"I'm fucked" - így kezdődik a nemrég moziban is játszott The Martian (magyarul érthetetlen módon nem A marsi - nak, hanem Mentőexpedíció-nak fordított) film alapjául szolgáló könyv, amelyben hősünk rádöbben, hogy egy szerencsétlenség miatt ott maradt a Marson. Tök egyedül. És a legközelebbi mentesítő járat is kb. csak két év múlva érkezik...
Na, ha nem is ilyen mértékben, de én is hasonlóan éreztem magam, amikor rádöbbentem, hogy a több éve várt esélyem ismét elillant, és megint várnom kell egy évet. Történt ugyanis, hogy pár éve ősi magyar magfajták után kutatva rábukkantam (tán pont itt ajánlotta valaki) a NÖDIK oldalára, és azon belül is a http://www.mintakeres.hu oldalra, ahol nem a boltokban kapható génmódosított, sterilizált (kiherélt, szaporíthatatlan, örökíthetetlen) hibrid szarokat lehet kapni, hanem eredeti magokat tárolnak és a tájfajta populációk genetikai integritását sikerült megőrizni.
Mondanom sem kell, mennyire örültem anno hogy megtaláltam ezt a forrást, mivel szándékomban áll a saját kiskertemben évről-évre örökített genetikai állománnyal foglalkozni - nemesíteni, ha úgy tetszik, de csakis eredeti, tiszta forrásból kiindulva. Ennek egyik legkézenfekvőbb forrása a NÖDIK, ahol egy igen komoly hazai és külföldi származású kultúrnövény mintákból létrehozott világ-fajtagyűjtemény található, melyből szívesen adnak át "hobbikertészeknek" mintamagokat saját termesztésre. Tavaly sajnos lekéstem a magkérési határidőt, idén viszont résen voltam, és már a múlt hét közepén (január 28-án) eszembe is jutott, hogy megnézzem a honlapon mi a helyzet: nagyon meg is örültem, mert ki volt írva, hogy az idei magkérés január 29-én (pénteken) indul. Óóóó, hát ez remek - gondoltam - egy nappal előtte sikerült észbe kapnom, így idén biztos nem szalasztom el a lehetőséget! No, másnap meg is jelent az idei ajánlati lista, szépen sorban felsorolva milyen tájjellegű paradicsom, paprika, stb. magból tudnak mintát küldeni. Igazi bőség zavara volt, hirtelen nem is tudtam választani, ezért arra jutottam, hogy kicsit utánajárok a kínált fajtáknak, melyik milyen, és csak ezután döntök. Csak a hangulatom érzékeltetésére írom le, hogy nem akármilyen döntésre készültem, ugyanis ez határozta volna meg, hogy a melyik fajtákkal indulok meg az úton, melyek a következő években meghatározták volna a termesztés és természetesen a fogyasztás irányát. No, el is szartam az időt mindezzel a tököléssel, és csak most hétfőn (február 1.) kerestem fel őket, hogy rendeljek, ééééééés.... egy igazi arculcsapásként ért a hír, hogy már nincsen a magokból... Érthető?? Január 29. és február 1. között mindössze két nap van, az is egy hétvége. És ennyi pont elegendő is volt, hogy elfogyjon a készlet... sajnálkozva írták is az oldalon, hogy:
"Az ajánlati lista összeállításánál az előző évek tapasztalataiból
indultunk ki, azonban a valós érdeklődés messze túlnőve elképzeléseinket
eredményezte azt, hogy a hobbikertészek számára felajánlott készleteink
rövid idő alatt elfogytak"
Ez a dolog egyrészt kicsit felkúrt (főleg a saját balfaszságom miatt), mert így megint elveszítek egy évet (valahogy pont így sírt Luke S. is, amikor Owen bácsi ott akarta tartani a srácot még egy betakarítás idejéig a Tatuin-on, nem? :)) - másrészt meg ez a hihetetlen nagy érdeklődés arra enged következtetni, hogy bizony ébred a magyar, és már nem óhajtja megenni a génmanipulált szarokat, inkább termeszt. Sajátot. Eredetit, ősit, magyart.
