2015. október 5., hétfő

Világunk valódi arányai

A szemléltethetőség kedvéért a Naprendszer égitestjei minden tudományos/tankönyvnyi ábrán aránytalanul szerepelnek. Két fiatal úgy gondolta, ez még sem járja, ezért kiautóztak a nevadai sivatagba, tábort vertek néhány munkanélküli haverjukkal, majd lemodellezték, és bemutatták milyenek a Naprendszerünk valódi arányai. Baromi érdekes!

"11,2 kilométernyi pusztaság kellett egy amerikai filmesnek és csapatának ahhoz, hogy Nevadában építsék fel a Naprendszer méretarányos mását. A kész modellben a Földet egy üveggolyó jelképezi.
A munkáról és a végeredményről kiváló videó is készült, ebből kiderül, hogy a bolygók pályáját előre kiszámították, majd GPS alapján köröző autókkal vontatott szőnyegekkel rajzolták bele a kiszáradt tómeder homokjába. A modellben a Naptól a Neptunuszig jutnak el, a Plútó már nem fért bele a projektbe."

To Scale: The Solar System


Forrás: http://index.hu/tudomany/2015/09/20/egy_kiszaradt_toba_is_elfer_a_naprendszer/

És ugyanez itt van az atomi világgal is, tök vicces, és egyben elképesztő:


Just how small is an atom? - Jonathan Bergmann

 

Egyre inkább az a sejtésem, hogy ezek az elképesztő üres terek egyáltalán nem üresek, és azt is érzem, hogy makro szinten végtelen és a mikro irányban végtelen "valahol" találkozik, azaz addig megyünk le a végtelen mélybe a szubatomi világba, míg a végén megtaláljuk ott "lent" a világegyetemet. Mert az illúziók már csak ilyenek, az univerzum miért ne lehetne önmagába hajló, visszaforduló? :)

27 megjegyzés:

  1. "Egyre inkább az a sejtésem, hogy ezek az elképesztő üres terek egyáltalán nem üresek, ..."

    "Üresség vesz körül bennünket, ez az üresség azonban jelekkel van tele." - mahasunya.blogspot.com

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ŰR-ES = ŰR-ÖS

      S ahogy Buddha is fogalmazott: a forma üresség, az üresség forma.
      A minket körülvevő világ minden formája üresség (space), viszont mindezen üresség mégis formákat alkot. Buddha ismerte a kvantumfizikai összefüggéseket? :)

      Ha a több ezer tonna acélból felépített Eiffel-torony anyagának minden egyes részecskéjét, protonokat, elektronokat stb. összepréselnénk úgy, hogy szorosan egymás mellé kerüljenek, akkor egy apró porszemet kapnánk.

      Ezért is nagy baromság rakétameghajtással kísérletezni, ezzel ugyan nem lehet ésszerűen közlekedni a világban, az irdatlan "üres" terek, távok miatt. Teljesen más szemlélet kell ezügyben is.

      Törlés
    2. Szerintem a legnagyobb fizikusoknak is lenne bőven mit tanulniuk Buddhától. A témai ismerői mondják, hogy a Tripitakának (a buddhista hagyomány könyvei) csak elenyésző töredéke van lefordítva páliról angolra, és még kevesebb magyarra. Állítják, hogy ezekben a világ összefüggéseinek olyan magasságai és mélységei vannak tárgyalva, amelyekbe a legértelmesebb modern tudós is beleszédülne.

      Törlés
    3. Az üresség nagyon zavaró szó az európai elme számára. Sokan ezért a buddhizmusban egyfajta nihilizmust vélnek felfedezni. René Guénon azonban segítségünkre lehet. Ő így fogalmaz:

      Az Abszolútum meghatározottságban üres, lehetőségekben teljes.

      Törlés
    4. Szeretem az ilyen tömör megfogalmazásokat.

