2015. október 21., szerda

Kérdezek-felelnek játék 0. rész: ki, hol, hogyan?




Kedves Olvasók, Barátok!
Most érkeztünk el játékunk azon részéhez, amiért tulajdonképpen elindítottuk. Minden eddigi kérdés és válasz csupán előjátéka, felvezetése volt annak, ami most jön. Nem is ütöm tovább az időt és a felesleges karaktereket, íme tehát a Kérdések Kérdése(i):

1. Ki Isten?

2. Hol van Isten?

3. Hogyan jött létre Isten?

4. bónuszkérdés: ki a Sátán? Hol van? Hogy jött létre? Hogyan írnád le iSTeN és SáTáN egymással való "viszonyát": egyenértékűek?, egymás ellenpólusai?, vagy valamelyik felette áll a másiknak? egyik teremtette a másikat?


(a változatosság kedvéért most egyben közlöm a válaszolók feleleteit annak érdekében, hogy megmaradjon a folyamat, a gondolatsor íve..)


Overlandaid:

1. Isten teljesen, résmentesen önmaga. Isten nem egy személy, nem egy a világon túli létező, hanem ő a mindenség totális összessége. Rajta kívül semmi sincs, ergo minden őbenne foglaltatik, és ő csakis ezen önnön részei által létezik. Most nagyon leegyszerűsítve és lerövidítve az amúgy több oldalara is bontható gondolatomat erről: Isten csak azon részein keresztül képes megtapasztalni önnön létezését, melyeket ő önmagában nem tart a totális önmagának. És ezen részek azáltal képesek megtapasztalni önmagukat, hogy tudják, Istennek részei (vagy materialista szemmel nézve, a világ részei), ám totálisan nem azonosak ezzel az egésszel.

Isten egy olyan egész, ami csak a részei által meghatározható, ezáltal végtelen. Isten úgy teremtette a valamit, hogy kivonta magából, mivel önmagán kívülre a totalitás semmit sem tud tenni, csak úgy, ha leválasztja magáról - önmagában. Isten magára ébred, ő a minden és a semmi. Én nem vagyok – mondja, és ezzel létrehozza a valamit, mert a nincs egy olyan szívóerő, ami azonnal megteremti a nem létező dolog létező párját. Ki lehet próbálni, hunyd be a szemed és gondolj bele abba, tényleg nem vagy, egyszerűen nem létezel. Érezni fogod, hogy bomlik ki belőled egy teljes világ, nem tudom ezt most rövidebben jobban leírni: ha valami nincs, akkor az automatikusan feltételezi az adott dolog létét, mert a nagy benyomott lyuk a papírlapon, a másik oldalon azonnal heggyé válik.

2. Isten önmagában van, nincs sehol – így ad teret a benne megszülető holografikus valóságnak, egy kibomló idearendszernek. Semmi sem értelmezhető, sem egy tudat, sem egy dallam, sem az idő, az adott minőséget körbeölelő semmi nélkül, ami mellesleg a többi valamiből áll össze. Van Eschernek egy grafikája, amin sok-sok állat szerepel, és a képnek nincs konkrét háttere, mert az állatok körvonalai rajzolják ki egymást, most sajnos nem jut eszembe a kép címe és nincs időm utánakeresni. Nincs minta háttér nélkül, ha nincs háttér, ami nem a minta, nem képes kirajzolódni a motívum. Isten benne van az egész mintázatban.

3.  0-1. Kivont egy alap tudati részt önmagából, a vagyok-ot, a lét alapját.

Amit én otthonról kaptam minderről, számomra az én makogásomnál sokkal szebb, beidézem ide neked:

„Isten valóban az általa teremtett világ ura. Isten valóban ismer téged, minden rezdülésedet és minden sóhajodat, úgy, ahogy senki más. Isten soha, de soha nem fog téged megbüntetni semmiért, mert te az ő szemében maga a megtestesült csoda vagy: tökéletes és gyönyörűséges, akiben idők végezetéig gyönyörködik. Isten olyan közel van hozzád, hogy te azt elképzelni sem tudod. És Isten nem személytelen; nem, nem, ő lényegében a legeslegszemélyesebb dolog, amit te meg tudsz tapasztalni. S abból indultunk ki, hogy ő nem más, mint maga az alapidea. No de abban minden benne van, drágám: minden érzés, amit te valaha megéltél, minden vágy, ami valaha téged előre mozgatott, minden titkos gondolatod, amit talán még önmagad előtt is szégyellsz, minden szenvedésed és minden gyönyöröd, minden fájdalmad és baklövésed – benne foglaltatik minden, amit ti rossznak, csúfnak, iszonytatónak tartotok épp úgy, mint mindaz, amit csodálatosnak, lélegzetelállítónak és gyönyörűségesnek. Te magad is, úgy ahogy vagy, a magad szent teljességében, és ebben a gyönyörű és megismételhetetlen egyéni történetedben is benne foglaltatsz az ő személyében; ott élsz, ott lüktetsz benne, mint az ő legeslegszentebb része. Ő nem egy személytelen valami, nem egy olyan Minden Létező, aki önmagában nincs, csak a részei által, bár elsőre a kép így érthető meg igazán. De ha mélyebbre megyünk ebben a megismerésben, akkor tudnod kell – ha azt elfogadtad, hogy csak az idea a valóság és minden más csak ennek a megnyilvánulási formája, azaz egyfajta árnyékvilág – akkor azt is el kell tudnod ennek a talaján fogadni, hogy Isten az egyetlen igaz valóság, és te az ő egyik csodás megnyilvánulási formája vagy. De ő van, és te is vagy, és ismeritek egymást, hiszen ő az az „édesanya”, akinek az éteri méhéből te fogantál, akihez hasonlatos vagy, s aki úgy szeret és ismer téged, ahogy senki, de senki ezen a földkerekségen. És ő most, ahogy olvasod ezeket a sorokat, talán életedben legelőször a neveden szólít: nem én, vagy bármely éteri jó barátod, nem; hanem a te éteri édesanyád, a te valós otthonod, az az öl, ahonnan elindultál erre a kalandos utazásra, hogy egyszer visszatérj hozzá, és ismét az ölébe hajtsd a fejed. Ő most megszólít téged, és megmutatja, hogy mennyire szeret. Kérlek, egy pillanatra hunyd be a szemed, és fogadd a szívedbe ezt az isteni szeretetet, mert ez örökre bearanyozza a szíved, meglátod. Neki nem kell díszes kabát, angyalom, neki nem kell fejék és fénylő katedrális, neki te kellesz, az ő drága gyermeke, akin keresztül megtapasztalja önmagát és mindazt a csodát, amit így közösen létrehoztatok. Kicsit még fürödj ebben az érzésben az írás elolvasása után, kérlek: életre szóló tapasztalattal gazdagodhatsz, ha megnyitod most a szíved!”

4. A sátán a köznapi értelemben egy ember alkotta fogalom, ilyen gonosz, patás feketeszőrű uraság nem létezik. :)) Lucifer van vagy Mefisztó, a fény hordozója, az a mindenkori rész, ami kivált Istenből. Érdemes elolvasni a Mester és Margaritát, számomra az az igazi Mefisztó ábrázolás.

Minden az ő keze munkája, amire azt mondod magadban, hogy „van”. Isten önmagában nem lett volna képes megteremteni a világot, mert ő ahhoz, hogy ezt mozgásba hozza, túl statikus volt. Isten mindaz, ami van, Isten mindaz, ami valaha volt és lesz, de az ő párja, a „Sátán” tette mindezt számodra láthatóvá. Mert mindez mindig is volt és lesz is; de az, hogy ez képes megnyilvánulni, azaz mozgásba lendülni, az csak egy, „negatív” erő eredménye lehetett. Ő az előhívó papír, amin a fényjáték megjelenhet. Nincs olyan kapcsoló, ami sötétet tud csinálni, csak megjelentetni vagy eltüntetni a fényt.

Ezt is inkább a „nyúlon túlról” kapott személyes üzenettel zárnám, én innen nem tudok ilyen szépen fogalmazni, mint az ottani barátaim:

„A világ kiindulópontja volt az egység, ami felbomlott, és csak úgy volt képes felbomlani, hogy valamit elvettünk belőle, mert az egység ellentéte a szétdaraboltság. S ez a világ ismét az egység felé halad, és ennek a motorja mindaz, ami negatív. Negatív, ami megtalálja párját, és egésszé lesz, amiből megint kivonok valamit, ami megint keresi a párját – és ez mozgásban tart mindent.

Ha nem akarsz a tagadás igenlőjévé válni, s nem akarsz az igenlés tagadójává válni, nincs más dolgod, mint e két erőt kiegyensúlyozni az életedben. Ott van benned a negatív, a tagadás, és nem tagadod azt, mert azzal felerősíted. Nem igenled azt, mert azzal önmagad ellen fordítod. Hanem mellérendeled az ellentétét, ami nagyjából úgy néz ki, hogy a tagadás igenlése mellett azonnal megjelenik benned az igenlés, amit csak akkor tudsz előhozni magadból, ha képes vagy e két erőt együttesen megélni. Sem a benned lévő jó, sem a benned lévő rossz nem képes önmagában létezni, s ha képes vagy ezen érem mindkét oldalát látni, ez ad számodra lehetőséget, hogy kedvedre forgasd ezt az érmét, és ez által urald önmagad teremtő erejét, és világodat virágos kertté varázsold, ami él és lélegzik, a helyett a sok művirág helyett, ami csak olyan, mintha igazi virág lenne, de nem az. S alatta ugyanúgy ott zajlik a földalatti élet; férgekkel, kukacokkal, pondrókkal, rothadással, csak nincs amit éltessen, mert a művirágnak nincs gyökere.

Ne tagadd a rosszat, hanem fogadd el, használd a jó előhívására! Ne erősítsd a rosszat azzal, hogy tagadod a jót, mert jó nélkül a rossz megesz téged. Használd e két erőt, legyen a benned lévő sötét az a hordozóközeg, amire a jót előhívod. S tudd, amíg tagadod a Sátán létét, amíg azt gondolod, hogy ez valami rajtad kívülálló erő, amihez neked nem sok közöd van, addig ennek az erőnek öntudatlan áldozata leszel, mindaddig, amíg nem mersz a szemébe nézni.

Két erő gyermeke vagy s mind a kettő ott él benned, csodás egységet teremtve benned. Az egyik a te isteni éned, ami minden, ami benned a befogadó, a szilárd; minden, ami olyan, mint a puha termőföld. És a másik a sátáni, ami meg minden, ami teremtő, ami kardinális; ami olyan, mint a hatalmas tűz: mindent képes elpusztítani, de hihetetlen csodákra is képes. Minden mag, amit a puha termőföldbe ültetsz a tűz gyermeke, mert önmagában képes növekedni és kibújni a föld alól. S minden fahasáb, amit a tűz alá dobsz a föld gyermeke, mert ő adja azt a táplálékot a tűznek, ami azt élteti. S minden, amit te látsz e kettő nászából született benned, s ezáltal a világodban, s lényegében az a fény, amit annyira kergetsz, magának a tűznek a fényéből keletkezik. Föld nélkül nincs élet, tűz nélkül nincs mozgás, s miután az élet maga a mozgás, te is e két elemből vagy összegyúrva.

S a Minden Létező a te „édesanyád”, mert alapvetően magában foglal mindent, ami van, és a Tagadás Szelleme a te „édesapád”, mert ő nyilvánítja meg általatok, a ti mozgásotok által a te „édesanyádnak” önmagát: ő az a tükör, amiben nézi, nézi magát, és gyönyörködik a gyermekei által önmaga szépségében.

Bízom benne, kaptatok egy kis segítséget ma ahhoz, hogy a bennetek bugyborékoló pokol energiáit most már ne önmagatok pusztítására használjátok, hanem mindarra az építkezésre, ami titeket félemberekből egész istenemberekké emel majd.”


