2013. október 4., péntek

Mese a meseszobáról III.rész - szimuláció élőkkel és bábokkal

Ugyan ki ne gondolt volna még arra, hogy az egész élete egy álom, modern kifejezéssel élve egy mátrix? Ugyan kinek nem jutott még eszébe, hogy mindaz amit lát, s mindenki, legyenek azok bármilyen valóságosnak tűnő szereplők életünk történetében, csupán káprázat? Kinek nem furdalta még az oldalát az a kérdés, hogy mindabban a történetben mely velem játszódik, egyedül én vagyok valós és mindenki más csupán az elmém szüleménye? Szerintem ez a gondolatsor mindenki fejében átvillan legalább egyszer az életében, csak míg valakik elsuhanó, felejtendő marhaságnak tartják, addig mások igen komolyan fontolgatják a "szimuláció az egész élet, élőkkel és bábokkal" kérdéskört. Abban azért többé-kevésbé már egyetértettünk itt szinte mindannyian, hogy a három dimenziós világunk leginkább egy számítógépes szimulációhoz hasonlít (nem véletlenül képeztük le ennek egy alacsonyabb szintjét a saját eszközeinken, hiszen az ember mindenben próbálja leutánozni a teremtést) - tehát a 3D-s világ nem valós, hanem egy kivetítés / hologram, ahogy ezt alátámasztani látszanak a legújabb kvantumfizikai eredmények is, valamint megszámlálhatatlan művészi alkotások is, azaz emberek intuitív, látnoki megnyílvánulásai. Na de! Ha ezt elfogadjuk, akkor talán abban is érdemes elgondolkodnunk, hogy ha a "játszótér" nem valós, akkor lehetnek olyan szereplők is akik szintén nem valósak. Bábok. Karakterek. NPC-k. Nem játszható karakterek, melyeket a program irányít. Hihetetlen? 10 éve még hihetetlen volt beszélni a kvantumfizikáról is általános környezetben, most pedig léptem nyomon beleakadok. Na de honnan tudhatnánk, hogy a játékban ki az élő, és ki a bábú? Honnét tudhatom, hogy én élő vagyok-e, vagy bábú? Vagy vajon mindenki bábúként indul, magjában őrizve a potenciált, hogy később élővé válhasson? Ennek a kérdéskörnek próbáltunk utánajárni kedves Shaulával ebben a bejegyzésben (a "szokásos" párbeszéd formájában), több kevesebb sikerrel, hiszen ez már az a határterület, amelyen az elme és a szavak világa megbicsaklik, és csak a megérzéseinkre hagyatkozhatunk a továbbiakban. Mindenesetre szerintem vannak benne hátborzongatóan, libabőrt kiváltóan, mégis mindannyiunknak ismerős részek, és ez tényleg a meseszoba valódi profilja, ebben az irányban kell tovább gondolkodnunk. És aki még esetleg nem jött volna rá: ennél a sorozatnál a címben lévő "meseszoba" nem ezt a blogot jelenti. Illetve ezt is, de egy jóval kiterjedtebb értelmezésben... Ha érdekel kedves Olvasó, mit hoztunk ki ebből, akkor ne tétovázz, olvasd tovább! A sorozat előzményeihez híven nem lesz rövid... :)



S:

A legutóbbi visegrádi palotajátékok közben volt egy furi élményem. Ez az egyetlen olyan rendezvény, amire még úgy-ahogy szerettünk átjárni évente egyszer (főleg a lovas, tűzzsonglőrös, fáklyás felvonulásra), valamint tényleg kézművesek szoktak lenni, érdekes és színes hagyományőrző eseményekkel – ráadásul a szomszédban van - ezért méginkább szomorú volt látni, hogy a „civilizációs” ártalmak elérték az ezeréves várost is. Mindenhol pénztárak, ide belépő, oda belépő, ticket, ticket, jegypénztár, cassa feliratok tömkelege,  ami szinte már fájón szúrta a szemem és bevallom, a szívem is kicsit. Azt hiszem a régi királyi székhely elesett, pedig elismerésre méltón sokáig tartotta magát, de végül őt is bevette a konzumerizmus, még akkor is ha látszólag esztétikus, minőségi, profi jelmezt húzott magára. Azt érzem a lélek most távozott belőle végleg, és csak üres díszlet maradt. De ez csak az egyik rész, igazából a furi élményem nem ez volt, hanem  hogy a fentebb írtaktól eltekintve, és annak ellenére megint milyen sok autó, látogató, ember és nyüzsgés volt, valahogy mégis azt éreztem mintha kísértetek között sétálnék. Mintha nem is lett volna senki/semmi jelen, pedig hallottam és láttam a tömeget, de mégis olyan légüres tér volt az egész.

Nehéz szavakkal leírnom, de nagyon hasonlított arra, mint amivel a mostanában olvasott Másvilág – Az arany árnyék városa című könyvben találkoztam és a virtuális ’valósághoz’ kapcsolódik. Abban is azt boncolgatják (persze egy eseménydús, több szálon futó sci-fi regény keretein belül), hogy mi van akkor ha egy virtuális közeg már olyan high-tech és fejlett, hogy  teljes érzékszervi stimulálást ad és az „NPC-jei” (non-player-character - a bábok)  olyan életszerűek minden szinten, hogy szinte lehetetlen megkülönböztetni őket a szimmel/karakterrel rendelkező, de valós játékosoktól. Látszólag önálló egyedek, pedig csak fraktálszerűen kibomló,  nagyon összetett algoritmusok.*
Valami ilyesmit éreztem szombaton is, mintha egy nagyon profin programozott virtuális vásáron lennék, emberek, előadók, árusok, látogatók között, akik igazinak tűnnek,  pedig valahogy nincsenek is.  Egy látszólag életteli, mozgékony és színes, de valójában üres, délibáb gömbnek észleltem az egészet. Tényleg, mint egy szappanbuborék. Egyedül az a kalligráfiai cumókat árusító rész/csaj volt más („kilógott a sorból”). Csak állt ott a jobb oldalamon mint egy kis szőke, filigrán, kedves tündér, madárszerűen félrebillentett fejjel és nagyon áthatóan figyelt. Tisztára olyan érzésem volt, mintha valaki/valami más rajta keresztül mustrálgatna, olyan: Na, te ki vagy? Te igazi vagy? – módon.
(Ez menet közben persze nem így fogalmazódott meg bennem, csak hazafelé kezdett legalább sejtéssé összeállni...)

* Tad Williams: Másvilág: 
„Az elsuhanó parton az őserdő sűrű zöldje, a homokszegélyekről inni hajló gyökerek nem voltak teljesen idegenek számára; Renie már látott helyeket az afrikai parton, amelyek alig különböztek ettől. Csak az a tudat zavarta, miközben figyelte a támaszpontra visszatérő repülőszázadként alászálló flamingócsapatot, ahogy leereszkednek a sós mocsarakba, és élénkrózsaszín szárnyuk fényét eltompítja a szürkület, hogy ez nem valóságos.
Egyszerűen túl sok ahhoz, hogy elfogadhassa., Ez…csábító, pontosan az.  A korlát fölé hajolt. A friss szél mindenét lehűtötte, kivéve az arcát,  amelyet a V-tartály maszkja borított. Ám még ez a különös dermedtség, ez a tapintási vakfolt is zsugorodni kezdett, mintha az agya betöltené tapasztalatokkal, úgy mint a látás a vakfoltot. Voltak pillanatok, amikor megesküdött volna, hogy a szelet az arcán is érzi.
Nehéz volt nem csodálni ennek az álomnak az összetettségét, a hihetetlen ügyességet és erőfeszítést, amelyet belefektettek.
….
Úgy tűnt , Török Szegfű perverz örömöt talál szerepében.
-   Olyan vagyok, mint Jégcsap Jani! – Fenyegetően intett fegyverével a kapitány és az isten-király szárnysegédje felé,  aki a hajóhídon fogadta őket. A két temilúni összerezzent.
-     Nem ez a normális szerepem, drágáim, de képes vagyok kedvet kapni rá.
Renie azon tűnődött, vajon mitől ijedtek meg jobban, a fegyvertől vagy Szegfű gyilkos-bohóc külsejétől.
-     Milyen messze vagyunk azoknak a vizeknek a végétől, amelyeket ismer? – kérdezte a kapitányt.
Az megrázta a fejét. Kicsi ember volt, csupasz állú, mint a többiek, de arcát fekete tetoválások borították, és tekintélyes méretű kő ajakdíszt viselt.
-   Újra és újra ezt kérdezi. Nincs vég. A vizek másik odalán a Sápadtarcúak országa terül el. Ha továbbmegyünk a part mentén, ahogy most tesszük, keresztülvágunk a Karib-tengeren – Renie hallotta, ahogy a fordító szoftver egy töredék másodpercre megáll, mielőtt befejezné a nevet - , és elérjük Mexica császárságot. Nincs vég.
A lány sóhajtott. Ha Atasco azt mondta is, hogy van szegélye a szimulációnak, maguknak a Bábuknak nem muszáj tudniuk erről. Talán egyszerűen megszűnnek létezni, hogy azután ismét felbukkanjanak „visszafelé utazva”, tele hihető emlékekkel.
Hát persze, ugyanez rám is érvényes. Honnan is tudhatnám?
Akármilyen nehéz volt a partvidéket bámulva elhinni, hogy pusztán digitális realitás, még nehezebb volt elképzelni, hogy a kapitány vagy a király szárnysegédje mesterséges lény. Egy partot, még ha tele is van buja növényzettel, fraktál-matematikával meg lehet teremteni, bár az összetettség ilyen szintje mellett elszürkül minden, amivel eddig találkozott.  Na de embereket? Hogyan lehet akár a legbonyolultabb programozással, a legnehezebb evolúciós A-típusú élettel teli környezetben megteremteni ilyen sokféleséget, ilyen látszólagos egyediséget?
A kapitánynak rosszak voltak a fogai, foltosak lettek valamiféle leveles növénytől, amelyet folyton rágcsált. A nyakában egy láncon kedvenc mütyürjét, egy halgerincet hordott. A szárnysegédnek bordó anyajegy volt a füle mögött, a szaga pedig az édesgyökér szörpre emlékeztetett.
-      Házasember? – kérdezte a kapitányt.
Az pislogott. – Voltam. Nyugdíjba mentem mert az asszony ezt kívánta, három éven át a parton éltem Quibdóban. Nem bírtam tovább, ezért ismét beléptem a tengerészethez. Elhagyott.

Renie a fejét csóválta. Egy tengerész története, olyan közönséges,  szinte sablonos. De az az apró keserűség a hangjában olyan, mint a hegszövet egy régi seben, és világosan látszott rajta, hogy így is gondolja. És ebben a szimulációban minden egyes személynek – valamennyi, ismeretlen számú szimulációban, amelyekből ez a Másvilág felépül – megvolt a saját története. Mindegyik azt hitte magáról, hogy él és egyedi példány.
….”


M:
Nagyon érdekes ez a könyvrészlet, meglódítja az ember fantáziáját...
Bastian is írt nemrég erről a "bábok vesznek körül minket" felvetésről valamelyik cikknél, én komolyan elkezdtem ebben (is) hinni, mert tényleg ez a tapasztalatom nekem is, de nem tudom szépen szavakba önteni, azért majd csak kilyukadunk valahol. Érdemes hozzácsapni az értelmezési körhöz a növényvilág/állatvilág algoritmusát is, mert az is nagyon úgy tűnik, hogy szimuláció, mint ahogy az egész 3D lét az. A növényvilág ismétlődő mintájú, fraktálrendszerű (Global Scaling) növekedése, és az állatok tanítás nélkül is állandóan futó/jelenlévő ösztönvilága mind mind a programozottságra utalnak. És igen, ez a Visegrádi jelenet is betekintést enged ebbe a világba, pontosabban kitekintést ebből, mintha egy részed már nem a mátrix rabja lenne, hanem látnád a kódot. ..


S:
Az az igazság, hogy mint ahogy azt írtam is, ez inkább csak egy spontán benyomás/élmény volt, amit én próbáltam szavakkal visszaadni, de aprócska dolog volt, nem egy „sorfordító katarzis”. Őszintén szólva fogalmam sincs, hogy az ilyen élményeket hogyan adaptáljam a hétköznapi életem kerékvágásába, azon kívül, hogy felismerem. Néha vannak spontán „bepillantásaim”, ösztönösen ugrálok a ’téridőben’, felismerem másban/kívül amin már túl vagyok, de ez mindenkinek így van. Szóval ennél tudományosabban és részletgazdagabban ezt az élményt kibontani nem tudom, az a maximális felismerésem, amit a könyvrészletből is kiemeltem:  


„Hát persze, ugyanez rám is érvényes. Honnan is tudhatnám?”

Ezen a szinten csak sejtéseim vannak, megérzéseim amit próbálok minél résmentesebb jelentéssel megfogalmazni és az életemmel összekötni, de ezek még mindig nem bizonyosságok, hiányos tudás csak, mert ha nem az lenne, akkor drasztikus változásokat kéne okoznia az életkörülményeimben, ez viszont valahogy nem történik meg. Az viszont tény – és ebben egyetértek – maga ez a 3D-s szimuláció valamint a 3D-ből alkotott „egyel lejjebb” virtuális ’valóságok’ párhuzama nagyon sokmindent megmutathat. Szerintem is baromi tanulságos ’terep’, elég egyértelmű analógiákkal, főleg ha valaki kiterjeszti ezt az analógiát és képes rá úgy tekinteni, mint ha azt mondaná:
- „Hm ja, ülök egy gép előtt mint egy emberi-programozó és mindenféle kódokkal és algoritmusokkal képeket, programokat, stb. hozok létre. Én ’teremtem’, de mégsem azonosulok azzal a kis figurával ott a monitoron, mint „én”. Na de milyen lehet elképzelni azt, hogy az, akit én most nagybetűs énnek hívok, az csak ugyanolyan ’teremtett kód vagy program’, és valójában fogalma sincs róla, hogy ki vagy hol van Az, aki engem ’programozhat’, és aki ebből kifolyóan egy sokkal valóságosabb létező, mint én?„

És úgy gondolom ez utóbbinak a megélése nehezebb, mert ezzel a mostanival (még) azonosulok bizonyos mértékig. Ha unom a karakterem egy játékban, akkor csak egy gombnyomással eltűntetem – delete – vagy rázárom a gépet és aludhatja örök álmát a végeláthatatlan kódok mátrixában és még csak meg sem siratom. De most őszintén, ha elképzeled, hogy akár te akár én lennénk egy ilyen ’karakter’, itt a 3d-ben, és a Föld a számítógép és valaki ugyanezt csinálná velünk, akkor is ilyen lazán menne ez és még csak meg sem siratnánk? Van egy olyan sanda gyanúm, hogy nem. :p Valszeg beparáznánk, mint állat és kétlem, hogy olyan lazán tudnám az egészet kezelni, mint ahogy „ninja423-t” vagy „adventurer11” szimet ’meghalasztom’ vagy örök alvásra ítélem egy játékban. (persze, tudom, a lényeg pont az lenne, hogy ezt az ’én-t’ ugyanúgy tudjam – teljesen, ahogy te is írtad régebben– elengedni, mint ahogy a karakterem egy pc-s játékban és ehhez az kell, hogy a tudatom minél inkább ott határozzam meg; az önazonosságom oda tolódjon, ahova most még a ’programozómat’ helyezem. Aki még nem én, hanem ’ő’.)

Viszont szerintem ehhez meg az is kell – mivel az önmagában nem elég, hogy én néha át-átlátok a ’fátylon’, vagy felismerem az onnan érkező üzeneteket – szóval az is kell, hogy ezt a szimulációt és a karakteremet benne én teljes mértékben uralni tudjam. Márpedig tudom, hogy én ezt nem uralom teljes mértékben


Tök mindegy, hogy ez csak egy szimuláció, mert minden szimuláció valami nála valóságosabbat képez le, csak lebutítva, a komoly következmények nélküli hibázásra és gyakorlásra lehetőséget adva. 

És a lényeg szerintem az, hogy hiába próbálom én mondjuk elképzelni a repülős-szimulációs szobában az igazi, valós géppel történő, szabad repülés milyenségét s mikéntjét, akkor is csak találgathatok. Bár abban tutira biztos vagyok, hogyha én a szimulációban is még sokszor elb@szom a keskeny pályára landolást vagy a viharban manőverezést, akár az ’kint’ sem menne még. Sőt, mint azt fentebb írtam, lehet még a (komoly) következményeit sem tudnám kezelni, mint lény. Szóval attól, hogy volt egy apró élményem vagy megláttam hirtelen, hogy „bábokkal vagyunk körülvéve”, az még nem jelenti azt, hogy akkor azzal is tisztában vagyok, én miben/hogyan/miként vagyok szintén az, vagy éppen mi az amiben már kezdek ’nem – báb’ lenni, ami által ezt megláthattam kívül.



