2014. május 28., szerda

Te magad légy az energiaforrás!

Szereted a napfényt?
Szereted a finom ételeket?
Szereted, amikor a folyó vize áramlik a tested mellett? 

Mindezeket, a napfényt, az ételt, az áramlást energia hozza létre. De honnan jön az energia szerinted, amikor minden anyag illúzió? Azt mondják a fehérköpenyes okosok, hogy a Napunk termonukleáris fúzió révén égeti el önmagát. Ez lehet, hogy így is van, s fizikai síkon valóban ez történik - no de honnan nyeri a forrását a Nap? Én úgy vélem a csillagok olyan entitások, akik maguk állítják elő az energiát önmagukból. Hogy ez hogyan lehetséges? Nekem van egy elképzelésem. 



Érezted-e már valaha szerelmesnek magad? Érezted-e ekkor, hogy nem kívánod az ételeket? Érezted-e már egy kellemes nyári napon, üldögélve a padon, sütkérezve a Nap édes sugaraiban, simogatva a szél által, - amit szintén a Napnak köszönhetünk -, hogy nem kell semmi más? Érezted-e már magadat olyan telítettnek, hogy úgy érzed nem kell semmi több? Hogy mindened megvan abban az adott pillanatban? Sőt! Hogy többleted van, és szinte szétfeszít a vágy, hogy másnak átadd az energiáidat? Éreztél-e már olyan elégedettséget egy percben, hogy mindenkire egyformán sugározod a szereteted? Na ez az a pillanat, amikor Te magad válsz energiaforrássá! 

Esszük a mélyrezgésű ételeinket, italainkat és csodálkozunk, hogy hiába papolunk évek óta a felemelkedésről, mégsem történik meg? Miért van ez? Persze biztos nem fair mások nevében beszélni, de én még egy igazán felemelkedett mestert / tündérkiránynőt sem láttam. Hol vagytok, hol bújtok?? Viszont láttam olyan lányt, aki könnyed szellőként lépdelt végig a járdán - szinte nem is érintette a talajt. A "fellegekben jár" , "elvarázsolt" - mondanák róla a százkilós, tésztagyúró marinénik a faluvégin. És lehet igazuk van. Varázslat kell ehhez a könnyedséghez. Ismerek olyan fiatal nőt, aki képes volt egy tárgyalást végigvezetni úgy, hogy halkan, nyugodtan beszélt, egyszer sem emelte fel a hangját, és mégis mindenki rá volt tapadva, teljes figyelmükkel - még az általában nagyhangú, nagydarab, konfrontatív szájfaszok is. Talán ez az. Talán ez az új embertípus, akire várunk, akire vágyunk, aki könnyedén, szinte csuklóból kezeli az élethelyzeteket, aki a szerénysége révén tud lenni született vezető. Hihetetlen, de van ilyen is, ez az új irány, tessék követni! 

Évek óta azon vergődök, hogyan tudnék energiafüggetlenné válni a szolgáltatócégektől. Rengeteg energiát öltem bele (!) annak kutatásába, hogyan lehetne felhasználni, megcsapolni a napenergiát, a földenergiát, a szélenergiát, a kozmikus energiákat, vagy éppen a mágnesességet, a tömegvonzást stb. és ezekkel táplálni a házunk rendszereit. Régóta kutatom hogyan tudnék függetlenedni, önállósodni minden külső tényezőtől, de szinte már menekülés-szinten ment ez a vágy nálam. És ma rájöttem valamire: nem kell semmilyen napelem, vagy külső kütyű ahhoz, hogy energiát állítsak elő, hiszen megvan bennem minden ehhez, csak a kapu kulcsát kell megtalálnom... 

Szereted a finom ételeket? Sok húst eszel? Pörkölt, grillezés hétvégén megvolt? Ne csodálkozz, ha sokat vitázol, és általában túlteng benned az agresszió. Sok mélyrezgésű kaját eszel, sültkrumpli, hagymásbab, tésztasütik, hm? Ugye nem csodálkozol, ha még nem sikerült elrezegni innen? (bár a bab képes megemelni egy kis időre...) No de miért is mondom én mindezt Neked, amikor mindenki magából indul ki ugye, és én is ugyanezt csinálom? Aztán meg csodálkozok, hogy időnként lehangolt, vagy éppen kontrollálatlanul dühös vagyok. Miközben kiveri a szemem a probléma: beleragadtam a sűrejében, kinyílatlan csakrákkal! Illetve nem is probléma ez, inkább csak egy helyzet. Állapot. Annak felismerése. És úgy érzem ezen változtatnom kell, ha nem akarok itt ragadni. Mert nem akarok, mert a vágy már régen megszületett bennem a Fény felé, csak az odavezető úton bizony el kell engedni a rántotthús-sültkrumpli-vasárnapokat, meg a túrósréteseket... Nem muszáj, ez csak egy opció