No, mindenesetre én most beszoptam idénre megint, nem gondoltam volna, hogy egy hétvége alatt elkapkodják a mintákat, de hát ez van, ezúttal még egyszer utoljára megvettem a Rédei és ZKI laboratóriumokban készített hibrideket. Megint gazdagodtam egy tapasztalattal: ha valamilyen fontos, régóta várt esemény előtt egy nappal hamarabb felébredek - kétségkívül valamilyen segítség hatására - akkor ne szarakodjam el az időt gondolkodásra, mert az okoskodás a tett halála.
Ezt meg csak úgy ajánlom elolvasni minden kertészkedést szerető barátomnak, nagyjából én is így szoktam palántázni:
Azért az én rossz hangulatom ne vegye el senki kedvét, szóval csak hajrá, hajrá, leporolni a balkonládákat, elő a tejfölös kupákat, és irány a kertészbolt palántaföldért! :)
Tavaly tőlük kaptam paradicsomot (ökörszív ha jól emlékszem):
VálaszTörléshttp://evkerek.blogspot.co.uk/
Itt:
https://www.facebook.com/events/1022068871165470/
A boltinál itt is találsz jobbat, szerintem idén is ott lesznek.
Sok sikert!
Köszi! És ha jól látom pont Szegeden szokott lenni a magbörze, csak kicsit későn, márciusban, addigra már javában nőnie kellene a palántáknak.
Törléshol nézed?
TörlésVI szegedi magbörze febr. 20 09:00-17:00
Szeged Kolozsvári tér 1.
Köszke!
TörlésSzia Mazsola,
VálaszTörlésén ettől az úriembertől szoktam rendelni, ajánlom szíves figyelmedbe:
http://biovetomag.hupont.hu/
Köszi a szuper honlapot, rendszeres olvasója vagyok, bár még sosem írtam!
Minden jót!
Kam
Mazsi, nem kell mindenütt farkast kiáltani!:))Az F1-es magok egyáltalán nem génmódisítottak!!!
VálaszTörlés"A hibridek egy egyszerű természeti jelenséget használnak ki. Ha adott két beltenyésztett, és minél távolabbi rokon fajta, akkor a keresztezésükből előállított utódok sokkal jobban teljesítenek(heterózishatás). A hibridek utódaira ez viszont már nem igaz, ezért a hibrideket mindig két fajta keresztezéséből állítják elő. Egy hibrid tyúk vagy kukorica biológiai szempontból semmiben sem különbözik egy labrador-németjuhász keverék kutyától. Ugyanúgy "készülnek". Különböző fajták keresztezéséről van szó, tehát egy fajon belül történik mindez, teljesen hagyományos szaporítással. Épp csak a szülőket választják meg trükkösen.
Ezzel szemben egy GMO élőlénybe egy más faj génjeit ültetik be, laboratóriumi úton."
Ezért nem is érdemes róluk magot gyűjteni, hanem ha bevált az adott F1-es fajta, akkor minden évben újra meg kell venni őket.A magam részéről nem sajnálom ezt a kiadást, mert egyrészt más emberek munkája is hozzájárulhat a betakarításhoz, másrészt sokkal nagyobb a termésmennyiség ugyanannyi ráfordítás mellett.
Lujza
Pontosan. Én is F1 magokkal indulok minden évben. Kb 3 éve vettem párszáz magot, igaz nem boltból, hanem egy aukciós oldalról rendeltem paradicsom- és paprika magokat. Amelyik bevált első évben, abból ültettem a következő szezonban is. Remélem még idén is életképesek :)
TörlésA megnyúlt paradicsom palántának lelehet tördösni az alsó leveleit kiültetéskor, és ott is gyökeret ereszt. Ha igazán elvetemült valaki, akkor használhat gyökeresztető hormont is. Nekem a magyar gyártmányú INCIT-2 vált be. Nem kell parázni tőle, hogy fúúj hormon... különben is pornak kb 1% a hormon, a többi egyszerű gipsz :)
Idén még a szintén magyar Humus FW-t akarom kipróbálni, meg az EM-Bio nevű baktérium löttyöt.
