2016. július 31., vasárnap

Visszatérés a körfolyamatokhoz

Az elmúlt néhány száz év paradigmájának (körvonalazható néhány jelzővel: "nyugati", materiális, "vadkapitalista", tőke szabad áramlása vallású liberális, pénz és profitközpontú stb.) egyik legnagyobb bűne a lineáris gondolkodás. Ebben a világnézetben az idő lineáris, a múltból tart a jövő felé. "Egyszer élünk". A történelem is lineáris, sőt maga az emberi fejlődés is (az ezen világnézetű emberek számára az emberiség a primitív kortól tart a fejlettebb felé folyamatosan, és most vagyunk a csúcson... hát kérem, ideje lenne szétnézni néha..). A piacgazdaság is lineáris; a megszerezett vagyont megtartja magának. Kibányásszák a nyersanyagot -> felhasználják -> kidobják. A tömegek megveszik a terméket -> felhasználják/megeszik -> kidobják. Az egész rendszer a linearitásra épül, ritkán látni visszatérő folyamatokat, újrahasznosítást, körforgást. Pedig a világ körfolyamatokból áll, melyek egy része spirálformában nyílvánul meg.


Gondoljunk csak az évszakok keringésére, vagy az égitestek körmozgására, mint a bolygók, csillagok, csillagrendszerek, mindenhol körforgások, ciklikusság, keringés. Kicsiben ugyanez az atomi világban. A természetben ugyanez figyelhető meg: a gazella megeszi a fűvet, az oroszlán megeszi a gazellát, az oroszlán halott testéből újra fű nő. A természet körfolyamatokra épül, nagyon ritkán látni linearitást. A folyó látszólag lineáris, A-ból B-be folyik, holott tudjuk, hogy ez csak egy szakasza az életének, hiszen lefolyik a tengerig, ott elpárolog a víz, majd esőfelhőként visszatér a hegyekbe, ahol ismét megkezdi időtlen körútját. Körfolyamatok, áramlás-visszatérés mindenütt. Egyedül a hibás paradigmában nincsenek körfolyamatok, nem is csoda hogy ez a világszemlélet, és a benne élők egyenesen (lineárisan!) robognak a végzetük felé.  


A lineáris világszemléletű ember természetesen nem érti mi folyik, meg van rémülve, aggályosnak, sőt ijesztőnek tartja azokat a folyamatokat, melyek részben pont az ilyen lineáris gondolkodásnak köszönhetően jöttek létre a Földön. Ebben a cikkben például igen rémisztőek a kilátások - ismétlem, azoknak, akiknek ez a rendszer a világnézetük. Felmelegedés-pánik, óceán-emelkedés pánik, vihar-pánik, széndioxid-pánik, metán-pánik, erdőtűz-pánik, ismeretlen-óriáslyukak-pánik, stb.. Pedig viszonylag egyszerű lenne a megoldás: vissza kell térni a körfolyamatokhoz, vissza a természet-közeli életmódhoz. Meggyőződésem, hogy a Földön zajló klímaváltozás és egyéb folyamatok csak részben köszönhetőek az emberi tevékenységnek, másik részben természetes folyamatoknak érzem. Ezt most nem akarom bizonygatni, egyszerűen csak a zsigereimben érzem, mint ahogy éreztem a változás szelét is 2006-ban, amikortól más dolgokkal is elkezdtem foglalkozni, mint a szaros kis életem. Egyet kell belátni: nem a bolygót kell megmentenünk, épp elég feladat van a saját kis környezetünkben, sőt ki sem kell lépni magunkból: épp elég feladat van magunkban - ahonnan amúgy is minden kiárad. És ha magunkban rendet rakunk, akkor ez kint is rendként fog megjelenni.

Gondoltam összeírok néhány apróságot, amiből látszik milyen egyszerű elkezdni a visszatérést a körfolyamatokhoz:

Szatyor téma: "Az Európai Parlament nemrég elfogadta strasbourgi plenáris ülésén azokat a szabályokat, amik az EU-ban jelentősen visszaszorítanák a környezetszennyező, 50 mikronnál vékonyabb anyagból készült nejlonzacskók használatát. Az új szabályozás értelmében az EU tagállamai két lehetőség közül választhatnak: 2019 végére 90-re, 2025 végére pedig 40-re szorítják le az egy főre jutó éves zacskófelhasználást, vagy 2018-tól vállalják, hogy a vásárlók ne kaphassanak ingyen ilyen zacskót. Az EP 2010-es adatai szerint minden uniós polgár fejenként 200 ilyen zacskót használt el abban az évben. Ezeket általában nem lehet újra felhasználni, így a kukában végzik, hatalmas terhet róva a környezetre.
Nem vagyok egy tipikus EU-párti, de ez az új szabályozás kifejezetten előremutató. Nemrég nyílatkozta a rádióban egy újrahasznosító vállalkozó, hogy az 50 mikron alatti szatyrok teszik ki a szemét nagy részét, amit nehéz újrahasznosítani is, tehát nem visszafordítható folyamat ezek használata. Pedig milyen egyszerű a megoldás erre is: 
a) ne lehessen a boltokban ilyenhez hozzájutni (két alkalom után már nem leszünk olyan hülyék hogy zacskó nélkül menjünk vásárolni)
b) zacskó nélkül ne menjünk vásárolni
Ez csak a kezdet, ennél persze fejlettebb megoldás mondjuk vászon táskát használni, vagy fonott kosarat. Mint kétszáz évvel ezelőtt, amikor még nem voltunk így behülyítve fogyasztói birkákká. 

Komposztálás Trágyaérlelés, szelektált elkülönített hulladékgyűjtés: Egy XIX. századi magyar tanyán még nem volt semmilyen szemét, mindet felhasználtak, ide kell visszatérni. Hiszem, hogy különösebb feladások nélkül ez létrehozható - még ez a technológiai társadalom is képes lehet rá, csak hozzáállás kérdése. Nálunk otthon - ha még nem is teljes mértékben, de - elég komolyan folyik a hulladékok csoportosítása: 
- külön gyűjtjük a szerves hulladékot (mint zöldségek és gyümölcsök héja, maradéka, fűnyesedék, stb.), ezt komposztáljuk trágyává érleljük a kert végében, és később felhasználjuk 
- a kutya eszi meg a maradék kaját, tényleg mindent szeret, nem egy válogatós (nem úgy mint néhány másik házikedvenc)
- külön gyűjtjük a műanyag szemetet (a kisebb zsacsik még jók lesznek kutyaszart szedni, a nagyobbakba pl. a levágott rózsaágakat gyűjtjük, vagy egyéb módon hasznosítjuk, pl. a hamut gyűjtjük bennük, ami aztán megy a fák és bokrok alá, vagy a kiskertre), 
- a papírhulladékot (dobozok, papírok, stb.) eltűzeljünk (a nyomtatott papíroknak különösen sokoldalú felhasználói vagyunk: az irodában - bár egyre ritkábban, de - nyomtatunk még papírra ezt azt (1. felhasználás), ezeket az esetleg hibás vagy már nem kellő nyomtatásokat használjuk bent firkapapírnak (2.), majd időnként hazahozom kötegenként, ezek hátoldala még jó lehet a gyerekeknek rajzolni (3.), és a végén küldetésük véget ér a kandallóban, begyújtósként (4.) - és még itt sem ér véget, hiszen a természetben körfolyamatok vannak: a kéményen át távozó, kibocsájtott széndioxidot a természet tárt karokkal várja, hiszen a fák ebből építik fel szén alapú testüket. 

