2016. január 1., péntek

(L)egokaland

Itt talán nem kell hangsúlyozni, hogy a valóság rétegezett, mint egy hagyma, vagy mint egy Matrjoska baba. Vegyünk egy példát, mondjuk a híreket.

Az ember (talán minden ember) életében eljön a pont, amikor egyszer csak rájön hogy a TV-híradó nem mindig a teljes igaszagot közli. Ezt leginkább akkor lehet átélni, amikor egy személyes tapasztalat, tudás ellentmond mindannak, ami a TV híradóban elhangzik. Ekkor emberünk keresni kezd, vajon miért nem az általa megismert igazságot mondjak a dobozban, miért egy eltorzított, csúsztatott, vagy rendkívül hiányos verzióját, vagy éppenséggel teljesen ellentétes változatát mondjak a tömegeknek? Egy idő után emberünk rádöbben hogy a TV-ben azért nem hallhatja a teljes igazságot , mert a TV-csatornák kivétel nélkül valakiknek a tulajdonában vannak, igen még a "közszolgálatik" is, és bizony a tulajdonosoknak nem csupán TV-ik vannak, hanem érdekeik is, amiket érvényesíteni kívánnak, többek között az általuk tulajdonolt képcsatornákon keresztül. És ezek az érdekek sokszor ellentétesek az igazság kimondásával.

Ekkor emberünk rádöbben, hogy van ám egy másik világ is a hírek forrására, ezért átnyergel az internetre. Hohohóóó, ez aztán a szabad világ, a vélemények szabad áramlásának valódi színpada, a választás legmagasabb szintű illúziója, itt aztán lehet válogatni a megannyi hírportál közül. Emberünk talál is magának, tán nem is csak egyet, amit szívesen olvas, mert ott hogy - hogy nem pont kedvére való hírek vannak, melyek "igazak", passzolnak emberünk világnézetéhez, ráadásul a tálalásukkal is tud azonosulni. Sőt, emberünket megtalálják különböző közösségi oldalak meghívói is - ez aztán a véleményszabadság netovábbja! Egy idő után azonban emberünk rádöbben, hogy itt sem fenékig tejfel minden, és vannak hírek, melyekkel mégsem tud kiegyezni, melyek nem illenek a világképébe, s ekkor hírtelen rájön, hogy ez újfent azért van, mert ezek a hírportálok, közösségi hálók is - a TV-csatornákhoz hasonlatosan - szintén valakiknek a tulajdonában vannak (meglehet ugyanabból a körből..), akiknek szintén érdekeik vannak, melyeket ezeken a hírportálokon keresztül kívánnak érvényesíteni. És bizony itt ismét felmerül az érdekellentét bizonyos igazságok kimondásával kapcsolatban.

Ekkor emberünk a blogok világát veszi célba, gondolván, no igen, az internetes naplók már csak nem óriási médiaszörnyetegek, konglomerátumok zsebében vannak, hanem ugyanolyan hétköznapi emberek szerkesztik, mint amilyen ő maga is. Ez is működik egy darabig, emberünk talál néhány kedvére való blogot, ahol aztán tényleg beleadnak apait, anyait, itt aztán nincs kec-mec, nincsenek tabuk, itt végre kimondják az Igazságot a bloggerek. Ühüm... csak aztán elég egy hozzászólás, mely esetleg nem egyezik meg a bloggazda álláspontjával, és emberünk már repül is. Ekkor rádöbben, hogy basszus, megint tévedett, sajnos a blogok világa (legalábbis jó részük) szintén valamilyen érdekcsoporthoz tartozik, például az (zs)index hírportál valamennyi újságírójának van legalább egy, de inkább két vagy három blogja, amelyeken ugyanaz a szellemiség árad szét, ismétlődik, sokszorozódik, mint az anyaoldalon.
 