Akkor már ésszerűbb hormonok helyett a megnyúlt szárat is elültetni, meghajlítva a palántát, hogy csak a fölső 10 cm látszódjon ki a földből, a többi részét elfektetni a föld alá, így a hosszú szárából is gyökér lesz.
Törlésjaja, ez paradicsomnál működik hormon nélkül is, de paprikánál mondjuk már nem olyan könnyen, mert sokkal kényesebb ebből a szempontból. Az incitnél a szám azt jelzi, hogy mennyire fásszárú növényhez használjuk. Főleg dugványozásnál van értelme. Ha van egy paradicsom ami bevált, akkor nem muszáj magokat gyűjteni, hanem lehet dugványokat venni és azokat átteleltetni, vagy akár még ugyanabban a szezonben felhasználni.
TörlésLehet házilag is gyökereztető hormont késziteni: fűzfának a friss hajtásait (levél nem kell) összedarabolni pár centisre és vizben áztatni pár napig, utána leszűrni. Olyan büdös, hogy elhányod magad, de tartalmaz IBA nevű hormont, asszem az incitben is az van. Ezzel lehet a frissen kiültetett palántákat öntözgetni, hogy hamarabb beszőjje a gyökerük a talajt.
A magvetés - ha egy világos fűtött helyiségben, pl. szobában neveljük majd a palántát az áttűzdelés után is - bőven ráér márciusban. Különben a paradicsom, paprika stb. idő előtt megnyúlik, s fennáll az un. palántadőlés veszélye. Ez érthető is, mert csak az ablakokon ferde szögben beáradó /nap/fényben részesülhet a növényke. A tavalyi tapasztalatok alapján inkább március közepe ideális a magvetésre. A "szoba-palánták" ugyan kisebbek, de erősebbek lesznek és bírják az edzést, majd a kiültetést.
VálaszTörlésViszont a borsó-, retek-, répa-, stb.-magvakat - a szabadföldbe, ha az idő engedi - már február végétől el lehet vetni. Ugyanígy a dughagymákat is le lehet dugdosni folyamatosan egész márciusban. A borsó, a retek, a zöldhagyma mint elővetemény szerepelhet. Utánuk a helyükre jöhetnek a paradicsom-, paprika-palánták, mángold, bokor- és futó-babfélék stb. A krumplit már most csíráztatni kell hogy március végétől kezdve ledugdosva majdan újkrumplink is legyen. A felszedett újkrumpli meg a kései velőborsó helyére aztán jöhet júniustól a cékla-, a kelbimbó-palánta stb.
A megnyúlt palántáknak ( piacon sokszor látok ilyet) az is a hátrányuk, hogy nincsenek kellően begyökeresedve, de már sokszor virágbimbók is megjelennek rajta. A paprikát, paradicsomot egyébként is kockázatos a májusi fagyosszentek előtt kiültetni, de ha van elegendő, akkor megéri kockáztatni.:) Az elmúlt évek legalábbis e szempontból kedvezőek voltak.
TörlésA krumpiról csak annyit, hogy azt sem érdemes túl sokáig saját vetőkrumplival végezni, legalább 4-5 évente érdemes fémzároltat venni, s abból eltenni. Ha pedig korán akarunk "újkrumplit", akkor erre a célra nagyon jó rövid tenyészidejű fajták is vannak.
http://bacs-gazda-coop.addel.hu/akcios/1-oldal
Lujza
A megnyúlt paradicsom palánta viszont mélyebbre ültetehető, így a nagyobb gyökér erősebb növényt
Törléseredményez majd...-mivel a szára is gyökeresedik.