Többek között ezért is baromság tartani a megnövekedett szénkibocsájtástól, mert nini, épp most kezdik felfedezni, hogy pont ettől nőtt a zöld területek nagysága... hoppá! Mi kivágjuk az erdőt, eltüzeljük, az meg visszanő... még ilyet?! "Jelentősen nőttek bolygónk zöldterületei az elmúlt 30 évben. A természet így reagál a növekvő szén-dioxid-koncentrációra. A szakemberek 33 év műholdas adatait elemezve arra jutottak, hogy a szárazföldi területek minimum 25-án, maximum 50 százalékán gyarapodtak a zöldfelületek. A zöldülés látszólag alátámasztja a klímatudomány nagy látnoka, James Lovelock Gaia elméletét, mely szerint az atmoszféra, a kőzetek, a tengerek és a bioszféra együttesen egy nagy, önszabályozó rendszert, „élő szervezetet” alkotnak, amely reagál a különböző hatásokra." Az Élő Földben, a Földanyában, a Teremtésben hívő és élő embereknek ez természetesen nem új és nem meglepő. 



Pénzáramlás. Nem gyűjtök vagyont. Na jó, van amikor gyűjtünk valamire, de ez hamar fel is használódik. Észrevettem már az építkezéskor is - még jó hogy ekkor! - hogy bármennyit is kereshetnék, mi mindig elköltenénk, azaz visszaforgatnánk valamilyen melós, vagy termelő/kereskedő/gyártó kezébe a befolyt összegeinket, magyarán visszatér a gazdaságba. Ha van is néha többletünk, hamar ügyesen felhasználjuk valami értelmes dologra, vagy fejlesztésre. Nincs készpénzünk párnába vagy bankszámlába varrva, nincs offshore számlánk, nincsenek különösebb vagyontárgyaink, ékszereink pláne nincsenek. Mi csak áramoltatjuk a pénzt, eszközként fut át az életünkön, nem ragaszkodunk hozzá. Nyílván jó ha meg tudjuk venni, amire szükség van, de ha épp nem megy, akkor elhalasztjuk, és majd lesz valahogy.

Saját magból saját termény! Többször említettem már korábban, hogy keresem az újrahasznosítható - tehát nem genetikailag módosított, steril, kiherélt - magokat, amelyeket vissza lehet forgatni, azaz saját termés magját félretenni, következő évben abból palántázni. Ez most idén beindul, nagyon finom paradicsomot, paprikát sikerült szerezni több félét is a tavaszi magbörzén, szóval - nem akarom elkiabálni, de - lehet hogy tavaly láttak engem utoljára boltban zacsis zöldségmagot venni.   

Vízforgás. A vízfelhasználás egyre fontosabb kérdés lesz, mi igyekszünk erre odafigyelni. Például a locsoláshoz, kocsimosáshoz, sőt a wc lehúzásához nem ivóvízet használunk, hanem kútvízet. A tetőnkre érkező csapadék nem a szennyvízcsatornában végzi (mint sok helyen másutt), hanem a ház melletti fákat táplálja dréncsöveken keresztül - mintha nem is lenne itt a házunk mint ökológiai lábnyom: ami ideesett, az itt is használódik fel, majd áramlik tovább.

Körfolyamatok. Körforgás, körtánc. Ehhez kellene visszatérni. A fentiek csak példák, és nyílván csak a kezdete valaminek, egy újfajta gondolkodásé - ami olyannyira új, hogy több ezer éves, sőt valójában időtlen. Nem kell az klímaváltozástól félni, jön aminek jönnie kell, szépen el lesz rendezve minden teremtésügyileg, és aminek/akinek távoznia kell, az távozik az életünkből. Vagy átalakul, alkalmazkodik, legyen szó társadalmi szokásokról, világszemléletről, környezetgazdálkodásról, egyszóval az életünkről

A végére egy viccesnek tűnő, de amúgy kiválóan ide, a körfolyamatokhoz illő gondolat: nem tudom ki emlékszik még a Dűne című klasszikus sci-fi filmre, amiben a sivatagban élő hősöknek olyan különleges ruháik voltak, amelyek képesek voltak a saját verejtéküket és vizeletüket újrahasznosítani, és ezt itták -> körfolyamat. No, talán innen meríthettek ihletet azok a belga tudósok is, akik a fesztiválokon elfolyó nem kis mennyiségű vizeletet szeretnék újrahasznosítani: így jött létre a pisisör! Durva elsőre, pedig komolyan gondolják: "A belga tudósok találmánya egy nagy tartályban gyűjti össze a vizeletet, amelyet aztán egy napenergiával működő eszközzel felforralnak, majd egy speciális szűrőn átengedve kivonják belőle a vizet, valamint az olyan tápanyagokat, mint a kálium, a nitrogén és a foszfor – ezekből aztán műtrágya készülhet. Az eszközt a feltalálók már telepítették is egy tíznapos genti fesztiválon, ahol mintegy 1000 liter vizet tudtak kinyerni az ott szórakozók vizeletéből. A vízből hamarosan ízletes belga sörök készülnek majd. Az egyetem kutatói azt remélik, hogy a technológiát hamarosan sporteseményeken, bevásárlóközpontokban vagy akár repülőtereken is alkalmazni fogják."



Hehe! Körfolyamat bmeg, körfolyamat! :)
     

2016. június 29., szerda

Figyelem! A globális felmelegedés svindli után jön az új jégkorszak!



Legelébb. Éljen a globális felmelegedés!
Hála az Égnek, hogy az utóbbi néhány száz évben jól befűtöttünk drága Földanyánknak, mer' úgy tűnik most épp egy új jégkorszak elé nézünk. Nem vicc! Azt mondják az okosék, hogy eltűntek a napfoltok! Az eszem megáll! Csak így?!... Se szó se beszéd? Hát mi lesz így a globális felmelengedés hívőkkel? Pláne a belőlük élőkkel? Hát oda a jól fizető biznic! Már a Nap se a régi, a k. életbe!

Szóval jó lesz készülődni hölgyeim és uraim! Ugyanis a "folttalan nap" a naptevékenység visszazuhanását jelzi. Ha ez gyakoribbá válik, idővel elérjük a minimális naptevékenységet (szagemberek szavával élve: a szoláris minimumot), ami egyes kutatók szerint egy új jégkorszak kezdetét is jelentheti. Úgyhogy itt az ideje az újabb rettegésnek, skacok. A naptevékenység csökkenése akár olyan telet is hozhat ránk, amilyet a Földön utoljára a XVII. században láttunk. Na végre lesz egy jó telünk, amikor az a sok nyüves élősködő megdöglend! 

Továbbá. Ha elfogadjuk a történelmi tapasztalatokat, nyugodtan állíthatjuk: ha a gyenge naptevékenység hosszabb ideig elhúzódik, az globális lehűléshez vezet a troposzférában. Ez a Föld légkörének legalsó része, ahol mi is élünk - állítják a szagemberek... tudjátok, azok, akik már állítottak sok mást is. Mint például, hogy 40 éven belül sivataggá válik a bolygó. Meg hogy csúnyán meg fog emelkedni a tengervíznek szintje. Hát. Most mond meg, ezt a bakit! 