      Amúgy ez igaz a holnapi ebédemre is: meghatározottságában üres, mert fogalmam sincs még mit fogok enni, viszont lehetőségek teljes tárháza áll előttem. :)

      Törlés
    5. Az üresség nem európai elmével:

      Védanta-sútra
      A buddhizmus vizsgálata

      „Állítás: Buddha négy fő tanítványa négy filozófiai iskola – vaibhaskia, sautrantika, yogacara, és madhyamika képviselője lett. Az első iskola szerint minden észlelt külső objektum valós és a világ megtapasztalható. A sautrantika nézet szerint semmi bizonyíték nincs arra, vajon a külső objektumok valóban léteznek-e vagy sem, ezért az ideákat tekinti csak valósnak, s a világra csak ideákból lehet következtetni. A yogacara iskola szerint csak az ideák valósak, s nincs az ideákkal egybevágó külső világ. Minden külső objektum valótlan álomkép csupán. A madyamika felfogása szerint még a képzetek is valótlanok, s nem létezik semmi az ürességen (sunnyata) kívül.

      A buddhisták úgy tartják, hogy a lét a nemlétből ered, hiszen azt állítják, a következmény nem nyilvánulhat meg az ok megsemmisülése nélkül, mintha a fa addig nem növekedhetne, amíg meg nem semmisül a mag.
      Ha azt állítanánk, hogy a következmény az ok nemléte esetén is bekövetkezhet –mivel a nemlét mindenütt jelen van- bármi bármikor és bárhol létrejöhetne. Ha viszont azt állítjuk, hogy az ok pillanatnyi léte csak addig tart, amíg a következmény létre nem jön, akkor az okozat egybeesne az okkal. Ez az ok és okozat egyidejű, párhuzamos létének problémája, mert így az ok tovább él az okozatban. Vagyis az okozat nem keletkezhet a nemlétből.

      Az űr valótlanságának, nem létező mivoltának cáfolata:
      Nem igazolható az a buddhista tétel, miszerint az űr semmis volna, mert az űr vagy éter éppen olyan, mint bármelyik érzéktárgy. Érzékeljük a teret, mikor azt mondjuk héja száll a levegőben. A tér tehát éppen olyan szubsztancia akár a föld. Ahogy a föld-elem az illatosságáról, a vízelem az ízességéről, s a többi elem is sajátos vonásáról ismeretes, úgy az űr-elem arról, hogy minden egyéb objektumnak teret biztosít, sajátsága pedig a hang rezgés. A buddhisták is elismerik, hogy a levegő az űrben létezik. Amennyiben az űr nem létezne, mi adna helyt a levegőnek? Azt sem állíthatjuk, hogy az űr nem más, mint valaminek a hiánya, ami nem tölti ki a teret.

      Amennyiben az űr nem létező volna, akkor a mindenség is tértelen volna. Mert ha azt állítjuk, hogy az űr nem más, mint valaminek a hiánya, akkor nem biztosíthat teret a Földnek s egyebeknek, ha viszont azért nem létező, mert kitölti valamilyen objektum, akkor arra kéne következtetni, hogy az egész mindenség nélkülözi az űrt, hiszen mindenhol létezik valami. Ha ennek ellenére azt állítanánk, létezik az űr, akkor viszont nem érzékelhetnénk a Föld létét.

      Amennyiben a dolgok a nemlétből erednének, lévén minden dolog csak pillanatnyilag létező, akkor a tétlen és semmittevő emberek is elérnék a céljaikat pusztán a lustaságuk által, hiszen ezek szerint az eredménynek nincsen valódi oka.
      A madhyamika tan híve szerint Buddha csak ama tompa követői érdekében fogadta el a külvilág és az ideák létét valóságosnak, akik képtelenek voltak megérteni az egyetemes semmi tanát. Valójában a semmi elmélete Buddha igazi tanítása, és sem a külső objektumok, sem az ideák nem léteznek valóságosan. Az üresség az egyedüli valóság, s ennek az ürességnek az elérése az üdvösség.

      Vajon mi a semmi? Valami létező, vagy valami nem létező, vagy egyszerre létező és nemlétező? Bármely esetet tekintsük is, a tétel nem bizonyítható. Amennyiben a semmi létező, akkor ez az üresség elméletének feladását jelenti, mert elismernénk valaminek a létét. Amennyiben a sunya nem létező, akkor ez azt jelentené, hogy minden semmi.

      Arra következtetünk, hogy Buddha a világ megtévesztése végett hirdette az önellentmondásos tételeket. Előbb a külvilág valóságos voltát tanította, majd csak az ideákat fogadta el valóságosnak, végül az egyetemes semmit, amiből világossá válik, hogy célja az asurák félrevezetése volt. „

      Szép Napot!