Viator:

1. Ki Isten?

Ennél "egyszerűbb" kérdést fel sem lehetne tenni :-))) Szerintem célszerűbb megfordítani a kérdést: Ki/mi NEM Isten.
- Nem valaki, vagy valami.
- Nem entitás, nem egy a dolgok közül
- Nem szakállas öregember, nem egy morózus nagyfőnök.
- Nem egy végtelenbe felnagyított kerub vagy szeráf.
- Nem egy Lény, akit a teremtmények demokratikusan választanak maguk közül
- Nem egy hallatlanul magas rezgésszámú energiamező
- És mi nem még? Sartre-nak  volt egy kortársa (a nevére sajnos nem emlékszem), aki irónikusan megjegyezte: "Isten egy hatalmas, légnemű, gerinces emlős állat, aki egyébként összenyomva, beleférne egy befőttesüvegbe." Ebből a mondatból is kitűnik, hogy nem csak Isten kegyelme, hanem állatkertje is hatalmas.

A hindu hagyomány a Végsőre a "szat-csit-ánanda" elnevezést is használja. Eszerint az Abszolútum a "Lét teljessége, tiszta, önmagában lévő Tudat, és tökéletes beteljesedettség". A hinduizmus legmagasabb iskolái még tovább mennek és azt mondják, hogy a Végső Valóság "sad-asat", tehát túl van a "léten" és a "nemléten" is. Ez nagyjából a Tao-nak megfelelő megközelítés. Aquinoi Szent Tamás szerint Isten legtökéletesebb neve az "Aki van". Ez a szanszkritban az Átma. Aki "önmagától van", egészen pontosan "önmagamtól vagyok" Buddha nem mond róla semmit. A nirvána szó nem helyet, vagy állapotot jelöl, hanem a szellemi út végső "aktusát", a "létesülési okok teljes ellobbanását" jelenti. Egyes hagyományok a "Végső Megnevezhetetlen"-ként utalnak rá.

A fenti megközelítésekkel az emberi értelem azonban nem tud sok mindent kezdeni. Az Istenhez való közeledést "Isten nevei" segítik. Ezek az Abszolútumnak a teremtett világ felé forduló arculatai, aspektusai. Az iszlám 99 ilyen nevet különböztet meg. De ilyen viszonylagos névről árulkodik Ady istene is, akinek legördül egy könnycsepp az arcán, miközben szeretett nemzete szenvedésit látja, vagy József Attila istenéjé, aki együtt játszik a gyerekekkel a homokban. Ilyen a teremtő, a kegyes, a megbocsájtó, együttérző, stb isteni arculat. Ezek abban az esetben segíthetnek a törekvőnek, ha Végső forrásukat nem a külvilág mélységeiben és magaslataiban, hanem az emberi lény legmélyén, belül keresik.

2. Hol van Isten?

Rövid válasz: „Az Isten Országa 'nincsen itt és nincsen ott.' (Lk 17,21)

Hosszabb válasz: Erre a kérdésre olyan szépen válaszol Buji Ferenc, hogy kénytelen vagyok ismét idézni őt:
" Isten azonban nem egy a dolgok közül. Nem lehet azt mondani, hogy van Eiffel-torony, Pista bácsi, Androméda-köd, cipőfűző és Isten. Isten nem úgy van – éspedig abszolút mértékben nem úgy –, mint ahogy bármi van. Ezért nincs Isten sem a világban, sem azon kívül. Az igazat megvallva Isten sehol sincsen. A »hol«, a »sehol« és a »mindenhol« – vagyis a tér aktualitásának és potencialitásának teljessége – van Istenben. Nem Isten van a világban: a világ van Istenben. A világ, összes létező és lehetséges dimenziójával, végeláthatatlan tér- és időbeli kiterjedésével, lényeinek milliárdjaival a dimenziótlan, tér- és időbeli kiterjedésnélküli, oszthatatlan Istenben van. A millió fényév átmérőjű galaxisok megszámlálhatatlan sokasága éppúgy az egyetlen, kiterjedés nélküli isteni Pontban van, mint ahogy az évmilliárdok óta folyamatosan táguló világegyetem is az egyetlen, kiterjedés nélküli isteni Pillanatban van. Istenen kívül nincs semmi."

3. Hogyan jött létre Isten?

A válasz röviden: sehogy. A létrejövés szükségszerű velejárója a megszűnés, tehát a kérdés Istenre vonatkoztatva értelmezhetetlen. A létrejövés, létesülés végső oka a metafizikai tudatlanság, pontosabban a viszonylagos tudás, ami által késztetések ébrednek. Ezek a késztetések "keletkeztetik" a viszonylagosságok világát (Teremtés), pusztán azért, hogy abban kifejezésre juthassanak, majd - ideális esetben - felszámolódjanak. Keletkezés-elmúlás természetesen semmiképpen nem érvényes Istenre, de igaz a benne "felmerülő" viszonylagosságok illuzórikus világára. Minden viszonylagosság, dualitás, lefokozódás, "rosszaság" az Abszolútum szabad akaratából fakadó létjáték (lílá) eredménye. De ez már átvezet a Sátán kérdéskörébe.


4. bónuszkérdés: ki a Sátán? Hol van? Hogy jött létre? Hogyan írnád le iSTeN és SáTáN egymással való "viszonyát": egyenértékűek?, egymás ellenpólusai?, vagy valamelyik felette áll a másiknak? egyik teremtette a másikat?
 
Nagyon jó kérdés. Leghatározottabban kijelenthető, hogy Isten és Sátán nem egymás ellenpólusai, és pláne nem egyenértékűek. Istennek semmiféle ellenpólusa, ellenképe nem lehet.  Isten azáltal Isten, hogy rajta kívül semmi sincs, így a sátániság sem. A Isten-Sátán ellentét gyökere az oszthatatlan Egységben felmerülő első viszonylagosság, a kettősség létrejötte. Ez a metafizikai jó-rossz viszony ősképe. Ez bontakozik ki a létszinteken keresztül Isten-Sátán ellentétként. Ebből az is következik, hogy az Abszolútum felől nézve nem létezik sem rossz, sem Sátán, mivel ez csak a viszonylagosságokban felmerülő polaritás közepette értelmezhető. Az ember számára azonban nagyon is van ellenerő, amit fel kell ismerni és le kell győzni.

A Sátán az ellentét és a szembeszegülés alapelve. Az istenséghez hasonlóan személyfeletti erő, de személyes és személytelen megnyilvánulásai is lehetnek. A Sátán, a Diabolos (a Kettéválasztó) rendszerint a személyiségalatti szférák felől támad a személyiség és a személyfelettiség ellen. Az ellentéterők legvégső forrása voltaképpen Isten. Ezen erők forrását Jakob Böhme az "Istenben lobogó fekete lángnak" nevezi. Radikális megfogalmazással élve az Önvaló szabad akaratából (egy felfoghatatlan létjáték során) Önmagát Önmagától eltávolította. Ezek maga a teremtettség állapota, ez Adam Kadmon léthelyzete is. Az eltávolodottság azonban nem áll meg itt, hanem később  Önmagát Önmagával szembe is fordítja (lázadás). Ez a szatanicitás legmélyebb értelme. Ez a szembefordulás hozza létre a számtalan sátáni, ördögi, démoni formát, amit magunk is tapasztalhatunk.

A sátáni befolyások alapvető jellemzői:

- habár egy metakozmikus játék eredményeképpen jött létre, a Sátán nagyon is komolyan veszi önmagát

- igyekszik elhitetni az emberrel, hogy egyfelől a Sátán nincs is, vagy csak jelentéktelen erő, de ha ez nem sikerül neki, akkor azt, hogy túlontúl hatalmas erő (innen van az Istennel egyenragúság sugallata)

- a Sátán "Isten majma". Az isteni megnyilatkozások utánzását hajtja végre. Az isteni dolgokat (sajnos nehezen felismerhetően) eltorzítja. Övé az "olyan, mintha" világa, a "majdnem olyan, de mégsem" világa. A New Age irányzatok szinte mindegyike ilyen sátáni befolyás alatt áll.

- siettet. Az, hogy egy isteni megnyilatkozás milyen időminőségben jelenik meg a világban, rendkívüli szellemi jelentősége van. A Sátán előszeretettel igyekszik ezeket "előbbre hozni" éppen azért, hogy azok ne a helyes módon fejtsék hatásukat a világban.

- késleltet. A fentebb említett okok miatt. A halogatás eredményét az ember igen jól ismerheti. :-)

- működésének egyik kedvelt terepe a szociális gondoskodás, az együttérzésen alapuló karítatív tevékenységek és szervezetek. Miért éppen ez? Mert a fenti területen jelenik meg legintenzívebben az emóció, az igazi érzés mérgezett változata. Az igazi érzés a szellemi szférákban gyökerezik és az emberi létet mélyen áthatja, az emóció azonban az elme és a test közötti határfelületen jön létre, mint egyfajta dörzshatás. Az emócióban a legkisebb az ember szellemi autonómiája, ezáltal itt befolyásolható leginkább. Természetesen nem arról van szó, hogy a szociális jólétre való törekvés, vagy mások megsegítése sátáni lenne, hanem arról, hogy ezeken a területeken a leginkább
sérülékeny az emberi organizmus. Itt megjegyzendő, hogy Soros György nem véletlenül ezt a területet választotta egyik legfőbb tevékenységi területének, a ballib erők szintén emiatt apellálnak folyamatosan a "menekültek" iránti együttérzésre. Sőt kevesen kutatták még az SZDSZ korai időszakát, de itt is látszik, hogy a proto-SZDSZ éppen a karitatív intézményeken keresztül kezdte "támadni" annak idején a poszt-kádári társadalmat. (lásd SZETA, Oltalom Karitatív Egyesületet, stb)
Isten miért tűri a rosszat a szenvedést? teszik fel a kérdést olykor. Schuon mondja:
Isten eltörölhet egyes rosszat, ám nem a rosszat mint olyant. (...) "Világ" annyit jelent, mint "viszonylagosság", "a viszonylagosságok kibontakozása", "differenciálódás", "a rossz jelenléte". (...