Várjá, van itt még riogatás, nem fogytak ám el, sőt - hogy egy képzavarral éljek - most kezdenek bemelegedni! Mivel talán látják, hogy a globális felmelegedés humbug nem jött be maradéktalanul, és vannak még akik esetleg óckodnak plusz adókat fizetni csak mert csak, ezért ki kellett találni valami új elméletet, amitől majd jól össze lehet kaksizni az alsófertályt. Imigyen folytatják a szellemi maszturbációt (figyeljünk a hangulatfokozó kulcsszavakra!):
"A napfolttevékenység csökkenésnek egyéb súlyos következményei is lehetnek" 
"Ilyenkor például megnő a kozmikus sugárzás szintje, és azt már kimutatták, hogy ez roncsolhatja az űrhajósok DNS-ét."
"További kockázatot jelent, hogy ilyenkor megnő az extrém ibolyántúli sugárzás, ami lehűtheti a Föld felső légkörét. Bár ez csökkentené a légellenállást, és így a műholdak könnyebben pályán maradhatnak, a Föld körül felhalmozódna a keringő űrszemét, és ez az űrhajósok életét veszélyeztetné."

Hát , kedves szagemberek, köszi hogy így aggódtok a mi és az űrhajósok egészségügyi állapotáért is, de talán ideje lenne már befejezni ezt a bohóckodást, és végre felfogni, hogy alapszintű tudományos-materiális hozzáállással ez az egész Életnek nevezett bohózat fel nem fogható, meg nem magyarázható, meg nem ismerhető, meg nem változtatható, mert amíg az ember csak a külcsíny-i megnyílvánulásokon pörög és azokat elemzi szarrá, addig fingja sem lesz arról, hogy mi miért történik.

Összefoglalva: riogatnak, de nem beszarni gyerekek, ez már nem a bölcsi! Minden a legnagyobb rendben, ennek így kell most lennie. Hát még szép hogy eltűntek a foltok, mégis hogy nézne már ki egy foltos Nap az Aranykorban, he?? :)

"Akinek van füle..."


Forrás: http://index.hu/tudomany/2016/06/29/eltuntek_a_napfoltok_ujabb_jegkorszak_kozelit/

2016. június 27., hétfő

53 000 000 000 pixeles fotó - és?

Csináltak egy 53 000 000 000 pixeles fotót, hajrá:






 


Általában engem is lenyűgöznek az ilyen csodás technikai előrelépések, mert tényleg milyen überkirály már, de ezt már egy kicsit nagyképűségnek (!) tartom :).
 

Egyrészt mi a szart kezdjünk ezzel? Fasza, és? :)
 

Másrészt miért nem valami értelmes dologra használják a tudást/technikai fejlődést? Ez messzire vezet, inkább csak utalásként: nekem egyre kevésbé tetszik, hogy ennyire befelé fordul az emberiség technikai fejlődése, azaz leginkább a meglévő dolgainkat fejlesztgetjük tovább. Szerintem jó volt az a versenyautó, az a mobiltelefon, az a fényképező, az a számítógép, stb. pár éve is már, jó az a Blueray képminőség is már, elég az az 5.1-es hangrendszer, mi a fasznak még jobb??
 

Érthető?
 

Az oroszok éppen teleportáláson kísérleteznek. Erre azt mondom, na ez már valami, ez már előremutat banyeg! Nekem kurvára nincs szükségem egy még okosabb, még gyorsabb, még laposabb telefonra, még további x millió színnel, mert már ami van az is teljesen megfelel, arra amire kell. Persze most még nem tudom én személy szerint mire mennék vele, ha az oroszok megfejtenék a teleportálás titkát, de mégis előremutatóbbnak érzem, mint a meglévő kütyűjeinket tovább csiszolni.
 

Mondjuk szerintem nem véletlenül ilyen irányban megy a technikai fejlesztés, ez irányított dolog, tuti. A 60-as évek óta tulajdonképpen leállt az űrprogram, nem engednek embert felmenni (vajon miért nem? - tán baj lenne ha kiderülne, hogy lapos a Föld? :)), de az apró szarokkal elkápráztatnak, elárasztanak minket, nehogy már nagyobb távlatokban gondolkodjunk. Pedig biztosan megvannak azok a technológiai lehetőségek, aminek segítségével jóval előrébb járhatnánk már mind egyéni, mind az általános jólét tekintetében - ha engednék.

Vagy az van, hogy pont ezzel a szándékos lefojtással érik el azt, hogy az ember kevésbé a technológiai eszközökre hagyatkozzon, sokkal inkább a saját magjában benne lévő "bármi lehetséges" potenciálra képességekre, ha el akar repülni innen. Ne várjuk a bádog űrhajót, legyünk mi magunk űrutazók! Én, lassan 40 éves fejjel még mindig űrhajós akarok lenni, de nem az a bádogdobozban ücsörgős, mindenkit-átverős, ál-Holdraszállós fajta, hanem valódi űrutazó. Felfedező.:)

2016. június 22., szerda

Gyógyító bajnokság


Nem vagyok alapvetően nagy focirajongó, sőt sportkedvelő sem igazán, függetlenül attól hogy szeretek focizni - de csak olyan barátságosan, öregesen. Mindig is idegenkedtem a hívatalos sportolástól, pláne a versenysporttól, talán mert hamar átláttam, hogy valójában miről szól: pénzről, korrupcióról, tehetségek kihasználásáról, stb. (pont mint a zeneiparban, csak ez egy másik ága a polipnak). Szóval nem vagyok nagy rajongója a "rómaiak" korában bevezetett "prototipus" stadionépítők "cirkuszt és kenyeret" rendszerének... de ez ami most történik a futballtörténelemben... ez hihetetlen és csodálatos, igazi aranykori fordulat. Ezen a magyar-portugál meccsen is látszott, hogy az égiek kikkel is vannak... Csoportelsőként továbbjutni a nyolcad-döntőbe... gyanítom, ez a legmerészebb álmában sem fordult elő senkinek, sem itthon sem máshol... kivéve... Egy Tudatban, ahol minden lehetséges. 

Egyre inkább az az érzésem, hogy a magyar focicsapat tanítani ment az EB-re. Nem a futball-tudásukkal. Nem. Hanem a szerénységükkel, kitartásukkal, szeretetükkel, mellyel sorra verik le a nagy arcokat, az egekig nőtt egókat, teljesen mindegy hogy a pályán, a lelátón, vagy az újságírói páholyban vannak ezek az arcok. A furcsa, mások számára kimondhatatlan nevű, teljesen ismeretlen fiatal magyar srácok igazi, jó értelemben vett, nevelő jellegű alázatra tanítják a megkövült nyugat "bálványait". Gyógyító hadjárat ez a javából, csakúgy mint minden korábbi magyar hadjárat a történelemben. Rendkívül jó látni mindezt, nagyon jó érzés, pedig önmagában elítélem a stadionépítő, "oszd meg és uralkodj" elvű hatalmasokat...
 


Hasonlatos ez az egész ahhoz, mint amikor a globalizmus egyik csúcsterméke, a farmer világ-körüli hódító útján egyszer csak szembe találja magát az ősi magyar népművészettel, és azon kapja magát, hogy rákerült imitt-amott egy-egy rávarrt tulipán motívum. A globalista hullámon tovább él a magyar kultúra, mert az megtörhetetlen. 

A globalista világjáték hullámán üzen a világnak a magyarokon keresztül a Szeretet, mely kifogyhatatlan.