      Törlés
  2. Folytatva a Bíró okos lánya c. bejegyzésnél elkezdett flémet (miért pont ott kezdtük el?)

    TÉR = É-TER

    "...a fénynél és rádióhullámoknál vetették fel, hogy lennie kell egy közegnek amiben ezek a hullámok terjednek és ami a teljes teret kitölti. Késõbb ezt számításokkal megcáfolták és onnantól a fényt egy olyan hullámnak tartják aminek a terjedéséhez nem szükséges közeg aminek a hulláma lenne (nem értem, hogy mondhat ilyet egy fizikus). Csak annyi korrekció szükséges, hogy az Éter mint közeg nem a teret tölti ki, hanem ez a közeg maga a teljesen üres tér, a távolságot és idõt pedig csak a benne megjelenõ és mûködõ tudat hozza létre önmagának, külső tér és idő nélkül."

    - írta egy barátom még 2012-ben.

    VálaszTörlés
  3. Bingo. Ezt írtam a másikban: a teret a nem tér, az időt a nem idő, a létet a nemlét teszi azzá, ami. A negatív csinálja a pozitívat és sosem fordítva.

    A Föld nem egy bolygó, nem egy gömb, ezt állítom. Eleve sehogy sem stimmel, a látóhatár nem görbül, a fény nem törik meg, a repülők is síkban repülnek. De nem is ez a lényeg. A Föld egy plazmavilág, az égbolt a csillagokkal ennek tudati határa, pont ahogy az LCD kijelződ határa is fekete és átszűrődik rajta a való világ. A mikrokozmosz-makrokozmosz elmélet épp ezt mutatja, csak ott van tér, ahol észleled, amit nem észlelsz, nincs, effektíve nincs, nem csak elméletileg. Olyan, mintha a fejeden lenne egy kamera, ami egyben vetítőgép is. Vicces rendszer, azt látod belül, amit kivetítesz, azt veszi a kamera, amit önmaga vetít maga elé. Nem kell nagy váteszi képesség ahhoz, hogy lássuk, hamarosan megint megdől egy a Földdel kapcsolatos világnézet, mint már oly sokszor megtörtént.

    Amúgy néha az az érzésem, az ilyen marsi vizes hírek is vmi ilyesmit lesznek hivatott nagyon lassan, fokozatosan előkészíteni, persze ez nem években, inkább évtizedek léptékében zajlik, mire ez hivatalos színezetet nyer.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezzel most tökéletesen egyetértek. Három ismert "centrikus" világszemlélés ismert. A heliocentrikus, a geocentrikus, és a topocentrikus. Ez utóbbi a geocentrikus nézetnek a szemlélő alanyra vonatkoztatott változata (ahogy az egyszeri gulyás mondta egykoron: ahol a botom leszúrom a földbe, ott a világ közepe). A három közül melyik az igaz? Tulajdonképpen mindegyik. A maga módján. Akkor melyik az igazabb?

      Egy nemzetközileg ismert magyar optofizikus mondta egyszer, hogy a világ, mint megnyilvánulás olyan gazdag és kibogozhatatlan összefüggésrendszerrel rendelkezik, hogy gyakorlatilag "olyanságában" emberi ésszel megismerhetetlen. Amit és ahogyan belőle megismerünk annak a nem a világ, hanem a benne lévő ember viszonylatában van jelentősége. Tehát az a szemléleti rendszer igazabb, amely konklúziójában közelebb viszi az embert saját lényének megismeréséhez, annak kiteljesítéséhez.

      Amit Overlandaid feszeget éppen ennek az irányába mutat, legyen az bármilyen nevetséges is a modern tudományos elme számára. A heliocentrikus világkép igaz, de a geocentrikus és a topocentrikus még igazabb, mert az efféle tapasztalás jobban fel tudja tárni a lét és középpontjának az alanynak a rejtett titkait.