M:  
Érdekességképpen eljátszhatunk azzal az elmélettel is, hogy mi van ha tényleg rabszolgának teremtették az emberi fajt? Mi van, ha a szimuláción belül léteznek már programozásra is képes szereplők? A 95%-ban letiltott, lebutított DNS akár erre (is) enged következtetni, azaz teremtőink vettek egy jó alapot, mondjuk valamelyik galaktikus fénytestvér szövetségtől :), vagy akár maguktól, majd lebutították a kellő mértékre, hogy ne sokat agyaljon, és tegye a dolgát. Hát ezek lettünk mi, dróton rángatott bábuk. No de hogy lehet akkor, hogy mégis vannak közöttünk haladó szellemiségű rabok, akik képesek átlátni a szitán? Nekem erre két lehetséges magyarázatom van:

1. Hiába a lebutított test, a befeketített vér, a benne élő Tudat képes felfejleszteni egy magasabb rendű összefüggések megértésére is alkalmas lényt, amelyben megvan a lehetőség, megvan a potenciál hogy felülírja beépített blokkokat.

2. Magasabb szellemi tartományokból érkező entitások tudatosan készülve leszületnek ide, és idővel nekilátnak feladataiknak. Ők azok akik közöttünk élve - vagy csak sugallataikkal - megfelelő időben megfelelő impulzusokat adva segítik lekoptatni a láncainkat. 

Az első elmélet nekem azért szimpatikus, mert azonosulni tud a fent kitárgyalt "Bábu-elmélettel", azaz a két elmélet-halmaznak van egy nagy közös metszete. 


Na és honnan tudod, hogy Te nem vagy báb?

Szerintem onnan, hogy ha folyamatos fejlődést produkálsz, nem állsz le egy szinten, érdekel a transzcendens tudás, érdekel az eredetünk, érdekel a jövőnk, de mégis az itt- és mostban élsz minden idegszáladdal, és érdekel mi van a fátylon túl - akkor biztosan állíthatod, hogy már nem vagy programozott bábú, kicsit több vagy annál, mert azok nem tesznek ilyet. 


Ajánló (?)

A Birth és Sexy Beast rendezője, Jonathan Glazer földönkívülieket hozott Velencébe. Szuggesztív képsorokkal indít új filmje, az Under the Skin: valakik embert alkotnak, szemet készítenek. Aztán a meztelen Scarlett Johanssont látjuk, sajnos olyan megvilágításban, hogy a sziluettjén kívül sokat nem csíphetünk el. De így is elég szép. Egy halott nő (aki maga is Johannson-hasonmás) ruháit ölti magára egy tökéletesen üres, letisztult térben. Erős atmoszférájú film az Under the Skin, ami Glasgow reménytelenül sivár utcáin, illetve a környező gyönyörű, de rideg és félelmetes természetben játszódik. A kifejezéstelen arcú, de annál dögösebb Johansson gyanútlan férfiakat szed fel az utcán, hogy mikor azok egy gyors dugás reményében felmennek hozzá, egy iszonyú, szurokszerű plazmába zárja őket. Végig nem derül ki, egész pontosan mi a célja mindezzel, de szegény férfiaknak elég rosszul alakul a soruk...

Ejnye, már megint azok a "gonosz" földönkívüliek...


S:
Én ezekben egyszerűen nem hiszek. Nekem ez megint ilyen: - Ah, persze van az alapvetően tiszta, rendes, jóindulatú, tudatos ember, aki csak és kizárólag valami idegen/rosszindulatú és manipulatív lényeknek köszönhetően lett részben fekete. Mert valakik, valamikor valamit genetikailag belénk tettek. Szóval megint nem mi vagyunk hibásak, hanem csak azok a csúnya „ők” teszik ezt velünk. Számomra ez egy szimpla felelősséghárítás, kész. Akkor is ha „transzcendens búra „ alá van betéve. De tételezzük fel, hogy ok, volt ilyen, valahol a galaktikus múlt homályába veszően ez a dolog megtörtént. Akkor is: És? Ez olyan mintha azt mondanám, én alapvetően egy rendes, takaros illető vagyok, a kertemben/lakásomban csak azért van rendetlenség, mert vendégek voltak, a kutya, macska behordta, stb. stb. Ok, ez lehetséges, de még minidg nem mentesít az alól, hogy akkor miért nem takarítok ki? Azt azért megtehetem, nem? Még akkor is, ha esetleg a kosz nagy részét nem feltétlenül magamtól csináltam, de a rend megteremtése vagy rendetlenség meghagyása akkor is rajtam áll, abban senki nem gátol.

Arról nem is beszélve, hogy a szülők, társadalom, a hagyományok, iskolarendszer, stb. stb. is „belénk tett” rengeteg dolgot ami alapvetően nem volt bennünk, mint csecsemő (nem kell ehhez azért kozmikus eónokat visszamenni), de le lehet magunkba ásni és értelmezni, majd levetkőzni ezeket. Ha valakit mondjuk állandóan vertek gyerekkorában, az okat lehet annak, hogy erőszakos/agresszív felnőtt lesz maga is és ennek fényében teljesen érthető az is, hogy miért. De hogy ilyen is maradjon arra hivatkozva, hogy mások miatt lett ilyen, akkor sem lehet kifogás vagy mentség. Ha nem akar ilyen maradni, oldja meg. Ez a lehetőség mindekinek megadatik, ha azt választja. Sajnos az a tapasztalatom, hogy mivel ez izzasztó, kemény és igenis érzelmileg nehéz, rengeteg kellemetlen dolog is felszínre jöhet, ezért sokkal könnyebb behozni egy „tőlünk független elkövetőt” a képbe. Igen, ahogy Bűvészinas is írta: „Fogd rá a nyuszira”   (én azt látom most érkeztünk el ahhoz a fázishoz, amikor a nyuszi helyére már a nem-emberi, mindenféle lények vannak behelyettesítve, nem csak a „háttérhatalmi elit”, amiben ilyenformán szintén nem hiszek). Bár erről is írtam már, többször is a „cikkeimben”.




De azért játsszunk egy kicsit! :) Tételezzük fel, hogy ok, vannak bizonyos „nem emberi”, idegen lények, akik intenzív rezgésű energiával táplálkoznak. Csak a játék kedvéért képzeljük el, hogy mi is ilyenek vagyunk. Erős töltésű energiával táplálkoznánk, csakúgy mint a robotok a Mátrixban, amit az emberi testből szereztek a működésükhöz, csak jelen esetben nem a testünk az elem, hanem a lelkünk. Az energia/táplálék meg az emberi érzelmek. Ha ránéznénk az emberre, mit tapasztalnánk? Melyik a két legszignifikánsabb érzelem? A szeretet/szerelem és a félelem… a két legerősebb és legintenzívebb energia. Majd mérlegelnénk: - Hm melyik a könnyebb irány egyelőre? - Hát persze, a félelem. Ugyanolyan erős és intenzív energia tud lenni, mint a másik (sikolyenergia), de ezt úgy látszik sokkal egyszerűbb megszerezni/kihozni  az emberből, mint a szeretetet, hát álljunk rá erre. (hozzáteszem ez megint az emberről hasznos információ és nem az ’emberségét kihasználóról’)

Ezek lennénk. Nem gonoszak és nem kegyetlenek, csak szimplán „galaktikus/éterikus és alapvetően intelligens ragadozók”. De a ragadozó fogalma értelmezhetetlen a préda fogalma nélkül. Amíg vannak prédák (van félelem), ragadozók is lesznek. Valamint úgy gondolom, nem hibáztathatom a cápát, mert néha megtámad pár szörföst is, valamint a tigrist sem, ha nekem ugrik a dzsungelben. Ez a dolga. És teszi ezt úgy, ahogy ez számára a legkönnyebb és a legtermészetesebb; magyarán a leghatékonyabb itt a szimulációban. Ami jelen esetben azt is jelenti; a legkisebb energiabefektetéssel járó legnagyobb energetikai nyereség, ami innen – áldozati-ember szemszögből - nézve persze erkölcsi és morális megfontolások nélküli. De én ezt egy ragadozótól/dögevőtől nem is várom el…azt sem, hogy helyettem gondolkodjon, hiszen ő a túlélésre játszik (a túlélésért él), bármi áron.


Ezért abban egyetértek, hogy olyan emberekből energiát szerezni, akik szeretettel vannak telve és nem félelemmel túl sok energiát igényelne ez, vagyis ők nem érik meg az erőfeszítést, hogy prédák legyenek. Ugyanúgy, ahogy az oroszlánok vagy farkasok sem a legegészségesebb, legerősebb példánynak mennek neki. De szerintem ez megint nem a „hatalmasok, ragadozók”, stb. gonoszságát tükrözi, hanem csak egy energetikai-reakció, aminek a jelenléte megmutathatja, hol és miben vagyunk még áldozatok, félelemmel telítődött ’prédák’.  Ez egy szimpla automatizmus, egy „duális axióma program”, amiből azért baromira nem következik számomra az, hogy a „ragadozót” játszók akkor bármiféle tudatos forgatókönyvvel, vagy szándékos és megfontolt stratégiával rendelkeznének ezen a szinten, mert nem képesek a túlélésen túl gondolkodni, hiszen a túlélés (halál) félelme hívta őket ’életre’. Ugyanúgy, ahogy a fény vonzza a bogarakat, a félelem vonzza az abból táplálkozókat, az abból ’élőket’, bár ezzel sem mondtam semmi újat.

Tehát szvsz tök felesleges azon agyalni, pörögni, hogy kint a világban mit lehetne ez ellen tenni (vagy belül, de mégis kifejezetten erre irányítva), azon harcolni vagy éppen egyezkedni egymással, hogy na vajon ki látja jobban az „ellenség” eredeti célját vagy stratégiáját, ki kap hamis információt és ki igazat, tüntet vagy sem, stb, stb. Kétlem, hogy az, hogy valaki a monitor előtt ülve ezt komolyan veszi, viccelődik rajta, vagy csak olvasgatja és elemzi a helyzetet a maga módján (akármi), az bármilyen kézzelfogható változást eredményezne átfogóan. Nem hiszek ezekben a „közösen összefogunk, hogy segítsünk”, meditáljunk az óceán tisztulásáért vagy adjuk össze a támogató energiáinkat az elnyomók érdekében, stb. dolgokban. 
Úgy gondolom, tenni egyetlen egy dolgot lehet ezzel kapcsolatban: Megnézni, hogy mi hol, hogyan, mitől félünk, mint egyén. Majd ezen dolgozni, megfigyelni és változtatni rajta, amennyiben ezt választjuk.

Kezdek egyre inkább afelé tendálni, hogy nem báb és/vagy ember, hanem 3D-s tudatosságban báb=ember, azon túl viszont már nem báb, de már nem is ember, hanem valami teljesen új minőség.



Na tessék, pont mire a végére írtam a kis irományomnak, mit látok, mit posztolt Bastian nemrég:
A lényeg, hogy plusz energiát csak érzelmi alapon lehet "termelni". Amit fizikailag csinálunk, az csak a felvett energia (kaja) leadása, de többlet energia nem képződik. Valójában ez az "igazi Mátrix", ahol állandóan érzelmi megnyilvánulásokra vagyunk kényszerítve, a legjobb hatásfokú energiatermelő a félelem, rettegés, stressz, aggodalom és ezt a leadott plusz energiát szívják fel az archonok és ebből élnek. Tulajdonképpen ez az igazság, egy olyan archoni gyártású illúzióban élünk, ahol "zsebtelepnek" használnak, csak nem elektromos, hanem "lelki" energiát termelve, tehát a film szó szerint igaz, csak eddig nem akartam szólni :))
Szép kis szinkronicitás volt annyi különbséggel, hogy fingom sincs kik azok az arkhónok és ha léteznek is mint egyfajta Demiurgosz-ok, akkor az így önmagában megint csak egy parttalan eszmefuttatáshoz vagy vitához vezethet, plusz egy ’új’ szereplőgárdát adva az amúgy is zsúfolt külső ellenségkép piacához. Valahogy olyan ez, mint a növekedés általi tágulás. Először anya, meg a kiságy a minden, aztán a kert, a város, az ország, a világ, stb….most már úgy tűnik tovább lett tágítva a „légkörön túlra” is a régi film, mindenféle idegen lényeket, arkhónokat, hatalmasokat, démonokat, látszólagos spirituális leleplezéseket, éteri manipulációkat, akármiket is belevonva. De a vicces és egyidőben döbbenetes az, hogy ettől még mindig nem az üzenet tartalma változott meg, hanem csak a betűméret, amekkorában kivetítik.


M:
Tulajdonképpen egyetértek az értelmezéseddel, inkább csak a "rend" kedvéért vitatkozok kicsit tovább. :) Én - még - szeretem az ellenségképeimet dédelgetni, nevelgetni, etetni... majd kinövöm - ezt is! De most még szükségem van rájuk, kellenek nekem, nélkülük, az ellenpólus nélkül nem tudom értelmezni ezt az őrületet ami a világban folyik (vagy bennem??) :)

Komolyra: szóval azért az ember viselkedésmintája alapvetően a belé táplált programoktól függ - ahogy írtad, ez ered a szocializációból is, de én simán elfogadom azt a vonalat, hogy valahol valamikor az embert úgymond kifejlesztették, Földi körülményekhez igazítva. Az szerintem evidens, hogy a Tudatban a humanoid megjelenési forma mindenhol kialakul, ahol a fizikai körülmények ennek vannak alárendelve, mert mintha erre - a humán létezésforma kialakulására - lenne vezérelve az egész Univerzum 3D-s része. A Fény megtestesülésének csúcseleme a 3D-ben szerintem az ember (mindegy melyik bolygón alakul ki). Na most, ha ezt elfogadjuk, akkor már csak azt kell belátni, hogy a jelenlegi Univerzum keretei között ez a folyamat más és más "időben" jött létre a különböző életre hangolt bolygókon. Innen természetesen van továbblépés, de az már nem a 3D ugye - na ebbe most ne is menjünk bele. Szóval ezek szerint meg van a lehetősége annak, hogy a "Földi ember" , vagy a jelenleg embernek mondott faj előtt is léteztek "emberek", csak nem ezen a bolygón, vagy nem ebben a tettenérhető ciklusban, hanem jóval korábban. De most maradjunk annál, hogy máshol alakultak ki humanoidok, akik akár több milliárd évvel előttünk járnak szellemi és technikai fejlettségben (hagyjuk most a hüllő-verziót, mert bár az is símán lehetséges, hogy a hüllőkből alakult ki értelmes faj valahol, akik már 4D-sek, láthatatlanok számunkra - de ez most a levezetés szempontjából talán lényegtelen). 

Szóval tételezzük fel, hogy évmilliókkal ezelőtt az űrben kutató humanoid lények rábukkantak a Földre, és már elérték a teremtés képességét ezért átalakították az itt természetes módon kifejlődött majmot a saját DNS-ükkel humanoiddá.

Na de nagyon elkanyarodtam! :) Csak azt akartam kihozni, hogy a viselkedés-mintáinkban, és leginkább az azonnali reakcióinkban lelhető fel az "állati" vér (mindegy, hogy majom, vagy hüllő), hiszen tartalmazzuk az állati létminőség esszenciáját is, s a lényeg, hogy ezen nagyon nehéz felülemelkedni, meghaladni ezt. A tudatosság növelésével szerintem ez a kód/program persze felülírható idővel, de addig sok sok pofon árán tanul az ember - saját magáról/világáról. (nem is lehet másképp). És ahogy nézem ez már szépen össze is köthető a "nem bábú/ember, hanem bábú=ember" elmélettel, amely esetben - ahogy írtad: 

A tudatosság emelkedésével válik a bábúból egy fejlettebb ember. 