Azt gondolom, hogy az emberben (és minden létezőben) megvan a potenciál, hogy kifejlessze magában a termelő/teremtő képességet. Hogy kinyissa a Forrás kapuját, és önmaga is legyen egy forrás. Mint a csillagok. Lehetőségünk van olyan létezővé válni, aki önmaga teremti meg a saját maga fenntartásához szükséges energiát, sőt másokra is tudja sugározni. És közhely talán, de ez csak a szeretet energiájával lehetséges. Egyedül a szeretet képes többletet vinni egy "zárt rendszerbe", egyedül ez képes a semmiből energiát teremteni, és sugározni - csakúgy mint a Nap. Ez is lehet egy út: kis Embernapokká válni, olyan belső fénnyel, ami mindenkire egyformán sugároz: a tésztagyúró vastagkarú Mari Nénikre, a nagyhangú Tesztoszteron Egonokra, és a Bilderberg Gordonokra is. 

Nekem tetszene ha törpedroid helyett törpeerőmű lehetnék. Szívesen sugároznék mindenkire. 




26 megjegyzés:

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  2. Csak egy személyes tapasztalatot szeretnék megosztani veletek! Remélem nem untatlak titeket ezért röviden. 5 éve elęrt a mélypont. Minden amiben hittem megszünt. Szerelem anyagi biztonsàg stb... Majd talàlkoztam a most hatalna cimű könyvvel ami segìtett. Ùj életet kezdtem sok szenvedélyemtől megszabadultam.Napjaim a sport a természet a munka tette ki és semmi több. Bàr làtszólag üres volt az életem mégis helyet adott az új dolgok befogadàsàra. Türelmesebb lettem és nem halytottam a "jólétet csak Éltem. Ebben az időszakban volt a legtöbb többletenergiàm ami làtvànyosan kihatott a környezetemre is. Azóta is vannak hullàmvölgyek de az âltalànos nyugalmam miatt màr könnyebben felàllok!

    VálaszTörlés
  3. Ki találta ki, hogy célja legyen az életünknek?..és miért, mihez is kell ez ???,...
    "...senki sem értheti meg a Kegyelmet...csak annyit mondhatsz, hogy köszönöm, hogy felemeltél és hogy elégettél...."

    http://www.youtube.com/watch?v=oQDeVQPL-S4 kapcsold be a magyar feliratot


    GA

    VálaszTörlés
  4. Itt van a másik véglet, vajon nekik honnan van az energiájuk? ...titkos társaságok, csont-emberek, halál-rendek, őrült világ és már nagyon unom!...vajon ők hogyan mennek a másvilágra?:

    http://boldognapot.hu/blog/

    GA

    VálaszTörlés
  5. (tegnap egész nap kerülgetett a "semmi")
    " Egyedül a szeretet képes többletet vinni egy "zárt rendszerbe", egyedül ez képes a semmiből energiát teremteni, és sugározni "
    *****

    Dsida Jenő: A Semmi álma

    Elszenderült a Semmi
    És azt álmodta, hogy Valami lett,
    S az a Valami - én vagyok!

    És azt álmodta, hogy a messzeségben
    Előttem egy szent Cél ragyog,
    Egy ismeretlen Cél,
    Amely felé megyek, megyek...

    És jönnek szembe utasok
    És kérdeznek: honnan jössz?
    És felelek rá: nem tudom!
    És kérdeznek: hová mégy?
    És felelek rá: nem tudom!

    Lopódzva jő az Alkony, -
    Lilába olvadnak a zöld mezők
    És szürkébe a kék hegyek,
    És én fáradtan, csüggedt fővel
    Megyek, megyek!... -
    - - - - - - - - - - - - - - - - -
    Milyen furcsákat álmodik a Semmi!

    *****
    és még mindig..: "Nem az fertõzteti meg az embert, a mi a szájon bemegy, hanem a mi kijön a szájból, az fertõzteti meg az embert." - akkoriban nem volt még fehércukor, fehérkenyér, E620, (nemisnagyonGMO)szójapép, stb.
    Figyeljünk, mit eszünk, de nem kell, hogy átcsapjon a másik végletbe..
    *****
    a fúziót azért elég jól leirták (szerintem).. "megy át hidrogénből héliumba.."
    ezt meg, csak hogy ne legyünk zene nélkül..
    http://youtu.be/BL17rL_1GnI

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Neked meg ezt:

      https://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=DJQQrjVmQG0#t=29

      (bár ismered, hisz Te ajánlottad, és erősen kapcsolódik ehhez a fenti felvetéshez)

      Itt meg már csoportosan ugyanez:

      https://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=DJQQrjVmQG0#t=226

      Jól látható, hogy itt bizony egy fényfecske csinált "nyarat"...