Ezután emberünk már csak a blogok hozzászólásait olvassa el, sokszor el sem olvasva a posztot, rögtön ugrik a kommentekre, bízva abban, hogy ott talán még vannak hozzá hasonló, valódi emberek, akik nem irányított figurák, akik ugyanúgy éhezik és szomjazzák az igazságot, és amikor végre megtalálták, vagy megtalálni vélik, bizony ki is mondják, le is írják, még akkor is ha ez teljesen ellentétes a blog szerzőjének álláspontjával. Emberünk ekkor nagyon megörül, talál végre hasonló gondolkodású barátokat a világban, melyek létezéséről sem tudott korábban, s eddigi igazság-szomjúságát kielégítve olvassa az igazmondások sokaságát. Ám az öröm nem tart sokáig... mert időnként zavar támad az erőben, és a hozzászólók között megjelennek fura, ellenszenves, kötözködő, vagy teljesen értetlen figurák, mindenféle idióta nicknév alatt, akik esetében emberünkben az a határozott érzés alakul ki, hogy ezek akarnak valamit, ezek céllal vannak itt, és teszik amit tesznek. Mert az nem lehet, hogy valaki céltalanul, semmilyen észérvre nem hallgatva védjen mondjuk egy politikai pártot a védhetetlenség határán túl is, ennek oka lehet. És ekkor emberünk életében először meghallja a kifejezést, amitől libabőrös lesz: bértollnok, fizetett troll - s amikor rájön ennek valódi jelentéstartalmára, akkor nagyon elszomorodik, mert rájön, hogy az anonimitás mögé bújva bármilyen erők fizetett képviseletei megjelenhetnek az egyszeri emberek között - itt is. A kurva életbe, de szemét egy világ ez az internet is! - gondolja emberünk, s már senkiben sem bízhat, nincs már olyan felület ahol az igazat, a színtiszta igazat, és csakis az igazat lelné meg. Magára marad.

Végül emberünk végső elkeseredésében magába fordul, belső világába, ahol ekkor már fel kell bukkannia egy eddig ismeretlen forrásnak, egy olyan érzésnek, amely a lehető legbelsőbb pontjából jön, és ami azt súgja belül, hogy hallgasson rá. Nem kér semmit cserébe, nincsenek érdekei, egyszerűen csak Van, és Tud ez a bizonyos forrás. Emberünk, miután átadja magát és minden addig kialakult képét, hitét, vélt tudását ennek a bizonyos belső forrásnak, megérti, hogy ezzel a belső erővel felvérteződve már semmilyen egyéb külső forrásra nincs többé szüksége. Bármilyen külső forrást meghallgathat, megnézhet, elolvashat innentől, nem fog számítani, mert belül már rátalált az egyetlen helyes útmutatóra. Emberünk ezzel a Kalauzzal felvérteződve már könnyedén elboldogul a világban, szabaddá válik, hiszen nem kell semmit elhinnie, minden állítást megkérdőjelezhet, bármilyen tabut ledönthet, bármilyen tényként beállított információval szemben felállíthat kételkedő, ésszerű és helyénvaló kérdéseket. Emberünk ezután már bátran megszemlélhet bármilyen alkotást, még olyanokat is, melyekről korábban úgy vélte; magától az ördögtől valók, nem fogja már semmi befolyásolni a gondolkodását, mert tiszta erőforrása révén el tudja dönteni, szinte a porcikáiban megérzi mi igaz és mi nem ebben a világban.

Vegyünk megint egy példát! Emberünk másodjára megnéz egy egyszerű mesefilmet, ami a maga idejében elég nagyot szólt, és belső útjelzőjének segítségével második nézésre az alábbi üzenet-rétegeket fedezi fel az alkotásban:

1. réteg, a látszat: új világrend
Van egy város, tele boldog és dolgos emberrel, és van egy vezető, Lord Biznisz, aki mindezt összehozta. Ebben a városban mindenki rettentő boldog, mivel mindenkinek van kinyomtatott útmutatója, ami közli mikor mit kell tennie, mi a helyes, és mi a helytelen, és miről mit kell gondolni. Lord Biznisz nem fukarkodott semmivel, mindenkinek megvan mindene, ami a napi munkája ellátásához szükséges, no és persze a munkáért cserébe minden földi jóval el is van látva: kedvenc TV-műsor, drága kávé, csirkés hamburger, teljesen bekamerázott utcák, no és persze a mindenki által imádott Taccos-kedd! Lord Biznisz egy felhőkarcoló tetejéről irányítja mindezt, temérdek hű csatlósa és stúdiói segítségével - egyszerűen imádják őt a népek, és van egy még cukibb végső terve: egy ragasztó segítségével mindenkit odaragasztani a helyére, így létrehozva az abszolút rendet a városban, ahol minden szupi-szuper!