      Törlés
    2. Még a "tér" témaköréhez egy nagyszerű írás. Mindenki szíves figyelmébe ajánlom elmélyült továbbgondolásra:

      "Ha Istent meg lehetne látni,akkor egy volna a dolgok közül. Isten azonban nem egy a dolgok közül. Nem lehet azt mondani, hogy van Eiffel-torony, Pista bácsi, Androméda-köd, cipőfűző és Isten. Isten nem úgy van – éspedig abszolút mértékben nem úgy –, mint ahogy bármi van. Ezért nincs Isten sem a világban, sem azon kívül. Az igazat megvallva Isten sehol sincsen. A »hol«, a »sehol« és a »mindenhol« – vagyis a tér aktualitásának és potencialitásának teljessége – van Istenben. Nem Isten van a világban: a világ van Istenben. A világ, összes létező és lehetséges dimenziójával, végeláthatatlan tér- és időbeli kiterjedésével, lényeinek milliárdjaival a dimenziótlan, tér- és időbeli kiterjedés nélküli, oszthatatlan Istenben van."

      A teljes írás:
      http://www.bujiferenc.hu/download/buji2/buji2_01.pdf

      Törlés
    3. Don Juan aztán mondott valamit, amit már tudtam, de nem tudtam megfogalmazni, mivel nem találtam volna a megfelelő szavakat. Azt mondta, a varázslók minden tette a gyűjtőpontjuk elmozdulásának következménye, ezeket az elmozdulásokat pedig a rendelkezésükre álló energiamennyiség határozza meg. Megemlítettem neki, hogy ezt mind tudom, és még sok más dolgot is tudok. Ő erre megjegyezte, hogy minden emberi lényben ott rejtőzik a csendes tudás óriási, sötét tava, így mindannyian képesek vagyunk arra, hogy intuitívan megérezzük ezt a tudást. Azt mondta, én talán valamivel tisztábban érezhetem ezt, mint a köznapi emberek, mivel kapcsolatban vagyok a harcosok útjával. Aztán elmondta, hogy a földön csakis a varázslók haladják túl szándékosan ezt az intuitív szintet azáltal, hogy két transzcendens dologra képzik magukat: először is arra, hogy felfogják a gyűjtőpont létezésének tényét; másodszor pedig, hogy elmozdítsák azt. Újra és újra hangsúlyozta, hogy a varázslók által birtokolt legkifinomultabb tudás nem más, mint az érzékelő lényként rendelkezésünkre álló képességek ismerete és uralása, és az a tudás, hogy az, hogy amit érzékelünk, a gyűjtőpontunk helyzetétől függ.
      ...