Kész, megfejtettük! :)

De mondom, én nem tudom kizárni a szándékosságot, a beavatkozást sem. Ugyan az is lehet, hogy pont ilyennek kell lennie az emberi szintnek, és csak azt meghaladva lehet felülírni a beépített programokat. Az is lehet, hogy lebutították az embert erre a fogyasztói/rabszolgai szintre. Ha jól számolom akkor itt már három különböző elmélet is felütötte a fejét:
1. A Földi embert a majomból teremtették valakik - ez fejlődésnek tekinthető (de a "rossz vér" bennünk van).
2. A Földi/Univerzális ember sokkal fejlettebb volt a mainál, de genetikai módosítással vissza lett fojtva földi prototipussá - ez visszafejlesztésnek tekinthető (a "rossz vér" itt is jelen lehet, ami a lebutítás eszköze).
3. Nincs semmiféle beavatkozás, hanem a Tudat által létrehozott szimulációban (Univerzumban) szépen mindenhol kialakul az emberi szint (egy szükséges, még nem mindent tudó, gyarló, befolyásolható, programozható létezésforma = bábú), de meg lehet haladni ezt is (=ember), és addig is, amíg ez meg nem történik, megy a játék ezerrel statisztákkal és élőkkel! :)


Ajánló-2
(Köszönet Pityesznek) 
Szepes Mária: Merre tartasz ember? (letöltés)


"Kétségtelen, hogy a háborúkat, forradalmakat, ijesztő történelmi változásokat emberek, tömegek viszik véghez vezetőik, politikusok segítségével, de azok is részei a természetnek, kozmosznak. E titokzatos hatások fényszálaira, energiahatásaira fűzött bábok valójában. Rajtuk át olyan titáni, ismeretlen erők érvényesülnek, amelyek ellen nem védekezhetnek, de összefüggésük velük, az értelmes ember számára kétségtelen."

Szepes Mária sorait olvasva attól tartok, hogy ez az "élők és bábúk" elmélet már megint csak megoszt, szétválasztja az egységet, most éppen élőkre és bábokra, de mi van ha tényleg ez igaz?


És most már tényleg összekapcsolhatjuk az eddig leírtakat:
Elmondtuk korábban, hogy az egó csak egót ismerhet fel. A "én tudat" felismeri a "másik én-t" is és az egót is. Párhuzamot vonva ez így néz ki a bábús megközelítésben: Bábú csak bábút ismerhet fel. Az egó = bábú! 

A "teniszlabda" még csak egó, még csak bábú, de az őt tartalmazó és felismerő "focilabda" már nem egó és nem bábú, hanem több annál, meghaladta azt. Aki tágulásában már elérte az én tudat szintjét, az többé már nem bábú. És most mondhatnánk, hogy jó, de van sok jóeszű ember is - én is ismerek nagyon sok okos embert, mégsem mondanám mindegyikről hogy nem bábúk, mivel csak a szimulált rendszeren belül tudnak nagyon okosak lenni, de amint kimozdítanád őket a mátrixon kívülre, rögtön lefagy/ellenáll/kinevet mindegyik. Szóval én ezt raktam össze: 

Aki még az egójában/elméjében él, az bábú, aki viszont meghaladta/kinőtte az egóját (felismeri/kontrollálni tudja), az már nem bábú, hanem ott és akkor született egy új tudatosság a nagy Tudatosságon belül.  

Vagy valami ilyesmi... :)


S:
Ok, legyen így! Az egó=bábú megfogalmazás teljesen jónak tűnik J Bár nekem ez az egész valamiért még mindig nem teljesen kerek, kicsit túl leegyszerűsített, mert a ’teniszlabda tudat’ középső magja is ugyanaz az „isteni szikra” ami a focilabdáé, max kevésbé van még tudatában, valamint a ’fociladba szintű tudatosság’ sem biztos, hogy teljesen egó-mentes már, csak közelebb áll hozzá. :P
 
És csak hogy belevegyem a szimulációs-szoba hasonlatot is idevágóan: ezek a „mekkora különbséget képes tenni az összefogás” akciók nekem nagyon kettősek. Mert mindegyikünk fekszik a kis szimulációs szobájában, egy adott programmal, amit futtat és többé vagy kevésbé tudatosan kapcsolatban áll valakivel kint, aki a barátja/edzője/támogatója/mestere, valaki aki nem része a benti szimulációnak, sem ’testi valójában’ nem vesz részt benne, de kívülről segíti a szobában lévőt, mondjuk egy mikrofonon keresztül. (ezt azért nem olyan nehéz elképzelni, ez technikailag, a mindennapi realitásban is működik így)

És igen, lehet azt mondani, hogy ha ’szimulációs-szinkronicitás’ következik be, magyarán a kis magányos gubókban sokan álmodják/játsszák egyszerre ugyanazt (természetesen az egyéni, ’testre-szabott’ szubjektív szimulációs történetükön belül), akkor az végül is megjelenik az operációs rendszerben is - ami az egész szimulációt és magukat a szobákat is működteti - mint egyfajta anomália vagy jelzés. Tehát hatása van, csak valahogy ez mégsem valós felébredés nekem még mindig, ami akkor lenne, ha tudatosan tudnánk programozni a holografikus univerzumot. Ezek a "mellékhatások" csak a felébredésről való kollektív álmodás, ami nagyon csábító lehet, hiszen sokan látják, érzik, tapasztalják látszólag  ugyanazt. Mintha azt élnénk át egy pld. pilóta szimulációban, hogy nem csak én tanulok mondjuk landolni, hanem azt látom, hogy mások is éppen landolnak ’körülöttem’ a saját pályájukon – de ugye ezt is csak a saját  programomon belül láthatom. Viszont ettől én még nem leszek kint, sőt arra sem garancia egyáltalán, hogy mindent már profin tudok a programon belül mint pilóta, valamint amit ebből az állapotból olyan ’globális’ folyamatnak érzékelek, az még mindig csak a szobában belül érvényes ilyenformán….merthogy a szobán kívül is ez történik-e tömegesen, arról csak tippeim lehetnek, hiszen én sem vagyok még ott.

Főleg ha úgy nézem, igen, egyrészt igaz az, hogyha a saját kis repülős szimulációmban is látok sok más landolót, az azt is jelenti(jelentheti); na mások is vannak, valami készülődik (mint a jós-fájások) , akkor ez egy visszaigazolás. Másik szempontból viszont nem feltétlenül igaz, mert akiket párhuzamos landolóknak észlelek a saját szim. szobám monitorán, azok ilyenformán nem lehetnek igazi-létezők, csak szintén avatarok/karakterek amik ugyanúgy a program részei. És hogy ez a többi landoló szim. akit a programon belül látok, valós játékos vagy csak a program által generált báb/npc – ami már korábban is szóba került ugye - , hát az szerintem majd csak kívül állva, kívülről (vissza)nézve lesz majd bizonyossággal megmondható. Vagyis az igazit én is és mások is – egymásban is - csak azután ismerhetjük fel, ha kiléptünk a szobából és ugyanabban a téridőben fogunk állni, ugyanazt a ’valóságot’ látva magunk körül… jelen hasonlatban mondjuk egy hangárt, tele szimulációs (nyitott, nyíló vagy még zárt) gubóval és létező, élő, aktív edzőkkel/barátokkal/segítőkkel.

Az edzők/támogatók stb. perspektívájából maga a szobák még mindig mozdulatlanok, nem gyűltek egy „gubó-csoportba, hogy erősebb éterikus és szeretetenergiákat sugározzanak” és a bennük ülők is még bent vannak, elszeparálva, csak esetleg a szimuláció végéhez közeledve egyénileg is. Tehát nem a szimulációban kellene összefogni, hanem egyénileg sikeresen végigjátszani azt, majd kilépni a szobából, mert ezt jelenti az „összefogás”. Azzal segít mindenki a ’világnak’, ha megteszi a maga dolgát/végigjátsza a saját szimulációját és azzá válik, aki az önazonosságát/tudatát oda helyezi, ahol a ’kinti csapat’ is van. (és ehhez nem árt ha igenis a saját dolgaiban kutakodik az ember, a hétköznapjait és a közvetlen környezetét véve alapul, a saját kapcsolatait, munkáját, bőségét vagy éppen ezek hiányát, a saját érzéseit, vágyait, fájdalmait, félelmeit és hitrendszereit, stb..)

Tehát idáig akkor is egyénileg kell eljutni, mert két vagy akár sok szimulációs szobában lévő sem fogja tudni kihúzni a másikat vagy kilépni helyette. A saját útját mindenkinek végig kell járnia, nincs mese :p és ebben sokkal többet segít az önmagunkon való munkálkodás, semmint a külső események állandó elemzése. A fazekos blogon író srác ezt nagyon szépen megfogalmazta: „Egyénileg, de nem egyedül". Hiszen vannak segítők. De abban méginkább kezdek egyetérteni Bűvészinassal, hogy ezek az igazi segítők/edzők stb. kívül vannak a szim. szobán - nem csak egy másik „gubós haver”, akivel habár átbeszélhetünk egymásnak, egyet is érthetünk akár, de ettől még nem leszünk kint, hiszen a nézőpontunk még mindig a programot veszi alapul és abból kiindulva próbál következtetéseket levonni a kintről. :p

 
Szó volt eddig szimulációról, valóságról, előbbi programozásáról, érzékelésről-észlelésről, a dimenziók, sík, tér valamint a látás jellegzetességeiről is, stb., itt egy modern művészi megközelítése mindennek:

Box



M:
A szimuláció első és legnehezebb szkennáriója, hogy egyáltalán felismerd. 

A hal még nem ismeri fel a vizet, mint életközegét, mert benne él. A kétéltű (gyönyörű magyar szó!) már látja a vizet, hisz megélte kívülről. Innen már van kiút szerintem, bár az út nagyon hosszú. "Take a long way home". Azonban nem tudok elmenni azon gondolat mellet sem, hogy a "mi" kiváló elitünk egy még mélyebb szimulációt készít elő az emberiség többségének, egyfajta mátrixot a mátrixon belül, egy mesterséges illúziót a természetes illúzión belül, a szimuláció mesterséges szimulálását, ahonnan még nehezebb kikecmeregni. Lehet, hogy a Box-os gyerek is nem kifelé megy, hanem éppen ellenkezőleg: még beljebb (mint az Eredet c. filmben az alsóbb álom rétegek felé...) Erről a mesterséges illúzióról már értekeztünk korábban, most nem fejtem tovább.


Segítők/edzők téma: lehet, hogy tényleg csak a "kintiek" számítanak igazán, a gubóhaverok nem, ám egyet kell értsek zplus gubóhaver azon megfejtésével miszerint ez az egész játék úgy működik, mint egy szavazás, kapod innen, kapod onnan, és magadban a legtöbb szavazatot kapónak adsz igazat, majd ezt kommunikálod "kifelé". Ha magadban a negatív entitások sugallatainak adtál több pontszámot, akkor ezen szellemi csoportosulás nyert nálad. Ha másokéra rezegsz jobban, akkor azok nyernek. :)

S:
Szerintem is tanulhatunk egymástól mint „gubós haverok”, de akkor is a szimuláción belül. A pilóta hasonlatot tegyük át autóra, mert repülőt nem tudok vezetni, műszakilag sem ismerem, kocsit viszont igen. 
Tehát bent vagyunk a szim.szobában, át tudunk beszélni egymásnak is, tanulhatunk egymástól is olyan módon, hogy pld. : Nekem mondjuk nehezen megy a hóban, csúszós úton való vezetés a szimuláción belül, de Olivin meg mestere ennek, tehát jó tanácsokkal tud ellátni ezzel kapcsolatban. De neki meg a hátra, 45fokban való parkolás nem megy, ami viszont Bastian erőssége, mert mondjuk már sokat csinálta a saját programjában, ezért ebben tapasztaltabb, de ha elszáll az aksi, akkor nem tudja mit kezdjen vele, ezért megkérdez téged, aki baromi profi a műszaki dolgokban, stb. stb, stb. Ez most így bugyuta példa volt lehet, de azért remélem érthető. :P
Szóval tudunk egymásnak segíteni, mindenki másban, de azonos „szinten”. Ellenben ha most valaki közülük átszólna nekem – egy ugyanolyan szim- szobából, mint az enyém - , hogy na majd ő jó megmondja, hogy mi van kint, valamint az én „szoba ajtóm” merre van és hogy néz ki, azt kurvára nem hinném el. Márpedig a „vita”/ társalgás legtöbbször erről szól, a ’kintről’, az ottani lehetséges okokról és azok hatásairól a bentre (legalábbis szerintem), ahelyett hogy arról lenne szó, ki, hogyan és mitől vállhat jobb Sofőrré a saját játékában. Nem tudom ezt jobban megfogalmazni...

M:
Szimszoba: ha az autós hasonlatot és a felsorolt példákat (tolatás, aksi csere, stb.) nézzük, akkor tulajdonképpen csak abban tudunk egymásnak segíteni, hogy a szim.szobában hogyan boldoguljunk. Lehet ez is cél, nem mondom, és akár még azt is elmesélhetjük (tükörként) a másiknak, hogy hogyan néz ki a saját autónk kívülről (!), de abban már kevésbé tudunk segíteni egymáson, hogy hogyan lehet kijutni a kocsiból! És valahol pedig ez lenne a lényeg, de ehhez olyantól tudunk csak segítséget kapni, aki már nem autókázik, hanem mosolyogva és integetve kinn áll a mezőn. Hogyan tudod meghallgatni Őt? Először is le kell térjél az autópályáról, még akkor is ha a többiek ezt rosszallva nézik, esetleg még dudálnak is rád, hogy haladjál már előre. Ez az ébredés első fázisa szerintem, azaz amikor tudatilag kiszállsz a buliból, a szimuláció vonzásából. Aztán meg kell állj és le kell tekerd az ablakot, hogy "halld" (pl. meditációval, elcsendesedéssel), amit mondani akarnak a kintiek. Ez egy fura paradoxon, de el kell hallgass, hogy halljad a csendet, ahonnan A Minden dalol neked. Enjoy the silence. :)
A folyton nyüzsgő emberekről szoktam mondani, hogy a saját hangja miatt nem hallja a világ énekét. Ez minden esetben a túlzott egójátékból ered, nem képes kimozdulni az elmetartalmából, és ha megpróbálod kimozdítani, neked esik! :)

És mindezek után akkor hogyan döntsük el, hogy kire hallgassunk? Hogy döntsük el, hogy melyik tanító kinti, és melyik ugyanolyan fogoly mint mi? Szerintem nincs erre tökéletes recept. Talán a legjobb megközelítés, az a belső megérzés, intuíció, rezonancia. Például Weöres Sándor alábbi gondolatai (köszönet SZN-nek az ajánlásért!) szépen együtt rezonálnak velem, pedig az Ő idejében még nem volt internet, meg közösségi oldalak, ahol kicserélhetik az információikat a gubók, mégis, vagy éppen talán ezért minden tőmondatából érződik a felsőbb szellemi szint, a még megfertőzetlen friss levegő, a kint lehellete...

Irodalmi DubTechno - Weöres Sándor: A Teljesség Felé



Csodálatos videó. De nem a felvételek miatt - azok csak segítenek az elmélyülésben. Pont, hogy nem a külsőség az ami számít, hisz "nem a hegy meg a völgy a valós, hanem a szépség", mint idea, ami viszont bennünk él. Az idea a valóság, minden más csak illúzió. Zárjuk is le a témát Weöres Sándor soraival:

Önmagad beutazása: a mindenség beutazása. A térbeli világ úgy
viszonylik a mindenséghez, mint egy ruhazseb az élő-testhez.
Éjjel, a csillagos ég alatt felfohászkodsz: Míly nagy a világ! De
ládd: egyetlen gondolatod a legtávolabbi égitesten is túl-fut pillanat
alatt.
Egy gondolattól a másikig végtelenül hosszabb az út, mint
csillagtól csillagig.
Az ember a teret végtelennek érzi, de valójában úgy szorong a
térben, mint egy börtönkamrában, melynek sem hossza, sem szélessége
nincs egy teljes lépés. Aki lényében a végtelen áramokig hatol, a
kamra falán kis rést ütött; aki személyiségét feloldotta, a kamra
falán akkora rést ütött, melyen már kifér.

A sok ál-valóság közt
képzeletedre van bízva az igazi valóság helyreállítása. Nem a hegy és
nem a völgy a valódi, hanem a szépség, melyet képzeleted a hegyek-
völgyek formáin élvez; és a jelenség világ ál-végtelenjéből

képzeleteden át vezet az út a benned rejlő igazi végtelenbe.

Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: 
Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.



