Nem akarok ellenmenetelni, de...

...de ha már lassan mindenki kiteszi, hát én is kiteszem mit gondolok erről.

Szivárványba borultak a világ valakijei...

"A bíróság szerint az egyházak elmondhatják erről a véleményüket, de alkotmányossági kérdésekben nem illetékesek, egy gyermeket pedig nem ér hátrány, ha azonos nemű pár neveli szerető és gondoskodó családban. "

"egy gyermeket pedig nem ér hátrány...."
Pfffff.... hát persze... no de KI mondhatja ki egyértelműen ezt? És a torz világkép, az nem hátrány? A természetellenes minta, az nem hátrány? Ja, hogy a természetben is van buzulás az állatok között? Hát, nem túl erős érv, miért is kellene ezt a "mintát" követni... Ja, hogy így lehet csökkenteni a népszaporulatot? Ja, akkor nem szóltam... 
Csináljátok csak, én már maradok ilyen duális maradi. 

Programozott áradat

A nemzetközi helyzet egyre fokozódik, Pelikán elvtárs. Mivel mostanában rengeteget olvastam e bevándorlás témában, és ettől zajos a sajtó is, no meg az internet népe, így ez a nagy nyomás sajnos befolyásolt engem is, és emiatt le kell írnom néhány gondolatot ezzel kapcsolatban. Racionális és a kevésbé racionális szemszögből is:

Véleményem szerint:

Világunk meséi, meséink világa

Mostanában eléggé el vagyok mélyülve a mesékben, és ha valamit elemezni lehet, hát ez egy feneketlen kút! Egyik oka ennek a vizsgálódásnak biztosan az, hogy a gyerekekkel sok mesét nézünk, de kár lenne tagadni hogy engem is érdekelnek. Érdekel milyen mondanivalót közvetítenek nekem, szeretem felfedezni a rétegződéseket bennük, és érdekes feszegetni, találgatni hogy vajon a gyerkőcöknek mit is mutatnak ezek a mesék. Ha jobban belegondolok, talán egyik mostani "mese" sem igazán gyereknek való, annyi brutalitás van bennük, ami még felnőttnek is sok lenne, hiűba vagyunk hozzá szoktatva... Bár az is igaz, hogy sokszor nem tudjuk megítélni melyik kölök valójában hány éves (nem testileg!) és mi való neki, melyik korfüggő, stb. és sajnos ezzel én is így vagyok. Nehezen tudom eldönteni, hogy mi való a kiscsajoknak és mi nem. Tulajdonképpen szinte bármilyen rajzfilmben vannak ijesztő dolgok, és igen, még a magyar népmesékben is. Persze én is néztem ilyeneket gyerekkoromban, (meg is lett az eredménye, tiszta idegroncs vagyok... :) ). Másrészről mondjuk a fene tudja hogy mi mit vált ki a gyerekben. Lehet tökre elfogadja amit lát, nem vési nagyon be, egyszerűen csak tudomásul veszi, hogy igen az ott egy sárkány, akivel a hős megküzd vagy megbarátkozik, meg hogy vannak "idegen" létformák is, más lények is az emberen kívül. De ismétlem, ez nálam is már határterület, fogalmam sincs mivel ártunk többet, ha burokba zárjuk, vagy ha mindent megengedünk nézni nekik. Azt azért látom hogy a nagyobbik lányom nagyon fogékony az ilyenekre, és a rendkívül jó memóriája miatt évekig megjegyez számára jelentős élményeket (nem is gondolnám miket...), így nincs kizárva hogy nagyon is hozzájárul egy-egy mese a személyiségéhez. A kisebbik csajnál még nem tudom eldönteni, ő csak nézi, élvezi (érti?) a meséket, de mivel nincs visszajelzés, nem tudom mit hisz/gondol. Olyan jó lenne már beszélgetni vele.....a francba...
Na de! Ha már ez egy meseszoba, gondoltam megpróbálom most összevetni a mi meséinket a tőlünk nyugatra készülőkkel és a tőlünk keletiekkel. Természetesen az összehasonlítás nem lesz sem teljeskörű, sem tökéletesen objektív, hiszen csak a saját élményeimet és meglátásomat tudom leírni ezekkel kapcsolatban. Kezdjük a nyugati mesékkel!

Lazuljunk - Ki vagyok én?

Ki vagyok én.. én meg nem mondhatom.

Látod évszakaim: napról-napra változom.