Ebben a varázslatos világban él hősünk, Emmet, aki mindenkinél átlagosabb és egyszerűbb, semmivel nem ugrik ki a többiek közül, semmilyen eltérő szokása nincs, semmit nem kérdőjelez meg, mindent az útmutató szerint csinál a szokott napirendjében, és ettől igen felhőtlen élete van a maga egyszerűségében. Egy ideig.. Ez eddig egy kiváló tükör, társadalmi kórkép a mi világunkról, no de ez lenne az üzenet? Részben.

2. réteg, a lázadás
Ahogy szinte minden történetben, jön egy pont amikor megváltozik az eddigi menetrend, hősünk életébe egy átlagos boldog napon (még a Taccos-kedd előtt!), miután társaival ledolgozta az aznapra előírt teendőit, belép Lucy(fer), egy csinos lány képében. Az Ébresztő először Vadóc néven mutatkozik be, és a film későbbi szakaszában kiderül, hogy számtalan neve volt már. A lány haja új van belőve, hogy sokszor csak az egyik szemét látjuk a háromszög alakú frufru közepén. Ő egy igazi szuperhős-lázadó, különleges képességekkel bír, nagy tudása van, ki-be ugrál az egymástól fallal elválasztott lego-világok között (melyek létezéséről eddig Emmetnek fogalma sem volt..), de mindez semmi, hiszen saját elmondása szerint ő csak azért jött, hogy megtalálja a kiválasztottat, akiből mindenkinél nagyobb építőmester (!) válhat, és aki megszabadíthatja a világot a zsarnokságtól. Szóval fűt-fát ígér Emmetnek, és csupa olyat feltételez hősünkről, amit ő maga egyáltalán nem hisz magáról. Emberünket Lucy-n kívül csupa erős jellemek, karakterek (!) veszik körül jobbról-balról, Batman, egy Gandalf-klón, Vitruvius, Hell-O Kitti, stb. kik segítik útján. A sok jól megírt erős karakter közt - kik erős tulajdonságaiknak köszönhetően látszólag oly ügyesen és talpraesetten elboldogulnak ebben a fura világban - hősünk nem találja a helyét, kizökkentették ezért talajt veszt, s mivel neki semmilyen különleges képessége nincs, egyre inkább senkinek érzi magát, a szó legszorosabb értelmében. Ezt eleinte hátránynak fogja fel (miközben mi, nézők már sejtjük hogy ez a "senkiség" az egyetlen helyes "állapot" mindahhoz, aminek történnie kell). Egyszer még a saját elméjét is megmutatják neki, ahol kiderül, hogy mivel teljesen üres, így ő lehet a legnagyobb építőmester, hiszen semmilyen kötöttsége, berögződése nincs, és megtudja, hogy a legnagyobb mesterek is éveken át dolgoznak azon, hogy ilyen "semmi" legyen az elméjük helyén, hiszen az ilyen semmiből lehet a bármit megteremteni.