Néhány extra a végére (nem néztem őket mindvégig):


Előzmények: 


Mese a meseszobáról I. rész: elengedve emelkedve
http://www.mazsolameseszoba.blogspot.hu/2013/08/mese-meseszobarol-i-resz-elengedve.html

Mese a meseszobáról II. rész: veszítenem kell, hogy nyerhessek 
http://www.mazsolameseszoba.blogspot.hu/2013/08/mese-meseszobarol-ii-resz-veszitenem.html 

 

94 megjegyzés:

  1. Kedvesek!

    Mivel az előző 'Napiszar" bejegyzésben eléggé elszálltak az egymásra dobált elmetartalmaink, úgy gondoltam lazulásképpen kirakom ezt az írást, amit Shaula doktornővel ütöttünk össze. Sok ponton kapcsolódik az előzőekhez, de remélem azért tud újat is mutatni, bár - ahogy írtam is a bevezetőben - ez még nagyon határterület nekünk is, és csak megérzéseink vannak vele kapcsolatban.
    Az anyag nem rövid, kb. 15 A/4-es oldal, de azért remélem, hogy az elolvasás ennek a tudatos, fejlett csapatnak nem okoz majd gondot. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "lazulásképpen"
      az élet értelme:
      http://www.youtube.com/watch?v=HO9CB03Tv54

      Törlés
    2. Értem. Belőled ezt hozta ki az írás. :))

      Amúgy nem tudom olvastad-e a könyveket, de ez a jelenet százezerszer jobban le volt ott írva, mint a gyenge hálivúdi koppincsban...

      Törlés
    3. Nem olvastam, de az én szintemnek ez is kellően tartalmas...:)

      "persze sokkal egyszerűbb lett volna, ha tudom mi a kérdés"
      "csak akkor értitek meg a választ, ha tudjátok a kérdést"
      "Egy olyan végtelenül összetett gép, melynek operációs mátrixa magában foglalja az életet is. Ti magatok pedig új, primitívebb formát öltötök, és a számítógépben élve fogjátok futtatni 10.000.000 éves programját..."

      Nem rövid írás... elsőre átfutva tényleg ezt hozta ki...majd később ha lesz "időm", lehet írok mást is...

      Törlés
    4. Fú, pedig nagyon ajánlom, hogy elolvasd a könyveket, remekművek, kikapcsolódásnak is jó.

      Most így belegondolva tényleg remek példa volt felhozni, hiszen Douglas Adams ötkötetes trilógiája :) is arra az alapötletre épül, hogy a Földi lét csupán egy gigászi kompjúterszimuláció, és pont mielőtt kiolvasták volna belőle az Élet, a Világmindenség meg Minden kérdését (a válasz már ismert; 42), lerombolta egy idegen faj egy hiperűrsztráda építése miatt. :)

      Törlés
    5. Szerintem az élet értelme az ért-elem.
      A földi élet értelme a földi ért-elem megszerzése. ( azt hiszem nem kell megjegyeznem, hogy az ért szó kettős jelentéssel bír.)

      Nemkem eddig nem volt olyan élményem, hogy a körülöttem élő emberek szimulációk lettek volna. Mindenkiben láttam olyan "valamit", aminek örülni tudtam, s olyat is ami elkeserített. Mindig próbáltam tökéletesen megfelelni az elvárásoknak, de az "élet" mégis megtépázott pár évvel ezelőtt. Na akkor tettem fel magamnak különböző kérdéseket, s egy csomó megértésem lett belőle. Viszont ami érdekesebb, hogy már kislányként éreztem olyat, hogy "csatornák" vagyunk. Mai napig is emlékszem, ahogy az iskolába menve az utcán jött belém ez az érzés.
      Mostanság több könyvet is olvasok párhuzamosan. Az üzeneteket most nem álomból kapom, hanem könyvekből. Az egyik ilyen könyvre azon az oldalon találtam ,melyet Lívi linkelt be. Még nem végeztem vele, viszont van benne olyan rész is, ami idevágó. Ha van kedvetek olvassátok el a 129. oldaltól a 143-ig, aztán persze teljesen az egész könyvet.

      http://szabadgondolat.files.wordpress.com/2013/04/thiaoouba.pdf

      A másik könyv, amit szintén olvasok Osho-tól az Éberség. Most bemásolom azt a részt, ami talán ideillik, tudván azt, hogy ezt most részemről alvás, bábu állapot, de mégis megteszem.:)

      "Amikor a jelenben vagy gondolkodás nélkül, első ízben vagy spirituális. Egy új dimenzió nyílik meg . Ez a dimenzió az éberség. Mivel még nem ismered ezt a dimenziót, Hérakleitosz azt fogja mondani, hogy alszol, nem vagy éber. Az éberség azt jelenti, hogy olyan totálisan jelen vagy a pillanatban, hogy nincs semmi mozgás a múlt felé, nincs semmi mozgás a jövő felé- minden mozgás megszűnik. Ez nem jelenti azt, hogy statikus vagy. Egy új mozgás kezdődik, mozgás a mélybe. Kéttípusú mozgás van. Ez a jelentése Jézus keresztjének is. Kétféle mozgást mutat, keresztutat. Az egyik mozgás lineáris, egyenes vonalban mozogsz, egyik dologtól a másik felé, egyik gondolattól a másik felé. Egyik álomból a másikig. A-ból B-be haladsz, B-ből C-be, C-ből D-be. Ilyen módon mozogsz, lineárisan, vízszintesen. Ez az idő mozgása, ez a mozgása annak, aki mélyen alszik. Mozoghatsz úgy, mint egy inga, előre-hátra- az egyenes vonal megvan. Eljöhetsz B-ből A-ba, vagy elmehetsz A-ból B-be az egyenes vonal megvan.Van egy másik mozgás, amely egészen más dimenzióban történik. Az a mozgás nem vízszintes, hanem függőleges. Nem A-ból B-be mész, vagy B-ből C-be, A-ból mész egy mélyebb A-ba: A1-ből A2-be, A3-ba, A4-be, mélyebbre vagy magasabbra. Amikor megszűnik a gondolkodás, megkezdődik az új mozgás. Most a mélybe zuhansz, egy szakadékféle jelenségbe. Azok az emberek, akik mélyen meditálnak, előbb-utóbb eljutnak ehhez a ponthoz. Akkor félni kezdenek, mert úgy érzik, mintha egy szakadék nyílt volna meg-feneketlen, szédülsz, félni kezdesz. Szeretnél a régi mozgásba kapaszkodni, mert azt ismered. Olyan érzés ez, mint a halál. "

      Lujza

      Törlés
    6. folytatás..

      "Ez a jelentése Jézus keresztjének: a halál. A vízszintestől a függőleges felé indulni halál. Ez a valódi halál. De csupán az egyik oldalról halál, a másik oldalról feltámadás. Meghalás azért, hogy megszüless. Meghalsz az egyik dimenzióban, hogy megszülethess egy másikban. Vízszintesen Jézus vagy, függőlegesen Krisztussá válsz. Ha egyik gondolattól a másik felé haladsz, az idő világában maradsz. Ha a pillanatba lépsz be- nem a gondolatba-, az örökkévalóságba lépsz be. Nem vagy statikus. Ebben a világban semmi sem statikus, semmi sem lehet statikus, egy új mozgás születik, egy motiváció nélküli mozgás. Ne feledd ezeket a szavakat. A vízszintes vonalon a motiváció miatt haladsz. El kell érned valami: pénzt, presztízst, hatalmat vagy Istent, de el kell érned valamit. Ott a motiváció. A motivált mozgás alvást jelent. A motiválatlan mozgás éberséget jelent. Azért mozogsz, mert a mozgás élet, azért mozogsz, mert az élet energia, és az energia gyönyörűség, semmi másért. Nincs célja, nem valami eredményt hajszolsz. Tulajdonképpen nem mész sehová, egyáltalán nem is mész, egyszerűen csak gyönyörködsz az energiában. Nincs cél magán a mozgáson kívül. A mozgásnak megvan a maga belső értéke, nincs külső érték. "

      Lujza

      Törlés
    7. Pár éve láttam egy filmet (a címére sajnos nem emlékszem), álom az álomban típusú volt. A filmben a szereplők írtak egy programot, melybe be tudtak lépni, és különböző szerepeket gyakorolhattak/tapasztalhattak. A program véges volt, egy idő után nem volt semmi a megírt környezeten kívül. A program „létezői” valóságosnak képzelték magukat, pedig nem voltak azok…
      Nem tetszett a film, mert nem ilyennek képzelem el/érzem a teremtett világunkat.

      Kezdetben a lélekmagok burokban, EGYségben, teljes védelemben voltak, de tapasztalásra és tudásra vágytak. A burok felszakadt, a lelkek megszülettek, és elindultak saját útjukra. Mivel Isten saját képére formálta a MAG-okat, ezért hallgattatott meg óhajuk, hogy megkaphassák a tudást, vagyis a tudás almáját (tórusz). Minden egyes újjászületéssel a hűtlen kezdetre kell emlékezni. Ahhoz hogy a tudás teljes legyen, és később az összefüggések megérthetőek/érezhetőek legyenek, alacsony szintű tapasztalással kell kezdeni (ovi): „Ti magatok pedig új, primitívebb formát öltötök, és a számítógépben élve fogjátok futtatni 10.000.000 éves programját...”
      Minél fejlettebb egy lélek, annál nagyobb ráhatása van a környezetére, ha úgy tetszik annál erősebb a teremtő ereje. A 3D-s világunk valószínűleg egy „primítív”, de mégis nagyon fontos tapasztalási szint (ovi), ahonnan a személyiség, az EGO lebontásával feljebb lehet jutni. Vagyis vissza lehet térni az EGYsÉG-be, ki lehet nőni a „húsrucit”…:)
      A 3D-s világ díszletét az isteni Anya (anyag) adja nekünk a csillagokkal, bolygókkal (élő világegyetem) a hatalmas szeretetével. http://www.youtube.com/watch?v=cpTVzuchNR4
      Az oviban sok feladatot kapunk, amiket jól kell teljesíteni. Ezekre a feladatokra a karmánk (sors), a megérzéseink, és a vágyaink folyamatosan emlékeztetnek. Nem kötelező mindent kipróbálni, ha jól végezzük feladatinkat hamar levehetjük a „húsrucit”, ha nem, akkor a karmikus visszahatások miatt bukott óvodásokként sokáig tapasztalgatunk… A tapasztalásaink során - hogy jó úton járjunk – sok segítséget kapunk…sugallatok, álmok, jövőbe látás, a csillagokban megírt sorsok, változások. Minél fejlettebb „valaki”, vagyis minél inkább (s)enki (Kerion), annál többet ért a segítségekből, annál hamarabb feljebb léphet…
      Az EGO-t a szétválás „termékének” tekintem, akár kollektív, akár egy-ÉN-i szinten. Nincs köze a „bábu” üzemmódhoz . A bábu (sors) és EGO összekapcsolás szerintem nem valós megközelítés. A leszületett lelkek feladatokkal jönnek ide, akiket automatikusan nem szerencsés lebábuzni. Ezen analógián Jézus is bábuként indult volna, hiszen a feladatát végezte és még az EGO-jával is meg kellett küzdenie…

      Törlés
    8. Na ez már tetszett! Végre megszólalt a valódi éned, nem csak mások gondolatait idézted. Ezt kerestem, ezt szerettem volna kérni, mert ezzel tudunk előrébb menni - szerintem. Persze jó dolog a bölcseket is idézni, mint Weöres Sándor, de jó dolog megmutatni hogy számunkra mit jelent valami, hogyan értelmezzük (az iskolában mindig is utálták a tanárok, amikor nem a lexikális tananyagot köptem vissza, hanem a saját gondolatokat egy vers kapcsán pld.)


      Az egó = bábú egyenletnek az alábbi a levezetése:

      Az egoista ember = felszín, burok, aki nem hallgat az Isteni magjára.
      Az egoista ember az elméje vezérli.
      Az egoista embert a legkönnyebb manipulálni, mert mivel ő csupán egy felszín, így a külsőségeknek él, azokat tartja fontosnak, ezért rá például remekül hatnak a reklámok.
      Az egoista ember tehát irányítható, manipulálható, befolyásolható.
      Az irányítható ember tehát egy bábú.
      Az egoista ember = bábú.

      És nézzük mit írt erről az egyik tanító? Ugyanezt!

      "Aki lényében a végtelen áramokig hatol, a kamra falán kis rést ütött; aki személyiségét feloldotta, a kamra falán akkora rést ütött, melyen már kifér."

      Mi is a kamra? Hát a karma! Aki leépíti a személyiségét (egóját, kondicionált elméjét), az találja meg a KI-jár-atot, BE-felé. :)
      A személyiség az egó, aki még ebben él az bábú, irányítható.
      De ahogy Shaula is fogalmazott, a bábúban is ott a Mag, tehát kikelhet egy új tudatosság belőle is, levetkőzve/uralva az egóját.

      Törlés
    9. A "szétválás terméke"az EGO, ha úgy teszik energia, ha úgy tetszik a tudatosság egy alacsony foka. Az EGO megszelídíthető és "jóra" fordítható, ezáltal termékennyé tehető.
      A bábu nem egy irányítható, hanem egy irányított valami. A bábu önállóan nem képes cselekedni, számára a szabad akarat illúziója sem adatott meg. Egy bábuban nincs tudatosság és MAG sem, vagy ha mégis van, akkor az már több mint bábu.
      A karma/kamra szójáték tetszik :) Az ősiségben, ha valakinek még karmikus terhe volt, sokszor karom által fogva ábrázolták:
      http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Nagyszentmiklos_7c_korso_-_Hampel_1894.jpg
      karmában tart/kamrában tart
      A feladatokért a sors/karma felelős, de ez nem egyezik az irányítással. Pont az a lényeg, hogy az EGO-t megszeliditő ember letudhatja leckéit, mert már nem vesz a nyakába újabb karmikus terheket az EGO-ja által. Vagyis az embert nem az EGO, hanem az elrendelt sorsa kell, hogy irányítsa (a sugallatok, a jelek, az álmok, a csillagok). Csak így lesz kijárat a karma/kamra falán. Ez a módja annak, hogy „valaki”, aki már „senki” „gyorsan” kijárja az „ovit”…
      (Az már egy más tészta, hogy egy egoista ember könnyen manipulálható, ezért bábunak csúfolható...)

      Törlés
    10. Paksi Zoltán:
      21-25 perc
      http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=JblnMcqUalQ#t=1265

      Törlés
    11. Izé. Ezt a legutóbbi megszólamlásod nem eszem meg hőbörgés nékül bloggazdi.
      Ugyanis... ha azt mondhassuk a jelen kóricálásunk színterére a 3D-re, hogy két stabil pontja vagyon a egyik a születés, a másik meg a megdögölés (mánha valós események ezek a alkalmak - személy szerint egy csókát senem ösmerek, aki ezen alkalmakra emlékezne), akkor... azt talán el lehet hinni, hogy a közte orcánkba csapódó mindenféle dolgok ösztönzésfélét adnak a egyes figuráknak. Namost, ezen mindenféle inger lekezelésére köll a Ego-nak elnevezett érzékszerv, aminek segedelmével egyes tanítások szerint a magosabb szinten ácsorgó lélek bezsákolja a sok tapasztalást.
      Viszont, van egy olyan elgondolás is eme, 3D-s közegben, miszerint csak aztat a dógot tudod egyre jobban használni, amit fejlesztel. Monnyuk... gyakorlással. Tehát a átalad némiképp jól megfújjolt Értelem, meg Egó, azér mégiscsak hasznos érzékszerved, ami képes magasabb szinten működni. Ha nem tudna, nem hadoválnánk itt mindenféle olyan dolgokon, amiken régi bölcs(nek mondott) arcok is szépen elszüttyögtek jó sok évet.
      Aztán. Vaneza "bal kacsó útja" elnevezésű szellemi/eszmei vonal, ami kisebb-nagyobb kunkorokkal ugyanabba a irányba tart, mint az fényes/jobbódalas elgondolás. Ellenben ezen bal kacsó útján kószáló arcok egy bizonyos része a hírek szerint közel azonos hatásokra képes, mint a felfényesedett figurák. Mi több, némelyik még le is hajingálta magáról a karmát.
      Tehát ezeknek fényében nem tördelnék olyan nagy lendülettel lándzsát emellett a egó=bábú dolog mellett. Inkább imigyen fogalmaznék:
      A Ego=eszköz

      Persze... lehet tévedek. De, hamán a "mit jelent neked" dógót tartod jelenleg fontosnak. ;)

      Törlés
    12. Que, én sem ítélem el az egót, csak megpróbálom a helyén kezelni.