2016. június 9., csütörtök

Bőrszínpad



Hehe! Olvastam mostanában néhány cikket arról, hogy beindult egy "érdekes" újhullám, amit whitewashing-nak hívnak (gondolom a brainwashing = agymosás után szabadon: "fehérre-mosás", vagy "meszelés" jelentéssel), és nagyjából arról szól, hogy egyesek tiltakoznak az ellen, hogy az amerikai filmekben a feldolgozott művek eredetileg nem fehér főszereplőit/karaktereit fehér színészek játsszák. Például az Egyiptom Istenei c. filmben mindenki fehér. Vagy a kultikus japán manga, a "Ghost in the Shell" Hollywood-i élőszereplős változatában Scarlett Johansson játssza az eredetileg japán főszereplő "csajt". No és ezzel szemben indult egy mozgalom, hogy micsoda dolog már ez, igenis foglalkoztassanak több nem fehér színészt, pláne amikor nem is indokolt. Ami több szempontból is vicces, igyekszem összeszedni őket. Figyelem! Alábbi vergődésemben egészen finoman érzékelhető rasszizmus és szalonnácizmus következik! (és?)

Be kell vallani, feszül itt némi ellentmondás. 
Először is: a Hollywoodi "fehér" színészek többsége zsidó, tehát szemita származású. Tehát kár erőltetni ezt a "túl sok a fehér színész" dolgot, mert egyszerűen nem igaz. 
Azután én pont az ellenkezőjét tapasztalom. Épp Hollywood lenne aki nem figyel az ilyesmire?? A fő propagandagyár és manipulátor? Egyáltalán nem a fehér színészek vannak túlsúlyban, hanem - a pc, polkorrektség nevében - minden amerikai produkcióban (legyen az film, vagy sorozat) kell legyen  fekete, ázsiai, homoszexuális férfi(pár), leszbikus (pár), transznemű, stb.. és nagyon fontos, hogy a szőke csaj mellett mindig fekete srác partner legyen (munkatárs, vagy szerető), csak hogy szokjuk a keveredést. Az index témával foglalkozó cikke alatt találtam néhány találó hozzászólást, akik elég jól átlátják mi folyik, íme:

"Csak a szokásos napi gyűlöletkeltés a fehér középosztálybeli emberek ellen, amit mostanában ezerrel erőltet az index és a többi balos/libsi média még nálunk is. Aztán csodálkoznak hogy amerikában Trump tarol, mikor az átlag Joe hazamegy a gyárból, bekapcsolja a TV-t és egy néger nő üvölti neki hogy szégyenelje magát mert fehér, férfi és privilégiumai vannak...."

"A tökéletesen el, fel, túl és orrba kúrt újhullámos PC kavarja megint a szart a hülye cultural appropriation-el. Nem a japánokat zavarja, hanem az amerikai campusos, elkényeztetett hülyegyerekeket, akik jó dolgukban mesevilágot építenek. Elég pár tízezer mozgalmár, egy témára rácsobbanó pár ezer twitteres, meg persze az újságok, akik örömmel ugranak minden hangos szubkultúra őrjöngésére, ha az társadalmi igazságosságot követel, mert akkor biztos igazuk is van. Az ázsiai-amerikai színészek indítéka legalább tiszta, ha ki is lóg alóla az epilálatlan önérdek.
Egy csúcsra járatott nagy rizikójú iparágban nem kockáztatnak a megtérülés szempontjából elenyésző kisebbség kedvéért? Megdöbbentő! Remélem követelni fogják, hogy a hokiban is bőrszín szerint legyen arányosítva a játékospiac, a mesterlövészek között is legyenek transzneműek, és a százas gát döntőjében is legyen egy 140 kilós kvótakövér, mert az mekkora igazság a dagik önérzetének.
Vagy az lesz, hogy nyugat is átéli végre milyen a valódi kommunizmus, vagy addig feszítik a húrt, amíg az inga vissza nem lendül és letarolja az egész agybajt, és vele együtt szokás szerint egy csomó ártatlan ember is szívni fog
."

"Na várjunk, SJ (az újságíró) zsidó származású, miért nem a zsidókra haragszanak az emberek? Vagy így állnak a csillagok, akkor fehérek ők is, és a zsidóság csak vallás, ha meg úgy, akkor meg szegény üldözött faj? Mint ahogy Hollywood is 100%-ban a fehérek kezén van...ja nem."

"Bár nem láttam az Egyiptom Isteneit (nem vagyok a trailere piaca), de figyelembe véve, hogy az óegyiptomiak kihaltak, a megjelenésükre nézve pedig az írásaikon és festményeiken kívül kevés támaszt tudunk összeszedni, ezekben viszont magukat mind a feketéktől, mind a sémiktől hangsúlyozottan megkülönböztették, legalábbis zavarban volnék, ha a rasszra nézve kellene egy erősen tudományos értékű mű elkészítésekor döntést hozni (állítólag magasak, vékonyak, jobbára kék, esetleg barna /azon belül zöld/ szeműek voltak, a fejüket borotválták, a bőr színűkről viszont keveset tudni, mindenesetre az egyes képeken más és más árnyalatot használnak, a hangsúly a megkülönböztetésen van más népektől, gondolom ez xenofóbiára utal)."

"Csak fehéret szerepeltetnek mert így még mindig elhiszi a fehér ember, hogy van belőlük. Aztán ha kicsit kidugná a fejét a seggéből rájönne, hogy az indiánok után a fehér lesz a következő aki eltűnik."

No igen, az indiánokat sem véletlenül kellett eltüntetni, ők még birtokolták azt a természettel összhangban élő mintát, és teremtés-tudatosságot, amit mindenáron el kellett tiporni a Földről. És nyílván a hatalmas tudású óegyiptomi magyarok is útban voltak. És persze az sem véletlen, hogy az eurázsiai magyarságot is évezredek óta írtják ahol érik ezek az újonnan érkezett globalista körök. Gondoljunk csak a történelmünk ívére és folyamatosan csökkenő méreteire, mértékére: Globális szkíta civilizáció a Földön -> Hun Birodalom Eurázsiában -> Magyar Királyság a Kárpát-medencében -> Magyarország az Alföldön... Mi, mióta mások is vannak a Földön, beletartoztunk a főellenségek körébe, mint ahogy az "íjfeszítő" ősnépek mindegyike. És ez a folyamat ma is tart. A Hollywood átlátszó pszichológiai háborúi c. munkámban írtam a fejekben szándékosan elültetett ellenségképekről részletesebben.  

Én úgy vélem, hogy a fejér faj az ősi embertípus a Földön. Nem megyek most részletesebben bele ebbe, elég annyi, hogy szerintem a négy alap emberi rassz különböző korokban lett teremtve/telepítve a Földre, amelyek közül a fehér (magyar) a legrégebbi. Látványosan ezt (minket) próbálják meg kiírtani az elmúlt 5-6000 évben, mert útban vagyunk másoknak, erről  a horrorról szól a hívatalos történelem (nem véletlenül tiltják, hallgatják el, hogy mi volt a hívatalos történelem előtti, tehát kb. 5000 évnél korábbi időkben). A korunkban tapasztalható rasszizmus szándékosan van felkorbácsolva, és már egyáltalán nem a fehér emberekre jellemző, vagy ha igen, annak súlyos oka van. Nevezetesen pont azért, mert a fehér ember az, aki folyamatosan veszít, mind a létszámot, mind a területét tekintve. És ez a folyamat nem valami véletlenek összjátéka, hanem tudatos szervezés eredménye. Csak tekintsük meg ezt a kisfilmet (ha még nem láttuk volna):



Nos igen, az Európára rákényszerített bevándoroltatás is tökéletesen beleillik ebbe a képbe. Nem véletlenül erőlteti az európai politikai elit - kisegítve a média támogatásával - a bevándorlás elfogadottságát és "fontosságát". A kérdés már csak az, hogy miért fontos ez? Miért fontos, hogy keveredjünk? Miért fontos, hogy a fehér ember eltűnjön a színpadról? 