Kerion:

Az un. isteni és sátáni dolgok a szabad akarat ellentétes polaritású hullámrezgései. A földi körforgásban magában is állandóan fodrozódik a hullám. Most éppen a "sátáni" véglet van toppon. Amikor a végletesség spiritualizálódik akkor szellemi, amikor pedig materializálódik akkor testi alakot öltő Isten/ek/ről vagy Sátán/ok/ról beszélünk. Számtalan alak/zat/ban "formáló erőként" jelenhetnek meg, attól függően hogy mi az ami jellemző rájuk. Un. "Köztes Lény" is van mindkét véglet jellemvonásaival. Rengeteg emberről - pontosabban létezőről - mondták már hogy voltaképp egy Isten vagy éppen maga a Sátán.
Ami a magasabb szint az a "semleges" Teremtés. Aki pedig a Teremtést folyamatosan "műveli" az a "semleges" - mert minden feltétel nélkül mindenkinek teremt - TerEmTő, a központi TŐről fakadó elektromágneses TÉRrezonanciát megEMelő. A Teremtők mindig 1ségben vannak és persze a fokozatoknak megfelelő Teremtő-i hierarchia is van. A helyi regionális Teremtő AZ aki a földi emberre időnként közvetve HAT - a Naprendszer, mint csillagrendszer un. világkirályán keresztül. Aki valójában a helyi - Tejút galaxis Orion kar-béli szűkebb régió Teremtőjének elsődleges avatárja. Aki aztán a másodlagos avatárokat "mozgatja". A tehát lefelé is működő láncolat - felfelé - úgyszólván végtelen és persze egyre inkább "megfoghatatlan". A legfelsőbb Teremtő a - többféleképpen is definiálható - világegyetemi Központi ŐsNap-ban pulzáló rezgő energia - mint FORRÁS


(angolul nem tudóknak a szójáték értelme:
God is nowhere = Isten nincs sehol
God is now here = Isten most itt van)


Kedves Overlandaid,
Tisztában vagyok vele, hogy emberi tudattal még beszélni is nehézkes az "Abszolútumról" - vagy nevezzük bárhogy. És azt is érzem, hogy csupán tapogatózhatunk a kezdetleges szavainkkal, körülírhatjuk a "Minden Létező"-t, jellemezni tudjuk így vagy úgy, de leírni épp úgy nem lehet, mint kijelenteni sem, hogy "nini, ott van". Éppen ezért nem is szándékozom tovább erőltetni azt ami leképezhetetlen szavakkal - tehát hogy emberi fogalmakkal írjuk le Istent - ám mégis felmerült egy tisztázandó tétel: nevezetesen a "hogy jött létre" - kérdés kapcsán. Úgy sejtem, a lineáris időfelfogás ebben az esetben abszolút értelmét veszíti, de mégis hadd legyek egy kicsit ilyen "maradi". Nehezen tudom ugyanis elképzelni, hogy van ami időn kívüli, és mindig is volt - pedig csak ez a helyes, legbelül tudom - és ha valahogyan mégis vissza lehetne helyezni Isten létrejöttét és "életútját" egy lineáris időegyenesre, akkor mit kapnánk a kezdőponton? Előtte nincs semmi, a kezdőpont után meg már van valami? A semmiből kivonatolással hozta létre a valamit, önmagát s teremtett világát? "És ezt így hogy?" Időben egyszer csak megjelent? De akkor mi volt előtte? Hogy született Isten? (tudom-tudom lineárisan gondolkodom, pedig ebben a kérdésben ez nagyon hibás...) Ezt nagyon szeretném közvetlenül megkérdezni Tőle is, de majd talán "idővel" - addig is, kérlek próbálj meg Te a saját szavaiddal válaszolni erre.

O:
Nehéz a kérdésedre válaszolni, mert olyan, mintha azt kérdeznéd, hol van a körnek a sarka, mert oké, érted, hogy nincs, de akkor is hol van? Azt válaszolnám erre, hogy képzelj el egy végtelen sokszöget, nos, az tulajdonképpen a kör.

Bármit vehetsz kezdőpontnak, mint a lencsilányos dalocskában, legyen a kezdőpont az, amikor Isten ráébredt, nincs rajta kívül semmi. Vagy amikor magadra eszméltél és felfogtad a világot és az megszületett benned, mert egyszer valóban minden mesét el kell kezdeni, de egy végtelen kör alakú mesében az, hogy ezt mikor teszed, csakis rajtad áll. (Hamarosan közzéteszek egy történetet, ami ezt tökéletesen fogja illusztrálni.)

Ez az isteni és az emberi szempont közt amúgy a legfőbb különbség, az emberi csak önkényes, szakaszos és véges lehet, az isteni csakis totális és végtelen. A valami a semmi feltétele, egy időben tudnak csak egymásnak megfeleltetésben létezni, hogy vennéd ki egyiket úgy, hogy a másikat megtartod? Miként tudsz mondjuk egy fényképet lineárissá tenni, azt gondolva: csak a játék kedvéért csináljunk már egy kis egymásutániságot, mi volt előbb, a háttér vagy a főmotívum? Hogy bontanál ki a lineáris idősíkra egy fényképet? Az egyidejűség azt jelenti, hogy a dolgok egymás nélkül nem léteznek, bármit kiszedsz, dől az egész. És az idő ennek a két egymásra ható alapminőségnek (semmi-minden) érzékelési módja, mindig volt minden és sosincs semmi. Úgy történt a kivonatolás, ahogy most megéled. Megéled önmagad és kivonod azt a benned megjelenő világból, mondván: ha én nem vagyok, az engem körülvevő világ akkor is van, nélkülem is létezik. Mert gondolj bele, ha ezt nem tennéd, megszűnne az objektív valóságod, teljesen önmagadba zuhannál, és ezzel tulajdonképpen megszűnnél te magad is, mert rájönnél, rajtad kívül semmi sincs, ergo nincs, amihez képest legyél. Ezért kapálózik, ahogy láthattuk, az egó ezek ellen a gondolatok ellen, ezért lesz dühös és toporzékol, mert a kicsinyke, véges léte a tét.

Pár napja írtam egy kis filmelemzés-szerűséget erről a spirálisan tekergő egyidejűségről, ami épp erről szól: amire most így utólag rákérdeztél. Ott ezt nagyon részletesen kifejtettem.


(Mindig a saját szavaimmal mondok el mindent, nagyon ritkán idézek, azt is akkor, ha úgy érzem, amire magam is rájöttem, az idézendő fél jobban rálát, netán máshonnan nézve szemléletesebben, autentikusan képes bemutatni. És nyilván csak olyasmiről szólok, amit már alaposan megrágtam és valamilyen formában megéltem, valamint sosem állítom, hogy igazam van, mert én azt állítom, nincs végső igazság: ami ma olyan új és azt hisszük, na, ezzel most már értünk is mindent, holnap elavult féligazsággá válik az újabb felismeréseink tükrében, de annak se látom értelmét, hogy amit látok, azt úgy adjam elő, mintha nem látnám, ez a nevetséges szépelgés csak műmájer álszerénység lenne és mint ilyen, inkább operettszínpadra való ripacskodás, mintsem tiszteletteljes válasz egy kérdésre. Én most ott állok, ahol, és innen azt látom, amit neked és azoknak, akik kíváncsiak erre, elmesélek, és biztos vagyok benne, hamarosan rájövök, ó de buta voltam, amikor nem láttam meg azt, amit majd akkor látok meg, amikor meglátom. :D Látod, a megismerés útja is végtelen, minden végtelen, ez az egészben a legcsodálatosabb.)


Na kéremszépen,
Elolvastam a bejegyzést, és megnéztem a filmet is - és most szándékozom vitát kezdeményezni, pontosabban ellenvéleménynek adni némi hangot. :)
Sok időutazós filmet láttam már (ezt az Időbűnök-et csak most), és ezekben a filmekben mindig van minimum egy "hiba", egy logikai bukfenc, amit a rendezők ügyes trükkökkel szoktak elfedni a néző elől: ez pedig pontosan annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy mi volt előbb? A Terminátorban például a jövőből jött terminátor keze miatt alakul meg a Skynet kutatólabor, ahol megépítik az MI-t, ami végül is elhozza a Végítélet Napját. De mégis milyen jövőből jött az a terminátor, aminek a visszautazása és a keze kellett ahhoz hogy egyáltalán legyen honnan idejönnie, hogy legyen egyáltalán jelene ott a jövőben? :) Értem én, hogy ezt a lineáris időfelfogással megint csak nem lehet helyére tenni, és az időspirál elképzelése tud talán közelebb vinni, ám szerintem ez egy baki.
Ha Te most visszautaznál két héttel a múltba, és feltennéd a már ismert lottószámokat, majd ismét használnád az időgépet a hazatérésre, akkor egy számodra dúsgazdag jövőbe (jelenbe) térhetnél vissza, ám ez nem jelenti azt, hogy neked nem volt "szegény" jelened, de mivel megváltoztattad, így az megszűnt. Viszont itt jön a csavar: a két héttel ezelőtti énednek immár egy gazdag jövője van, aki lehet el sem jutna az időgép használatának igényéig, hiszen már nincs szüksége rá, tehát vissza sem utazna a múltba, tehát eleve kettő lenne belőled, Te aki utaztál, és egy másik Te, aki lottónyertes, és aki nem is tudja hogy volt neki egy szegény jövője is valaha... :)) ... na jó talán lehet hogy úgy irányítanád az eseményeket, hogy a másik Te mindenképpen üljön be az időgép-kádba. :) Vagy lehet elfogadnád, hogy ketten vagytok, képzeld milyen mókákat lehetne megcsinálni, szívatni a népet ezerrel.. :)) 
Na, viccet félretéve, talán érthető mire akarok kilyukadni.

O:
...ott van a te hatalmas tévedésed, és azért érzed logikátlannak a dolgot, mert azt hiszed, a dolgok megváltoztathatók. Szóval még mindig nem vágod szerintem az egyidejűség lényegét, azaz, hogy ott minden egy időben van jelen, ergo már régesrég eldőlt, te maximum csak megnézheted, alakítani nemigen alakíthatod. Pont mint egy filmben vagy egy könyvben. Ott van a filmtekercs a dobozban, benne minden eseménnyel. És attól hogy megnézed, semmin nem változtatsz, ez megint csak egy illúzió. A szabad akaratod nem abban áll, hogy ezt teszed vagy azt, hanem abban, hogy ami van, és eleve van, megmásíthatatlanul van, annak milyen jelentést adsz. És számodra ettől lesz egyedi, más és más. Szóval van is szabad akarat, meg nincs, mert gondolj csak bele, ha elmész Afrikába, de te szentül azt hiszed, Ázsiában vagy, most akkor tulajdonképpen hol vagy? Afrikában vagy Ázsiában? Nyilván "Ázsiában". Ebben áll a szabad akaratod, hogy eldöntsd, ki vagy. Beléd megy a másik autós, adsz ennek egy jelentést, és a dolog azzá válik. De miután beléd hajtott, nem mondhatod azt, akár megtörténhetett volna, hogy nem hajt belém, mert ami megtörtént, az úgy történt meg, ahogy és épp ez a bizonyíték arra, hogy másként nem is történhetett meg. Ez a "lehetett volna így is meg úgy is"- butuska gondolat ugyanolyan érzéki csalódás, mint a kauzalitás. Nyilván az egó megint közbeszól és azt mondja, wtf?!! Méghogy minden eleve megtörtént, és nem én alakítom a sorsom? Ilyenkor rá kell hagyni, persze, alakítsd csak, aztán mutasd meg nekem tudtál-e bármin változtatni. :) Ha visszafelé mesélsz el egy történetet, abban a pillanatban minden determinált lesz. Ld. Memento pl. No így van ez velünk is, ezt magyarázom egy ideje, de nem sikerül jól elmondanom, mert úgy látszik béna vagyok, szóval hogy eleve visszafelé élünk, csak néha az ember ahhoz is mamlasz, hogy erre rájöjjön. :DDDD
A film nem kezdődik sehol, ez a lényege, mert egy időben van minden jelen, az egyes Hektorok egymástól függnek, és ez nem kezdődik sehol, ez talán nyilvánvaló. A sutaságok nyilván abból fakadnak, hogy ez csak egy film, és azért kell mégis valahol elkezdeni, mert egy térbeli időfogalmat kell a síkbeli linearitásra lefektetni. Rajzolj le egy kockát, aztán mutass rá a rajzod ellentmondásaira: miért nem derékszöget zár be az a két vonal? Azért baszki, mert ez egy térbeli idom síkbeli ábrázolása. :DDD

***

 

Kedves Olvasók, véget ért a mese mára, zárul Mazsi mókatára. 
Ennek az egyidejűségnek, meg  a "visszafelé élünk"-nek, és hogy már minden ki van találva, "csak" meg kell érteni, jelentést adni neki - dolognak még ülepednie kell (nekem), azonban ha tényleg úgy van, hogy nem tudok változtatni semmin, ez azért ad egy nagyfokú nyugalmat és elengedést ennek az élet nevű valaminek... :)

"Fületlen fiú
Hiába mondanák
Elnyelné őket
A hallhatatlanság"

55 megjegyzés:

  1. Ez tényleg kemény volt :-) Az utolsó szakaszban szemet szúrt Overlandaid - egyébként nagyon jó - felvetéseiben valami. A matrjóska baba óta nem merném azt írni, hogy "nem vágod", vagy, hogy "hatalmasat tévedsz", inkább azt mondanám, hogy felvetnék egy alternatív szempontot is.