Kis helyesbítés: magnak csírája van-burginak hajtása :)
Ilyen is van:(...sajna nem nekem)
http://www.kenderhaz.hu/tag/kenderbeton/
-a-
Ha ugye a cirka 2 dl-es alul kilyuggatott tejfölös dobozba ültetem a paradicsom-, paprika-palántát, akkor ugye a gyökér terjedelmessége behatárolt. Tehát úgy kell a palántát nevelni hogy "ideálisan" növekedjen - addig amíg az "edény" engedi. Ehhez maximum 2 hónap /március > május/ az ami elég, a többi pedig MÁR a szabad-föld "dolga". A saját piacon vásárolt olcsóbb "vetőkrumpli" is jó. Csak arra kell ügyelni hogy a termesztő-zsákban vagy ágyásban elültetett krumpli - ahogyan növekszik - mindig fel legyen töltve egészen a legfelső levelekig. Illetve a föld alá került levelek meg mindig le legyenek csipkedve. Ekkor a föld alá került levél-maradvány-részeken-ágakon is krumpli fog teremni, nagyság-renddel több mint egyébként. Tehát csak a "zsákban" vagy az "ágyásban" állandóan töltögetni kell azt a krumplit. Akár méter magasan is a virágzásig...
Törlés"Tehát úgy kell a palántát nevelni hogy "ideálisan" növekedjen - addig amíg az "edény" engedi."
TörlésEz pontosan így van, de még azt is megkockáztatnám, hogy a kisebb, de arányos növényke is sokkal jobban indul és növekedik a kiültetés után, mint a megnyúlt és már majdnem kifejlett növény a tejfölösdoboznyi gyökérzettel.:)
A piacon vett krumplival azért nem árt óvatosnak lenni, mert sokszor a gumó kívülről egészségesnek látszik, de belülről bizony beteg. A fémzároltaknál ez nem fordulhat elő. Amit még nem árt tudni a saját vetőkrumpliról az az, hogy ha már beindultak a vetőkrumpli hajtásai, akkor csak azokat szabad elvetni, amelyeknek erős, vastag a hajtása. Hiába van egy krumplin 4-5 hajtás, ha azok vékonyak, akkor ne ültessük el őket! Ezeket nálunk kan krumplinak:) nevezik, mert a leggondosabb munkálkodás ellenére is jó, ha 2-3 gumót tudnak kinevelni. Ez főleg akkor jelentkezik, ha már évek óta a saját vetőkrumplinkat használjuk, nem frissítettük fel őket más termőhelyről való krumplival. ( Ilyenkor a szomszédé sem jó, mert hasonló a termőhelyi adottság )
A megnyúlt paprikák is ültethetők mélyebben, kb. az első sziklevelekig,és persze párosával, mert így támasztani tudják egymást.
Mivel még sosem vettem bio vetőmagot, így most kutakodtam egy kicsit, és meg kell mondjam, egy nagy átverésnek tartom, arany áron mérik, s jól kifosztják a kezdő, jószándékú embereket.:) Itt van pl. ez:
http://www.biokiskert.hu/yis/zoldborso-kelvedon-csodaja-bio-vetomag-100-g
( megjegyzem azért választottam ezt, mert a hüvelyeseknél csak ennél az egy fajtánál van kiírva, hogy 100 g, a többinél m2-t adtak meg- nem véletlenül:))
A Kelvedon csodája 250g-os kiszerelésben 200-300 Ft körül van, itt meg 100g-ot adnának 1890,- Ft-ért. Megáll az ész!!!!!