Költő. Pap. Orvgyilkos. Tolvaj.

Varázslatom felülirja hitetlenségem.

Ki vagyok én.. 

Én csak egy rakás hazugság vagyok,

Kártyavár vagyok,

A bárd története vagyok,

A bolond tréfája vagyok.

Ragyogó ékkő.

Cukormázas Kastély vagyok az égben.

De ez a kis én csak egy angyal álmodozása,

Szivárvány árnyéka,

Csak a mindentlátó Szem sejtelmes pillantásának villanása..

Romboljátok le hazug bálványaitokat,

És engedjétek az igazságotokat szabadon.

Hagyd abba a keresést és - találj!

Hagyd abba a hallgatózást és - halld!

Hagyd abba nézést és - csak láss!

Tégy amit akarsz! És semmi mást,

Vándorolj a tömegben és énekelj!

És ne félj az "ember" és a tömeg gúnyolódásától,

Mert mikor a csapások kopogtatnak,

Akkor mi  -bolondok-  leszünk azok, akik nevetnek.

Akkor Noé és emberei voltak a szomszédság derűjének céltáblája,

Mignem az eső hullni kezdett és gátak leomlottak.

De túl későn látták az avatatlanok útjuk hibáját pórázuk végén, az ősi időkben.

Hát ne légy dühöngő és ne pánikolj, ha a rettegés óriásira fordul,

Csak ne állj meg és bambuld a hullámok megtörését..

Tégy amit akarsz! Kerül-amibe kerül!

Kövesd a szerencséd bárhová is vezet,

És szeliditsd meg daemonjaidat, hogy szolgálják igényeidet.

Őrülj meg! Vadulj meg!

Pazarold el magad! Légy bölccsé,

Ébredj a rémálmaidból

és ne vakulj el a hazugságaiktól.

Légy tevékeny, légy mélyreható,

Légy valódi és légy varázslatos.

Törekedj a magaslataidba és fogadd el a mélységeidet,

Adj  a vágyaidnak, engedd a kéj folyóit folyni.

Engedd meg, hogy az itélkezés-mentes tapasztalat legyen a legmagasabbszintű tanitód,

A Király és az ő Királynőjének titokzatos nászában.

Odaadás lesz a kéjelgés eredménye,

Megsemmisiti a személy kultuszának illúzióját.

És a magja az Almának,

Amit a Kigyó adott a Galambnak?

Azok Shakti és Síva voltak,

Szerelemben összeforrva.

A Jó és Rossz tudásának fájának gyümölcse

Szükséges gonosz volt, de édes-keserű szer.

De az Örök Élet fájának gyümölcse

A balzsam, amelytől könnyül  halandó küzdelme.

Látod: a kobra csókja öl és gyógyit,

És az egyetlen védelem a sziv- mely tiszta.

Ez a Szer, mely megnyitja a templom kapuját,

És a kulcs a Királysághoz, ahol a Szeretet a Törvény.

A Bűn szava korlátozás,

Hát add át magad szent odaadással,

Részegedj meg a mennyei fény borától,

Mely oly fényes, hogy mar és elvakitja agyad!

 

Válj meg a téves azonosulástól,

Mindenkiért, a szeretetért és a teremtés kegyelméért,

Légy tanúja minden lélekzetnek szenvtelen csodálattal,

De „itt és most”, ottani hűséges üdvözültséggel.

Tiszteld a tested, mint menyasszonyát a király,

És gondozd a vágyakozás szikráját belülről.

Engedd az értelmet és érzelmet hogy bal- és jobbod legyenek,

Nem jobban elválasztva, mint nappal van az éjjeltől.

Azután egyesitsd művészeteddel

Elméd és a Szived,

Mert ott végződik az Üresség, hol a Mindenség kezdődik.

Engedd el és hasitsd szét

Tégy egy kört, utazz el.

Menj dolgozni, menj aludni,

Élj, ragadd meg.

Hagyd el az érzékeléseid,

Ravasz-fondorlatos becsapóid.

Forgasd fel veteményeidet, bontsd le védelmeidet,

És kövesd a patak nyomát a forrásáig.

Az elme előtti időben,

Isten tudja hol.

Édennek kertjében,

Hol az Élet fája honol.

(Estas Tonne/Peter Moore)

Napiszer 2015 június

Egy kis hűsitő zene a forrósodó nyári napokra.. (vagy inkább láz-adó?)