      Esetleg olvasd el ezt a régebbi "bejegyzésem" (nem én írtam, csak közzé tettem) - ami az egóról szól:

      http://mrvelorex.blogspot.hu/2011/06/tripla-t-tanitasai-4-resz-az-egorol.html

      Törlés
    13. Amikor játszadoznak egy nemzet túlméretes kollektív EGO-jával:
      http://hungarian.ruvr.ru/2013_10_07/Eszak-Korea-megelozo-csapassal-fenyeget/
      „Hadseregünk a legkisebb fenyegetés esetén megelőző csapásokat mér az ellenségre”
      bábu vagy...

      Törlés
  2. Igen érdekes és összetett lazulásra sikeredett eme iromány bloggazdi.
    Azt nem mondom, hogy fel is sikeredett fogni minden egyes apró utalását, de azér pár pörgős rész közelébb szuszakolódott egymáshoz kis fejecskémben.
    Igaz, van egy olyan érzésem, hogy olvasgatván a írásot, valami mellett mind szépen elszaladtunk. Tik is, akik eme úton cseverésztetek, meg magam is aki olvas... Hm... nem vót mán nekem egy hasonló reakcijóm valamelyik itteni irásra?

    Amúgy érdekesnek tanálom, hogy mostanában, mintha kissé több olyan dologgal szaladnék össze, aminek pár cafatkája nagy lendülettel beléépül a világlátásomba - mégha eztet csak későbben veszem is észre. Pl. mostanában nagy lendülettel szoktam megin visszaemlékezni a éccakás kóborgásaim történéseire. Oké. Nem mondom, hogy minden apró mozzanatot fel tudok idézni, de azér jelentősen többet, mint pár nappal/héttel/hónappal ezelőtt. Mi több, nem is igazán bírom ezen alkalmak eseményeit összebarkácsolni jelen húsrucimban átalélt/megtapasztalt fizikális eseményekkel. Nopersze... ha a politikás jáccódás, meg a filozófiás szócsavargatások és a hasonló videjók bámulása következtében összetömörödött infócafatok valamiféle hatását teszem mögé, akkor...
    Aztat kell, mondjam, asszem megint elkeztem kóricálni valamilyen irányba - a tökörészést, meg a helybentopit abbafejezve. Kérdés; mire lészen eme irány/mozgolódás jó?

    Van még pár elgondolás, ami kavarog a fejecskémben, de ezek nem tisztultak, még le annyira meg is tudjam okosba fogalmazni. (Pl. van egy olyan sejdítésem is, miszerint nem oly rég vót némi setét, meg mocsár, meg köd, ezér necces vót bármifélére jutni kis fejecskémnek. Ám láthatóan ez elmúlott. Vagy nem és valami olyan szmötyit szíttam be, amitől azt hiszem hogy...)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Que, nos itt ismét csak fellépett valami szinkron, tekintettel arra, hogy ez az azonnaliság/időtlenség/térnélküliség nálam is felütötte a fejét: mostanában sokszor látok egyben (!) különböző emlékeket, időpontokat, eseményeket, időszakokat. Mintha kezdene ez az "idő" nevű korlát felszakadozni... Ez talán természetes is, hisz mindez részem, tartalmazom ezeket a korábbi élményeket, és gyanús, hogy bennem van a még meg nem történt is, amit előre lehet látni "időnként".

      No de beszéljen erről a jelenségről az aki ezt kutatja, és sokkal jobban ért hozzá:

      http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=kNqSCb7sKEI#t=1910

      (a 35. perc körül ér a lényeghez)

      Törlés
  3. Bábu vagy..:
    http://youtu.be/XFWPW5NUec4
    Ének a Bábmesterről:
    http://youtu.be/6KtF7ql3FJc
    http://youtu.be/kV-2Q8QtCY4
    folyt köv..

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jó lett az írásotok, egy-két magvas gondolat már most megragadt, és átértékelt bennem korábbi tapasztalatokat. Bár sokszor a Mátrix idéződik fel a cikk által az emberben, vagy ti magatok is hivatkoztok rá, nekem a Szárnyas fejvadász ugrott be egy ponton. Ahol a replikáns valójában az ember(iség), az egyének megtestesítője, akik kétségbeesetten kívánják kitolni élethosszukat, közben magához a teremtőjükhöz is el kívánnak jutni. Meg is ölik az "Istenüket", a teremtőjüket, ahogy az emberiség is megtette(teszi), és mindeközben irracionális gyerekként viselkednek, látszólag esztelenül tombolnak, puszítanak. A főszereplő - aki mi magunk vagyunk, mármint én, mint egyén, a néző - a film végére kiderül, hogy maga is replikáns, ahogyan mi is, ő is jobbnak hitte magát a külvilágnál, azaz az ellenségénél, a replikánsoknál, és harcolt ellenük, miközben gyakorlatilag maga ellen, a saját fajtája, vagy változata ellen küzdött, ami persze értelmetlen. Minden ember titkon belül úgy érzi, hogy ő valamilyen értelemben különb a külvilágánál, még ha ezt nem is fogalmazza meg, eléjük helyezi magát. Pedig ugyan olyanok vagyunk, mind gyereklelkű replikánsok, akik válaszokat keresünk a kérdéseinkre.

    Azt nem tudom, mit akarok ezzel, csak ez jutott eszembe a cikkről most hirtelen. Úgyis azt kérte Mazsi, hogy a cikkel kapcsolatban kommenteljünk lehetőleg :)

    Illetve még a Palmer Eldrich három stigmája (Phillip K. Dick) c. könyv is beugrott, abban is valamiféle virtuális módon, drogok hatására fizikai bábukba kerül és létezik bizonyos ideig az ember. A könyvben ez egy legális, az egész társadalomra kiterjedő tevékenység volt. Rég olvastam, ezért kicsit kopottasak az emlékeim.

    R.S.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, azt érdekel, hogy kiben mit mutat meg a cikk magáról, és ez Nálad most szépen meg is mutatkozott, köszi!

      (még csavartabb értelmezésben ez is csak azért érdekel, hogy mások véleménye bennem mit vált ki, mire mutat, de ez már az Eredet -2. szintje... :) )

      Törlés
  5. Egyébként pedig nem lehet, hanem biztos, hogy egy mélyebb szintű illúzió épül a számunkra.
    Ezt előkészíti az emberi tudat számára például az évtizedek óta tartó kondicionálás a média eszközei által is (ahogy annyi minden másra is kondicionálnak ezek a kiváló Hollywoodi és egyéb hipnotizációs eszközök), mint az olyan filmek, könyvek (stb.) mint az Eredet, ahogy te is mondtad, a Mátrix, a Fahrenheit 451, Equilibrium, 13. emelet, ExistenZ, THX 1138, Logan futása, és sejtésem szerint még sorolhatnánk.
    Amikor, illetve mialatt megvalósul, bevezetésre kerül, észrevétlenül válik életünk, hétköznapjaink részévé, ahogyan eddig is mindenre, csak enyhe felháborodással, elszórt ellenállással, és apatikus beletörődéssel fogadjuk, illetve térünk át rá.
    Ez mind csak idő kérdése, ezért a 'csatát' nem is ezen a síkon kell megvívni, hanem belül, önmagunkkal, ez is biztos.

    R.S.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Talán most már nem is azt kellene elemezzük vég nélkül, hogy kik, miért és mit csinálnak úgymond ellenünk, hanem inkább azt kellene kikutatni magunkban (!), hogy "nekem ezzel meddig van dolgom?"

      Szintén Shaula doktornő sorait idézem, ami nem került bele a cikkbe, de ha már felmerült, akkor ide tartozik (remélem - utólagos engedelmével):

      "Tehát az egyéni gyökér-okig leásás valahogy így nézne ki az én olvasatomban (durván lerövidítve): Volt egy esemény, ami elérte az ingerköszöbömet. Mit éreztem? Haragot. Miért? Mi húzódik meg a harag alatt/mögött? Hm, igazságtalanságérzet. Miért? Mert ilyet rendes emberek nem érdemelnek meg (pl. Szíriai bombázás). = „Én is rendes ember vagyok, mégis sok igazságtalanság ér” = Vagyok én és van egy látszólag tőlem független világ, ami rosszul bánik velem (és másokkal is). = Ki vagyok szolgáltatva a világnak, nincs ráhatásom.

      Ez így igaz? Igen/Nem.

      Amennyiben a válasz Igen, akkor felül kell vizsgálnom, a „miért és hogyan vagyok Teremtő” dolgaimat, mert e két dolog nem fér meg egymás mellett. Egy tudatos teremtő nem kiszolgáltatott és nem a világa dróton rángatott bábja, sem szellemileg, sem érzelmileg. Magyarán tényleg élem ezt az elméletet, vagy csak tök jól hangzott=szeretnék hinni benne és elfogadtam igaznak, anélkül, hogy kipróbáltam volna.

      Ha a válasz Nem: akkor meg meg kell néznem az igazság/igazságtalanság fogalmaimat, valamint azt is, hogyha nem vagyok kiszolgáltatott, akkor mégis miért zavar ez az esemény, miért lépett be a világomba.

      A lényeg, bár most ez elég csúnyán vezettem le: Én ezt nevezem önismereti munkának. Ahol egy külső esemény vagy inger szépen levezetve egy egyéni/szubjektív belső ellentmondásig vagy tudatlanságik tud elvinni (a hozzá kapcsolódó érzelmeket is felszínre hozva), ezáltal lehetőséget adva, hogy fel-megoldjam/elengedjem/újragondoljam azt, akármi. (és egyébként mindig lehet tudni, hogy ez tényleg megtörtént vagy sem, mert szinte azonnal manifesztálódik egy másik külső – de mégis egyénre szabott –történés formájában, hogy gyakorolhassam azt, amit éppen felfedeztem. Ami elsőre általában nem lesz tökéletes. :P)"

      Törlés
    2. R.S.: P. K. Dick tényleg teljesen idevág, szerintem zsenije ennek az írásain keresztül, még pont az egyik régebbi levélben írtam is Mazsolának hasonlót. :)
      Jók a filmek is, párról soha nem hallottam, de jól láttam, hogy a THX-es az egy '71-es film? :D

      Törlés
    3. jól láttad.. egy igen fontos film.. LukasGyörgy vizsgafilmje..
      (eddig jer és ne tovább..)

      és nem kondicionálás, hanem ébresztés.. hagyjuk már csudába ezt a rettegő attitűdöt..

      Törlés
    4. Zplus - Ébresztés? Ezt én sem pontosan tudom eldönteni, de azt nehezemre esik feldolgozni (pedig folyamatosan ügyködöm rajta, hogy valahova tegyem), hogy a Hollywoodi filmek, illetve a popkultúra ébreszt fel. Persze miért ne, a megoldás a rendszeren belül van, de nekem egyelőre ez így nagyon visszás. Persze ha belegondolok, nem mindenkinek az ilyen típusú filmek a kedvencei, vagy egyenesen nézhetetlennek találják. Nekem mindig inkább a Dark City szerű filmek jöttek be. Tehát mindenki még a filmes dzsungelben is maga választja az útját gondolom, senki sem erőltette rám például ezeket, illetve a bennük levő gondolatokat.
      Shaula, a THX tényleg 71'-es George Lucas első filmje. De a Logan futása is majd olyan régi, az 76'os. Szerintem van még számtalan még ennél is régebbi filmes példa, csak azokat már talán én nem is ismerem. Esetleg a Metropolisz (1927)? :)

      R.S.

      Törlés
    5. " ... a megoldás a rendszeren belül van ... "

      Nagy igazság ... ott a pont. ...:)))

      Ö.T.

      Törlés
    6. R.S.: igen, ezek épp olyan filmek, amelyek azt a célt (is) szolgál(hat)ják.
      Ha már nagyon osztályozni kellene (nem nagyon szoktam, de mégis), akkor megnézem ki mit csinált (pl. http://en.wikipedia.org/wiki/George_Lucas_filmography és látható, hogy nem csak a Csillagokháborúját meg a ZindijánosJánost csinálta..)
      vagy a másik kedvenc: http://en.wikipedia.org/wiki/Ridley_Scott

      Törlés
    7. Nekem pár napja Christopher Nolan filmjei ugrottak be, és velük kapcsolatban arra jöttem rá, hogy minden filmje valamilyen trükkről szól, illetve az a központi, mozgató eleme a filmnek. Persze a legegyértelműbb a Tökéletes trükk, de mind a 3 Batman filmje (Raz al Ghur az elsőben, aki trükkel álcázza valódi kilétét, Joker, aki trükkel akarja rávenni Gothamet a huncutságra, a Memento, ahol a főszereplő saját magát veszi rá egy trükkel, hogy legyen értelme az életének, de még a vizsgafilmje is egy trükkről szól). Mint egy megjelenítés, Nolan szerepe a filmiparban ennek a kommunikálása, akármennyire is más témájúnak, teljesen eltérőnek tűnnek a filmjei.

      George Lucasnál is biztosan megvan ez, sőt. A THX és a Star Wars esetében tuti, de az Indy filmek is erősen megjelenítenek. És a színészek is sokszor látszólag változatos pályájuk mintha úgy lenne irányítva, hogy egy gondolatot, egy koncepciót építsen fel. Ezt nem tudom pontosan kifejteni, ez inkább csak egy érzés. Tudom, hogy persze van tudatosság, menedzseri munka, arculatépítés egy karrier során, de úgy érzem, hogy ez csak eszköz, a lényeg a megjelenítés a színészbábukon keresztül :).

      R.S.

      Törlés
  6. "Aki tágulásában már elérte az én tudat szintjét, az többé már nem bábú."

    Érdekes, hogy az ilyen baromságokra mindig bejelez valamelyik receptorom. ...:)))
    Mintha az "én tudat" eléréséhez először is tágulásra lenne szükség.

    Igaz ez ???

    Mert nekem úgy tűnik, hogy ez sokkal inkább a fizikai sík defektje .... ami kb.
    lényegileg annyit tesz, hogy ha nem sikerül ebből kilépni, számszerűleg nagyobb
    példányszámban, akkor a rendszeren belül "kitermelődött" egókat ez a
    defektes mátrix rendszeres időközönként "bedarálja".

    Nem szükséges ezt hosszasan bizonygatni, mivel ha valaki csak egy picit is
    körülnéz a múltban .... eddig az összes "mátrix" - kivétel nélkül - szarni ment,
    az összes fenntartójával együtt.

    Maga az egó egy kényszer minden egyes példányban, hogy valamilyen nyomot hagyjon az éppen aktuális mátrixban ... és ez talán az egó fennmaradásának kényszeréből adódik .... mert tudja, hogy az ideje véges.

    Néhány "nagyemberre" a rendszer még emlékszik .... de vajon ki emlékszik már
    a két vagy három mátrixxal ezelőtti "nagyemberekre" ????

    Fel tud valaki sorolni az afrikai kontinensről néhány nevezetes uralkodót vagy
    híresembert ??? Pedig ott is volt ám fejlett kultúra valamikor .... csak a jelenlegi
    mátrix ezt letagadja.

    A pulzálás állandó összetevője a rendszernek, maga a változás is állandó ... az
    eredmény azonban valahogy mindig ugyanaz. Az összes eddigi humán civilizáció
    földobta a pacskert ... ugyanakkor azonban a kimúlás egyúttal valaminek a kezdete is.

    Bolygószinten a NAP párja a feketelyuk, az egyik a "KI", a másik a "BE",
    de nevezhetjük akár úgy is, hogy "RÁ" és "BÓL", bankáréknak kiadás,- bevétel,
    orvosoknak kilégzés - belégzés, házastársaknak először be, aztán 9 hónap múlva ki, .... stb. Azért írom ezt, hogy egy picit érzékeljük, hogy a rezgésnek
    hányfajta variációja van. ...:)))

    Lujza néném, Neked meg extra néhány sor:

    A nikkedben a "ZA" = valaminek a vége ... egyúttal valaminek az eleje.
    Az "UJZA" tulajdonképpen ugyanezt jelenti, csak nyomatékosabban.
    Már csak az "L"-t kell megtanulni alkalmazni ... ami idáig - többezer év alatt -
    a testeknek nem sikerült.

    Szóval nekem az jön ki, hogy Neked meghívásod van. ...:)))

    Ö.T.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nos, lehet, hogy neked baromság, de nekem ez a szó (tágulás) jutott eszembe arról a folyamatról ami velem (és másokkal, ha létezik ilyen...) történik szellemi szinten.

      Törlés
    2. "... már elérte az én tudat szintjét, ... "

      http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89ntudat

      Steiner szerint az "éntudat" már hároméves korra kialakul. ...:)))

      Ö.T.