Találgatni persze lehet. Sokszor említettem már, és nyílván mások is, hogy egy kevert identitású nemzeti önazonosságú, öntudatú emberi közösséget sokkal könnyebb befolyásolni, kihasználni, és ezáltal irányítani, elég ha csak az oszd meg és uralkodj kiváló programjára gondolunk, ez belátható. Meg úgy általában van ennek egy politikai, gazdasági haszna is, a töke, áruk és emberek szabad áramlása teszi lehetővé a globalizmus terjedését és életben tartását, ami az uralkodó elit legfontosabb küldetése. De egy ideje nem hagy nyugodni, hogy ez így még nem kerek, nem teljes. Hiába próbálom azonban kitalálni, nem vagyok képes átlátni ezt a folyamatot olyan szintről nézve, ahonnan már nem csak a gazdasági szempontok számítanak, hanem azok is csak részelemmé, eszközökké vállnak.  

Innentől már csak a fantáziám játszik: 

Mi van, ha ez az erőltetett keveredés nem csak azért van, hogy az emberiséget könnyebb legyen kezelni? Mi van ha van ennek valamilyen kozmikus oka és célja? Mi van ha ennek az összemosásnak az a célja, hogy valami genetikailag ellenállóbb, erősebb, egységesebb emberi faj jöjjön létre, amelyik képes valamilyen szintugrásra? Azt mondják a kert-aljai kotorék mindig egészségesebb és ellenállóbb immunrendszerrel rendelkezik, mint az agyon-szaporított, belterjes fajtiszta kutya...

Eddig én úgy vélekedtem, hogy mindenki maradjon ott ahol született, ahová tartozik, a tevepók maradjon csak a sivatagban, semmi keresnivalója a skandinávoknál, mint ahogy a szarvas sem költözik le Afrikába - és mindezen szándékos összekutyulást szabadkőműves aknamunkának véltem, annak érdekében, hogy a még gondolkodó és szellemileg sokkal ellenállóbb fehér fajt (és nemzetállamokat) eltüntessék a Földről. De mi van ha tévedek? Mi van, ha az emberiségnél egy teljesen más út van kijelölve, ami Teremtés-ügyileg támogatott? Persze én sem szeretném, ha a lányaim feketékkel vagy arabokkal házasodnának össze, de lehet hogy mégis csak ez az út menti meg az embert a kihalástól. 
Ha még fentebbről akarom nézni, akkor meg azt látni, hogy mindegy. Mind egy. Minden egy. Tehát teljesen mindegy ki kivel fekszik össze, ki hogyan keveredik, mert ez mind-mind benne van az Egyben, az Ő része, álma, játéka, és most épp ehhez van kedve. Tehetek én, a karakter ez ellen bármit is. Van értelme küzdeni itt a bőrszínek színpadán

Őszinte leszek: fogalmam sincs.


2016. május 28., szombat

Angol nyelvmegújítás

Bár nem érzem feladatomnak javítani más nyelvek logikátlanságait, azért sajnos régóta bosszantanak az angol nyelv kiejtése és írott formája között lévő ordító különbségek, következetlenségek. Érdekes módon, amint elkezdtem ezzel a témával kicsit mélyebben foglalkozni, hamarosan kiderült, hogy régóta létezik igény és egy elég komoly mozgalom az angol nyelv megreformálására. Miről is van szó? Nos arról, hogy az angol nyelvben az egyes hangok kiejtése és leírása teljesen eltérő, sőt káoszos elképesztően zűrzavaros, rendezetlen jelenleg, ami nagyon megnehezíti a tanulását (különösen nekünk magyaroknak). Míg a magyar nyelv rendkívül következetes, tehát mindent úgy ejt ki ahogy le van írva, addig általánosságban jellemző, hogy az idegen nyelvek nem úgy ejtik ki a szavakat ahogy leírják, hanem valamiféle sajátos elv alapján fejlődtek ki a hangalakok és a hozzájuk kapcsolt írott formaiság. A francia nyelv ebből a szempontból kiemelkedő (negatív értelemben), ahol aztán tényleg semmit nem úgy ejtenek ahogy leírják, mint például je’taime = zsötem. Az angol se marad le túlságosan az ésszerűtlenségben, és mivel ezt tekintik világnyelvnek jelenleg, úgy gondoltam érdemes rááldozni néhány gondolatot. Sejtem, hogy nem ezen cikk alapján fog megindul valamiféle megújulás az angol nyelvterületen, de nem baj ha tudjuk ezeket a dolgokat.


(a képen látható példa kiválóan érzékelteti az angol kiejtés esztelenségét, miszerint például a fish (hal) szó akár leírható lehetne úgy is hogy ghoti, mivel más angol szavakban ebben a formában jelennek meg az 'f' - 'i' - 's' hangok: gh - o - ti ...)

Tudom sok értelme nincsen, de erősen megérett bennem a vágy, hogy szeretném a magyar logika alapján rendbe tenni ezt a világnyelvet, bemutatni azt a sok logikai hibát, és megmutatni hogyan lehetne jobbá tenni, kijavítani. Jó nagy fába vágtam... A kiejtés és leírás közötti fájó különbségek és rettenetes következetlenségek rendkívül zavaróak, főleg a kezdő angolosoknak, azaz hogy ugyanazt a betűt az egyik szóban így ejtik, a másikban meg amúgy, tehát pl. az írott 'e' betűt hol í-nek, hol ő-nek, hol e-nek ejtik, borzalom. Szóval csak úgy tudod megtanulni ezt a nyelvet, ha megtanulsz minden egyes szót külön-külön, (fű-szerkezet!) nem hagyatkozhatsz az átlátó logikai képességekre, az ismétlődésből eredő tanulhatóságra (ism-étlés = ism-eret/tudás). Felsorolok néhány példát, amivel javítható lenne ez a baki:
- A time (idő) szót egyszerűen lehetne úgy is írni: tim (tudom ez egy név is, de nem érdekel) ott van a t az i (áj) és az m, felesleges az 'e' a végére. És így tovább: lik, driv. stb. De akkor innentől az -i- betűt MINDIG az -áj- hangnak használják! Pl. a big mostantól ne így legyen írva (hiszen nem bájg-nak ejtjük), hanem így: beg. És akkor az -e- betű mindig az -í- hangnak feleljen meg.... és így tovább.
- Vagy amit már a szleng is használ (ésszerűsít): pl. enuff az enough helyett. tök jó, végre használják az eszüket, csak akkor miért nem mennek tovább? Tehát ha az -u- betű nekik az -á- hang (baromság, de jó, elfogadom), akkor MINDIG ÍGY LEGYEN! Mint pl. somebody helyett sumbudy. :) (mert itt is látni, a somebody-nál az -á- hang most épp -o- betű helyesírásilag, tök logikátlanul). Rögtön nem kellene fonetikus írással baszódni (mint ahogy a magyarnak sincs szüksége rá) 
- Érthetetlen, hogy a women (=nők) kiejtése miért 'vimin', akkor miért nem úgy írják le, hogy wemen vagy wimin
- Az összes magánhangzóra jellemző tehát, hogy hol így hol úgy ejtik ki, teljesen ésszerűtlenül, nehezen megjegyezhetően.
- stb.