Ráadásul lehet, hogy épp Százhalombattától nem messze termesztették, amit hiába nem permeteztek, de az esők már olyan anyagokat juttathattak a földbe, amiről jobb nem is beszélni. A tasakokat elnézve azért ettől nem kell tartanom, mert a java külföldről származik...Oké, hogy azért is drágábbak, mert mindenféle laborok vizsgálgatják őket, de sanda a gyanúm, hogy a tescos kelvedon csodájában sincs több méreg, mint amivel ne tudna elbánni a magocska.:)
Azután abba is belegondoltam, hogy mondjuk 200 éve csak bio vetőmagokkal vetettek, mégsem élte meg az emberek többsége a 60-70 évet sem. Továbbá szerintem a növények maguk is ki tudják dolgozni a mérgeket a szervezetükből, (ahogy az emberek is), ha ez a méreg nem éri el a tűrőképességük maximumát, és van rá idejük.
Lujza
A krumplibogár távoltartására nincs valami jó trükkötök? Tudom szedni kell őket minden reggel, de tavaly is kimaradt egy hét és mintha semmit nem csináltam volna előtte :)
Törléstapir
Vagy természet-közeli kertészkedést folytat az ember - vagy nem. Nem szükséges semmit sem lepermetezni, még a szőlőt, gyümölcsfákat sem. Műtrágyázni, gyomirtózni stb. szintén szükségtelen. A növények idővel alkalmazkodnak mindenhez. Nálam legalábbis így történt. Aminek el kell pusztulnia az el is pusztul. Azt kell termelni, gondozni ami megmarad, s ami persze "passzol" a kerti körülményekhez - talajhoz, fekvéshez stb.- is.
TörlésAz un. "fémzárolt" magok, a krumpli is ilyen-olyan módon vegyileg kezelt és persze még kb. 5x-ös árú is. Maradnék a viszonylag még mindig "tiszta magoknál". Az eső esetleges szennyezettsége nehezen kivédhető, a vetőmag "természet-ellenessége" viszont igen. Azon az alapon hogy az eső mérgezőbb mint a kémiai permet-vegyszer kár is nekifogni kertészkedni. Egyébként sem így van, ezt csak azért mondják hogy tovább mérgezzük magunkat - hiszen "úgyis mindegy" hogy mibe halunk bele.
Kisebb tejfölös-dobozokba áttűzdelt kb. 20-25 cm-es edzett palántákat szoktam kiültetni - teljes sikerrel. Egyetlen egy palánta sem pusztult el. Az "ágyás" persze komposzttal, némi szerves-trágyával és fahamuval jól ellátott - pláne a tápanyagigényes paprika és a paradicsom esetében.
A krumplit sosem egy helyre kell elültetni egyfajta monokultúrát létrehozva. Mert akkor az egész "tábla" lefertőződhet a krumplibogárral. Minél több helyre kell ültetni a krumplit, egymástól legalább 5-10 méterre az egyes veteményeket. Ekkor csak némelyik "parcella" fertőződik meg, lesz ahol egyetlen bogár sem lesz. Egyébként a bogarakat mindig össze kell szedni még a párzásuk előtt - mégpedig reggelente, a meztelen csigákkal együtt. A kikelt lárváktól már nehezebb megszabadulni. Ekkor bizony a legjobb a már amúgy is lerágott lombozatot visszavágni - még újból kihajthat és virágozhat is a krumpli. A virágzás után - amikor idővel már kezd elhalni a lombozat is - a krumplik lényegében már kifejlődtek a föld alatt és nincs jelentősége a fenti "fertőzöttségnek".
Alul és oldalt kilyuggatott, nagyobb, masszívabb méter magasságú műanyag-zsákokban is lehet sikerrel krumplit termeszteni. Ezek mozgathatók is és betonplaccra is lerakhatóak. Akár 3 darabot is ledughatunk kb. 10 cm mélyen a 20-25 cm magasságú jó komposztos földbe a zsák alján. Ezután csak töltögetni kell a krumplinövényt és az alsó leveleket a szárakon mindig lecsipkedni. Először tehát 2-3, majd 3-4, 4-5 - és így tovább - legfölső levelet hagyjunk meg a krumplinkénti kb. max. 3 csíraszáron. A többi részt töltsük fel. Majd a virágzáskor fejezzük be magát a töltögetést. Ha elvirágzott a krumpli már van felszedhető un. új-burgonyánk. Össze sem lehet hasonlítani a piacival - olyan friss, "vegytiszta" és jó minőségű. A nagyobb öreg-krumpli persze a növényszárak elszáradása után szedhető később.
