látom ez nem befolyásolta a közönséget, szépen folyt a társalgás, és ennek örülök! Mivel ez elvégre egy internetes napló, ezért úgy vélem néha adnom kell egyet a személyes élményeknek is. Szóval! Hosszas és "körültekintő" szervezés után fogtuk magunkat, és a fél házat bepasszírozva a kocsiba, elindultunk a kiccsaláddal 5 kemény napra a Balatonra. Nemrég értünk haza, így amíg friss az élmény, ebből a viszonylag szar nyaralásból szeretnék most valami vicceset kihozni. Legalább utólag röhögjek rajta, ha már menet közben nem sikerült maradéktalanul. De nem csak valami unalmas élménybeszámoló következik, hanem néhány érdekes megfigyelésemről is igyekszek képet adni a kedves olvasóknak - már annak akit érdekel.

Az élet utat talál - paradicsom a Duna-parti lépcsőkön

"Városi gerillakertészek? Újfajta street-art? Minden négyzetcentimétert hasznosító közösségi kert? Esetleg városvédők, akik így kívánják felhívni a figyelmet a megroggyant rakpartra? Vajon ki ültette tele zöldségekkel az Erzsébet híd alatti rakpart réseit?

Mese a meseszobáról I. rész: elengedve emelkedve

„Mit nevetsz? 

A mese rólad szól, csak a név más.” 

(Horatius)

(Bizonyára feltűnt egyeseknek, hogy mostanában nincsenek azok a "régi" hosszú Mazsolás fejtegetések - ennek akár még örülni is lehetne! :) Pedig ez az egész meseszobásdi azért született, hogy kiírjam magamból a - többnyire csapongó - gondolataimat egyfajta szellemi szükségletként. Ám eljött egy pillanat, amikor meg kellett álljak, hogy megkérdezzem magamtól: mi a szart is akarok én, balga? És ahogy mindennek, ennek a pillanatnyi "zavarnak" is meg van az oka természetesen, így amikor ebben az állapotban felkértem az egyik kedves olvasómat, hogy írjon már valami jó kis értekezést, mondjuk a mitológiákról, mert "kezdek kifogyni a témákból", a válaszából rá kellett döbbennem, hogy a "témátlanság" valódi oka nem önmaga, hanem pont hogy az azon való túllépés kezdete, melyet a levelezésünk mutatott meg igazán. Az alábbiakban ennek járunk utána kedves Shaulával, nagyon komolyan titkosítva melyik szövegrész kitől hangzott el :) Lesznek akik majd nem értik, de talán lesz, aki igen. Igazából mindegy is, hisz pont ez a lényeg, hogy nem számít - M.) 

S: Ugye szó volt arról, hogy jó kiírni magunkból a gondolatainkat, hát én most megteszem, de nem mint egy látszólag rajtunk kívülálló x-dik téma keretén belül, hanem szubjektíve, magammal kapcsolatban. Ha van kedved elolvasod, ha nincs, akkor nem... hosszú lett. 

Pszichofitnesz

Prof. Dr. Bagdy Emőke - Pszichofitnesz

(sajnos a YT-n nincs meg az eleje, de itt megnézhető:

http://www.vntv.hu/vivanaturavideo.php?vid=daea2939f)

Ezt az előadást megnézve ha még mindig akad olyan balga, aki úgy véli, véletlen szüleménye az emberi létezés, és annak szervezete, a test - az beteg. Komoly beteg... A szervezetünkben olyan bölcsesség és kódolt tudás van rögzítve, hogy tulajdonképpen ennek ismerete nélkül is elképesztő mennyi mindenre képes automatizmussal, csak egy kicsit kell rá odafigyelni. Az élettől majd ki csattanó professzor asszony rengeteg hasznos alkalmazástechnikai tanácsot ad, arra rászorulóknak. Szerintem mindannyian tanulhatunk tőle valamit, minden mondata aranyat ér.

Lazuljunk: Ki minek gondol, az vagyok annak...

("Azt hiszem sokunknak fontos a mai átalakuló/átalakító időben ez a dal. Talán nem véletlen, hogy ennyire keveset tanultunk Weöres Sándorról- most tartunk ott, hogy elkezdjük érteni. És aztán még meg is kell csinálni. ..."

Csodina​)

Weöres Sándor:

Ki minek gondol, az vagyok annak...

Ki minek gondol, az vagyok annak...
Mért gondolsz különc rokontalannak?
Jelet látsz gyűlni a homlokomra:
Te vagy magad, ki e jelet vonja.

S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik,
Mert fénye-árnya terád sugárzik.
Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról:
Rajtam látsz törvényt sajátmagadról.

Okosnak nézel? Hát bízd magad rám.
Bolondnak nézel? Csörög a sapkám.
Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz;
Ha oroszlánnak, nem menekülhetsz.

Szemem tavában magadat látod:
Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod.
Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod:
Szemem tavában magadat látod.

(Igen így van ahogy Sándor bátyánk leírta. A világ egy interaktív tükör, megmutatja mi vagy, és azt kapod vissza amit beledobsz... - M.)