    Felvetődött az időutazással kapcsolatban az "egyidejűség" kérdése. Szerintem egyébként nagyon jól közelíted meg a kérdést, de az "egyidejűség" helyett én az "időtlenséget" használnám, és nem azért, hogy szőrözzek, hanem azért mert az egyidejűség nem azt jelenti, amire utalni akarsz. Az egyidejűség ugyanis párhuzamos folyamatok kibontakozásának időbeni egybeesését jelenti. Az egyidejűséget lehetne még úgy is elképzelni, hogy az időbeni kibontakozást beletoljuk a jelen pillanatba, ez azonban nem lehetséges, mert a Jelen nem része az időnek. Ahogyan a pont sincs a térben, úgy a Most sincs az időben. Az előbbiek az utóbbiak megnyilvánulásának tér és időfeletti okai. Tehát a mértékek és a tartamok "végtelenül" kicsinnyé, vagy "végtelenül" naggyá tétele egyáltalán nem hagyja el a végesség világát, legfeljebb egy "álvégtelent", vagy "áljelent" kapunk így.

    A Most és a Pont egy kapu, amelyen el lehet hagyni a tér és idő megnyilvánult világát. Az időtlenség, vagy időfelettiség tartalmazza az összes lehetőség kibontakozásának potencialitását, ennek mikéntjét pedig a megnyilvánulásfeletti individuum által megalkotott "hajlandóságok" (szamszkárák) határozzák meg.

    Szabad akarat aktuálisan nincs, potenciálisan van. Amit még Önmagam szabadon megalkottam, földi, emberi állapotomban már sorsként szenvedek el, a dolgok és történések alávetettje leszek. Annál inkább leszek alávetettje, minél kevésbé vagyok Önmagam. Visszafelé is igaz, minél inkább Önmagam vagyok annál inkább szabadon választhatok.

    "A szabad akaratod nem abban áll, hogy ezt teszed vagy azt, hanem abban, hogy ami van, és eleve van, megmásíthatatlanul van, annak milyen jelentést adsz." Tökéletesen igaz. Ez a visszaút megalapozásának lényege.

    Egyébként a sors, tér és idő megváltoztatható, de nem a sors, a tér és az idő világából, hanem a tér- és időfelettiből. Patanjali a jóga-szútrákban részletesen ecseteli ennek mikéntjét. A "nirvikalpa-szamádi" állapotában például nehogy a tér- és idő világa változtatható meg szabadon, hanem a természet törvényei is. Sőt még a logikai törvények is! Teljesen szabadon. Ez azonban már messze nem emberi állapot, és "elképzelni" sem nagyon lehet, de a jóga hagyomány szerves részét képezik.

    Az időutazás a fentiek fényében lehet is meg nem is. Úgy bizonyosan nem lehet, hogy jelenkori önmagam, az időbeliség folyását megfordítva, visszamegyek a múltba a múltat megváltoztatni. Ha az időt akarjuk buherálni, akkor annak minden komponensét egyszerre kell változtatni. Ez pedig ismét csak az időfelettiből lehet megtenni, földi tudományok és technológia esetén ez képtelenség. Az idő, ugyanis egy olyan szimbólumcsomag, amely a megnyilvánulásba lépéskor már teljes és egész viszonyrendszer, amely megnyilvánulásban szétterülve múlttá és jövővé tagolódik.

    Vegyük például azt, hogy Trianont semmissé akarom tenni (nem vagyok ezzel egyedül). Ez nem fog úgy menni, hogy visszamegyek a múltba és megdelejezem a felelősök elméjét, és mire visszajövök a jelenbe már ismét miénk lesz a Tátra, meg a Békási-szoros. Megváltoztatni úgy lehet, hogy olyan történetiséget "teremtek" tokkal, vonóval, múlttal jövővel, amelyben ab ovo benne sincs Trianon. Ez sajnos ismét csak a megnyilvánulatlan tiszta Lét szintjéről lehetséges.

    VálaszTörlés
  2. "Pár napja írtam egy kis filmelemzés-szerűséget erről a spirálisan tekergő egyidejűségről, ami épp erről szól: amire most így utólag rákérdeztél. Ott ezt nagyon részletesen kifejtettem."
    ...a spirálisan tekergő egyidejűség...
    lehet,hogy az idő spirálisan tekergő önmagával találkozhat,ami legyünk őszinték pont a spirál mozgás mivoltából lehetetlen,vagy a tér találkozása önnönmagával,szintén a spirál mozgás következetlenségéből adódóan szintén lehetetlen. Bár a körforgás mibenlétét bizonyítva,a kör megtételét követően elméletileg lehetséges,a spirálisan tekergőző egyidejű találkozás.
    Véletlenek pedig nincsenek,vagy vannak?
    Pont most,mikor pont rákérdeztél.

    "...ott van a te hatalmas tévedésed, és azért érzed logikátlannak a dolgot, mert azt hiszed, a dolgok megváltoztathatók. Szóval még mindig nem vágod szerintem az egyidejűség lényegét, azaz, hogy ott minden egy időben van jelen, ergo már régesrég eldőlt, te maximum csak megnézheted, alakítani nemigen alakíthatod."
    Azaz már nem tehetek semmit,el-kell olvasnom overlandaid írását.
    De,szembeszállok és nem olvasom el.
    Szent egek,ezzel ugye nem befolyásolom az univerzumunk létét?T.


    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem, semmi ilyet nem teszel. :) Csak azt teszed, mi természeted, mást nem is tehetsz. Anélkül, hogy bármit is tudnál rólam, hogy valaha is a szemembe néztél volna, vagy hogy egy szót is váltottunk volna, hogy ismernénk egymás gondolatait, te harcolsz, ellenállsz, csakazértsefogomelolvasnizol, de hát ki mondta, hogy el kéne? Most tulajdonképpen mi ellen hadakozol? :) Látod, hogy épp azt teszed, ami neked meg van írva? És még csettintesz is magadban a fotel titkos rejtekében, "hej, de frappáns voltam!" Mást nem is tudnál tenni, és ez így van jól, minden forgatókönyv előre tisztázza a szereplők karakterét, ami aztán viszi tovább a cselekményt.

      Hm, talán nem vagyok ezen a fórumon valami népszerű :DD, igazából Mazsolával vagyok jóban, vele játszottam egy jót, mindig sajnálom, ha a jelenlétemmel az amúgy elfogadó, bölcs és békés emberekből ellenkezést váltok ki. Csomó olyan válaszom kikerült amúgy, amit én már egy magánlevelezésnek gondoltam, nem tudtam, hogy ezek is amolyan hivatalos kérdések, a válaszok ezért olyanok, amilyenek, de abszolút rendben van minden így, nekem kifejezetten tetszik, hogy így alakult. Nyilván nekem is megvan a magam szerepe.

      „Szerény igazság az enyém.
      Ha az ember, e kis bolond-világ,
      egésznek tartja általán magát,
      én részből rész vagyok, mely egy volt valaha,
      a Sötét része, mely a Fényt szülé vala,
      a büszke Fényt, mely örökségiért
      Éj-anyja jussát perli itt: a Tért;
      de bárhogy küzdjön is, mégsem lehet szabad,
      lekötve testeken tapad.
      Testekből árad, széppé test teszi,
      az testen torpan meg fennakadva,
      s hiszem, nincs messze már a napja,
      pusztulni is testekkel kell neki.”

      „Minden, mi él, az egyenlő soká él,
      A százados fa s egynapos rovar.
      Eszmél, örül, szeret és elbukik,
      Midőn napszámát s vágyait betölté.
      Nem az idő halad: Mi változunk,
      Egy század, egy nap szinte egyre megy.
      Ne félj, betöltöd célodat te is,
      Csak azt ne hidd, hogy e sártestbe van
      Szorítva az ember egyénisége.
      Látád a hangyát és a méherajt:
      Ezer munkás jár dőrén összevissza,
      Vakon cselekszik, téved, elbukik,
      De az egész, mint állandó egyén,
      Együttleges szellemben él, cselekszik,
      Kitűzött tervét bizton létesíti,
      Mig eljön a vég, s az egész eláll. -
      Portested is széthulland így, igaz,
      De száz alakban újolag felélsz,
      És nem kell újra semmit kezdened:
      Ha vétkeztél, fiadban bűnhödöl,
      Köszvényedet őbenne folytatod,
      Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz,
      Évmilliókra lesz tulajdonod.”

      Sziasztok, további kellemes közös gondolkodást kívánok a csapatnak, és valóban megtisztelőnek érzem, hogy részt vehettem ebben a játékban, szerintem igazán kellemes kis móka volt. :)

      Törlés
    2. Szia O. Nyuszi!

      Talán ezen a fórumon nem is az a cél, hogy bármelyikünk is népszerű legyen. Nem az a cél, hogy a hiányosságunkat a láthatatlanság előnyét kihasználva gazdagságként tüntessük fel. Ezek ugyanis talmi célok.

      A valódi cél nem lehet más, mint a megtisztulás minden hamisságtól, mely rabságban tudja tartani az ember lelkét, s álomban tudja tartani a szellemét. Ha ezt sikerül elérni, akkor az ember megértővé válhat. (megtérővé:))

      T. nem véletlenül jelenhetett meg a világodban.:) Ő a mérleg másik ágát képviseli ( aktuális lehetőségként), hogy VALÓBAN egyensúlyba kerülhess, elfogadóvá és megértővé válhass.

      A blogodon ezzel kezdted a legutóbbi bejegyzésedet: "Van egy jelenség, amit sehogy se tudok megérteni." A kérdés csupán az, hogy tényleg nem tudod megérteni, vagy nem AKAROD megérteni. Ugyanis T. is Te vagy, s mint segítség jelent meg. A jelenlegi Nyuszi a mérleg egyik ágán ül, T. a másikon, de a valódi NYUSZI középen csücsül. Ismered ŐT? Vagy csak elhitted, elhitették Veled, hogy igen?

      Lujza

      Törlés
    3. Azt mondjuk én sem értem miért kell egyből a másiknak esni csak mert nem ért vele egyet. Le lehet ezt így is írni: nem értek egyet. Az intelligensebbek még hozzzá tehetik, hogy "azért mert...".
      Igenis jó példák vannak abban a Nyuszis cikkben amit nyílván a fenti esemény (és vélhetően sok korábbi hasonló élmény - melyekkel mindannyian találkozunk a virtuális dühöngőben- váltott ki. Ilyen példák sajnos még itt is vannak ha nyomokban is...

      Törlés
    4. "Azt mondjuk én sem értem miért kell egyből a másiknak esni csak mert nem ért vele egyet."

      Ennek számos oka lehet.
      Jelen esetben azonban, melyek a körülményekből adódóan kikövetkeztethetők T. célja nem az eszmecsere, párbeszéd volt, hanem Nyuszi megrendítése. Ez sikerült is, de Nyuszi ahelyett, hogy rákérdezett volna T.-nél, hogy miért tette ezt, inkább leírta, hogy nem érti ezt. Pedig T. megmondta volna Nyuszinak, ha rákérdez.:)Ez elmaradt, s Nyuszi inkább elköszönni látszik, amit nagyon sajnálnék.