      Törlés
  6. Nem akarom széttrollkodni az írásodat Mazsola, de azt írod, hogy vannak dühkitöréseid, és ezt valami negatív kontextusba helyezed. Szerinted a Napnak nincsenek kitörései? A felgyülemlett energia távozásának egyik módja ez is. De jaj annak, aki az útjába kerül!

    >(:oP)=

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Plágium! Én vagyok a törpedroid! :))

      (amúgy egész jókat mondsz, Artu)

      Törlés
    2. Még egy dolog eszembe jutott: sokszor így is baromi meleg van, gondolj bele, ha sok ezer napocska rohangálna közöttünk! Mit szólnának a Globális Felmelegedés vallás papjai?
      Másrészről a naptejgyártók biztos jól megszednék magukat!

      >(:o) )=

      Törlés
    3. Ha! Ez jó volt A2-D2! :)

      Ennél jobb poén ma már nem lesz, de azért ne feledkezzünk meg a napszemüveg-gyártókról se!
      Képzeljük el mennyire felértékelődne a napszemcsik szerepe, ha fénytől ragyogó, két lábon járó csillagok között élnénk! :))

      Törlés
    4. Ez már csak poénklónozás!

      >( : o D )=

      Törlés
  7. Mazsola biztos, hogy mindenkire "sugározni" "kell"?
    http://www.youtube.com/watch?v=diTxZ2RRQ1g#t=2551
    (v. ha v.ki tud szárnyalni, akkor annak szárnyalnia kell...?)
    Precessziós, Évköri és egyéb hatásokat sz.tem képtelenség felülírni...Nem is beszélve a szövődményekről...fizika: hatás-ellenhatás...na meg az egyensúly...

    VálaszTörlés
  8. http://jovonk.info/2014/05/06/komposzt-futes-reszletezve
    Egy kis ingyen enerdzsi

    VálaszTörlés
  9. Az, hogy vajon kik azok az igazi felemelkedettek, és olyanok jelen vannak-e világban úgy, ahogy mi azt elképzelni véljük, vagy, ahogy velünk elhitették, az egy érdekes kérdés.
    Ragyogó föld felett lebegők, szeretetrezgő tanítók, a lelkes pozitív boldogságkeresők nekem már régóta nem példák arra, hogy milyenek az igazi felemelkedettek.
    A valódi felemelkedésben levők, talán pont azok, akik legtöbbször nagyon szerencsétlen képet mutatnak a világ számára, ugyanis nem tudják már nagy beleéléssel játszani és már nem tud vidám képet vágni már ehhez az egészhez. Egyszerűen azért, mert az az érzés sokkal erősebb lett, hogy ezzel a történettel, amiben ő főszereplő, azzal valami nagyon nem stimmel.
    Lehet pont az az igazi felemelkedő, aki minden lelki igyekezete ellenére, mélyrepül, depizik, motiválatan, dühösködik a világra, és az bizony nem jár rossz úton.
    Aki azt állítja, hirdeti, hogy itt minden szép és jó lehet, az áltatja magát, meg másokat, mert itt semmi nincs jól és nem is lesz, mert ezt a közeget pont a dualitás tartja fenn és működteti.
    A felemelkedett valaki az, aki képes meglátni, hogy ez a világ nem az a hely, ami őt megtartja, hogy ez nem egy felhőtlen boldogságot hozó közeg, hanem az ami kiveti őt. Talán nem is sok kell innen már az igazi felemelkedéshez, onnan már tétek nélkül, más szempontok szerint tudja a történetét végigélni (végignézni) és csak felébredni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ildi, a szívemből szóltál! Én is ugyanígy látom ezt az egész felelmelkedettek-kérdéskört.

      Persze, amit lehet, széppé kell tenni, illetve az értékekre vigyázni kell - foggal-körömmel, hiszen ez tesz minket emberré -, de alapvetően ez egy elfuserált hely tele olyan dologgal, ami fölött nem lehet/baromi nehéz napirendre térni.

      Törlés
    2. Ilyenkor az ember kieshet a "szerepéből", amikor az az érzés keríti hatalmába, hogy belefárad, nincsen kellő motivációja, hogy fenntartsa a magáról kialakított képet, és lehull róla a lepel. Vicces dolog ez, és még ha rossz érzésnek is tűnhet, nincs is ennél jobb.

      R.S.