      Törlés
    4. Váratlanul lehúzódtam az út szélére. És ott, életemben először, tiszta tudással rendelkeztem a bennem rejlő kettősségről. Két nyilvánvalóan különálló rész létezett a lényemben. Az egyik végtelenül idős volt, nyugodt és közönyös. Súlyos volt és sötét, és kapcsolatban állt mindennel. Ez volt az a részem, mely nem aggódott, mivel azonos volt mindennel. Elvárások nélkül élvezte a dolgokat. A másik részem világos, új, légies, izgatott és gyors volt. Magával törődött, mivel bizonytalan volt, és nem élvezett semmit sem, egyszerűen azért, mert hiányzott belőle a képesség, hogy kapcsolatot alakítson ki bármivel. Egyedül volt a felszínen és sebezhetően. Ez volt az a részem, mellyel a világot szemléltem. Tudatosan körbenéztem ezzel a részemmel. Akárhová pillantottam, nagy termőföldeket láttam. És ez a bizonytalan, légies, és aggodalmaskodó részem csapdába esett két érzés között: egyszerre töltötte el büszkeség az emberi buzgóság miatt, és szomorúság, amiatt, hogy a fenséges sonorai sivatag képe egy rendszerezett és háziasított növényekkel teli tájképpé változott. Énem idős, sötét és nehéz része nem aggódott. Aztán a két rész vitába szállt egymással. A légies rész azt akarta, hogy a nehéz rész aggódjon, a nehéz pedig azt, hogy a másik hagyja abba a bosszankodást, és élvezze a látványt.
      – Miért álltál meg? – kérdezte don Juan.
      A hangja kiváltott bennem valamiféle reakciót, de téves lenne azt állítanom, hogy én reagáltam. Úgy tűnt, a hangja megszilárdította a bennem lévő légies részt, és egyszeriben újra felismerhetően önmagam lettem. Elmondtam neki, milyen felismerésre jutottam a kettősségemmel kapcsolatban. Amikor nekifogott, hogy a gyűjtőpont helyzetének függvényében magyarázza el nekem a jelenséget, elveszítettem a szilárdságomat. A bennem lévő légies rész ismét olyan légiessé vált, mint amikor először ismertem fel a kettősségemet, és újra tudtam, mit magyaráz nekem don Juan. Azt mondta, amikor a gyűjtőpont elmozdul és eléri a szánalomnélküliség helyét, a racionalizmus és a józan ész helyzete meggyengül. Az érzet, hogy van egy idősebb, sötét, csendes részem az értelem előéletének egyfajta képe volt.
      – Pontosan tudom, miről beszélsz – mondtam neki. – Rengeteg dolgot tudok, de képtelen vagyok beszélni arról, amit tudok. Nem tudom. hogy fogjak hozzá.
      – Már beszéltem neked erről az állapotról – mondta don Juan. – Amit most megtapasztalsz, és dualizmusnak nevezel, az a gyűjtőpontod egy másik helyzetéből adódó látvány. Ebből a helyzetből képes vagy érezni az ember idősebb oldalát. És amit az ember idősebb oldala tud, az a csendes tudás, olyan tudás, melyet még nem vagy képes szavakba foglalni.
      – Miért nem? – kérdeztem.
      – Mert ahhoz, hogy szavakká tudd formálni, elengedhetetlen, hogy rendkívül sok energiával rendelkezz, és képes legyél használni azt – felelte don Juan. – Te pedig jelenleg nem rendelkezel ezzel az energiatartalékkal.
      – A csendes tudás olyan dolog, ami mindannyiunknak van – folytatta. – Valami, ami tökéletes uralommal bír minden felett, aminek tökéletes tudása van mindenről. Gondolkodni azonban nem képes, ennélfogva nem képes elmondani, amit tud.
      – A varázslók hiszik, hogy amikor az ember tudatára ébred annak, hogy tud, és tudatos akar lenni ezzel a tudással kapcsolatban, szem elől veszíti, amit tud. A csendes tudás, melyet képtelen vagy leírni, természetesen maga a szántszándék – a szellem, az absztrakt. Az ember ott követte el a hibát, hogy közvetlenül akarta megismerni azt, úgy, ahogy a köznapi életben ismeri a dolgokat. Minél inkább törekedett erre, annál tünékenyebbé vált ez a tudás.
      – De mit jelent ez egyszerűen megfogalmazva? – kérdeztem.
      – Azt, hogy az ember feladta a csendes tudást az értelem világáért – felelte. – Minél jobban ragaszkodik az értelem világához, annál tünékenyebbé válik a szántszándék.
      (C.C.: A csend ereje)

      Törlés
  4. Miközben készülődtem elindulni, eszembe jutott egy dal, ez:

    Indulj el egy úton,
    én is egy másikon,
    hol egymást találjuk,
    egymásnak se szóljunk.

    Aki minket meglát,
    mit fog az mondani,
    azt fogja gondolni,
    idegenek vagyunk.

    Idegenek vagyunk,
    szeretetet tartunk,
    ahol összegyűlünk,
    ketten szeretkezünk.

    S ha már pilis alakú anyajegyekről írogattam, megemlíteném azt, hogy ez a dalszöveg nagyon komoly kvantumfizikai tényt világít meg, nevezetesen az Aspect kísérletet.

    Alain Aspect francia kvantumfizikus felfedezte, hogy bizonyos feltételek mellett a részecskék automatikusan kommunikálnak egymással és ez a kommunikáció azonnali. Még akkor is, ha ezek a részecskék a világegyetem különböző, távoli pontján vannak egymásnak. Így már egész másról szól ez a dal, nem? Elképesztő.