3. réteg, a "valóság"
Hősünk egy sor különös kaland után végül eljut a végcélhoz, a zsarnok Lord Biznisz fellegvárába, ahol a nagy világmentés-akció "sajnos" balul sül el, és hőseinket elfogják. Emmet ekkor egy nagyon nehéz döntés elé kényszerül: vagy megkötözve végignézi a világ és a barátai pusztulását, vagy feláldozza magát annak érdekében, hogy mindenki mást megmentsen. Hősünk meghozza a döntését, majd kiugrik az ablakon a hátára szíjazott lapos-elemmel együtt (ami üzemelteti a fogdákat), és pont egy mágikus örvénybe esik, ahol az ő világuk véget ér, a többiek számára ő tehát hősként meghal. Emmet azonban nem hal meg, hanem csak színteret vált; miután kiesik a Lego-világból, átkerül egy másik világba, az emberek dimenziójába. Először moccanni sem tud, be van rezelve, nem érti hová került. Itt kiderül, hogy végig egy kisfiú játszotta el az egész eddigi történetet, kezdve Lord Biznisszel (akit a saját apjáról mintázott), a "senki" hősön át az őt segítő szupi-szuper lázadókig - mind mind a gyerek képzeletének szüleménye, a Lego-világban semmi sem valós erről a szintről nézve, csupán kitalált mese, karakterekkel. Azonban ebben a realitásban is van konfliktus, jó és rossz oldallal, és vannak karakterek, hiszen hazajön a gyerek apja, és írtó pipa lesz, mert kiderül, hogy ő vásárolta meg és építette fel egész Lego-várost az utolsó elemig, és baromira feldühödik látva, hogy a gyerek saját történetet, egyedi elemeket és karaktereket épített az ő városába, városából. Lord Biznisz tehát az orrunk előtt válik nevetséges mesefigurából rémes valósággá, főgonosszá. A gyerek szemében az apja ugyanaz a karakter, aki ragaszkodik a kötöttségekhez, és bizony valóban ragasztót is használ a Lego-elemekhez, hogy minél tartósabbak legyenek, ne essenek szét, minden maradjon ott és úgy ahogyan ő, ennek a világnak a teremtője elképzelte. Mindenhová tiltótáblákat helyezett ki, "ne nyúlj hozzá", "ne érintsd", "ne tedd ezt, ne tedd azt" felíratokkal - akárcsak az Ószövetség "istene" a Tízparancsolattal. A gyerek persze lázad, mert szerinte ezek játékok, és nem érti miért ne lehetne szétszedni a kötött formákat, és összerakni másképpen az elemeket, ahogyan neki tetszik. Az apa tehát itt Isten,  a Lego-város és a gyerek teremtője, aki nem tűri el, hogy fellázadjanak ellene, itt mindennek úgy kell lennie, ahogy ő akarja.


Egy katartikus pillanatban azonban az apa rádöbben, hogy a fiának van igaza, hiszen mindez csak játék, miért ragaszkodunk a formákhoz, miért ne engedhetnénk el a fantáziánkat, és építhetnénk bármit, amit csak akarunk? Hisz valahol ez a legózás értelme és célja, nem? Ez lenne tehát a mese fő üzenete, itt nyer értelmet az egész? A többségnek biztos, de van még egy szint.

4. réteg, a lebontás, az új építés, az alkotói szabadság
Nem kerülhető meg a további párhuzam a mese és a mi valóságunk között. A mese fő mondanivalója tehát az lenne, hogy bontsunk le mindent ami kötött volt idáig, mindent ami oda volt ragasztva, annak érdekében, hogy az alapelemekből felépítsünk bármit, amit csak a fantáziánk megenged? De hát nem pont ez a fő mondanivalója a mi építőmestereinknek is? Lázadni minden ellen ami a Teremtésből jön. Eljátszani egy új teremtőt és teremtést, behelyettesíteni. Ehhez alkotóelemeire, atomjaira kell bontani minden eredetit, és felépíteni valami teljesen újat a saját szabályaink szerint. Hát nem épp ez történik a Földön? Nagyon úgy tűnik, hogy mióta az építőmesterek (szabadkőművesek) e Földön vannak, azóta ez a fő céljuk, ezért tevékenykednek és úgy látszik elég jó munkát is végeztek, nem? Vallások, nemzetek, társadalmak, közösségek, családok, normák, határok, hitrendszerek, meggyőződések, berögződések, kötöttségek, paradigk... stb., mind-mind atomjaira szedve napjainkra, hogy a szétszedett darabokból, alap építőelemekből valami teljesen újat lehessen felépíteni, valamilyen érdekek alapján. A kisgyerek pont ezt a szabadkőműves üzenetet közvetíti: mindent szétszedni, és új szabályok szerint összerakni, ahogy ő akarja. Ez tehát a mese fő üzenete? Ez lenne hát a történet teljes megvilágításban, teljes fényében? Nem, mert van még egy szint.

5. réteg, a valóság
Kedves Olvasó, minden amit eddig olvastál csupán különböző rétegei, pontosabban szűrői voltak az igazságnak, mely ezen szűrők által eddig eltorzítva volt. S miután lehántottuk az összes szűrőt, jöjjön végre a csupasz kristály, maga az Igazság: minden okkal van így, ahogy. A világrend ahová születünk, az az elleni lázadás, a társak az úton, a Fényhozó, az áldozat, személyünk (egónk) feláldozása, a "senkivé" válás, ezáltal átlépés egy másik világba, tudatunk tágulása, a társadalmi kötöttségek darabokra szedése szabadkőművesek által, és a mindezt háttérből irányító erők szükségszerű jelenléte és tevékenysége minden rétegben csupán egy célt szolgál, méghozzá a lehető legmagosabb szintű célt: hogy emberünk a külső illúzió rétegek (a történet, a karakterek, a személyiség, a "minden hazugság" világának) lefejtése után kénytelen legyen magába fordulni, s megtalálni a kristályt, a valódi forrást, azt a magot, önmagában, ami a teljes valója, és kibontsa végre az ajándékot amit kapott, és kisarjadjon végre ez a mag, és értelmet nyerjen végre a tanítás: "halj meg hogy élhess végre". Ahogy közeledünk ehhez a belső maghoz, annál fehérebb, annál tisztább, és annál fényesebb minden.