      Lujza

      Törlés
    5. Kedves Mazsola.
      Nem volt szándékom neki esni senkinek,egyszerű talán kicsit cinikusan,provokatívan feltett kérdések,és talán kicsit vitaindítónak szánva. Magyarázat helyett -vita helyett- kaptam amit. Pedig nem írtam semmit,amit akár sértésnek,vagy személyeskedésnek lehetni érteni.Bár az egógombócok mindenben,mindenből sértőt olvasnak ki,azonnal harcnak,hadakozásnak veszik ha valaki nem ért egyet velük,vagy ellent mer mondani.Felépítenek maguknak egy elméletet,amit lapokon, fórumokon terjesztik,és mindenki aki nem tapsol ennek az elméletnek,vagy csak érthetetlen számára,talán másként látja a világot,az egoista,tudatlan barbár.Egyetértek SZN-el"-(Mi az egoizmus, ha nem ez?)-"Magasan felemelkedetteknek gondolják magukat,és úgy is viselkednek,holott ők azok akik nyakig süllyedve tobzódnak a földi anyagba ágyazódva." Bort iszik és vizet prédikál" -vagy fordítva-. Általánosságban fogalmaztam,hogy kinek nem inge,ne vegye magára.

      "-Hát hagyjatok fel az okoskodással,
      Minden dolognak oly sok színe van,
      Hogy aki mindazt végigészleli,
      Kevesbet tud, mint első pillanatra,
      S határozatra jőni rá nem ér.
      A tett halála az okoskodás. -"
      Második szín.T.

      Törlés
    6. Akkor már csak azt nem értem, hogy miért a vitapartner személyét és nem a vita tárgyát vesszük elő, hm? Miért nem a másik által leírtakra reagálsz, ellenérvekkel, vagy akárhogy?
      Nem, egyáltalán nem KELL itt elolvasnod semmit, de ha már itt vagy, akkor kérlek ne a másik személyét basztasd, hanem a mondanivalót - ha tudod.

      Nekem az eléggé szarul esik, hogy igen sokat dolgozunk itt néhányan azon, hogy szavakba tudjuk önteni ami már-már leírhatatlan, köszönet ezért a válaszadóknak, azonban erre nem az a reakció, hogy OK, ezek itt most próbáltak leírni valamit, hát nézzük meg hogyan is tudnám értelmezni, vagy másképp látni, - nem, ehelyett megy ez az övön aluli szemétkedés. Ezért tartunk ott, ahol...

      Törlés
    7. Nos talán olvasd újra az első hszt. Minden szava az íráshoz kapcsolódott..
      Szívesen venném,ha megtennéd,hogy idemásolod azt ahol szerinted a vitapartner személyét "basztatom".T.

      Törlés
    8. "Azaz már nem tehetek semmit,el-kell olvasnom overlandaid írását.
      De,szembeszállok és nem olvasom el.
      Szent egek,ezzel ugye nem befolyásolom az univerzumunk létét?T."

      Ebből süt a gúny és a cinizmus, ami igen, a személynek szól, nem a témához.
      E helyett miért nem próbálsz meg válaszolni a kérdésekre? Na jó, mindegy, én nem szabhatom meg miről írsz, csak próbáljunk már meg végre tematikusan "haladni", nem személyeskedni.

      Törlés
    9. Na jó,Így nézve igazad van.
      Próbáld meg egybeolvasni az általam idézett szöveggel,az általam írt mondatokat. 11 mondatból idéztél 3 -at.
      Egybe olvasva,már nem annyira gúnyos,talán egy kicsit cinikus,és változatlanul az írásról szól.T.

      Törlés
    10. És gyöngyöt a disznók elé....
      "-Megmutatta még a film azt is, hogy egy alacsonyabb rendű valóság nem képes rálátni önmaga magasabb rendű formájára. (Figyelsz, Mazsola? Pont erre kérdeztél rá a múltkor! :D) Hektor 1-nek fogalma sem volt, ki az a bekötött fejű fickó, aki a tégelyhez kergeti, mi több, semmiről sem volt fogalma szegénynek. Ő önmaga, saját maga fölé kerülő alakját egy rémnek, egy ellenségnek, egy őt megölni szándékozó valakinek tartotta. Holott Hektor 2 nyilván nem akarta megölni őt, mert akkor megszünteti az egész matrjoskababa-rendszert és ezáltal megszűnik ő maga is: -"

      Egy magasabb megnyilvánulást pofozgattok, és még csak fel sem tűnik neki.Pedig pont erről szónokol.

      "- Kiváló elődeimhez, Einsteinhez és Twainhez hasonlóan most én is lemondok az emberiségről. Ha kételkedik abban, hogy démonok vagyunk a pokolban, akkor olvassa el A titokzatos idegent, amit Mark Twain 1898-ban, jóval az I. világháború előtt írt. A címadó történetben saját komor örömére – és az enyémre is – bebizonyítja, hogy nem Isten, hanem a Sátán teremtette a földet és 'az átkozott emberi fajt'. Ha ezt nem hiszi el, olvassa el a reggeli újságot. Mindegy, hogy melyiket. Mindegy, hogy mikorit...."-

      Lehet,hogy a te fajtádat a sátán teremtette.

      Az én fajtámat,a magyarok Öreg Istene teremtette,a Nagyboldogasszonnyal karöltve.
      Az öregek a megmaradt fogaidat vernék ki,ha ezzel állítanál közéjük.
      De itt az interneten bármit leírhatsz bántatlanul. Pa.

      Törlés
    11. "Kedves" T, (vagy Pa, tök mindegy)
      Ezzel a hozzászólással is csak az általad idézett tartalom igazságát erősíted. Megkérlek hogy ezen a blogon fejezd be ezt a szekálást, saját oldaladon azt írsz amit akarsz. Köszi hogy itt voltál.

      Törlés
    12. Nemszokásom a véleményem véka alá rejteni.Az általam írtak alatt a T-t olvasod.T.

      Törlés
    13. Régen volt...
      https://www.youtube.com/watch?v=sZuGlGnF5eo

      Mazsola arra gondoltál már, hogy ez az egész a Nyusziért van (Na, nem a Gollamjáért)...? Nincsenek véletelenek... Persze szép dolog, hogy kiállsz a vendégedért... Viszont a folyamat és a mélyrepülés jól végigkövethető...Már Pityesznél is közbeléptél, pedig előtte sem voltak rendben a dolgok. (A megpróbáló erők nagyon fontosak! De innen szép kisebb mellénnyel felállni "százszor szebben és erősebben" :))

      Pa
      Te a kezdetekben itt kommentelő Panka vagy?

      Szép Napot!

      Törlés
    14. Már csak egy kérdésem van:
      T=tigabeee=Avatar?
      Mert ha igen akkor mindent értek.

      Törlés
    15. A T.=tigabe,tigabeee.
      Érted,megérted,ha ott voltál a hölgy..."Az egótól az egyéniségig..." című
      vitaestjén. T.

      Törlés
    16. Na, így már haladunk valamerre.
      Tudtad, hogy az egyik ébresztőm voltál? Még idéztem is tőled egy régi írásomban:

      http://mrvelorex.blogspot.hu/2011/11/rihanna-esernyoje.html

      Te jó ég, de rég volt! :)
      (nem a cikk a lényeg itt most)

      Törlés
    17. Szóval,te vagy TT= Mazsola.

      Törlés
    18. Nem,SZN.
      De várj azért megnézem...nem,nem vagyok Panka.
      Vicc volt.

      Gondolom szókimondó volt a hölgy.
      Kell is,hogy legyen-ek.
      Legalább Te ki mered mondani a gondolataid.És a bloggazdi nem csördít végig a hátadon a karikás ostorával. Pa.

      Törlés
  3. 1. Ki Isten? A megnyilvánulatlan mindenség ami nincs. (paradonxon)belőle vele általa lesz minden ami lett

    Megnyilvánulatlanul kiáradásából teremtődik az a téridő amiben első hullámként elemekre bomlik....Ő maga a tüz (atya) következő hullámtere a viz(anya/g) a kettő hullámteréből a levegő (fiu) majd négyükből a föld ( teremtmények)
    Ezek még nem anyagi szintüek csak szimbólumai természetükben.


    2. Hol van Isten? Ha belőle vele általa akkor mindenhol csak isten van és minden benne létezik ő pedig mindenben.

    3. Hogyan jött létre Isten? Na ez jó kérdés de mindig is volt megnyilvánulatlan formályában, gondolom unta magát és kiáradásával próbálja önmagát meglátni a teremtésében..benned bennem és mindenben. Ha nem igy van tévedtem :) De nálam eddig igy van.

    4. bónuszkérdés:
    ki a Sátán? A megkisértő
    Hol van? Mindenben csak vagy észleljük vagy nem vágyaink szerint vagy gondolataink szerint hiszen azon keresztül kisért meg.
    Hogy jött létre? Ha minden csak + akkor nem lehet más szituáció csak + igy Isten kivetette magából és mint tükörben a makeszt figyeli a munkáját.

    Hogyan írnád le iSTeN és SáTáN egymással való "viszonyát": egyenértékűek?,
    egymás ellenpólusai?, vagy valamelyik felette áll a másiknak? egyik teremtette a másikat?
    Isten teremtette a sátánt arra hogy kisértésével kipróbálja a teremtését...(ugye ha varrok egy rucit felpróbálom már menetközben is) És figyeli a reakciókat a teremtményeiben miközben a kisértővel konzultálnak vagy figyelmen kivül hagyják. (hogy érthető legyen szeretném ellopni mazsola mazsoláját azt a kis malackát nagyon rávágytam...most vagy etikusan azt mondom gyüjtök és veszek olyant vagy ellopom, egyik a téves döntés gyümölcse a másik a jó döntés)

    A kisértő arra van hogy a termtmény le tudja gyözni a kisértést és megtudjon a lelke a fényben állani. Ez erősiti a szellemet ami szintén része mert belőle lett ami lett.
    (ez a fény nem a ballibcionfényezés)

    Ha hülyeséget irtam Mazsola legyen szives törölje ki...csak gondolkoztam.

    VálaszTörlés
  4. "ballibcion" Háh... Még ez a szó... :-))) Olyan mintha a köbüki mondaná a Mézga családból. :-)))

    VálaszTörlés
  5. A manapság egyre több film,és egyéb megnyilvánulások próbálják a szemünk elé tenni.
    Az élet egy folyamat. Kiindult valahonnan(forrás),és tar valami felé.
    Visszamenve sem tudnád megváltoztatni,csak új ágat ,vonalat, hozhatsz létre. Ezért ábrázolják faként,az érthetőség kedvéért.Nem spirálként. A spirált a bolygók közti anomáliák,és meghatározott időnkénti katasztrófákra való figyelem felhívásnak alkalmazták.
    Tehát,ha visszamennél az időben,sem változtatnál meg semmit,csupán egy új ágat hoznál létre,ami bár egyedi és különállónak hiszed, mégis a fa része.Mint Klimt képein,a sólyom.Az élet fáján ül,és mindent(idővonalat)átlát.
    Ebből adódik,az érzés,hogy ezt már átélted egyszer,vagy láttad már.
    Mint a minap nézett 80-as évekbeli film főhősnője,esküdni mertem volna a nevére,most megnézve teljesen más a főhősnő.
    Biztos én tévedek.
    De nem ez az egyetlen.T.


    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így van. Az ilyen "időutazással" nemhogy nem változtatnánk meg semmit, hanem számos új problémát generálnánk. A felmerülő időparadoxonról nem is beszélve. Azért sem lehet megváltoztatni (lényegileg) semmit, mert az időbeli történések létrehozó okai nem az időben vannak. Ilyen feltételezett utazással az okot nem lehet kezelni, csak a szálakat lehet még jobban összekuszálni.

      Törlés
    2. Viator,

      Írsz a lélek lázadásáról, majd később az tér-idő megváloztathatóságáról egy magasabb rendű, tér-idő feletti szintről.
      Lehet tévedek..., de az a tudati lényegű lélek, amelyik felszabadult (amelyik már nem lázad), az inkább csak szemlélő, élvező lehet, mint újra teremtő/teremtést befolyásoló minőség, mert a sok kereszt teremtés igazi káoszt eredményezhetne (ahogy azt a Védanta is taglalja).

      Szép Napot!