    Na hopp, hogy is van akkor ez? :D A valóság holografikus és nem anyagi, és ezt már őseink is tudták - de csak azért, mert a múlt is csak a jelenben létezik (a semmi határozza meg a valamit), hisz a mindenség egyidejű.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ebben a dalban tényleg sok minden benne van.

      http://mazsolameseszoba.blogspot.hu/2012/06/indulj-el-egy-uton.html

      Másik versszak is célozgat rendesen:

      Vékony a pókháló az is megtart engem
      csak egy hajszálon is hozzád ránthatsz engem

      Te túl, rózsám, te túl a világ erdején,
      De én jóval innet, bánatnak mezején

      Törlés
    2. Kvantumfizikai tény.:?? egy kísérlet,mely bizonyos feltételek mellett a részecske kommunikál,a részecskével,legyen az bárhol.(lásd.:akváriumi aranyhal példázat,kísérlet)
      Mint a Petőfi rádió. Kommunikál veled bizonyos feltételek mellett. Ha viszont nincsenek meg ezek a körülmények, nem állnak fenn a minimális feltételek , nem kommunikál veled senki.
      Mint a hagyma. Rétegek. Mind más,és más,mégis mind egy ízű.
      A mindenség,nem egyidejű,csak ismétli önmagát.
      No hopp, akkor,hogy is lehetne ez.... Persze,hogy tudták,sőt most is tudják.
      Ezért kellene vigyáznunk a jelenre,mert a jelenünk a jövőnk,a jövőnk a múltunk is,a múltunk a jelenünk is.
      "A Föld nem egy bolygó, nem egy gömb, ezt állítom."---eretnek megfogalmazás, a mai dogmák szerint. Viszont igaz.

      Legközelebb egy,hangya farmhoz hasonlíthatnánk a jelenlegi, játék életünket. Nekik játék,nekünk élet,vagy halál.
      Ez csak a hagyma egy rétege. Tudomány nélkül.
      "Tanultabb lehetsz, okosabb nem..." T.

      Descartes Rózsája. https://hu.wikipedia.org/wiki/Ren%C3%A9_Descartes

      Törlés
    3. Mazsola: ennek a népdalnak huszon-harminc különböző "megfejtését" hallottam eddig, a "vérfertőző testvérektől" kezdve- van egy versszak, ami nincs benne az "egymillió lépés" betétdalban-, a "mező"-n át összekötött "duálok"-ig -Sense8.
      https://youtu.be/J-Vgo5KAFsk

      Törlés
  5. Üres számomra nem létezik, csak ismeretlen. Mikor kiürítjük az elmét, még az sem teljesen "üres", még az is ki van tölte a GONDolatok feletti, GONDolatokkal nem megfogható érzésekkel (de lehet nagyon európai vagyok, vagy csak szeretek a szavakon lovagolni...:)
    Ma már a fizika is kezdi ismerni, hogy minden, amit üresnek hív, az egyáltalán nem üres...Fekete anyagnak hívja azt, amit nem lát, mert nincs látható saját vagy visszavert fénye, de hatását mégis érzékeli.
    A láthatatlan viszont a különféle tudaszintek szerint lehetőségekben valóban nagyon sokirányú lehet. Teljes csak azért nem, mert nekem az EGY, az Egész/EGY-ész ami teljes...

    Szép Napot!

    VálaszTörlés
  6. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  7. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  8. http://erdekessegek.info/igy-mozog-a-naprendszer-az-urben-675.html Ez inkább valós mozgásában is...illetve gondolom a nap is kering önmaga körül is és az a spirál amit leir annak is kell lennie egy középpontos résznek ahogy a galaxis körül de a nyilas karban spirálisan mozog. Nyilván a bolygók az egyenlitőjénél szintén egyfajta sprálmozgást végeznek de annak már a NAP helyzete a középpontja. De mire pl a mars vénus 1 évet megtesz addig a nap 270.000km/h sebességel szágúld előre a karon a bolygórendszerével együtt.

    Gondolom a mágneses energia és az univerzumból kicsatolható ingyen energia pont ennek a mindenforgásból teremtődik ahogy a vasmag köré tekert rézhuzalban is...széthullámzik gömbszerüen a térben.