      Törlés
    3. No igen, csak nem mindegy, hogy ez a három éves korra kialakult "én tudat" mire koncentrál: arra, hogy:

      "Én vagyok Lakinger Béla, V. kerületi lakos, apám bányász, anyám bóti eladó, és van már TAJ számom is, bizony"

      - vagy arra, hogy

      "ÉN, úgy tűnik ide kerültem, ebbe a testbe, lássuk mit tudok vele kezdeni, mit kell vele megtanulnom."

      :))

      (a Master of Puppets sajnos az előbbire gyúr, hogy minél több bábúval tudjon játszadozni...)

      Törlés
    4. A hároméves "én" az még csak tanuló "én".
      Az első elfoglaltsága kifejezetten az, hogy beazonosítsa saját magát.
      (Ki vagyon én???) És a válaszokat csak a környezetéből kaphatja,
      vagyis a tovább fejlődő "én"-je nem más, mint egy bemagyarázott én,
      amivel a legtöbben meg is elégednek.

      Később csak kevesen kezdik el keresni a belső (valódi) énjüket .... és
      általában csak valamilyen törés következményeként.

      Ö.T.

      Törlés
    5. Erről szól ez a bejegyzés. A valódi éned megtalálásáig csupán egy bábú vagy, egy felszín, egy felépített, szocializált karakter, akinek halála valószínűleg a tényleges véget is jelenti. Volt egy lehetőség, egy isteni szikra, de csak egy ruha lett belőle, amit a végén eldobtak, lecseréltek.

      Szerintem igen keveseknek adatik meg a valódi éntudatra ébredés.

      Törlés
    6. "Szerintem igen keveseknek adatik meg a valódi éntudatra ébredés"

      Nem olyan tragikusan nehéz ez Mazsola, csak aki nem keres, az nem is talál. A külvilág annyi érdekes f@szsággal elfoglalja a kis bemagyarázott énedet, hogy az embernek eszébe sem jut ebből kilépni.

      Valódi "éntudatra" ébredés meg nem is létezik igazából, mert ha felébredtél, akkor az éntudatot lecseréli a "mi - tudat." ...:)))

      Akkor már nem b@szogatod a Róccsildokat sem, mert megérted, hogy ha Te lennél a helyükben, akkor Te sem lennél más. ...:)))

      Ö.T.

      Törlés
    7. "Valódi "éntudatra" ébredés meg nem is létezik igazából, mert ha felébredtél, akkor az éntudatot lecseréli a "mi - tudat." ...:)))"

      Ö.T.-i ez anyira jó megfogalmazás, hogy azt is mondhatnám rá, hogy tökéletes!!!

      Lujza

      Törlés
    8. Lujza, a seggnyalásnak is vannak fokozatai, és ez olyan volt, "hogy azt is mondhatnám rá, hogy tökéletes!!!"

      Hihi. :o)

      Törlés
    9. 5.Ash: Ö.T.2013. október 6. 9:18-i hozzászólását tényleg be kéne kereteztetni. Egy olyan nézőpontot mutatott be, ami már tényleg magasabb az egyén nézőpontjánál. Az a poén, hogy aki itt keres valamit, az oda vágyik, aki meg ott van, az ide vissza (sűrűn-gyakran megesik). Annyit hozzátennék, hogy az emlitett fajzatok (tévedés jogát fenntartom :D ) már nem mehetnek a jobbkéz felé eső úton, a másikon meg örülhet, hogy itt lehet kiskirály..

      Törlés
    10. Annyit azért hozzátennék Ö.T., hogy bár abban teljesen igazad van, hogy ha ott lennénk, ahol a rocsik, akkor mi is ugyanazt csinálnánk, és ezt alapvetően fontos megérteni ahhoz, hogy jó irányba haladhassunk, viszont te, vagy sokan mások, pl. én is, azért nem vagyunk ott, ahol ők, mert nem vagyunk 'alkalmasak' rá. Nem azért, mert nem jó helyre születtünk, vagy nincsen meg a megfelelő kapcsolatrendszerünk stb., az csak az út minősége, hanem azért, mert az alapanyag nem alkalmas rá. Tudom magamról, hogy ha, és amennyiben "én" ott lennék, úgy tennék, de azt is tudom, hogy emiatt nem is kerülhetek oda "én", nem tudom végigjárni az odavezető utat. Illetve, bár egy varázsütéssel nem kerül 'oda' az ember ugyan, de ha mégis, akkor hamar kipottyannék, mert alkalmatlan lennék arra a tudatminőségre.

      R.S.

      Törlés
    11. "Lujza, a seggnyalásnak is vannak fokozatai, és ez olyan volt, "hogy azt is mondhatnám rá, hogy tökéletes!!!""

      5.Ash-jogod van hozzá, hogy azt érezd, amit leírtál. Engem nem zavar.:)
      Egyszer majd megérted, megéled ezt a mondatot is, és rájössz, hogy részemről ez nem volt se több, se kevesebb, mint nyomatékosítás.

      Lujza

      Törlés
    12. A mátrixnak megvannak a keretei, R.S. kolléga.
      A tűz-, és a fagyhalál kerülendő !!! ...:)))

      Ö.T.

      Törlés
    13. Majka:
      http://www.youtube.com/watch?v=UylZ_e2mAFk

      Törlés
  7. Millen igaz!...én arra emlékszem, hogy nem tudtam mihez kezdjek magammal, nem éreztem szüleimet azoknak, mint egy kótyagos tyúk kerestem az életem értelmét, a nagy eperfa alatt egy nyugágyban elnyúlva az aranyló napsütésben, figyelve az apró hangyák szorgos munkáját a fűben (??), a piciny virágok öt piros szirmát (??), s ha pl. a Holdról át nézne valaki, hogyan, miként magyarázná magának mindazt amit lát ideát ???....

    GA

    VálaszTörlés
  8. Jó kis eszmefuttatás a poszt, nem fogom kielemezni főleg, hogy a 3 napi hideg élelem is elfogyott, amit előtte bekészítettem :)).

    Inkább egy kicsit "kifordítom" a témakört, mivel elég nehezen tudok időnként szabadulni bizonyos idegesítő gondolatoktól.

    A posztban említett pilóta szimulációs példánál maradva, egy ilyen szimulációs környezetnek van ugye egy célja. Mi is ez? Az egyetlen célja, hogy a pilóta megtanuljon repülőt vezetni! Ehhez a leghétköznapibb, aztán egyre nehezítve a "pályát" egyre szélsőségesebb szituációkban is meg kell állnia a helyét, meg kell tanulni a navigálást éppúgy, mint az önuralmat, a hideg fejet az izzasztó pillanatokban. Ez világos "útvonal".

    Nade. Feladata a pilótának, hogy kiókumlálja miként működik a szimulációs berendezés? Ki kell e tanulás közben szerelnie a gombokat, a tolókart, a műszerfalat és állandóan azt keresnie, hol az ajtó, mert igaz, hogy még egy kib...tt sima leszállást sem tud jó időben hibátlanul abszolválni, de ő már ki akar menni, mert valami eszement ötletnél fogva (tudás fája?), az a mániája támadt, hogy az a feladat, hogyan lehet minél előbb kirohanni, mint Zrínyi és fogalma sincs arról, hogy tulajdonképpen pilótaképzésen van, és nem egy labirintus megoldási/kijutási feladaton.

    Eszembe jut erről a néhai Márkus László híres kabaréjelenete, a "mi kerül ezen a fotelon .... forintba?" c. (vagy valami ilyesmi), ahol ahelyett, hogy szépen beleülne a fotelba és olvasgatna, élvezné a kényelmét, teljesen szétveri, széttépi és keresi, hogy mitől kerül annyiba, amennyibe, teljesen tönkretéve azt és ezáltal az eredeti funkciójára alkalmatlanná téve és az egésszel semmit el nem érve.

    Érzek némi analógiát ezzel és az "útkeresők" életével kapcsolatban. Van egy szimuláció, ahol tanulni kellene, ehelyett "mi", megijedve a szimuláció nehézségeitől, kétségbeesetten keressük a kijáratot, mert menekülnénk. Biztosan ez a feladat? Nem lehet, hogy kárt okozunk magunknak, mert egy idő után már semmi nem érdekel minket ami "itt van" és alkalmatlanná tettük a szimulációt a magunk számára a gyakorlásra (szétvertük a fotelt), viszont még messze nem értünk meg a magasabb szintekre? Ha pedig elérjük, akkor úgyis teljesülni fog halálukkor a felemelkedés, és most felesleges ezzel az időt tölteni?

    Az biztos, hogy ha a 3D-s nézőpontból tekintek az életemre, akkor teljesen egyértelműen helyrehozhatatlan károkat okoztam magamnak. Kérdés, hogy jelen esetben melyik a helyes nézőpont?
    Akár azt is mondhatjuk, hogy egyes esetekben fizikai károkat is lehet okozni az erőltetett kiútkereséssel, mint pl. Kundalíni ébresztgetése idő előtt.
    Az biztos, hogy amikor először volt testen kívüli élményem (nem spontán), akkor arra gondoltam, hogy most Isten akarata ellen cselekszem-e, "hekkelem-e" a rendszert, mert az isteni MAG bennem is ezt lehetővé teszi, de ez az egész nem erre való? Csóválja a fejét rám nézve, hogy ez a nyughatatlan barom ahelyett, hogy kihasználná az élet adta lehetőségeket a tapasztalásra és fejlődésre, állandóan pajszerrel feszegeti a "vészkijáratokat", tépi fel a szobája falán a tapétát, csákánnyal töri fel a padozatot, mert meg akarja tudni, hogy mi van ott és "ki szórakozik vele". Mintha azért menne a színházba, hogy feldúlja a díszletet és oda sem figyel az előadásra, ami a lényege és aztán ennek eredményeként lemarad a végén a "csattanóról".

    Hát időnként ilyen gondolatok (is) foglalkoztatnak....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bastian, nagyon tetszik ez a gondolatmenet, hogy ne bomlaszd belülről a 'játékot', hanem vidd végig a feladatodat, amiért a program része vagy, amiért beleírtak a játékba. De ez gyakorlatilag elvezet a klasszikus értelemben vett Istenhez, és a Bibliához is, ahol a Biblia a használati utasítás, ami meg is mondja, hogy neked, mint játékosnak nem kell mindent érteni, csak 'hinni', hinni abban, hogy a rendszer úgy van, ahogy lennie kell, és a te feladatot a részvétel az útmutatások szerint, a megértést pedig bízd Istenre. Az útmutatások néha, sokszor a mi szemszögünkből nézve, igazságtalanok, értelmetlenek, vagy kegyetlenek lehetnek, de a rendszer objektív értelmében szerepe van, sőt, elengedhetetlen a megfelelő működéséhez, a szabályok áthágása egyenesen a rendszer meghibásodásához, hosszú távon a(z elkerülhetetlen?) pusztulásához (armageddon, világvége, elragadtatás) vezet. Ehhez persze szükség van az 'igaz' hitre, nem a materialista, hétköznapi hitre persze.


      R.S.

      Törlés
    2. A zember ilyen kis... izgága fajzat Bastian mester.
      Azon viszont egy pár pillanatot elagyalogtam, hogy ha... azér mégiscsak sikerül egyeseknek ilyen-olyan mód meghekkelni a rencert, akkó... hogyis van ez?
      Ugyanis, ha onnat nézem a felvetéseidet, hogy ez a terület egy jácódós tér, meg tapasztalásos gyűtögető rész, akkó a csóka aki ezt az egészet megalkotta/leszervezte, beleépített egy nagy halom mindenféle lehetőséget. Tehát, gyakorlatilag (meg elméletileg is persze) a "rencer hekkelése" tapasztalásoknak egy formája. Kérdés persze, hogy melyik verzió a "helyes"? Akarom mondani... melyik verzió követésével, milyen lehetőségeid adódnak. Aztán ezen lehetőségeket mikor és milyen időben/szinten játccod le. A másik kérdés persze az, hogy valóban minden pacáknak, aki levetette magát erre a gólyóbisra valóban minden egyes lehetőséget ki kell-é próbálnia, avagy sem? Ha igen, akkó szerintem tökre mindegy milyen sorrendben teszi. Ha nem, akkó valóban okozhat kavarokat a egyenletben. Ám vélhetően semmi olyant, amit a adott csóka, vagy épp a rencengazdi ne tudna lekezelni.

      (Van ám még pár elgondolásom ezzel kapcsolatban, de azokat egyenlőre nem tudom összefűzni szócsavargatásban. Később talán sikeredik.)

      Törlés
  9. @ 5.Ash

    Felhívnám a figyelmét, hogy ez egy kifejezetten értelmes blog, ahol önnek még semmilyen szinten sem sikerült bekapcsolódnia .... ugyanis egy adott témában
    minden véleménynek meglehet az ellenvéleménye .... a mások leköpködése azonban arra utal, hogy önnek egyelőre még véleménye sincs.

    Szándékosan nem írom azt, hogy figyeljen jobban, mert akkor azt is el kellene magyaráznom, hogy mire .... márpedig az ön eddig megtapasztalt értelmi szintje
    ezt az ingert automatikusan fölöslegesnek nyílvánítja.

    Ha esetleg az adott témához is hozzá tudna szólni, azzal már lehetne kezdeni valamit .... de az a meglátásom, hogy ezt a szintet maximum csak az adott évszázad második felében fogja elérni ... és itt megjegyzem, hogy részemről
    ez csak egy nagyon optimista becslés, ahol a várható valóság 80%-ban az
    előre jelzett időponton jóval túl esélyes a realizálódásra ... na de nem is írok
    többet, .... mert ahogy érzékelem, ezzel a hsz-szel is el lesz foglalva úgy karácsonyig. ...:)))

    Ö.T.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ö.T. drága,

      Úgy látom tökélyre fejlesztetted a lenézést, magabiztos intellektuális köntösödben úgy érzed sikerül elküldeni minden neked nem tetszőt a kurvaanyjába. Intellektuálisan, mondom.

      Ébredésről írsz, meg "mi-tudatról", miközben süt a hozzászólásaidból, hogy egóista magaslóról történnek, és többnyire a kötekedésről szólnak, vagy mások lenézéséről, ami úgy tűnik tetszik néhány seggnyaló követődnek.

      És akkor nézzük, hogyan is nézne ki ezen az "értelmes" blogon egy értelmes hozzászólás:

      ""Aki tágulásában már elérte az én tudat szintjét, az többé már nem bábú."

      Érdekes, hogy az ilyen baromságokra mindig bejelez valamelyik receptorom. ...:)))"


      Ahan. Igen, ez valóban értelmes volt. Nagyon is az! Miért is?

      Mert ugyan te sem írtál általános véleményt a postról (ami úgy kellene kinézzen, mint például Bastian kezdőmondata: "Jó kis eszmefuttatás a poszt...", vagy például R.S. "Nagyon jó lett az írásotok..." vagy SZN "nem hozzám szól" ésatöbbi) hanem ehelyett kiragadtál egy mondatot, amit lebaromságoztál, és amelyből úgy tűnhet a téged olvasóknak, hogy az egész postról ez a véleményed. Mert az ember az első benyomás alapján ítél, ha tetszik ha nem, az első mondatod megalapozta az egészet, tökmindegy milyen briliáns elemzést írtál utána. Ezt mifelénk, szabadkőműveseknél tudatos aknamunkának hívják, kedves barátom. :o)



      Állítólag mindenki magából indul ki. Na most, ha ezt figyelembe vesszük, akkor te, drága barátom, ítélkezéseiddel rendesen leírtad magadat nálam, bár csak néhány post hozzászólásai állnak rendelkezésemre ez ügyben, nem kerestem visszább. Lehet később még sikerül megváltoztatnod a véleményem rólad, de ehhez te is kellesz. 