      Törlés
    3. Nagyon nehéz dolog megélni azt, amikor az ember folyamatosan kiesik a "szerepéből", mert utána nem fog tudni, úgy abba újból beilleszkedni, ahogyan az előtte volt, már nem tudja olyan beleéléssel játszani. Megélni egy valóságot, ami már nincs úgy, abban a formában, ahogy eddig ő azt gondolta, sok nehézség forrása is.
      Az ember alapvetően azt érzékeli, körülötte van egy világ, egy környezet, aminek ő „csak” egy eleme, hogy ebben mozog, elválaszthatatlan őtőle, ebben tudja magát meghatározni. Itt, ebben a közegben, ami által meghatározza önmagát, nem könnyű önmagáról azt mondania, hogy ebben a formában tulajdonképpen ő valójában nem létezik. Ez igazi nonszensz, és nem normális kijelentés itt a történeten belül. A jó hír az, hogy ez a feltételezés, talán el sem hangozhatna, a történeten belüli meghatározott tudat illúziója szempontjából, csakis egy külső szemlélő szempontja szerint. Szóval az egy megélt egyéni tudati illúzió mellett, meg kell keresni azt a „magasabb” tudati réteget is, ami magába foglalja azt az első vetített képet is.
      Bár lehet, ez már a vicces rész, de talán inkább az egyén létezésével kapcsolatos felismerések tragikomédiás szakasza, amikor az ember leginkább arra tud csak gondolni, hogy elment az a maradék józan esze is…:)))

      Törlés
  10. A túrós rétest ne bántsd, Mazsi, nincs azzal semmi gond. Sőt, a belesülő mazsolát előbb egy kis pálinkában kell megúsztatni. :O)))
    Arra jutottam, pedig tudjátok, mennyire idealista vagyok, hogy nincs itt semmilyen fejlődés. Maroknyian próbálunk itt tudatosodni, de elhanyagolható ezrelék vagyunk. Sajnálom. Pedig próbáltam hinni ebben a felemelkedésben, de csak butaságot, lustaságot és haszonlesést tapasztalok magam körül. Szép estét!

    VálaszTörlés
  11. megláttad már a kis elmebeteget? Láttad őt amint elönti a jóérzés egy-egy elismerő szó kapcsán…esetleg a düh, fájdalom amikor valami nem az elképzelései szerint alakul? El tudod kapni a pillanatot amikor belenyilal egy érzelem és beindítja a képgyárat a fejében…esetleg fordítva?

    Ki ez a megszállott tudatlan képgyártó, ez a szerencsétlen aki folyton az elméjében zengetett hangokkal, megjelenített képekkel mérgezi magát és világát? És ki vagyok Én, aki őt most is látom miközben ezt a kommentet, vagy éppen az új blogbejegyzését írja.…és igazán sajnálom:(

    így kezd hasadni a vászon

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez jó!
      Láttam a kis elmebeteget sokszor, külső szemlélőként...
      Most már csak azt lenne jó tudni, hogy a kis elmebeteg és az Én között van-e valami közbenső "én" ?? Valami ami több mint a kis elmebeteg, de még kevesebb mint az Én.
      Nem tudom érted-e...

      Törlés
    2. ?
      http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/d/d2/Metropia-poster.png

      Törlés
    3. …ezt ki kérdezi? Ne fáradj, egyértelmű, hogy ki kérdezi… szegénykém is akar belőle egy részt… azt mondja: én ugyan még nem vagyok Én, de már nagyobb vagyok mint én és idővel én leszek az ÉN!!…és így a saját farkába harap. Körbe-körbe forog, egyhelyben.. Én csak most van és a most a vertikum!

      Törlés
    4. (Mazsola, légyszi ne töröld)

      Törlés
    5. Hogyan is törölhetném? A blogszabályzatban az van, hogy a névtelen hsz-eket törlöm. Aki itt megnyílvánult viszont nem lehet nevesíteni... Ő a "nevek" számára kifürkészhetetlen :)

      Törlés
    6. A nevek (ének, kis elmebetegek) elkerülhetetlen sorsa a megszűnés - ezzel szemben küzdenek, nem akarják, nem hiszik, vagy éppen fordítva, hinni akarnak. Hát ilyenek ezek a kis illúziók, de bármit is szeretnének, csak jönnek-mennek. :)

      Törlés
    7. Szerencsére a nagy körbeforgás alatt, azért van kifelé is innen. Ez az én az összes menetekkel a fejében, amit tapasztalunk, bizonyára megszűnik majd, akkor amikor: „a ki vagyok ez az én?” kérdésre, a helyes válasz meglesz.
      Talán a megszűnésnél szebb és pontosabb úgy fogalmazni, hogy játszót és játékot is magába foglaló énjére fog tud ébredni, és onnantól azzal fog már szép lassan azonosulni.
      A felemelkedés folyamata így is leírható: felismerni a kis bábút (önmagamat) átlátni a játék szabályait, meglátni a játék kereteit és a végén magát a játszót.
      Amikor a kis bábú lassan, kis szakaszokra, de képes kitekinteni a játékon kívülre, amiben megláthatja valódi önmagát és az egész világot az összes részleteivel együtt egyben… akkor kezd hasadni a vászon vagy felemelkedni vagy lassan ébredezni, hívhatjuk akárhogy.:))

      Törlés