    VálaszTörlés
  9. "Ez inkább valós mozgásában is...illetve gondolom a nap is kering önmaga körül is és az a spirál amit leir annak is kell lennie egy középpontos résznek ahogy a galaxis körül de a nyilas karban spirálisan mozog."
    Mucuka! Pillanatnyilag kicsit értettlenül állok ezen megfogalmazásod előtt.
    Bár bizonyosra veszem az én nem tudásom áll a tudományos megfogalmazásodnak és a valóságod leírásának az útjába.
    "Az LSR az a fiktív pont, amely egy kezdő időpontban megegyezik a Nap pozíciójával, azután pedig egyenletes körmozgást végez a Tejútrendszer centruma körül. Az LSR sebességkomponensei tehát rendre $ \Pi = 0, \Theta = \Theta_0, Z = 0$"
    ..és akkor honnan lett a sebesség.: 270 ezer km /óra? És vajon milyen óra Mucuka?
    Tesla bizonyára kést döfne a saját körforgásának a közepébe.Hatudna,... T.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mindjárt kikeresem Nasa cikk, részben ahogy a nap mozgásáról a kisfilmet sem én készitettem....

      Egyenlőre még porszemecske vagyok ahhoz, hogy kivülről szemlélhessem az univerzum mozgását mint a szétszedett órám belsejét.

      Kutyuli a Mucuka vagy Mucika...menhelyes volt és erre hallgatott....elég hülye név de ha???ez tettszett neki. (szálkásszörü tacskó vaddisznó szinü)

      Törlés
  10. Azé'... valahogy mostan megin' lett egy olyan érzésem, hogy egy bekötött szemű, bedugaszolt fülű csóka egy setét dobozban ücsörögve próbálja elfoglalni magát.
    Persze... lehet nem.
    És a köpenyes bácsik mind jól elmehetnek a sunyiba, mer' a dobozban ülő csókát elérte egy tűhegynyi fény. Oszt most jól nem tud vele mit kezdeni.

    VálaszTörlés
  11. Csóka: Európában és Nyugat-Ázsiában él. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Sík- és dombvidéken, erdőben és városokban egyaránt előfordul.
    Megpróbálták meghonosítani Új-Zélandon is, de nem sikerült.

    Fekete fényes a tolla, a csőrétől eltekintve akár varjúnak is vélhetnénk...végülis a varjak rendjébe sorolt akár a holló.
    Sok tűhegynyi fény egyre nagyobbá nő-het a köpenyes bácsik nyugodtan elmehetnek a sunyiba mert azok sem tudnak a többiektől többet vagy sokkal többet, csak nekik katedrájuk van meg státuszuk.

    Nekem viszont egyik sincs meg nem is vágynék rá.
    70 töl az ember dolga rendet tenni a lelkében.

    VálaszTörlés
  12. OK Javitok a föld utazási sebességét kevertem a Napéval.

    "A Nap közel tökéletes gömb alakú égitest, amely saját tengelye körül forog, így a hidrosztatikai egyensúlyban levő gömb fizikai megtestesülése. Lapultsága igen kicsi: az egyenlítő mentén csak 10 km-rel szélesebb, mint a sarkokon.
    A Nap a különböző szélességi körei mentén eltérő sebességgel forog, egyenlítői területei a centrifugális erő hatására gyorsabban forognak, mint a sarki területek. Az egyenlítői területek kb. 25, míg a sarkok környékén fekvők csak kb. 35 naponként fordulnak körbe.
    A Napon megfigyelhető jelenségek szinte mindegyike a differenciális rotációhoz kapcsolható, amely az ezen jelenségeket létrehozó mágneses tevékenység létrejöttének fő mechanizmusa.
    Napunk a Tejútrendszer csillaga, a galaxis Orion-karjának belső peremén, a központi fekete lyuktól 25 000 ± 1 000 fényévre kering ellipszis alakú pályáján. Átlagosan 1 000 000 km/h pályamenti sebességével nagyjából 226 millió évente tesz meg egy kört a galaxis központja körül, azaz ennyi idő alatt telik el egy kozmikus év.
    Föld Nap körüli keringési sebessége is kb. 108.000 km/óra!! (30 km/másodpercenként)."

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt az én kedvemért,kár volt az időd erre pazarolnod Mucika.
      Bár sokak szerint,mivel ez a galaxisunk egy körforgási ideje,talán jobban hangzik az egy galaktikus év elnevezés.
      De kinek a pap,kinek a papné sztori.T.

      Törlés
  13. Jut eszembe a 2 óra nem a kotorászásával tellett hanem egyik önkormányzathoz irt levéllel.
    Jóéjt.

    VálaszTörlés