Innentől kezdve a hírek, a hazugságok, az összeesküvések, a háttérerők, azaz a különböző rétegek - mindezek már nem számítanak, csupán segítői, útjelző táblái voltak az Útnak, melyen végigment emberünk, és eljutott eddig a pontig. És természetesen ez sem a végállomás, csupán egy bizonyos szint, egy mérföldkő, mely talán az eddigi legfontosabb volt eddigi útján. És az eddigi tapasztalatok alapján egyértelműen kimondható: innen is lesz még továbblépés, ahonnan majd ez a pont is csupán egy iránymutató táblának látszik majd egyszer ebben az örök életre szóló (L)egokalandban, ahol ugyanúgy egy ego lesz a szemlélő, csak nem e 3D világba becsatornázva, hanem egy fentebbi szinten, nagyobb Matrjoska babában lévő éntudat.
 
Ezzel a kis írással kívánok mindenkinek boldog új évet, már akinek még jelent valamit ez a január 1-i dátum. 
(Napiszer később...)

17 megjegyzés:

  1. "-Magának elment az esze. Tudja?
    - Egy élet munkája fekszik benne."
    (Dan Millman: Békés harcos útja)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hatalmas ez a két mondat, de egy fél élet munkája árán lehet egyáltalán felfogni. :)

      Törlés
  2. Draga Mazsola

    igen, teljesen ezt erzem en is. Nem is lehetne jobban ossze foglalni az egeszet. Amikor valakinek probalok beszelni arrol hogy mi folyik a tv-ben, es hogy mi miert is nem nezzuk, az elso reakcio az az hogy "miert?mibol gondolod hogy a te blogolod az igazat mondja?..." stb kerdesek.
    Faraszt. Asszem hogy az uj evben hagyom hogy maguktol kezdjenek el latni Ok is...
    Boldogsagos uj evet Neked,kis csaladodnak es Mindenkinek!
    (hu, jut eszembe Akos uj albuma nagyon jo, legyen vers elemzes kerlek!de akar koncert elemzes is johetne...)

    ps. nincs magyar ekezet erre fele. Elnezest!

    Love&Peace

    helloyellow

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. No igen, én már régen belefáradtam mások ébresztgetésébe - megteszem itt amit tudok, és ennyi, hagyom a dolgokat folyni mindenkinek saját üteme szerint.

      Ákos új albumát még nem hallottam, a koncert viszont tetszett, majd lehet írok belőle valamit.

      Törlés
  3. Kitűnő elemzés, nagyon köszönöm! Szaladtam is megvenni a filmet, most nézem másodszor, nagyon üt!!

    Más: ezt már láttátok? Igazi Index-színvonal:)
    http://index.indavideo.hu/video/2015_a_jeghegy_csucsa_volt_a_valtozas_csak_most_kezdodik

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szívesen, nekem is másodjára eset le ami. :)

      Törlés
  4. Boldog ujévet kivánok itt is mindenkinek.

    És a fentiekhez ezt tenném hozzá.

    https://www.youtube.com/watch?v=Lis-qwWEjJo&hd=1

    :)

    VálaszTörlés
  5. Nem akarok offolni, de a decemberi napiszer nagyon pang - pedig a múltkor tettem fel/be egy/két kérdést/cikket...

    http://madridom.hu/blog/2016/01/05/zz-elso-sajtotajekoztatoja/

    Zinedine Zidane lett a Real Madrid vezetőedzője. "Na és?" - kérdezhetnétek, és igazatok is lenne, csakhogy...
    Látva a címben szereplő, egyébként az elkövetkező napokban-hetekben-hónapokban valószínűleg még rengetegszer megismételt "szignót" (ZZ) egyből _mögélátósan_ kezdtem el gondolkodni, és eszembe jutott, hogy ha a 20. század (értsd: minden idők) legjobb futballcsapata ilyen "szómágiával" tud operálni (ZZ - vége, ráadásul duplán), akkor bizony tényleg nincs már messze a finálé...
    (Amúgy az angol nyelvű képregényekben/képeken az alvást is zzz-vel szokták jelölni a szövegbuborékokban...)