      Törlés
    3. Tökéletesen igazad van. Itt ugyanis a sziddhikről (mágikus képességek) van szó, amelyet az igazi jógi nem használ, bár lehetőségként számára fennáll. Ezen a szinten olyan intenzív a törekvés, amely az ilyen beavatkozást jelentéktelenné teszi. Ramana Maharshi (advaita védanta) vagy Bhaktivedanta Prabhupad (perszonalista védanta) minden bizonnyal rendelkeztek sziddhikkel, de egyikük sem tulajdonított neki különösebb jelentőséget. A Tudat centruma felé (Maharshi), vagy az Istenség Legfelsőbb Személyisége (Prabhupad) felé való törekvés mindent visz. :-)

      Maga a szembefordulás nem a dzsívából, hanem - hasonlóképpen a rasza-tánchoz - a lilából fakadó látszólagos ellenerő. A keresztény misztikában mint isteni toxin, fekete láng merül fel. Természetesen ez a szembefordulás Isten isteni mivoltát semmiképpen nem érinti.

      Törlés
    4. A megváltoztatás csak a te lelkedben valósulhat meg egy megértés során...csak te tudod a veled kapcsolatos szituációk megtörténnéseit átkeretezni a szó legszorosabb értelmében.
      Pl nagyon rossz viszonynál megtudod a másikról hogy az Ő életében hol tört meg és lett olyan számodra nehezen szerethető-inkább gyülöletes...és a megértése a másik életének a megbocsájtást és a átkeretezését vagyis a dolgokhoz való látásmódót változtatja meg az ember...igy a múlt fájdalmai behegednek akár a legsúlyosabb mütét is a fizikai testen.

      Törlés
    5. Viator,
      6ásodra ismét meghallgattam a Rásza-táncot:
      https://www.youtube.com/watch?v=wHqVd_iT-e0
      Köszönöm! :)

      Szép Napot!

      Törlés
  6. Az idő spiráljáról. A spirális idő nem önmagában lévő időfajta, vagy időminőség, hanem egy derivátum. Az időnek, mint áramló tartamnak három felfogási módja lehetséges: lineáris idő, ciklikus idő, és a radiális idő. Ezek sosem külön-külön, hanem mindig egyszerre jelennek meg a tapasztalásban. A spirális idő a ciklikus és a radiális idő együttes dominanciájára utal, amely - ha a középpont felé halad - a növekvő spirituális aktivitás jele, tehát a jelenkorban egy belső megvalósításé, ha kifelé nyílik a spirál, akkor a hanyatlófélben lévő "Aranykori emberiség" időképlete. Az idő "önmagával" a metafizikai Zéróban találkozik.

    VálaszTörlés
  7. Nyuszi írásai nekem már nem először olyanok, mintha a rozzant tető alá tennénk nagyon masszív támaszokat (túl magyar-ázat), ami által az egész amorffá válik…
    Ha meg a szemlélőnek nem tetszik a rozzant tető, vagy a túlzott alátámasztás, akkor egoista, tudatlan, vagy nem érti...(Mi az egoizmus, ha nem ez?)
    A nyuszin "túli" dolog (jelentsen ez bármit is), meg hab a tortán: "És a másik a sátáni, ami meg minden, ami teremtő, ami kardinális"
    Ezek szerint a Teremtőm sátáni lenne, vagy maga a Sátán? Vagy az más?
    NA, NE MÁ...!

    Szép Napot!

    VálaszTörlés
  8. Az 1.-2.-re nekem a Bhagavat-gíta (9.4-5-6)
    (mégha nem is ez a legkorábbi Gíta, "csak" egy upgrade verzió...)

    "Megnyilvánulatlan formában ezt az egész világmindenséget áthatom. Minden létező Bennem helyezkedik el, de Én mégsem vagyok benne a teljes létezésben. És még sincs bennem a termetett világ. Lásd hát felfoghatatlan módon egyidejűleg egy és mégis különböző természetemet, a tökéletest, a mindehatót, a világmindenség mindentudó alkotóját és Urát! Habár saját lényem az élőlények támasza és oltalmazója, Én mégsem vagyok bennük. A végtelen kiterjedésű levegő örökkön a tér hatáskörén belül marad, ugyanakkor a tér és a levegő különböznek egymástól. Ehhez hasonlóan az élőlények is örökkön örökké bennem léteznek, de mindig megőrzik önálló egyéniségüket,"

    Szép Napot!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szeretem a Prabhupad magyarázataival ellátott Gítát, nagyon felkészülten, tisztán ír. A közelmúltban napvilágot látott egy magyar kiadású másik kommentár, Abhinavagupta, a kasmíri saivizmus legnagyobb tanítójának kommentárjával. A kiadó írja:

      "Kommentárjában Abhinavagupta kifejti, hogy azért vállalkozott erre a munkára, mert úgy érezte, a Bhagavad Gītā korábbi kommentátorai nem értették meg annak titkos vagy ezoterikus jelentését. ...

      ...Abhinavagupta műve, „a Bhagavad Gītā (valódi és titkos) jelentése összegzésének” fordítása a következők folytán nagy jelentőségű: Először is, mert magában foglalja a Bhagavad Gītā szövégének kasmíri verzióját és fordítását, amely bizonyos helyeken más, mint a Śaṅkara kommentárjainak alapjául szolgáló szöveg (tizenöt verssel több van, és számos vers szövege részben eltér a más hivatkozásokban található versekétől). Emellett a kasmíri shaiva yoga és filozófia tanításaival összefüggő specifikus jelentéseket hangsúlyoz ki, a sāṁkhya és a vedānta befolyása által nem érintve."

      Nagyon érdekes megközelítés.

      Törlés
    2. A versszakok nekem a Mátyás király és az okos lányos megközelítést adják…
      Isten, mint a legtisztább értelem mindent át6, mindenre 6ással van, de a tudatszintek közül („csak”) a legtisztább értelem Ő. Minden más („csak”) a 6ására létezik, az álmában. Ezért VAN minden egyszerre benne úgy, hogy még sincs benne, úgy, hogy közben az álmát (almát) a legtisztább értelemként átÉLi, át6ja. (és ezért tud az Isten - vélhetően - a neki kedves helyeken isteniként a neki nem kedves helyeken pedig sátániként (kinek hogy) különféle szinteken megnyilvánulni)
      Az álom pedig (ahogy bennünk is) tudati jelenség, ami az érzékek fölött valójában tértelen, időtlen, 6ásoknak kitett, alakít6ó… (Amint fent, úgy lent…Saját képére és hasonlatosságára…)

      Szép Napot!

      Törlés
  9. https://www.youtube.com/watch?v=cAU6W7uCT4g

    VálaszTörlés
  10. Viator elmélkedtem az időspirálon..meg egysmáson..vélem(ha nem jól hát itt tartok) minden önmagába hajlik vissza..az idó is tán gömbszerüen mozoghat és ha egy labdán nézzük és a területét körbesimitjuk spirálban tudjuk és végül visszaérünk önmaga kezdeti helyére mert eleve 1 gömbbel dolgozunk...maga az egész kozmosz állhat gömbszerü univerzumokból mint a szappanbuborékok egymással kapcsolatban de külön és minden szappanbuborékba is belelehet fujni még buborékokat....ez a galaxis galaxisok halmaza....és tán itt már csak téridő van számunkra mint fényév megjelőlés a távolságra.

    VálaszTörlés
  11. Mucika, az időspirál mindenképpen egy pontból (az alanyból) indul ki, de nem biztos, hogy oda vissza is tér, vagy másként fogalmazva: a spirál önmagától tágul, de csak szellemi erőfeszítés által képes szűkülni. Ezért nem értek egyet azokkal az elméletekkel, hogy törvényszerűen bekövetkezik egy "Aranykor". A világ ugyanis magától(!) enyészik el, de felemelni azt csak tudatosan, szabadon, akaratlagosan lehet.

    A spirális idő - mint azt korábban írtam - egy származtatott időfajta. Az áramló időnek (a "sötét" középkorban duratio fluensnek nevezték) két fajtája létezett: az lineáris idő és a ciklikus idő. Természetesen ezek az idők nem önmagukban állnak fenn, hanem mindig egy szubjektum tapasztalásában. Példák ezen időfajták átélésére:

    Lineáris idő: "Már megint öregebb lettem egy évvel"
    Ciklikus idő: "Ismét Karácsony van"

    A lineáris idő minőségtelenül csak telik, puszta mennyiség. A falióra ezt méri. A ciklikus időben viszont már megjelennek a minőségi komponensek, amelyek képesek "kimutatni" időből, illetve mérsékelni annak az automatizmusát, végzetszerűségét.
    Fontos felhívni a figyelmet, hogy ezek az időfajták összefonódva jelennek meg, most csak munkahipotézisként választottuk ketté azokat, hiszen valójában így érezzük: "Idén Karácsonykor ismét öregebbek lettünk egy évvel." :-)

    Ha életünket magára hagyjuk, nem állítunk magunk elé belső, szellemi feladatokat, földi kényelemre rendezkedünk be, akkor észre sem vesszük a harmadik időfajtát az "álló tartamot" (duratio stans). Ez már a radiális időnek egyik arculata. A modern világban ez a rádiusz a középpontból kifelé mutató vektor, lényegében ettől tágul az időspirálunk. Az álló tartam az "örökkévalóság" időbeli reprezentánsa, de ha a centrumtól kifelé mutat, akkor ciklikusan az enyészetbe fogja taszítani a világot. A modern emberben ez a kényelemre (pl jacuzzi, wellness hétvégék), a földi biztonságra, tehát az álvégtelenre, álidőtlenségre (50 évesen úgy nézzek ki, mint egy 20 éves) irányuló fokozott vágyakozásban mutatkozik meg. Jellemző tapasztalat: hiába van Újszegeden három szintes házam, meg hetes BMW-m, nem érek rá azokat élvezni. A táguló spirál tehát gyorsítja az időt.
    A kényelemhez elég a pénz, ezért nem kell spirituálisan megküzdeni :-)

    A szellemi törekvőben azonban ez a vektor megfordul és a középpontra fog mutatni. Ez a valódi időtlenség és a valódi végtelen kapuja. A görögök a folyó tartamokat Kronosznak nevezték, a centrum felé mutató álló tartamot pedig Kairosznak. Kairosz a Teremtés "időtlen", álló ideje. A spirituális út során az folyó (lineáris, ciklikus) tartamok fokozatosan a Kairosznak fognak alárendelődni. Ekkor - és csak ekkor! - fog szűkülni a spirál, és lassulni az idő. A tapasztalásban megerősödnek azok a komponensek, amelyek akár a hálált is képesek lesznek túlélni. Így lehet visszavezetni az időt forrásához, a Jelenbe, a Jelenen túl pedig az Időtlenbe.

    Tehát a három idő megélését összefoglalva:

    Lineáris idő: "Már megint öregebb lettem egy évvel"
    Ciklikus idő: "Ismét Karácsony van"
    Radiális idő: "A lelkemben mindig Karácsony van"

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A labda felszínén való visszavezető spirális mozgás nagyon érdekes dolog, csak azt kell meghatározni, hogy - az idő viszonylatában - mi ez a felület, (minek a határfelülete?), amin képes az idő így mozogni (folyni, telni). Ha ez megvan, minden bizonnyal egy olyan virtuális pályát fog leírni az idő, amellyel meg tudjuk határozni a hozzátartozó tér szerkezetét, mikéntjét is.

      Spirális mozgás másfelől a folytonos keletkezés és elenyészés folyamatábrája is. Nézd meg ezt a gyönyörű fotót:

      http://www.nasa.gov/sites/default/files/images/611911main_hs-2011-11-a-print_full.jpg

      Törlés
    2. "A labda felszínén való visszavezető spirális mozgás nagyon érdekes dolog, csak azt kell meghatározni, hogy - az idő viszonylatában - mi ez a felület, (minek a határfelülete?), amin képes az idő így mozogni (folyni, telni)."