      Na de hogy ne érjen ismét a vád, hogy nem a cikkhez szóltam: van ez a bizonyos 13. emelet című film. Spoiler következik! Ebben a végén az a fő csavar, hogy hőseink egészen a film végéig azt hitték, hogy ők kreáltak egy mesterséges világot maguknak, amiben eljátszadozhattak a karakterekkel, de a végén kellett rádöbbennük, hogy az ő világuk sem valós, hanem csak egy fentebbinek a leképeződése, szimulációja. Azaz rétegezetten, egymásba tagozódó világokban élnek, valahol középszinten, vagy a fasz tudja, hiszen ki is tudhatná hol ér véget a szimuláció és hol kezdődik valami valós? Eléggé csavaros elmélet, és eléggé bele lehet gabalyodni ha az ember túl komolyan veszi az ilyeneket, mint ahogy a postszerző is látszólag komolyan vette. Szerintem nem szabad komolyan venni, én abban hiszek, hogy nem véletlenül vagyunk ezen a emeleten, hiszen itt aztán van mit tanulni, még az olyan "felemelkedett" mestereknek is, mint Ö.T. drága. :o)

      Törlés
    2. Nézze tisztelt 5 Ö Dick Cash kolléga, ez már egy vélemény. ...:)))
      Hogy az ön által választott nyersebb stílusban fogalmazzak, a hsz-e elején
      található lebaszást igazán nem veszem zokon, ugyanis tisztában vagyok
      vele, hogy először én rúgtam bele a maga EGÓ-jába ... és ez pusztán
      egy természetes visszhang. ...:)))

      A nickjéből nem derül ki egyértelműen, hogy a személye azonos lenne
      a fentebb említett 5. Ash hozzászólóéval, a véleménye viszont erősen arra utal. Ebből következően pedig nem fogok elnézést kérni Öntől a rugdosásért, mert legalább a megsértett EGÓ-ja (az első reakció általában a düh) megnyilatkozásra késztette. ...:)))
      Megynugatatom, hogy nem Ön az első hozzászóló, akivel a kapcsolatfelvétel csihipuhival kezdődött. ...:)))

      Aminek kifejezetten örülök, hogy Ön bevallottan a szabadkőműves
      struktúrából érkezett erre a blogra ... és elhiheti nekem kolléga úr,
      véletlenek nincsenek.

      Hogy mit tartok a szabadkőművesekről, azt csak röviden, pár szóban vázolnám. Titkos társaságokba kényszeredett szerveződés, amelynek
      az értelmi szintje vastagon üti a világi hatalomét, mint ahogy a tudása is
      többszöröse a lebutított halandókénak. ...:)))

      A probléma mindössze csak ott van 5 Ö Dick Cash kolléga, hogy
      kőmíjjesék még nem győzték le a saját EGÓ-jukat - ami ugye a hatalom egyenes következménye, - nagy pofával pedig lehetetlen
      magasabb szintre lépni.

      Szóval csak arra szándékoztam utalni, hogy a magam részéről elismerésem a kőművesek felé, amíg azonban nem győzték le a nagyra nőtt egójukat, addig csak egy buborék maradnak a sok buborék között
      és az ÚJ Világrend megvalósítását meg fogja előzni az ÖNMEGSEMMISÍTÉS.

      Amúgy meg megtisztelne kolléga úr, ha nem hablatyolna itt az
      én ítélkezésemről, ugyanis az összes eddigi "civilizáció" kivétel
      nélkül "megdöglött" .... és esetleg figyelembe vehetné, hogy ez nem rajtam múlott. ...:)))

      Ha még nem vette volna észre, valahol éppen azon erőlködök, hogy ezt a
      ránk váró csapást valahogy sikerüljön elkerülni .... és ez szerény véleményem szerint csak akkor lesz elérhető, ha szabadkőműves
      falazóink is legyőzik a saját egójukat. Rockefeller bácsi éppen a
      Sárkánnyal harcol ... mert ezt választotta ... és ez sokak számára csak hülyeségnek tűnik .... de megnyugtatom kolléga úr, hogy nekem már volt egy "randim" a Sárkánnyal ... és elhiheti nekem, hogy a Rockefeller
      bácsi vagy megtanul kisfiúnak lenni, vagy földobja a pacskert.

      Én 3 napig padlón voltam ettől a találkozástól .... viszont mégis azt mondom, hogy megérte, mert az ember tisztában lesz a saját
      "kicsiségével" .... és ez elősegíti a belépést a "MI" tudatszintre. ...:)))

      A világ amúgy akkor is működik egy bizonyos szinten, ha még nem léptünk be, a probléma csak ott van, hogy minden "civilizációnak"
      rendszeresen lejár az ideje ... és a miénk már tele van hullafoltokkal.

      A nickjében az 5-ös arra utal, hogy van bennünk valami közös,
      így aztán ideiglenesen eláshatjuk a csatabárdot. ...:)))

      Ö.T.

      Törlés
    3. Csak lassan a testtel, kedves barátom!
      Én még fenném egy kicsit azt a csatabárdot, csakis azért, hogy élesebben lássunk! :o)

      Hogy is tetszett fogalmazni?

      ""az ÚJ Világrend megvalósítását meg fogja előzni az ÖNMEGSEMMISÍTÉS"
      ... éppen azon erőlködök, hogy ezt a ránk váró csapást valahogy sikerüljön elkerülni "

      Már ne tessék haragudni, de én meg ezt tartom komplett baromságnak. Miért is? Itt a válasz is szintén tőled:

      "Én 3 napig padlón voltam ettől a találkozástól .... viszont mégis azt mondom, hogy megérte, mert az ember tisztában lesz a saját "kicsiségével""

      Szóval ha a 3 napos kálváriád alatt sikerült tisztába kerülni a saját kicsiségeddel, akkor mégis honnan veszed a bátorságot, hogy egyedül megold az emberiség sorsát?
      "azon erőlködök, hogy ezt a ránk váró csapást valahogy sikerüljön elkerülni"

      Na én ezt tartom hatalmas egoizmusnak, hovatovább önbecsapásnak.

      Éppen tőled olvastam nemrég drága barátom valamelyik postnál, hogy a "világ rezgés". Akkor meg mi a faszért akarod megmenteni a pusztulástól, miközben minden rezgésnek alaptermészete, hogy előbb-utóbb visszatér a kiindulópontra?
      Ha szabad javasolnom, ne a világ megmentésén erőlködj, mert a világ rezgésre van hangolva, ami alapból tartalmazza a "pusztulás kódot" is, hanem inkább saját magadon dolgozz, mert ekkora egó sajnos nem fér ki a postban említett "kamra" bizonyos résén.
      :o)

      Törlés
    4. " ... honnan veszed a bátorságot, hogy egyedül megold az emberiség sorsát?"

      Egyetlen ember sem képes megoldani az emberiség sorsát. ...:)))
      Újat mondtam ezzel ???

      Ö.T.


      Törlés
    5. Akkor te miért erőlködsz jóbarát? :o)

      Törlés
    6. "Akkor te miért erőlködsz jóbarát?"

      Mert a Te seggednek is megvan a maga szerepe egy magasabb szintű
      rendszerben. Az érvelésed meg eléggé defektes.

      Ehun e:

      "... mert a világ rezgésre van hangolva, ami alapból tartalmazza a "pusztulás kódot" is,"

      A rezgés sohasem áll meg az anyagi világban, mivel rezgésből áll,
      vagyis állandó. Ettől függetlenül az élők rendszeresen feldobják
      a pacskert, akár világháború van, akár világbéke.

      Az mindenesetre már egy előrelépés lenne, ha nem atomfelhőben fejeznénk be a létezést.

      Ö.T.

      Törlés
    7. "A rezgés sohasem áll meg az anyagi világban, mivel rezgésből áll,
      vagyis állandó."

      Akkor meg miért csodálkozol rajta, hogy a rezgésnek van kiindulópontja, csúcspontja, és ismét nullpontja? Miért akarod ezt a rendszert meghackelni? Az ellenkezés helyett nem volna szerencsésebb mondjuk az elfogadáson dolgozni, hm? :o)

      Törlés
    8. " ... hogy a rezgésnek van kiindulópontja, csúcspontja, és ismét nullpontja "

      Ez egy téves elképzelés, ami a háromszöget (piramist) próbálja leképezni,
      annak is csak a látható részét ... vagyis önmagában hiányos szemlélet.

      A piramis az egy oktaéder lenne, a függőleges mozgás pedig matematikailag - 1 ... 0 ... +1 leképezésben lenne helyes.

      Krisztus neve a kristályra is utal, márpedig egy igazi (oktaéder)
      piramis erősen kristály formát mutat, nem gondolja ???

      Ö.T.

      Törlés
    9. Nem tudom melyik iskolába jártál, barátom, de nálunk a szabadkőműves iskolában a rezgést sohasem háromszög vagy kristály alakban tanították, hanem oda-vissza pulzálásként, vagy hullámként. Ezt figyelembe véve önmagában értelmetlen az előbbi bejegyzésed. :o)

      Törlés
    10. Na tisztázzunk valamit 5.Ash mester!

      Egyelőre a szabadkőmíjjesek által konstruált világkép indult szarásnak,
      vagyis a probléma a magáé és a nagyarcú haverjaié !!! ...:)))

      Ezen a blogon senkinek sem kell külön elmagyarázni, hogy a -1 0 +1
      képlet rezgést jelent, kivéve magácskát. ...:))) Ebből könnyedén
      lemérheti a saját értelmi szintjét, akárhol is tanult.

      Ö.T.

      Törlés
    11. " Miért akarod ezt a rendszert meghackelni? "

      Itt azért van egy kis tévedés 5. Ash mester, mert a rezgésen
      alapuló rendszerben a rezgést nem lehet meghackelni.

      Ennek ellenére azért - már említettem egyszer ezt a példát - az általunk
      befolyásolható faktorokból többet is ki lehetne hozni, ugyanis a kirakott
      és az összekevert bűvöskocka matematikailag nem tartalmaz
      különbséget, minőségileg viszont igen.

      Na de megmondom őszintén, hogy nem áll szándékomban egy
      szabadkőművest tanítgatni ... mert amíg el van telve saját magától, addig nem képes semmit sem fölvenni.

      Tele pohárba már nem lehet tölteni semmit.

      Ö.T.

      Törlés
    12. ""Nem tudom melyik iskolába jártál, barátom,"" árulkodó mondat.. legfeljebb borlovag lehetsz kedves olvtárs, de legalább nem az unalmas fajtából.

      Más, asztalosék megint nagyot alakítottak, négy év aktatologatás után kiengedték a börtönből a rablógyilkosokat - akik utána le is léptek miként az olyan körökben illik. Szánalmas fafejek, most megy a tűzoltás, a körbemutogatás, mindegyik azt bizonygatja hogy nem az "ő asztala" volt. És ezek az ötödikes által fent említett valamelyik "iskola" kiválóságai. Na ebből márt érthető az első mondat?

      Törlés
    13. Ez amolyan bevett kőműves egyensúlyozgatás volt. Ugyanis az illúzióban hatalmasok még mindig azt hiszik hogy ők az "istenek". Ezért aztán megjelenítik nekünk az egyik Rostást, Árpádot - az úgymond JÓT - mint "isteni sugallatra" a kis trónörökös Györgynek szuper fabölcsőt faragót.
      Majd még ugyanazzal a lendülettel - hogy felfigyeljünk rájuk - futni hagyják a másik két házi-őrizetes Rostást - a ROSSZ Elemért és Henriket. Akik szintén valamilyen sugallatra anno öregeket adjusztáltak és gyilkoltak. Így aztán a Rostás kontra Rostás cigány-zenés darabban - az "1 jó és a 2 rossz" Rostás kiegyenlíti egymást - szerintük.
      A WTC-tornyoknál ez épp fordítva volt. Ott a 2 torony volt "rossz" mivel felrobbantatott cirka 3 ezer áldozattal egyetemben. Majd láss egyensúlyozó csodát: az áldozatok emlékére az 1 immár "jó" torony meg felépíttetett. Hogy ez a majom-módra történő sokszor véres ál-egyensúlyozgatás aztán hová vezet, hogy voltaképp milyen "orvosság/gyógysz.r" is ez a Föld és az emberiség számára - azt sajnos naponta látjuk.

      Törlés
    14. Azért én nem tartom véletlennek azt sem, hogy Ö.T. bátyám kapott egy kis leckét (ÖTi, ne mondd, hogy nem hatolt mélyre némelyik basztatás!), ilyeneket mindannyiunk kapjuk minden áldott nap, legfeljebb nem vesszük észre mindig. :))

      Törlés
    15. Nekem például Mézesmózes barátom a tanító tükröm, és bár utálom is érte sokszor, azért rengeteget nyesegette a vadhajtásaimat, szükségem volt rájuk. :)

      Törlés
    16. " ... hogy Ö.T. bátyám kapott egy kis leckét ... "

      Hát hmmmm .... a lecke már megvolt, de a tanulságok leszűrésével
      még nem végeztem igazából. Egyelőre ott tartok, hogy berontott
      ide ez a "szabadkőműves" ... aztán megpróbált hülyének beállítani,
      majd utána önként vállalta a tükörképem szerepét. ...:)))

      Ö.T.

      Törlés
    17. A vicc az egészben az, hogy a Hölgy Lujzát akarta levadászni, mint leggyengébb láncszemet.
      A vadász rácélzott a nyúlra, s szerencsétlenségére nem találta el. Viszont felébresztette az alvó oroszlánt is, akivel ekkor már kénytelen volt csatára kelni.D
      ( Nem haragszom Rád 5.Ash ! S szerintem a többiek sem. )

      Lujza

      Törlés
    18. "A vicc az egészben az, hogy a Hölgy Lujzát akarta levadászni, mint leggyengébb láncszemet."

      Lujza itt egyáltalán nem a "leggyengébb" láncszem. ...:))) ... hanem
      egyike az időben potenciállal rendelkező láncszemeknek. (Képesség a
      megújulásra .... a széthullás megfordítására ... stb. )

      Figyeljük csak meg alaposan ezt az eszmecserét.

      Lujza: " Ö.T.-i ez anyira jó megfogalmazás, hogy azt is mondhatnám rá, hogy tökéletes!!! "

      5. Ash : " Lujza, a seggnyalásnak is vannak fokozatai, és ez olyan volt, "hogy azt is mondhatnám rá, hogy tökéletes!!!""

      A szellemi összefogás (magasabb szintre lépés) párjaként
      megjelenik az alacsonyabb szint, a széthúzás és a szellemi szint
      ellentétjeként a fizikai sík, mint "seggnyalás".

      Ilyen az egész rendszer. ...:)))

      Kezded érteni az "S" betű lényegét, Lujza néném ????

      Na akkor most figyelj egy kicsit !!!!

      Az " i " betű balra fordítva = " . - " (pont és vonal), ami megfelel
      az "A" betű morzejelének. ...:))) .... a "h" pedig a szellemi síknak,
      mint lehelet = "AH"

      Vagyis a 5. Ash függőleges síkba forgatva = 5. ISH.

      Ez a Te vizsgád volt Lujza néném!!!!! ...:)))

      Ö.T.

      Törlés
    19. A figyelmeztetés valóban Lujzának szólt.

      Lujza, Neked szabad akaratod van. Te döntöd el, meddig engedsz magadba egy beteg elmét.

      Az őrület és a zsenialitás ugyanannak az éremnek a két oldala. Amikor egy ilyen kvalitású ember születik mint Ö.T. barátom, az Isten mindig feldobja ezt a bizonyos érmét, és a világ lélegzetvisszafojtva figyeli melyik oldalára esik.

      A csörtében rejlő figyelmeztetés Neked szólt Lujza, egy olyantól akitől nem várnád, és egy olyan miatt, akihez most nagyon vonzódsz. Nem ismersz, nem vagyok a barátod, de ettől még segíthettem rajtad, ha Te is akarod.

      Törlés
    20. Na most már kíváncsi vagyok mit lép erre Lujza professzorasszony... :)

      Törlés
    21. No de Mazsi! Miféle címkét ragasztasz már rám!D Meg emlékezhetnél arra is, hogy a sarokban mit is mondtak Lujzának! :)
      A kíváncsiságod egyelőre nem fogom kielégíteni, mert mielőtt válaszolnék, szeretném merkérdezni 5.AsH-t, tudja-e, hogy ki vagy mi figyelmeztette Lujzát őáltala?

      Lujza

      Törlés
    22. Lujza, én nem kívánok Veled foglalkozni a továbbiakban, megtettem, amit jónak láttam. Ha figyelmesen elolvasod még egyszer az itteni postban tett hozzászólásaimat, szépen sorban, akkor rá fogsz jönni mire mutattam rá, és talán még arra is következtethetsz, hogy hozzávetőleg honnan jött a figyelmeztetés. Ha nem jöttél rá, akkor most olvasd tovább.

      Két lehetőséget látok, egy ijesztőt, és egy még ijesztőbbet.

      1. verzió: Ö.T. barátom bármilyen okosnak is mutatja magát, sajnos láthatóan eluralkodott rajta az elmebetegség, ami önmagában még nem lehet baj, Te viszont a bábja lettél, iszod a szavait, úgy játszik az érzelmeiddel, mint E.T. a gitárján. Az ilyen jellegű befolyást általában az alany nem veszi észre, „külső” pontról kell szólni (azért tettem idézőjelbe, mert ez a külső pont valójában a legbelsőbb pont, Aki engem választott eszközéül e feladatra, itt és most).