    Ébresztő?!

    H. Marci

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Januári napiszer meg (még) nincs.

      H. Marci

      Törlés
    2. Székely Éva Andrea nevű hölgy "spiritévé"-s honlapja nem olyan rossz. Szóval valahol minden "ébresztés" jó - még az un. 6almi körökből származó is. Ezért nem lehet például Avatarát, Drábikot, Géczyt, a VNTV-t, a HUNTV-t, Civil Média-t, az ÁKTV-t stb. sem teljesen leírni. Bár nyilvánvaló hogy mindezen fórumokat a még "valakik" üzemeltetik a már jobbára "senkik" számára. Magyarán a valakik által "kiválasztottak ébresztget/get/ik" a magyarokat. Ezért van az hogy sohasem tiszta teljesen az ezekből a fórumokból "kifolyó" búzaőrlemény - holott annak kellene lennie. Mégpedig minden ravaszdi hátsó szándék nélkül.
      A "ZZ" persze hogy a VÉG-re utal - nyomatékosítva. Mint ahogyan a 7-es CR meg Krisztusra - tehát Krisztus nem 6-os. A 10-es/=1/ Messi meg a Messi-Ás-ra - a tudalattilájában "Mess/z/i"-re Ás-óra utal. Van egy Radamel/le madaR Falcao/a Magyar Sólyom nevű kolumbiai focista is. Az sem véletlen hogy a 11-re/eleven-ségre "jutó" focista alkot 1 csapatot. A versenysport régóta a vakoló megjelenítések tárháza.
      A Balaton eredetileg a "Bál a tón" összetétel lehetett: a Nap csillogó táncára utalva a fodrozódó vízfelületen. Aztán a bál-ból lett bal is meg Baál is, az atón-ból meg Aton a Napra vonatkoztatva. A 6alom nem véletlen "cikizi" a Napot/Aton-t a NATO háborús betűjátékkal. Vagy éppen God-t a Dog-gal, Odin-t a Dino-val, Noé-t/nő-t Neo-val, Eon-nal, One-nal stb. A magyar Dió meg olaszul Isten. Milliónyi Szuez/Zeusz, suméR/Rémus, Gordon/nodroG, Tel Aviv/vivA léT, Salamon/Szól Ámon, menora/mén(táltos)óra, Gíza/Géza < az éG, Imanuel/Ím Anu Él, Ráhel/Rá Él, Ezékiél/Ezé Ki Él, Jeremiás/J(Gy)ere Mi Ás(unk a tudatalattinkban) és így tovább van. A sólyom az véletlenül shalom, a székely meg sékel.
      Ave Maria valójában azt jelenti hogy avE/Éva az első Noe/NŐ = Máriával, azonos vele. Ádám meg Mada/r/ - madár, azaz magyar. A "g" gy-vé és d-vé is átalakulhat - előszőr a kiejtésban, majd az írásban: pl. Madarsko. A magyar népdalokban madár alatt mindig madart/magyart kell érteni míg a virágom az a világom...

      Törlés
    3. Kerion, ugy véled Géczy vagy a vntv is vakoló média projekt? Én pl Géczyvel ( ezt nem gondolnám h kikéne vesézni,már mint nevének vakoló voltát :) ) tudok azonosulni, sztem sok gondolata helyes és a szíve is a " helyén van". A balatonos megközelítés pedig sztem remek! Kérdezném továbbá olvastad-e leonard a nefilim leveleit? Egyedüliként ott találtam hasonló gondolkodásra mint a tied, illetve
      volt itt egy Mag nevű lélek, csak őt elküldték a búsba.... soksok tisztelet
      Üdv:Shíva

      Törlés
    4. Shíva, nem kell "kivesézni" senkit. A végidei "valakiságra-senkiségre" való szét/h/-választódás viszont akarva akaratlanzl is megmutatkozik. Például abban is hogy az un. "valakik" mindenáron az összefogásosdi valamilyen formáját "adják elő". Ami persze jól hangzik de a még regnáló ellenérdekelt 6alom által könnyen lenyúlható és sokszor tévutakra is visz. Lehet, sőt biztos hogy ez is a cél, a gyakran "pártososdi" megvezetés, hogy ne MAG-unkkal foglalkozzunk. Most még Egy-Én-i minden...majd eljön a közös-ülés ideje is.

