Az ős zene

A népdalok születésének ma már feltérképezhetetlen messzeségének homályából szól ez a lúdbőrt kiváltó, gyönyörű ívű dal: 

Zurgó - Rózsa

Napot is szeretem, holdat is szeretem,
De fényes csillagot leginkább szeretem.

Szeretlek, szeretlek, mint a lágy kenyeret,
Sóhajtok éretted egy nap százezeret.

Nem es sóhajtanék, ha nem szeretnélek,
De én úgy szeretlek, majd meghalok érted.

Vagy meghalok érted, vagy enyémmé teszlek,
Vagy piros véremmel földet festek érted.

Mi vagyunk a rózsák, mi szeretjük egymást,
Szép piros hajnalban megöleljük egymást.

Sokan sokféleképpen vélekednek a magyarság eredetéről. Vannak, akik ázsiai gyökereket feltételeznek, vannak, akik máshonnan szeretnének minket származtatni. Mindegyiknek igaza van és egyiküknek sincs - oldalakat tudnék erről írni. Ajánló:

http://magyartaltos.info/index.php/irasok/draga-magyar-anyanyelvunkrol/820-juhasz-zoltan-a-zene-osnyelve

"Kilenc eurázsiai népzene reprezentatív dallam-gyűjteményeit elemeztük az un. Kohonen-féle önszervező térképek segítségével. A mesterséges intelligenciák megtanulták a különböző népzenék jellegzetes dallamvonal-típusait, mintegy modellezve a zenei nyelveket. A nemzeti zenei nyelvek egymás közti kapcsolatai felvetették egy valaha létezett közös zenei ősnyelv lehetőségét. Ennek rekonstrukciója arra a következtetésre vezetett, hogy a zenei ősnyelv legtöbb elemét éppen a mai magyar népzene őrzi, így a Kárpát-medence igazolhatóan központi helyet foglal el Eurázsia zenei térképén."

Egy nép általában onnan származik, ahová kulturálisan kötődik. És akkor tegyük fel még egyszer a kérdést: honnan származik a magyar ember? Tudtuk-e pl. hogy az istállóskői leletek között előkerült egy 30.000 éves háromlyukú, barlangimedve-csontból készített furulya? Ugyanilyen technikával ma is készítenek furulyákat hangszeres mestereink (pl. sertéscsontból), ami év-tízezredes folytonosságra utal. Nem ártana néha a magyarságunkat megélnünk annak teljes mélységében. Ezek után már csak azt furcsállom, hogy amikor a genetikai*, történelmi**, régészeti***, antropológiai****, nyelvészeti*****, népművészeti******, népzenei******* stb. kutatások eredményei egybehangzóan állítják, hogy a ma magyarnak nevezett őskultúra gyökere itt él a Kárpát-medencében és környékén alsó hangon 10.000 éve folytonosságban, és innen rajzott ki az emberiség kultúrája a nyugati indiánoktól Kínáig, akkor hogyan lehetséges, hogy a politikai trendeknek állandóan megfelelni kívánó MTA kiváló "történész" doktorai nem mondtak még le és mentek el mondjuk péknek ...? 

A tudományos életben innentől nincs létjogosultsága azoknak, akik a hazugságaikon ülnek évtizedekig. A gondolat kiküldetett. 

---

Kijelentésemet az alábbi forrásanyagokra alapoztam:

genetika*:  
    Semino féle genetikai térkép, bár valamikor a saját berkeinken belülről jön a bomlasztás

    Cser Ferenc és Darai Lajos: Magyar folytonosság a Kárpát-medencében 

    Darai Lajos: miért érdekelje a magyar a magyart 14-15. o.

történelem** :  
    Lajdi Péter: A magyarság hiteles őstörténetének alapjai

    Lajdi Péter: Szentföld

    Szondi Miklós: Történelmünkhöz magyarul 

    Radics Géza - EREDETÜNK és ŐSHAZÁNK

 

régészet*** : 
    Bakay Kornél régész professzor: Őstörténetünk régészeti forrásai c. könyv, vagy írásai

    Grandpierre Atilla: Hogyan tudjuk a magyar népet a régészet segítségével visszafelé követni fél millió évre?

    Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence a világ tudásközpontja

    Michelangelo Naddeo professzor: 10.000 évnyi magyar folytonosság a Kárpát-medencében

embertan**** : 
    Henkey Gyula: Magyar őstörténet és embertan

    Lipták Pál: A magyar Őstörténet kérdései az antropológiai kutatások alapján
    Kiszely István munkáit csak azért nem hivatkozom ide, mert én nem értek egyet vele. Állandón keletről akar minket származtatni, ami csak részben igaz, mivel mindössze annyi történt, hogy a korábban kirajzott uralkodó-házak tértek haza több hullámban, magukkal hozva számos keleti sajátosságot (géneket, kultúrát, stb.) de attól még a gyökerük az itt van a talpunk alatt. Ezért nem volt soha véres honfoglalás.

nyelvészet ***** 
    Cser Ferenc: Gondolatok a magyar nép és nyelv Kárpát-medencei eredetéről

    Grover S. Krantz: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása

    Kiss Dénes: A Magyar Nyelv Eredete

    Friedrich Klára – Szakács Gábor: Kárpát-medencei birtoklevelünk a rovásírás

    Tamana kutatás avagy a Kárpát-azonos nevek öt földrészen

népművészet ****** : Európa vitathatatlanul leggazdagabb népművészete a Kárpát-medencei magyarságé, melynek gyökerei visszanyúlnak még a 8000 évvel ezelőtti Kőrös műveltség előtti időkre, és az eltelt idő alatti kulturális folytonosságot igazolják a különböző korok egymásra épülő műveltségei: alföldi vonaldíszes edények műveltsége (Kr.e. IV-III. ezred) a dunántúli vonaldíszes edények műveltsége (Kr.e. IV-III. ezred), Vinca-Tordos műveltség és így tovább, ahogy Radics Géza is kigyűjtötte. A magyar népművészet szimbólumrendszere megtalálható számos másik nép kultúrájában, legyen szó az Élet virágáról, a forgórózsáról, vagy épp a körkeresztről, stb..

népzene ******* 
    Juhász Zoltán: Népzenei összehasonlító elemzések mesterséges intelligenciákkal

    A magyar kultúra öröksége: az ismert magyar népdalok száma 100 000-es nagyságrendű, és ha figyelembe vesszük, hogy Eurázsia és az indiánok népzenéjének alapmotívumai mind megtalálhatóak a magyar népzenében, akkor könnyedén jön a felismerés, hogy honnan származik a Zene. Érdemes belehallgatni: 

MTA Zenetudományi Intézet publikusan elérhető on-line népzenei adatbázisa

   

A társtudományok kutatási eredményeit bővebben kifejtve lásd: Bunyevácz Zsuzsa: A Szent Grál üzenete c. könyvében. Érdemes még utánajárni Dr. Borbula Ida, Szántai Lajos, Pap Gábor, Molnár V. József, Bíró Lajos, Aradi Lajos, Varga Csaba, Géczy Gábor, Badiny Jós Ferenc munkásságainak is, feltéve a szűrő és szintetizáló (összehangoló) szemüvegünket.