Nyílván lehetnek egyéb szempontok is egy nyelv kialakulásakor, és fejlődésekor, amit én a magyar eszemmel nehezen fogok fel, fogadok el, ilyenek lehetnek pl. hogy egy-egy szó kiejtésénél nem feltétlenül a leírt betű számít önmagában, hanem hogy milyen betűk következnek utána. Ilyen szempontból a fenti példáimat lehet úgy is értelmezni, hogy minden szó amiben benne van az 'i-e' betűkapcsolat, azt mindenképpen 'áj'-nak kell ejteni. Ilyen például a time, bike, drive, like, Mike, Nike stb.. A hosszú 'í' hangnak is mintha meglenne az állandó leírata, ez pedig a dupla e, azaz ee, mint pl. been (csak akkor a team =csapat- miért nem teem? ááá.. hagyjuk..). De ettől a néhány szabálytól eltekintve a többi elképesztően zavaros. Pl. az 'ea' betűkapcsolat hol 'e'-nek van ejtve (head), hol 'í'-nek (heat, lead), hol meg tök másnak. A leírt 'u' betű hol 'á' (number), hol 'u' (sustain), hol meg 'i' (busy) sőt van hogy egy szón belül 'jú'-nak és 'ő'-nek is ejtik (future =fjúcsőr) - teljesen érthetetlen, következetlen. És akkor még nem beszéltünk a rendhagyó igék különböző, teljesen összezavart alakjairól. Meg lehetne ezt oldani, csak ehhez durva beavatkozásra lenne szükség, ami vagy az írást alakítaná át, vagy a kiejtést. Nehéz eldönteni, melyik a fontosabb, melyik vésődött be jobban az angol nyelvet beszélőknél, talán a kiejtést tudnák nehezebben megváltoztatni, az írásmód megváltoztatásával szerintem könnyebben megbékélnének. Tehát például ha az 'u' betűt végérvényesen kineveznénk 'á' hangnak, akkor az előbb említett future szót le lehetne úgy is írni, hogy fouchear - ahol az ou a 'jú' hang (mint a you esetében), a ch a 'cs' hang (mint pl. touch, ami az "én új szabályom" szerint tuch lenne..), az ea pedig legyen az 'ö' hang (mint pl. early) (mivel náluk nincs 'ö' hang önmagában... persze akkor a head (fej) már nem jó mert nem höd-nek ejtjük hanem hed-nek, de akkor legyen egyszerűen csak így leírva: had... ez persze megint nem jó, mert a had az a have múlt ideje, tehát már "foglalt", de ezt meg meg lehetne oldani úgy, hogy hade vagy ilyesmi.. és így tovább). Ez csak egy példa, lehet nem túl jó, de talán a lényeg, az irány érthető, hogyan lehetne ésszerűen, következetesebbé tenni az angolt.  

Egyébként a legjobban úgy járnának, ha átvennék a magyar magánhangzókat egy az egyben, és kicserélnék felük az összes szavukat. Mindjárt helyreigazodna az egész helyesírásuk, és következetesen mindenhol 'ö' lenne az 'ö', ahol kell, mint a fjúcsör, a námbör, meg a néjsön (u, e, és o helyett). Onnantól a women wimin lenne, a time meg tájm, és kész. :)) 

Úgy vélem - és nem akarok nagyon hosszútávú következtetéseket levonni, csak úgy pár ezer évet :) - az ilyen nyelvek, mint a francia vagy az angol, nem maradnak meg hosszútávon, a magyar nyelvvel ellentétben nincsenek jó alapjaik, következetlenek, sőt az angolt még folyamatosan fertőzi a világnyelvi szerepéből eredő "mindenki hozzátesz valamit" hatás is (és nem effektus...), ezáltal teljesen szét fog morzsolódni, míg a magyar olyan, mint egy kőszikla. Sőt valaki egyszer úgy jellemezte, hogy olyan mint egy érintetlen őserdő. És tényleg! :) 

Egy 102 éves angol nyelvész (?) öregúr egy egyszerű táblán, másfél perc alatt megmutatja az angol nyelv ostobaságát:


 
Úgy bírom az ilyen 1,5 perces, nulla költségvetésű kis videókat, amivel egy ilyen fajsúlyú kérdést, mint az istenített angol világnyelvet porig lehet alázni. :) Nem kell hozzá milliárdokért megrendelt Századvég tanulmány.... :))

És igen, másoknak is feltűnt ez a nagy zűr, itt van alább két link, melyek ezzel foglalkoznak (köszi Shaula!).



Született egy versike is a témában - a "The Chaos" (A Káosz) címmel, amelyik mintegy 800 példán keresztül szemlélteti az angol nyelv kiejtése és helyesírása között lévő rendellenességeket és szabálytalanságokat. Íme egy részlet a versből, nem fordítom le, mert nincs értelme, ezt csak angolul tudók tudják értelmezni, mivel a kiejtés zűrzavarára hívja fel a figyelmet:

The Chaos 

Dearest creature in creation,
Study English pronunciation.
I will teach you in my verse
Sounds like corpse, corps, horse, and worse.
I will keep you, Susy, busy,
Make your head with heat grow dizzy.
 
Tear in eye, your dress will tear.
So shall I! Oh hear my prayer.



Pray, console your loving poet,
Make my coat look new, dear, sew it!
Just compare heart, beard, and heard,
 
Dies and diet, lord and word,  
Sword and sward, retain and Britain.
(Mind the latter, how it's written.)
 
Made has not the sound of bade,  
Say-said, pay-paid, laid, but plaid.


Now I surely will not plague you
With such words as vague and ague.
But be careful how you speak:
Say break and steak, but bleak and streak;
 
Previous, precious, fuchsia, via
Cloven, oven, how and low,
Script, receipt, show, poem, and toe.


https://en.wikipedia.org/wiki/The_Chaos


Az angol nyelv, remélem meggyőztelek barátom,
Külön leges-legfurább nyelv kerek e nagy világon..
:)

2016. május 18., szerda

MAGokról, MAGomról, MAGunkról


Erős kezdés majd egy csúnya visszaesés után ismét itt a tavasz ígérete, kezdenek érni a termények és mellé a gondolatok is. A palánták már két hete kint vannak a teraszon, védett helyen, arra várva, hogy végre ki lehessen ültetni őket. Tavaly csúnyán megjártam, mert bedőltem az első márciusi szép időnek, és kiraktam őket a kertbe, aztán menetrend szerint jött az áprilisi fagy, ami igen komolyan visszahúzta a fejlődésben szerencsétlen palántákat, még úgy is hogy lefóliáztam őket. Idén már okosabb voltam, megvártam a fagyos-szenteket, és naposabb napokon csak nappalra tettem ki őket, hadd szokják a kinti levegőt, éjjelre bevittem őket a házba - no de két hete úgy döntöttem, lesz ami lesz most már kint maradnak, igaz még nem a földben, hanem asztalon, fedett helyen. Remélhetőleg hétvégére javul annyira az idő hogy ki lehessen ültetni a kis drágáimat az Anyaföldbe, mert már nagyon anyátlanok így az alul kilyuggatott tejfölös kupákban, közvetlenül nem érintkezve a természet - napfény, talajfolyamatok, szél, eső, bogarak, csúszómászók és megannyi más élőlény képében megjelenő - áramlataival, energiáival, tápanyagaival. Eddig minden évben minden egyes palántához külön támaszkarót vertem le a földbe, idén úgy döntöttem kipróbálok egy új módszert: minden sorban csak néhány méterenként ütök le izmosabb karót, és ezeket összekötöm madzaggal, vagy dróttal több vízszintes sorban, majd ezekhez fogom kötni a palántákat. Meglátjuk mennyire működőképes az új ötlet, érdemes időnként változtatni, új gondolatokat megvalósítani, még ha apróságokról is van szó, ettől megy előre az élet. 