      Szerintem annak a labdának a felszínét mi nem láthatjuk addig, amíg meg nem születünk. Addig csak benne növekedhetünk, mint a magzat az anyában, s így csak a " labda" belsejét láthatjuk. Aztán amikor "eljön az idő" spirális csavarodással kilökődünk belőle.

      Lujza

      Törlés
    3. http://mazsolameseszoba.blogspot.rs/2015/01/napiszer-januar.html

      "Andreas Rudolf Kisser mondta (a Sepultura dalszövegirója-gitárosa):
      Az egész album témája az Idő fogalmáról szól, és a cim visszatükrözi ezt- ez az időfogalom nem a kronologikus egyről-kettőre, inkább egy pillanatnyi idő, egy speciális idő a változásra. Mindenki élete meg van irva a választásai által- sok ilyen "kairos" pillanaton át, mint amikor A-ból B-be vagy C-be, a döntéseid vagy a vezetőd (útmutatód, vezérsugarad) által, erre vagy arra mész- és pontosan ez az az Idő, amiről beszélünk: nem az öregedésről és nem az időutazásról: azokról a pillanatokról, amikor megváltozhat MINDEN."

      http://youtu.be/q1UdB_O48tU

      Törlés
    4. Az idő mellett, a "tér" témakörén is elgondolkodtam mostanában. Sokszor olvasni a tér ilyen-olyan görbítéséről, komoly fizikusok is értekeztek ilyenekről. Én a magam részéről sosem tudtam mit kezdeni ezekkel, mint ahogyan a háromnál több térdimenzióval sem. Természetesen nem tartom kizártnak, hogy másmilyen megnyilvánulásokban, teremtésekben lehet háromnál több irány is, de ezt nem tudom sehogyan sem elképzelni.

      Ha alaposabban megvizsgálom az általunk felfogható, és módosulatai által tapasztalható teret, az - megítélésem szerint - sehogyan sem görbíthető, pontosabban a tér viszonylatában ez értelmezhetetlen aktus. A tér tiszta formájában semmiféle olyan jelleggel nem rendelkezik, amelyeken el lehetne végezni a görbítést. A tér nem "valami", nincs mértéke, elgondolhatatlan, felfoghatatlan, és megfoghatatlan. A térben azonban megjelennek objektumok, amelyek a tér végtelen potencialitásából mérték szerint aktualitásba helyeznek minőségeket. Vagy másképpen fogalmazva: egy akarat a tapasztalhatatlan végtelenségből ideákat, ideahálózatokat helyez a tapasztalhatóság világába. Ezek a megnyilvánulások azonban a teret, mint tiszta elvet semmilyen módon nem befolyásolják. A téren nincs és nem is lehet mit görbíteni, vagy bármit is manipulálni.

      A megnyilvánulásokat, erőket, erőtereket azonban igen. Sőt minden művészetnek éppen ez az alapja. Vegyünk például egy gyönyörű vázát. Honnan van a szépsége? Onnan, hogy a művész képes olyan minőségeket (irányok, arányok, ívek) belevinni a holt anyagba, amelyek szóval kifejezhetetlen módon képesek megidézni a metafizikai tér egy-egy örök ideáját. Kicsit olyan ez, mint mikor a végtelen kék égben megjelenik egy felhő, abból kicsapódik az eső, amely lehullva az "ég áldásának" tekinthető

      A másik ilyen művészet az építészet. Nagyon szépen érezhetők a lehatárolásban megidézett ideák például egy szakrális térben, katedrálisban, mecsetben, stb. Ezért az igazi (szabad)kőművesek kevéssé számoltak, inkább intuícióval behatoltak a végtelenségbe és onnan viszonyulásokat megidézve létrehozták a templomot.

      A "tér görbítésének" gondolata mögött valójában nem is a térre való ráhatás szándéka rejlik, hanem a térben megjelenő lehatároltságok, korlátoltságok meghaladásának rejtett vágya. A "térgörbítő" valójában a téren túlra, a végtelenségbe, az időtlenségbe akar behatolni, s mint ilyen, ez egy nagyszerű és nemes törekvés.

      Törlés
    5. Viator. Érdekes a válaszod de mivel csak éltem fizikus mellett de nem vagyok az igy magas...viszont az IDŐről nekem bizony visszatérő élményeim vannak saját meditációs kérdéseimre válaszként.

      (nem a reklám hanem a tapasztalat!) volt egy időben igen nehéz emberrel hosszas ápolási temetési feladatom...de örököltem tőlle. Egyik meditációmban vagy önelemzésnek is nevezhetnénk feltettem magamnak ha nem tudom hogy kapok érte valamit megtettem e volna a köztünk lévő negativ dolgok miatt.
      Erre az IDŐ mint sors nevü diszpécser az asztrológiában a Szaturnusz válaszolt erre e feledésbe merült kérdésemre, és ujjrázta a feladatot olyannal akiről nyilvánvalóan tudtam semmi közöm semmihez csak fürdethetem takarithatos de kapni 0! mert vannak örökösei. (95 éves volt)

      És a végén mégis ÉN örököltem holott mondom 1% esély sem jogilag sem sem nem volt rá.... Ezt megelőzően mikor ez világossá vált több ilyent észleltem az akkori 53 eltelt év alatt.
      Tehát az IDŐ maga a TEREMTŐ alatt közvetlenül megnyilvánuló sors nevü diszpécser az én megfogalmazásomban.

      Persze mataematika vagy fizika terén ez másként jelenik meg de az emebri sorsokban igencsak sokszor igy.
      Ki ne mondhatná azt hogy a fenébe már megint elkövettem ugyan azt a hibát vagy megint de jól kikerültem valamit szerencsém volt - ami nonszensz mert az a lelkünk a szellemi teremtőnk vezérlése volt ami viszont az időtlenségben létezik. Azaz idő mint a tenger van mindenre idő csak tán nem egy életen belül véljük megtapasztalni.
      :)

      Törlés
    6. Több nézőpontból is aktuális.

      https://www.youtube.com/watch?v=HUCC408aTwo

      Lujza

      Törlés
    7. Mucika! Az idő, mint "sors nevü diszpécser" pazar szókép. :-) A visszatérő időélmények spirituális üzeneteket hordoznak, ahhoz viszont nagyfokú spirituális felkészültség szükségeltetik, hogy valaki így fel tudja fejteni a sors fonalát, ahogyan azt a soraidban olvasom. Azért kíváncsi lettem volna egy asztrológus és egy fizikus közötti diszkurzusra :-)))

      Platón mondja a Timaioszban az időről:
      "Az idő az egységben megmaradó örökkévalóság szám szerint tovahaladó, mozgó, örök képmása."

      Szintén az idővel függ össze a klasszikus találós kérdés: Mi volt előbb? A tyúk, vagy a tojás? Egyesek szerint a kakas, de ettől most tekintsünk el:-)))) Véleményed szerint hogyan lehet feloldani ezt a dilemmát?

      Törlés
    8. "Az idő az egységben megmaradó örökkévalóság szám szerint tovahaladó, mozgó, örök képmása."

      De szép...bár vagy 3x-4x olvastam el mire láttam mit is irsz, magyarul koppant a tantusz.

      Az idő folyik előre és széltében tágul de egy kört alkotva visszafordul önmagába és önmaga mág kitágult terében az előző időfolyamba ujra futhat....A PONT, gömb vagy mi az időben. Nevezhetjük TEREMTŐNEK, sőt mivel a NAP a föld vezérhangyája és az is gömb messziről pont kinézetü. Gondolom ilyen a képmása.

      Az asztrrológia a 4 elemmel dolgozik DE ha ezt a 4 elemet 4 szirmu virágként ábrázoljuk akkor középen ott a pont helye a kiáradás.. ha virág ott a bibe és a porzószálak tehát a további virágok életlehetősége.
      Az ember képekben gondolkodik akkoris ha nem vesz róla tudomást..ezért lassitani kéne figyelni a komunikációknál a felmerülő képeket az agyban....akkor látjuk a másik gondolatát....

      Nézzük az emberi történelmet majdnem mindig nagyon hasonló szituációk jelennek meg más szereplőkkel, és hányszor volt a nemzet baja a kétoldalu szembenállás...szinte ismétlődő a szituáció.

      Sok embert is vizsgáltam és a saját életszituációim hasonlóságát is felfedezni véltem mégha más irányokat is követtek..és az ujra botlásokat.
      Innen gondolom, hogy alapjábanvéve pont olyan az életünk mint a matekpéldatár..ua feladat más szöveggel vagy 10 darab egymás után, aztán egyszer csak érti a zember és tovább lép magasabb feladatra.

      Kiwi lennél egy fizikus és egy asztrológus beszélgetésére...na mondom a társam fizkémmatekos volt Ötvösön végzett nem kiskaliber, én asztrológus... Szól nekem " hagyd már a hülyeségedet" - mondta.

      Én sem láttam még fizikust vitázni érdemben asztrológussal, más a figyelem iránya és betokosodhat...ettől hülye az MTA is.
      Illetve nagyon nagy tragédia kell vagy halálközeli élmény ahhoz hogy egy fizikus átlásson a matérián. (volt ilyen tapasztalatom is a családban)

      Csak nevess ezen egy jót mert ilyen az élet.

      Törlés
    9. "Mi volt előbb? A tyúk, vagy a tojás? "

      Jó kis kérdés, lehet vele játszadozni úgy, hogy nem is válaszolunk rá.:)
      Alapvetően a tyúk is tud "lenni" tojás nélkül, és a tojás is tud "lenni" tyúk nélkül.
      A tyúknak három lehetősége van: 1:megeszik, 2: a rá kiszabott időt betöltve elpusztul 3: tojást rak, hogy visszatérhessen az életbe.
      A tojásnak is 3 lehetősége van: 1: megeszik, 2: megzápul, 3:tyúkká válik. A harmadik lehetőséghez megfelelő küslő és belső körülmények kellenek. A külső körülményeknek olyanoknak kell lennie, mint amit a tyúk mama tudna számára biztosítani, a belső pedig nem más, mint hogy a mama a kakassal is találkozott, ami viszont mégiscsak külsö körülmény, de már belül jelentkezik. Ha ezek adottak, akkor a tojásnak egy belső átalakuláson kell keresztülmennie ahhoz, hogy tyúk lehessen. Tehát a tojás soha nem válhat tyúkká úgy, hogy közben tojás marad. A tyúk viszont " tud " úgy tojást tojni , hogy lényegileg mégsem változik meg. A tojásra csak azért van "szüksége", hogy a tyúk, mint létező ne haljon ki.

      A kérdés kapcsán amúgy legelőször azt válaszoltam magamban, hogy a világtojás.:)

      https://www.google.hu/search?q=vil%C3%A1gtoj%C3%A1s+k%C3%A9p&espv=2&biw=1680&bih=959&tbm=isch&imgil=EtHUVJ1hI4h5bM%253A%253BtMqM1XDwZYYsaM%253Bhttp%25253A%25252F%25252Fslideplayer.hu%25252Fslide%25252F1887743%25252F&source=iu&pf=m&fir=EtHUVJ1hI4h5bM%253A%252CtMqM1XDwZYYsaM%252C_&dpr=1&usg=__lEjJSfEEH5IMHQD1jhBEUqozY6c%3D&ved=0CDQQyjdqFQoTCKaWuI_P48gCFUnbLAodscUPOg&ei=nO8vVqbYH8m2swGxi7_QAw#imgrc=EtHUVJ1hI4h5bM%3A&usg=__lEjJSfEEH5IMHQD1jhBEUqozY6c%3D

      Lujza

      Törlés
  12. http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2015/10/egy-ferfi-25-evet-toltott-sivatagban.html#more

    Hol lakik Isten..nini mindenkiben....egy szikrája, és ha békén hagyják a békés lélek müvész!