      Törlés
  6. https://www.youtube.com/watch?v=ywXAKSwnuHw

    https://www.youtube.com/watch?v=bUHl3H9ABRk

    Aranykor-muszlim civilizáció ? fordítóval:
    Ez trailer egy rövid film producer Ahmed Salim, főszerepben a legendás színész Omar Sharif, hangja Khalid Abdalla és zenéjét Sami Yusuf.

    A film indul részeként az Egyesült Nemzetek meghirdetett nemzetközi éve Fény 2015 és termeli 1001 Találmányok és a King Abdulaziz Center for World kultúra partnerségben UNESCO és a Nemzetközi Éve Fény 2015.

    Egy hsz. a videó alól: "ez szomorú, hogy ilyen sokan hittek ebben, ellenőrzése nélkül. Ez leginkább a hazugság és a megtévesztés. De muszlimok nem tetszik az igazság, és nem érdekel az integritás, így meg is fogják támadni, aki kételkedik ezeket az állításokat, és előírja a tényeket. Nem, nincs megbízható forrás, amely megemlíti a Firnas repülő. Nem, a camera obscura létezett több mint 1000 évvel ezelőtt al Haytham. Nem, algebra nem "kitalált", vagy "felfedezett" egy muszlim. Nem, al Razi még nem is volt muszlim. És így tovább és tovább. Ragyogó az emberek az egész jött és dokumentált létezett a tudás és a fejlett azt. Ennyi az egész.
    muzulmán világban tapasztalható a saját sötét kor rendezi most. Vicces, hogy ha azt mondta aranykor korszak muzulmán, hogy olyan országok, mint Franciaország és Anglia lenne túlzott venni őket gazdaságilag, politikailag, katonailag, és hogy Bagdadban lenne egy rom teljes a káosz és az elnyomás és az erőszak, akkor azt hiszem, te őrült."

    Na, mi van?...kérdezné Besenyőpistabá!

    GA

    VálaszTörlés
  7. "a TV-híradó nem mindig a teljes igaszagot közli."

    Bizonyára enyhíti az iga illatát! Ez pedig nem szép tőlük, mert még azt hisszük, hogy csak körülöttünk bűzlik a világ!

    VálaszTörlés
  8. Ki vagyok én?

    Az álom: ÉN VAGYOk, az Álmodó: ÉN VAGYOK. Senki sem ébreszthet fel Isteni Szinjátékom álmának valóságából, ha csak nem az ébresztőt, az ébredést, az Ébredőt, miként az Álmodót is ÉN álmodom. Az Álom: Valóság. A Valóság: Álom. Mind-ÉN-KI ÉN VAGYOK világEGYetemem Mind-ÉNségében.

    ÖnMAGa teremtésébe teremtettként alászálló Teremt-Ő, az ki a LEG(régibb)Ó, az Óperencián is túl, minden kockája, minden potenciális formája, karaktere, az akivel a játékot játsszák és az, A KI játszik vele és általa, benne. Elvarázsolt saját MAGiájában, ki a valóságot (mely önMAGa álma valósága) MAGán kívülinek éli meg, hogy játszhasson vagy versenghessen, hogy építhessen vagy rombolhasson, hogy kiáradhasson és visszatérhessen önMAGán keresztül, önMAGán át önMAGához, hogy túl minden álmon ismét Éberség lehessen. Az lehessen, A KI és A MI soha nem lehet, mert VANsága időtlenségében nem ő van az idő s a tér zsebében, hanem az Idő és a Tér van az Ő zsebében, ami és aki önMAGából árad és önMAGába visszatér.

    Emberként én vagyok az álmodó álmodott valóság, míg tiszta Éberségként, fénylő Tudatként, minden Valóság forrása: ÉN VAGYOK. Túl minden dimenzión, ÉN a minden dimenzió. EGYként kétségtelenül, MÁS-OKként kétségekkel.