Mindeközben kivitelezési szakaszba érkezett a terasz lefedése is. Amikor a házat terveztük annak idején, egy tervező barátom sokat sejtetően megjegyezte, hogy néhány év múlva teljesen le fogjátok fedni a teraszt. Igaza lett. Eljutottunk idáig is, mert tényleg jó ha van egy hely, ahová ki lehet ülni tavasztól őszig anélkül, hogy az ember szénné égne a napon. A régi parasztházak ilyen szempontból is nagyon jól voltak kitalálva, oszlopos hosszú teraszok (gangok?) épültek szinte végig az épület hosszanti oldala mentén, jó nagy kinyúló tetővel, így ott mindig volt hely és lehetőség árnyékban heverészni vagy ebédelni nyáron, míg télen az alacsony szögben érkező napsugarak már bebújtak a tető alá, így melengetve az ott ülőket, amikor erre szükség volt. No, kicsit megkésve bár, de mi is valami hasonlót szeretnénk építeni, természetesen teljesen saját, kétkezi kivitelezéssel (DIY, ahogy mondja az angol). 
Minden építési vagy hasonló megvalósítás négy jól elkülöníthető szakaszból áll:
1. ElKÉPzelés: Itt születik meg az ötlet, abszolút szellemi sík, a KÉPzelet birodalma, a minden keletkezési helye, még semmi konkrétum kézzelfogható nincs, csak a gondolat, a mag, amiből ki fog kelni a KÉPződmény. 
2. TERvezés: Itt lép a gondolat tényleges megvalósíthatósági szakaszba, a pontszerű gondolat itt válik kétirányú kiterjedésűvé, egy síklap felületén; az ember megrajzolja, megtervezi az ötletet. Csodálatos szakasz, imádom ezt a részt, ilyenkor érzi az ember, hogy "flowban" van, azaz viszi magával a lendület, az ötlet, a mag már kikelt, kikívánkozik, növekedni akar, majd szétfeszít belülről, hogy megnyílvánulhasson végre. Ilyenkor rengeteg energia is érkezik a gondolat mellé, ki tudja honnan :), és visz és visz előre, akár éjjelente is, mert annyira be akar lépni a "semmiből" a "valóságba".  
3. BeSZERzés: ebben a szakaszban szembesül az ember a tervének hiányaival, vagy hibáival. Mert szép a gondolat, még szebb a lerajzolt terv, de ha nem lehet megcsinálni, nem lehet olyan, akkora méretű, stb. elemeket beszerezni, legyen az bármi, akkor újra kell tervezni, gondolni sok mindent. Önmagában ez is egy szép szakasz, mivel rádöbbent, hogy az ideák világától azért még messze van a megvalósult világ, vagy legalábbis nagyon, nagyon sokba kerül ha az ember egy az egyben próbálja meg megvalósítani a tervét, egyedi gyártással, stb. Egyéb esetben inkább alkalmazkodik az ember, megváltoztatja a tervét, finomítja, áthangolja amennyire szükséges, és végül összeáll a SZERkezet anyaglistája, lehet kezdeni.
4. Ki-vitel-ezés. Na itt válik a mag erős terménnyé, sok-sok verejték után, öröm és ború mentén, végül megvalósul az álom. Precízen Aprólékosan kimérem az oszlopok helyét, bejelölöm a furatokat, betonba kell csavarozni, fasza, nem baj, hajrá, fúrom, fúrom, fúrooooommmmmmm, megvan, nagyon jó, mehet be az első csavar, jöhet a második furat, fúrom, fúrom, megvan, nagyon jó, nézzük: nem jó, félrement, nem vagyok méreten baszki! kavics lehetett, basszameg! arrébb fúrók, jó lesz ott is, fúrom, fúrom, fúrooooommmmmmmnyikornyikornyikorog, vasat találtam a k.életbe! nem baj, jó lesz, elég mélyen van, haladjunk, és így tovább és így tovább, megannyi változtatás, kiegyezés, alkalmazkodás mentén. 
És amikor majd, hetek múlva elkészül a nagy mű, ami másoknak, mondjuk egy ács-brigádnak egy napos melójába került volna, akkor örömmel szemlélem a végeredményt, megbecsülve minden elemét, minden apró részletére emlékezve, büszkén, mert tudom hogy a két kezem munkájával raktam össze az egészet. A semmiből teremtettem valamit. Megnyílvánult valami, ami előtte nem volt ott. Csodálatos érzés. 

S amikor az ember épp nem a fentiekkel szórakozik (mert ez az, nem?), vagy épp nem a családdal van, akkor sétálgat a kertben, nézegeti a szépen érő gyümölcsöket, és gondolkodik, felfedez, álmodozik. És legfőképpen kérdez: miért? Istenem, miért van az, hogy ennyi szép epret teremtettél idén, miközben a sok esőtől rengeteg csigát is nemzettél, amik lezabálják az összes epret mielőtt beérhetne és megehetnénk? Miért van az, hogy a nyári fontos alma idén végre igazán termőre fordult, az egész fa virágba borult április elejére, majd jött a fagy és elvitte az összeset, tán három alma maradt rajta? Miért van egyik évben sok termés valamiből, másik évben semmi (pihentetésből?)? Miért teszel ilyeneket? Miért írod így ezt a történetet? Szoktam mondogatni leginkább magamnak, hogy Isten nem akkor tesz próbára, amikor felkészült vagy rá. És azt is emlegetem időnként, hogy amint bent úgy kint. No de akkor sem értem miért van az, hogy végre a szilvafa is eljut a virágzásból a termés szakaszába, rengeteg szilva himbálózik a fán, majd közelebbről megnézve látom, hogy mindegyikbe beleköpött a légy?! Most szórakozol velem? (Are you kidding me? - ahogy mondják angolföldön). Miért a légynek dolgozok, miért a csigának dolgozok, őket tartom el? Én hívtam őket, ez van bennem, ami kint megnyílvánul? De hogy? És miért? Szándékosan nem gyilkolom a természetet, már évekkel ezelőtt eldöntöttem, hogy "bio" kertészkedést fogok folytatni, nem mérgezem, nem permetezem, nem gyomírtózom a kertet, hagyom a természetes folyamatokat folyni. De akkor miért nem jön már az a természetes ellenség? Miért nem eszi a madár a csigát, legyet? Hol vagytok kiegyenlítők?? Bár szó se róla, időnként megjelenik feketerigó, fecske, és még valamilyen apró, kattogós madár a kertben lakmározni, de nekik viszont a kutya a természetes ellensége, és  hiába beszélek neki, rágom a fülét, csak megkergeti a madarakat ez a nyavalyás! Az ember tényleg próbál minél természetesebben élni, nem bántani semmilyen más élőlényt, de be kell lássam, hogy ez így, itt nem megy, ez nem az a létsík. Ezért fogtam egy mély műanyag dobozt, félig öntöttem lejárt szavatosságú sörrel, és kiraktam a konyhakertbe. Másnapra tele lett csigával. Imádják, jó haláluk volt. Olvastam még sóról, meg hamuról, de a sót még véletlenül se szórnám ki a kertbe (Hannibáléknál sem vált be anno), a hamuval meg az a baj, hogy az első eső elmossa. Van még a tojáshéj-módszer, de annyi azért nincs, hogy körbekerítsem a teljes kertet, és ezt is bemossa az eső a földbe. Tudom, kemény kényszerhelyzet ez, el kell döntenem: a humánus, állatbarát énem kerekedik felül, akkor nem marad semmi a terményből, vagy felülemelkedek ezen a programon, és azt mondom: én vagyok itt a gazda, így az én dolgom a gazolás is, mely reményeim szerint nem Istenellenes cselekedet, hiszen Ő van a csigában is, a doboz anyagában is, a sör alkotóelemeiben is, és a kéz energiájában is, ami mozgatta ezt a csapdát. És fontos, hogy nem gyökerestül, írmagostúl írtom ki a csigákat, teljes családfát, hanem csak ritkítom az állományt. Talán ez még megbocsájtható bűn. 