      2. verzió: A valóságban nem létezel, Lujza, csak Ö.T. elméjében. Egy szimulált karakter vagy, egy skizofrén partner, „akire” Ö.T-nek szüksége van, hogy válaszolgasson magának.

      Szeretném az első verziót hinni, mert akkor még visszafordítható a folyamat. Bocsásd meg az első durva szúrásomat (seggnyalásos), szükséges volt, és erre rá fogsz jönni magad is idővel.

      Minden jót kívánok!

      Törlés
    23. „szeretném az első verziót hinni”

      Bámulatos levezetés volt Ötödikes, én viszont szeretném kérni, hogy tartózkodjunk az ilyen „elmebeteg” megbélyegzésektől, tekintettel arra, hogy szerintem itt egyikünk sem tudná definiálni mit jelent „normálisnak lenni”.
      Megfelelni a társadalmi elvárásoknak? Melyek is ezek? Ki is határozta meg ezeket?
      Netán az orvosoknak kellene megfelelni a „normális”-hoz?
      Szóval inkább jegeljük ezt a témát, ha kérhetném.

      (főleg ha figyelembe vesszük az általad is hangoztatott „mindenki magából indul ki” szlogent, mely alapján a fenti levezetés akár rád is illhet…:) )

      Törlés
    24. Rendben van Mazsola, ahogy óhajtod.

      Törlés
    25. Nekem úgy tűnik, kedves 5.Ash kolléga, hogy maga nőnemű.

      Ö.T.

      Törlés
    26. 5.Ash, szép dolog a leegyszerűsítés, no de ennyire!? Egyik pontod sem igaz, így a hajó nem süllyedt el. Lujza ugyanannyira valóságos itt, mint bármelyik kommentelő. Ö.T.i-nek nincs arra szüksége, hogy önmagával párbeszédet folytasson egy blogon.D
      Nem is kívántam és nem is kívánom, hogy Lujzával foglalkozz, erre Te magad szántad rá Magad, ill. lettél késztetve "egy külső pont" által. Ez a külső pont ( amit Te belsőnek érzel) pedig azt üzeni Lujzának, hogy a járt utat a járatlanért el ne hagyja. Ezzel az üzenettel csak az a baj, hogy már "felül lett írva", tehát nem aktuális.
      Nem vagyok Ö.T.-i bábja ( tudod a látszat mindig csalóka!), az érzelmeimmel pedig magam játszom. Úgy is mondhatnám, hogy gyakorlom a megérzést. Most pedig nem hagylak kétségek között, elárulom, hogy miért is beszélgetek Ö.T.i-vel többet. Hát azért, mert HATALMAS SZÍVE van. Ugye ezt senki nem gondolta volna, max. néhányan megérzik éppúgy, mint Lujza.


      Lujza

      Törlés
    27. @ 5.Ash

      " Ö.T. barátom bármilyen okosnak is mutatja magát ... "

      Ez egy erőteljes tévedés, kedves kolléga ... mert én olyan vagyok, amilyen .... ha maga okosnak lát, akkor az a saját véleménye volt,
      és nem az enyém .... tetszik érteni ????

      Vagyis igazából maga saját magával (az egójával)
      vitatkozik ... és nem velem. ...:)))

      Ö.T.

      Törlés
    28. Na, lassan nyugvópontra kerül ez az ügy is...

      Törlés
  10. Nolám, amint egy kicsit nem nézek ide rögtön kialakul valami baszakodás...
    Monnnyuk Isten a tanúm rá, szeretem az intellektuel baszakodást! :))

    Öti bátyám, addig nyüzsögtél, míg sikerült bevonzanod egy szabadkőműves gyereket! :))
    De az is lehet, hogy én vonzottam be.
    Igazából nem is tudom hogy van-e még értelme beszélni "ÉN"-ről, vagy "TE"-ről ezen a szinten. :)

    Na mindegy meglátjuk, kivárom mi lesz, amíg nem csap át személyeskedő bunkózásba a dolog.


    Kedves Ötödikes!

    Nekem tetszik a csipkelődésed, időnként helye is van, de azt azért elárulnád, hogy miért kell minden hsz-nél másik nicknév? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. " ... míg sikerült bevonzanod egy szabadkőműves gyereket!
      De az is lehet, hogy én vonzottam be."

      Egyezzünk meg, MI VONZOTTUK BE. ...:)))

      " ... szeretem az intellektuel baszakodást! "

      Ez csak b@szni szeret, az érvelése meg eléggé defektes.
      Érdekes, hogy egy ilyen "NAGYFIÚ" idetalált erre a csöppnyi blogra.

      Ö.T.

      Törlés
    2. "miért kell minden hsz-nél másik nicknév?"

      Mazsola, nem tudom. :o)
      Talán játékból.
      Talán mert ezzel utalok rá, hogy még keresek, nem találom a helyem.
      Talán mert Ö.T. barátunkkal ellentétben én nem akarok úgy tenni, mintha tudnék.


      Ö.T., én csak a tükröd vagyok. Ne a tükröt hibáztasd, ha nem tetszik amit benne látsz.

      Törlés
    3. Próbáld meg úgy tekinteni 5.Ash, hogy a szemléletem csak egy a
      sok szemlélet közül. ... mint ahogy az is.

      Hogy milyen szintű, az engem nem nagyon érdekel .... de hogy Te
      a tükörképemnek tekinted magad és állandóan a túlfejlett egómról
      énekelsz, az pusztán a saját pszihózisod.

      Mert azért rákérdeznék, hogy kinek voltál a tükörképe, amíg engem nem ismertél ... mint ahogy most sem ismersz ????

      " ... hogy még keresek, nem találom a helyem. "

      Nekem egyelőre az a meglátásom, hogy Neked a saját egóddal vannak
      elhelyezési problémáid ... és ezt a problémádat vetíted ki másra.

      " ... én nem akarok úgy tenni, mintha tudnék."

      Mindenki tud valamit 5.Ash ... így aztán fejezd be ezt az álszerénykedést. A kérdés, hogy mennyire tudod rendszerezni a megtapasztalásaidat ... és ha másnak esetleg már sikerült, akkor azért
      nem kellene b@szogatni.

      Megsúgom Neked, hogy szabadkőmíjjesék a hatalomban gondolkoznak,
      ami = érdekre épülő struktúra. Az értelem az egy magasabb szint lenne,
      ebben viszont egyáltalán nem érdekeltek. Ennek az oka pedig nem más, mint a félelem.

      Ö.T.

      Törlés
  11. Kedves 5.Ash, te tényleg szabadkömüves vagy?
    Ö,T.,hát a félelem az nem is csoda,amikor az embernek minden nap meg kell magát fizikailag eröltetni,hogy ellássa magát.Sokkal könnyebb,hogyha más megcsinálja,ahhoz meg kell a hatalom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Dehogy szabadkőműves! Ráadásul nem is férfi!

      Lujza

      Törlés
    2. A szabadkőműveseknek ilyen "alacsony" szinten fogalmuk sincsen semmiről. Azért lépnek be, mert az ismerősök mondják, hogy megéri, mert a kapcsolatok jót tesznek az üzletnek. Az ilyen agyhalottak, mint pl. a Hunvald aki a sok lopott pénzt értelmetlen autópark kiépítésére használta, amit egy teremgarázsban tárolt, is páholytag. Fogalma nincs semmiről, magáról a szabadkőművességről sincs fogalma, ahogy pl. a Hagyónak sincs (egy ismerősöm még a 90-es években üzletelt vele).

      Tehát ilyen nem "téved ide", mert azt sem tudná mi a fenéért kellene idetévednie.
      Aki pedig azon a szinten van, hogy tudja "merről-hány óra", na azt aztán nem érdeklik a blogok. Ahhoz a szinthez persze már végig kellett menni a ranglétrán és az egy hosszadalmas folyamat (amíg bizonyítja, hogy megbízhatnak benne).

      Most nem feltétlenül 5.Ash-re gondolok, de bárki aki idejár adott esetben "bomlasztani", az egyértelműen az "önjelölt" neoliberális, vulgármaterialista típusú agymosott és úgy érzi, kötelessége a saját világnézetén kívül minden mást rombolni, ettől hízik az egója.
      Ismerek ilyet személyesen is, csak a cinizmus, nevetségessé tevés, pocskondiázás és személyeskedés a "kenyerük". Ettől elégülnek ki pszichésen, mert ostobaságukban azt képzelik, hogy felette állnak szellemileg a "hallucinálóknál".
      Persze lesz olyan pillanat az életükben, amikor rendkívüli módon meg fognak lepődni, de lehet, hogy az már késő lesz :)).

      Törlés
    3. Szerintem sem szabadkőműves a gyerek, mert ők általában nem kérkednek vele - éppen ezért hívják "titkos"társaságnak. Akiről meg tudjuk, hogy AZ, az meg tényleg alacsony szintű barom, akit kiraknak a kirakatba, ahogy Bastian is írja, ezzel is hiteltelenné téve az összeesküvés elméleteket.
      Persze ettől még létezik nyílt irodalma a szabadkőművességnek, főleg a XIX. századból, XX.sz elejéből, amikor még voltak jó ügyért tevékenykedő páholyok is, és melyek sok magyar művészt, ismert személyt is becsábítottak. Hogy aztán ezt az alapvetően jó kezdeményezést hova futtatták ki, azt látjuk a I. vh-ból...

      Törlés
  12. "A magyar csapat nyerte meg az első helyet az Art Vision videóinstallációs versenyen, amelyet a Fénykör Moszkvai Nemzetközi Fesztivál keretében tartottak."

    http://www.youtube.com/watch?v=mVvq8zf739E

    Fény, magyarok első helyen, Moszkva...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bár jól néz ki, ez továbbra is csak egy illúzió az illúzión belül. Alréteg. Nem esek tőle hasra, de azért szép teljesítmény bármilyen versenyt megnyerni.

      Törlés
  13. Ajánlom szíves figyelmetekbe az alábbi link áttanulmányozását:
    http://egyseg.org/lay-vonalak-magyarorszagon.html

    VálaszTörlés
  14. "Az őrület és a zsenialitás ugyanannak az éremnek a két oldala. Amikor egy ilyen kvalitású ember születik mint Ö.T. barátom, az Isten mindig feldobja ezt a bizonyos érmét, és a világ lélegzetvisszafojtva figyeli melyik oldalára esik."

    Hű, Ötödikes, ez kurvára tetszett! Hol olvastad?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egy fantasy könyvben olvastam, és átvetítettem ide a példát, mert helyénvalónak éreztem.

      Törlés
    2. A szöveg télleg jó, csak... nem feltétlen fedi a valót. (Persze ez is csak egyéni értelmezés, mint oly sokminden manapság.) Amúgy azt eccer valaki jól kifejthetné van-é - s ha van egyátalán, akkó mi is az a - különbség a zseniség meg megzavarágálódás közkeletű elnevezése között. Nopersze... a rencer átal nevelt orvosdottóre szakrizsát ha lehet ne erőltessük ezügyben. ;)

      Mi több... ha jól gondolom a Világ mán nagyobb kvalitások, mint Ö.T mester mellett is elcsoszogott úgy észre se vette őket.
      S ha mán itten tartunk ki, vagy mi a Világ és minek nem szuszog ilyen pénzfelhajigálós játékok alkalmazása közben? ;)

      Törlés
  15. " ... ha jól gondolom a Világ mán nagyobb kvalitások, mint Ö.T mester mellett is elcsoszogott úgy észre se vette őket."

    Bizony ez így van Quedra mester .... és ami a legszomorúbb, hogy a legjobb
    minőségű egyénileg összetákolt minimátrixokat a történelemírás föl sem
    jegyezte. ...:))) .... hanem kizárólag csakis a híres emberekét.

    Mégegyszer kiemelném a lényeget: " ... a Világ ... észre se vette őket." ...:)))

    Ö.T.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. " Amikor egy ilyen kvalitású ember születik mint Ö.T. barátom, az Isten mindig feldobja ezt a bizonyos érmét, és a világ lélegzetvisszafojtva figyeli melyik oldalára esik."

      Ez is egy eltúlzott ökörség 5.Ash mester, ugyanis számtalan ilyen
      "érme" van, csak esetleg úgy hívják őket, hogy Juli néni, vagy Mari néni ...
      vagy Pista-, és Jóska bácsi .... stb.

      Ezek a "f@szfejek" sohasem írják le a lényeget. ...:)))

      Ö.T.

      Törlés
    2. "A jövő Isten kezében van, és utak vezetnek hozzá; magva a jelen, melyben helyesen élni anynyi, mint jó jövőt teremteni. Aki hitét Istenbe veti, az kikerül sok olyan akadályt, melyben alsóbb természete szerint megütközött volna.
      Az anyagi ember boldogsága a föld; céljai a földön érhetők el, és ha elérte, értéktelenekké válnak előtte. Mennyországa a test, s mindent ami van, csak a test vágyai szerint értékel. Óh, az ilyen sokat szenved, mert célját csak egyszer
      érheti el; vágyai csak egyszer teljesülhetnek a földön; többi életei merő szenvedés és tanulás! A földön egyszer mindenki hatalmaskodhatik, egyszer bővelkedhetik anyagi javakban, egyszer egészséges, erős testű, egyszer szép és egyszer okos. Ha kihasználja a saját javára, ezzel emelkedik, de ha nem teszi, akkor fáj neki, mert keserű fizető napok elé néz a többi életében. A föld gazdagjai és hatalmasai az élet nyomorultjait szaporítják, ha visszaélnek gazdagságukkal és hatalmukkal, de a csendes béketűréssel elszenvedett szegénység az Úr előtt kedves áldozat; aki ilyen, az jó reménységgel várhatja az új életet, a bér nagy és boldogító.
      A felsőbb természetű ember átmeneti életet él, félig szellemi és félig lelki életet. A lélek érzése jó és természetes, de szellemi vágyai már a tiszta megismerés felé gravitálnak. Átalakuló életet él, mely megfelel a magasabb világokon levő bábosodás állapotának. Csakhogy míg a magasabb világokon ez az állapot csendes szendergés, itt az átalakuló élet nem mentes a fájdalomtól, mert a burok kemény, és bár fejlettek a szárnyak, repülni még mindig nem tud velük, állapota hozzáköti őt ahhoz a fához, ahol eddigi életét leélte. A fa hernyója már nem él, de pilléje sem fejlett ki még egészen, szárnyacskái is még kicsikék. Azonban valamint a bábból biztosan pille lesz, úgy belőle is igazi szellem lesz, csak egy kis szenvedés és egy kis szárnygyakorlat kell még. Ahogyan a báb nem élvezi sem a napfényt, sem a fa levelét, csak a meleget és azt az erőt, ami eddig táplálta, úgy ő sem érzi a szellemi világosságot, sem a földi örömöket, melyeket a többi hernyó még élvez. De mikor szellem lesz, örül a könnyű szárnyaknak, és szívesen gondol földi szenvedéseire, mert azok fejlesztették benne az erőket, hogy lepkévé válhatott. Bizony, az élet itt nem könnyű senkinek, akármilyen állapota
      legyen, mert a tél fagya minden hernyót próbára tesz. És ha már átszenvedte a tél fagyát, bábbá lesz, és nem élvezi a tavaszt. A tavasz az új rügyfakadás, a gyenge levelek mindig az új hernyóké, melyek mohó étvággyal esnek neki, táplálják vele rút testüket; de a munka részükre hátra van. Amikor közeledik az idő, hogy kinőtték magukat, „megfinnyásodnak” a föld hernyói; nem kellenek nekik a földi jók, - lelki boldogságról álmodnak, elalusznak és bábosodnak.
      Ez az átváltozás az emberek legterhesebb időszaka, mert valójában még hernyókhoz hasonlók, de már a felhőkről álmodnak, ahová repülni szeretnének, pedig a fán lógnak még. A felső természetű ember is a földön van, de lelkével érez és szellemével kutat a világosság után; emberi lénye kicsinyes és földies, de nem ragaszkodik semmihez, amit a föld nyújt; már nem ízlik a fejlett hernyónak a fa levele, már látja saját undok formáját, és szabadulni akar tőle; nem eszik már, csak búsul és készül a bábosodásra."

      Lujza

      Törlés
    3. Esetleg megadhatnád a forrást...

      Törlés
    4. Persze, Mazsi. Lemaradt..:)

      A NÉVTELEN SZELLEM KÖZLEMÉNYEI
      Eszter Médium útján

      Lujza

      Törlés