    Ki vagyok én? Az ÉN, Az KI VAGYOK.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ááá, jó hogy jössz, kedves végtelenEGY, Már épp akartam kérdezni valamit Tőled. :) Tulajdonképpen feltehettem volna MAGamban is a kérdést, de ha már így összefutottunk a virtuális térben, próbáljuk meg ezen az úton.

      Egy ideje komolyan foglalkoztat egy kérdés. Pont a Te egyik álmodott karaktereden keresztül megírt könyv indította el ezt a súlyos gondolatsort bennem, ami nem hagy nyugodni azóta sem. Onnan kezdem, hogy magamat most egy egóként határozom meg, tehát nem én vagyok az EGY, hanem én csak egy játékos vagyok, egy szereplő, egy karakter, egy álomfigura. No de ki tiltotta meg egy álomfigurának, hogy kérdezzen? Vagy tán pont Te vagy az aki rajtam keresztül kérdezel ön-mag-odtól? No de nem ez a valódi kérdés. Ami igazán foglalkoztat, az a következő: mi, egók, álomfigurák el sem tudjuk talán képzelni milyen jó dolgunk van. Minket úgy teremtettél, alkottál, hogy sokan legyünk, végtelen számban elkalandozunk itten egymással a ránk szabott idő keretén belül, milyen jó nekünk. Történetünk van, látjuk egymást, találkozunk, érintkezünk, élményekkel gazdagodunk, és közben eszünkbe sem jut az a borzasztóan szomorú tény, ami miatt alkottál minket. Legalábbis ahonnan én most nézem, ez egy nagyon szomorú dolog.
      Mire gondolok?
      Elfogadom, hogy Te vagy az EGYetlen létező a világban, sőt maga a világ is Tebenned van, Te találtad ki önmagadban, Te álmodod, és ennek sejtem az okát. Mondom, én itt most egy egóként kérdezek, egy kis én próbál megfogalmazni megfogalmazhatatlan kérdéseket. Szóval, ha tényleg Te vagy a végtelen Egy, akkor az egyben azt is jelenti, hogy TE VAGY A VÉGTELEN EGYEDÜLI IS. Mondd csak, milyen érzés ez a végtelen MAGány? Mi, kis egók könnyen beszélünk, mert még amikor teljesen magányosnak érezzük is magunkat egyedül egy sötét szobában, mert elhagyott egy másik karakter vagy bármi, AZ SEM MÉRHETŐ azzal az érzéssel, amivel Te rendelkezel. Te vagy az egyetlen létező a világmindenségben, Te vagy maga a világmindenség, és NINCS RAJTAD KÍVÜL SENKI MÁS. Ez szerintem rettenetesen szomorú érzés lehet. És tán ez az oka annak, hogy egyáltalán elkezdtél teremteni, és ez a valódi oka annak, hogy minden alkalommal igyekszel belefeledkezni ebbe, és beleintegrálódsz, belereinkarnálódsz minden EGYes teremtményedbe, csak hogy elfeledd ezt a végtelen magányt. Jól gondolom? Ezért teremtettél minket, mert nem bírtad elviselni az EGYedüllétet? Mert így, a saját magad által teremtett moziban végtelen lehetőséged nyílt arra, hogy elfelejtkezz a legborzasztóbb dologról ami csak létezhet, a totális egyedüllétről? Kicsit olyan vagy, mint egy gyermek, aki amikor a szülei nem foglalkoznak vele, a babáival játszik, hogy NE LEGYEN EGYEDÜL, csak nálad még rosszabb a helyzet, mert még azt sem tudod, hogy léteznek-e szüleid. Azt sem tudod hogyan jöttél létre, hogyan születtél (szerintem). És ez a tény sajnos nem változik meg attól, hogy babákat mozgatsz, ugye? Ugye mennyivel jobb dolgunk van nekünk, teremtményeknek? Mi sosem vagyunk IGAZÁN egyedül, de TE állandóan.
      Kérlek igazíts ki, ha tévedek.

      Törlés
    2. (miután ezt bepögyögtem, nyomott egy kékhalált a gépem.. ami azért is érdekes, mivel semmi elfogadható oka nem volt, és nem is láttam ilyet már vagy 5 éve... :))

      Törlés