Kitágítva a gondolatkört az emberi világra, be kell látni azt is, hogy ez nem az a létsík, ahol az emberek jól kijönnek egymással, itt a túlélésért megy a harc. És aki mást állít, az vagy idealista álmodozó, vagy beépített ügynök valamilyen érdekeltségből. Korunk népvándoroltatása is pont ide tartozik. A híradóban csak a tünetét látjuk az eseménynek, mint hogy például egy befogadóállomáson két "menekült" egymásnak ugrott, késelés lett a dologból - eddig a tünet, a végeredmény, de az már nincs kifejtve a híradóban, hogy hogyan jutottunk el idáig. Hogy az a szerencsétlen hogy került ebbe a táborba egyáltalán, honnan jött, miért kellett elhagynia az otthonát, mit ígértek neki, kik fizették az ideútját, mi történt odahaza, miért van ott háború, kik robbantották ki, kiknek az érdekében történik mindez, stb., stb., - ezek megválaszolatlanok maradnak, mi csak azt látjuk, hogy két vadember egymásnak esett, és jaj szegényeknek milyen rossz sorsuk van. Csakhogy itt most félre kell tenni a humánus gondolkodást, itt a túlélésért megy a küzdelem, vagy mi, vagy ők. Ez a földrész nem bír el több százmilliós vagy még nagyobb számú, teljesen más közegből, programokkal érkező embert, az élettér korlátolt, így sajnos a benne élők létszáma is az. Természetesen sajnálom azokat akik mondjuk a Földközi-tengerbe fulladnak idefelé jövet... és ugyanígy sajnálom azt a néhány csigát, amelyik belefullad a sörbe, de ha nem teszem ki azt a dobozt, akkor felborul az egyensúly, mindent ők visznek, és nekem és a családomnak nem marad semmi. Ezt kell szem előtt tartani amikor az ember humánus érvekkel találkozik. A fennkölt, és általában think-thank gondolatgyárakban kitalált liberális, humánus elvek csak a mázat alkotják, mögöttük iszonyatos érdekek húzódnak, és a természet farkastörvényei. Csak vedd el az elektromos áramot a humánus nyugat-európaiaktól két hétre, és nézd meg milyen állattá válnak az emberek pillanatok alatt. Ösztönlények vagyunk, programozott természet-robotok, minden ránk rakódott civilizáltság csak egy külső máz, ami szempillantás alatt le tud olvadni, ha a helyzet megkívánja, és alóla kibukkan a valódi lény, az amelyik immár túlélte az elmúlt néhány százezer évet, és nyílván eközben nem válogatott az eszközökben és a módszerekben. 


Tegnap olvastam egy jó cikket az éghaljatváltozásról, és arról, hogy mennyire nincs igaza egyik oldalnak sem, annak sem aki mindezt az ember nyakába varrná, és annak sem, aki mindezt természetes folyamatnak állítja be, mert valahol a kettő közt van az igazság. Egyben természetes folyamat ÉS az ember belebarmolása gyorsítóként hat. Így a végére idézek egy számomra nagyon érdekes megközelítést a hozzászólások közül:

"Azon lehet vitatkozni, hogy a felmelegedés mennyire az ember tevékenységének következménye. Ha természetes jelenség is, akkor is nagyon oda fog b@szni az emberiségnek. Megindul a népvándorlás a biztonságos mérsékeltebb éghajlatú övezetek felé és a jelenlegi népesedési adatok alapján nem a fehér rassz fog győztesen kikerülni a túlélésért folytatott küzdelemből. Tavaly világossá vált, hogy nem tudjuk megakadályozni azt se, hogy egymillió ember fegyverek nélkül átgázoljon rajtunk.

A klímaváltozás ellen lehet harcolni, akár természetes, akár mesterséges folyamatnaktekintjük, ki-ki meggyőződése szerint vehet elektromos autót, mehet át full vegánba, szereltethet napkollektorokat a háza tetejére. Ez mind nem számít. Az ember tud alkalmazkodni, ha béke van, működik a technológiai fejlődés, tudomány stb. Csakhogy egy éghajlatváltozás esetén semmi se fog működni, ha a társadalmi rendszerek összeomlanak. Hiába szerelsz naperőműveket az észak-afrikai sivatagokba, ha ott a mohamedán vademberek lefejezik egymást és a nyugati mérnököket.
Hiába lesz minden német házon napkollektor, napelem, minden dán és holland partszakaszon szélerőmű, ár-apály erőmű, ha a nyugati országokat elárasztják az alacsony IQ-jú vadak.

Azt se mondhatjátok, hogy ilyesmi sose történt még meg. A pestisjárványok is éghajlatváltozás miatt indultak el Ázsiából, ahogy a nagy francia forradalom is egy éghajlatváltozás (lehűlés) miatti rossz termés által előidézett éhínség miatt tört ki.

A mostani Arab Tavasz és a mohamedán országokban kirobbant balhék is jórészt éghajlatváltozási okokra vezethetők vissza. Meg persze a túlnépesedésre.

Az éghajlatváltozás jön. Hogy az ember okozta-e, vagy természetes ciklusokról van szó, azt nem tudjuk biztosan. Volt már hasonló változás a világtörténelemben és akkor brutális dolgok történtek miatta.
Az emberiség egy része el fog veszni. Mi a teendő? Megakadályozni, hogy mi legyünk a vesztesek, hogy lerohanjanak minket. Fegyverkezés, kerítésépítés, humanitárius jogszabályok eltörlése. A nyugati világ sebezhetővé tette magát, vagy valakik sebezhetővé tették szándékoksan az utóbbi évtizedekben. Történelmi léptékkel nézve nem fognak Nobel békedíjakat osztogatni a puhányoknak, a veszteseknek. Afrika le fogja rohanni Európát, minden erkölcsi gátlás nélkül. Mert ők még a teljesen célszerű és természetes ösztönökön alapuló túlélést és a fajfenntartást, szaporodást tekintik elsődleges feladatuknak, nem pedig az emberi jogi finomkodást.

A Föld nem fog előpusztulni. Csak az emberek egy jelentős része fog elveszni. Jelenleg úgy tűnik, hogy Európa lesz a vesztes.
"

Lehet kérdezgetni Istent, hogy miért köpi tele a légy a szilvát a saját magjával, hogy miért van ennyi csiga amelyik lezabálja a terményt, és miért van éghajlatváltozás, miért van háború, miért van ennyi szenvedés, miért születik Dél-Ázsiában és Afrikában minden családba 8-10 gyerek, és miért indul el egymilliárd ember évtízedeken belül felénk... hiába, nincs válasz, kicsi vagyok ahhoz hogy átfogóan átlássam. Így van és kész. Csak. Alkalmazkodj. Vagy lépj túl ezen, járd ki az óvodát. MAGadtól, MAGod felé.