    VálaszTörlés
  13. http://www.nasa.gov/sites/default/files/images/611911main_hs-2011-11-a-print_full.jpg ebben a gyönyörü galaxis képben én látom a gömbszerü alakot...és az univerzumban valószinü hogy majd minden összesség is hajaz a gömbösödésre, ahogy a tengerparti fövenyen a kavicsok is gömbszerüre kopnak... A kisgyermek ha esik szintén gömbszerüre huzza őssze magát gurulósra.... a bolygók csillagok is gömbformát vesznek fel illetve diszkosz szerüeket mint a Milky way de ez is gömbösödő.... én pl abból gondolom hogy igy lehet mert a kiáradás a teremtőből 1 pontban indul el ami bármily pici is gömb alaku és a maga hasonlatosságára magából vele általa lett ami lett.

    Viszont nagy rohanásában visszacsatolódik a saját múltterébe és ez is egyfajta gömbösödésre alkalmas alakzattá válik...ezt a magyar népi himzések szépen illusztrálják. Nem akarok visszatérni ehhez de maga a teremtés egy pontból kiindulva gömbös alakzatot alkothat....gondolom.

    Nagyban galaxisok kicsiben homokszemek sejtek atomok és mind önhasónló ha távcsövekkel vagy mikroszkóppal vizsgáljuk. Ez az önhasonlás nekem a fenti gondolataimra enged következtetni.

    Annyirra önhasonló hogy az atomok kinézete pont olyan mint a naprendszeré vagy a galaxisé...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. " a kiáradás a teremtőből 1 pontban indul el ami bármily pici is gömb alaku és a maga hasonlatosságára magából vele általa lett ami lett." Igen. Ezért lehet a gömbszerűség a kezdet, a tökéletesség, az időtlenség kifejeződése. A gömb az a forma, ami leginkább ellenáll az eróziónak, tehát lehet, hogy nem is a víz formálja gömbbé a kavicsot, hanem a kavics védekezik gömbbé válással az víz pusztító ereje lenne. :-)

      "Viszont nagy rohanásában visszacsatolódik a saját múltterébe..." - ezt hogy érted pontosan?

      Törlés
    2. Ahogy a nővények indái is nem egyenesen előre nőnek bele a világba hanem spirális alakot vesznek fel sokszor önmagukra visszahajolva az és saját szárára kuszik újra...netán elágaznak erre arra majd vissza....a már előzőleg(múltban) nőtt szárra (ezért kell metszeni a szöllőt is gondolom meg az indás nővényeket, mert elfojtják saját magukat elburjánzanak szana...

      Viszont az IDŐ mint önmaga TEREMTŐNEK a kiáradása gondolom felvesz egyfajta rendszert amit én speciel a kozmoszban eléggé önazonosnak látok...hivatkoztam arra hogy az atommag is pont olyan ha mikrószkóppal vizsgálom mint a galaxis vagy a naprendszer....

      Tehát vagy a legkisebből indult ki a lét és nőtt ekkorára vagy a legnagyobból és töredezett porrá atomokká....a menetrendet nem tudom nem fizikus vagyok, tehnikus és biztonsági vonalon dolgoztam, mások életére testi épségére volt gondom ez nem éppen fizika.(ne kapj áramütést erre volt gondom:)

      Én csak mikor elgondolkodom az írásaitokon vagy van kép és megértem vagy másként látom, vagy tök lila csend.

      Törlés
  14. Viator :)
    "A visszatérő időélmények spirituális üzeneteket hordoznak,.." ez mindenkinél igy van csak nem figyel erre.
    Én ezekben a nehéz időkben naplót irtam az álmaimról meditációimról, és az asztrológia olyan terápiaként müködött nálam spec. hogy a figyelmem megoszlott a nehezen elviselhető és a érdekes dolog között....Most visszaolvasva valójában az álmok a jövöröl is tájékoztatnak. Na nem Nostradamusz szinten de....
    Egyébként az asztrológia nem jóslásra hanem önismeretre javalt.
    Pl MO horija..sok buta rizsa van körülötte....viszont a karakterét a nemzetnek leírja. (Ezt használják ki ellenünk...nyilas, túl jóhiszemü a HIT(nem vallási éppen) erőssége de ezt is kiforditják politikai szinekkel. És ekkor már nem jóhiszemü hanem balek. Nem ez van???)

    Sok nagy bajban lévő embernek javaltam hogy ami erős érdeklődési körébe esik menjen szervezett tanodába hasónló emberek közé - kiemeli a vizből a fejét és levegőhőz jut mig elmúlik megoldódik a baj. Müködik másoknál is! Aztán érdemes elemezni mi is volt előtte mikor volt hasónló szitu mert ha nem jól oldottuk meg visszatér!!!!!

    Én is tapasztalom mostanság sokkal hamarabb visszatérnek a bumerángok....nem vár 1-2 életet sőt éveket sem hónapok hetek napok néha óra kérdése csupán!
    Valami van....Nem egészen értem mi de hát szőke vagyok :-))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valami van... Bumerángjaink valóban egyre gyorsabban és egyre nagyobb erővel térnek vissza, ennek legfőbb oka talán az, hogy a világ exponenciálisan gyorsulva rohan a szétesés, az enyészet felé. Egyre kevésbé otthonunk már, és egyre kevésbé támaszunk. Inkább valamiféle pofozógépként kezd működni. Mi lehet ennek az oka? Hadd idézzem meg újfent Buji Ferencet. Nagyszerűen ír erről:

      "A romlás végső oka a teremtés.
      E kijelentés első pillantásra kétségkívül botrányos. Ám könnyen megváltozhat a véleményünk róla, ha megvizsgáljuk a lét egyik legalapvetőbb - ha nem a legalapvetőbb - törvényét: a romlás törvényét. A romlás törvénye, vagy úgy is fogalmazhatnánk, hogy a lét "romlandósága" a lét minden szintjén és modalitásában megjelenik: mindent könnyebb elrontani, mint megjavítani; könnyebb pusztítani, mint alkotni; könnyebb rombolni, mint építeni; a gyógyszereknél hatékonyabbak a mérgek, az ezerjófűnél a gyilkos galóca; könnyebb összezavarni, mint rendezni; könnyebb süllyedni, mint emelkedni; tükrökkel, színes gyöngyökkel s a modern kultúra egyéb "vívmányaival" hónapok alatt tönkre lehet tenni évezredek organikus rendjét, stb.. E léttörvény - mely kellő figyelmet mindeddig még csak fizikai síkon kapott (entrópia) - tapasztalati tény. A természetes folyamatok ellenállhatatlanul a romlás, a szétesés, a dezorganizáció irányába mutatnak. S a történelem úgyszintén ebbe az irányba mutat.

      Hogy miért van mindez? A teremtés miatt. Ami ugyanis Isten kezéből kikerül, az - éppen esszenciális istenközelsége folytán - a lehető legmagasabbrendű, s önmaga kezdetétől - princípiumától, archéjától - való távolodása következtében egyre alacsonyabb létfokozatra száll alá. A történelmi kezdet a Paradicsom, az aranykor rendkívül magasrendű, eredeti bűnt megelőző állapota. Innen már csak lefelé vezet az út.

      Természetesen az ember saját öntudatával, akaratával képes ellenállni ennek a sodrásnak. Ám a kezdethez, a forráshoz, a legmagasabb ponthoz visszajutni csak különösen nagy erőfeszítéssel lehet. Az alászállás végső oka tehát a teremtés tökéletessége: Ami Isten kezéből kikerül, az "jó", sőt alighanem a legjobb."

      Törlés
    2. "Innen már csak lefelé vezet az út."

      Jogos a pesszimizmus, de Isten a teremtését soha nem hagyja véglegesen magára, így az embert sem. Adott neki szabad akaratot, amit bármikor vissza lehet Neki adni. Persze minél mélyebbre süllyedünk, ez annál nehezebb, de hát szemtől szembe állni a halállal, felismerni teljes mivoltában, majd dönteni nem mindennapi lehetőség.:)

      Lujza

      Törlés
  15. Viator nem mindig erozió van...amikor összekapja magát az embör(ke) akad jóidőszak is...mégha nem is tudatosan cselekszik de engedelmesen a benső irányitójának!

    irtad fentebb az idővel kapcsolatosakat:

    "Lineáris idő: "Már megint öregebb lettem egy évvel"
    Ciklikus idő: "Ismét Karácsony van"
    Radiális idő: "A lelkemben mindig Karácsony van"

    Nos nálam ha nem is karácsony de az az állapot van...(Karácsony az amit már a mást mondok mint érzek cimü népünnepélynek tartok)

    De a nehéz időszak és a szembenézése vele meghozta azt amit valahol itt átkeretezésnek irtam és a sors nevü diszpécser nagyszünetet adott..olyan nyaralásosdit....ezért van időm tanulni - azt nem lehet abbahagyni de lustitani is lehet bőven és nézni a faleveleit ahogy libegnek a szellőben....

    Az első két időminőség viszont életkori sajátosságokhoz is köthetőek...mondjuk az 1 engem soha nem zavart..most fura kimondani 70 de ez van... a második a gyerekek iskolázásával többször előfordult....ujra itt a sulikezdés mi mindent kell még megvennem...hasonlit a karácsonyra :-) sok felesleges pénzköltés aztán ad acta kuka.
    Ez a 3 remek viszont....:-) ugyan akkor sokat köllött melózni érte nemcsak fizikailag hanem hé G már megint mitis csinálsz? Ja hülye vagyok cimü monológok és helyretevések....
    Nah jóéjt a H Mucika jókat ugat a másik fotelban álmában menek énis.

    VálaszTörlés
  16. "Az első két időminőség viszont életkori sajátosságokhoz is köthetőek..."
    Olyannyira, hogy ezek összhatása adja az ember időbeli tagoltságát. Érdekes, de minden spirituális irányultságú ember hordoz magában egy igazi gyereket. Ez persze nem infantilizmus. A gyermeki lélek állapotában sok olyan tényező van, amiket mindenkinek fenn KELLENE tartania egészen a halála pillanatáig. Ilyen az istenközeliség, az eredetközeliség élménye, az őszinteség, a nagyfokú érdeklődés, és az, hogy egy gyerek számára NINCSENEK HOLT TÁRGYAK. Minden élő számára. Egy kopott félkezű plüsmackó éppen úgy, mint a párnán fekvő macska. (aminek olykor meg kell rángatni a farkát :-))

    Ha valaki úgy nő fel, hogy kiöli magából a gyermeket, akkor egy érdekes dolog történik. Mihelyst eléri biológiai, szellemi, lelki csúcspontját, szinte azonnal elkezd szenilissé válni, megszilárdulnak lelki komponensei, jönnek a rigolyák, majd a szétfolyósodás, feloldódás. A hagyomány szerint az embernek halála pillanatában kellene a legéberebbnek lennie, mert amit tudatilag át tud vinni a halál kapuján, a másvilágon azzal tud gazdálkodni. Ehhez képest egy modern embernek milyen kilátásai vannak? Siralmas....

    Ha valaki úgy akarja megtartani a gyereket magában, hogy nem hajlandó felnőni, kialakul az infantilizmus. Többször láttam olyan "öreglegényeket", akik nem voltak hajlandóak elszakadni anyuci szoknyája mellől, s mikor a szülő meghalt, rövid, de bizarr szétesési folyamat után a szülő után haltak.

    Az lenne a legszerencsésebb ha az ember úgy tudna felnőni, ha ezzel párhuzamosan gyerek is marad. Egymással egységben. Van egy zenész, filmrendező barátom, aki 72 éves, de egész egyszerűen képtelen vagyok benne valamiféle kort felfedezni. Képes vagyok 18 évesnek látni, de akár70-nek is. De leginkább időtlennek. Sok ilyen nagyszerű barátot kívánok mindenkinek.

    VálaszTörlés