Ebből is látszik, hogy "jó az öreg a háznál". :)
TörlésKöszi Kerion, nem az olvasottság, hanem a valódi megélés hozza az igazi tapasztalatokat/tudást.
Köszönet mindÉNkinek -is- ismét.
VálaszTörlésValami ismét történik és lehetséges, hogy 20.-án látszódunk.. 8D
Csak messziről kapcsolódik -az én elmémben- a témához a szalmaházépités.
Ha valakinek vannak tapasztalatai a beton alapra épitendő faszerkezetes-cseréptetős szalmaházikóval- kérem ossza meg velem.
Mazsola: "The Sun is shining, the weather is sweat- yeah!"
Azt tudom leírni, ahogy néhány éve megismertem. Minél többet foglalkoztam vele, annál kevésbé tetszett...
TörlésVan két jó tulajdonsága (jó hőszigetelő, és pára áteresztő), és sok rossz.
A szalma, mint hőszigetelés nem teherhordó, ezért kell a favázat, a „teherhordó” szerkezetet köré építeni. (gombhoz a kabátot...)
Ez a fajta szerkezet még favázzal is csak földszintes épületnek "jó", ha ilyenből valaki emeleteset akar, akkor már fémváz szükséges (olyankor a szalma+faváz rendszer vázkitöltésre szolgál).
Megfelelő védelem nélkül a szalma és a faváz nem időjárásálló, vagyis nem tartós anyagok ezért ennél a szerkezetnél a védelmet kívül - belül egy kiégetés nélküli agyagréteg biztosítja.
Az agyag miközben a víz eltávozik belőle, jelentősen zsugorodik, közben pedig reped. Ezért a ház építését is úgy vállalják, hogy egy éven belül visszamennek a védő réteget javítgatni.
Nem jó bármilyen agyag erre a célra, ezért előtte megvizsgálják a környező agyagbányákat. Ez akár költségnövelő, de karbantartást nehezítő is lehet. (Ha a cég egyszer megszűnik ki fogja javítani?)
Anyagok akkor tudnak jól együtt dolgozni, ha a hő tágulásuk közel megegyezik, egyébként repednek. (Nem foglalkoztam a hő tágulásukkal, de valószínűtlennek tartom, hogy az acélra, a szalmára, a fára és a kiszáradt rideg agyagra ez egyaránt igaz legyen)
Ez a szerkezet károsodásra érzékeny. Egyrészt mert a szerkezeti részek rejtve vannak a szem elől, másrészt mert védelem nélkül különféle hatásokra viszonylag gyorsan romló anyagokról van szó.
A fa szerkezet gyorsan romlik víztől, rovartól, gombafertőzéstől, de itt sajnos eltakarják, ezért mind a javítás, mind a karbantartás rendkívül nehézkes, és szerintem ennél is nagyobb baj, hogy az esetleges belső károsodást észre sem lehet venni időben.
A szerkezet egyetlen védelme a cseppet sem meggyőző, vékony (kb. 5 cm) vastag agyag réteg, ami nagyon zsugorodik, tehát reped (eltérő hő tágulásnál is repedhet), és mechanikai hatásokra érzékeny.
A szalmával – az ígéretek ellenére – bármilyen szerkezetet károsító rágcsáló v. rovar beépítésre kerülhet, hiszen az az agyagréteg felhordásáig szabadon van (ha meg méreggel itatják át a szalmát ellenük, akkor meg azért nem kéne). A külső agyagréteget pedig akár harkály, akár egy rágcsáló képes károsítani és azzal tönkre is tették a védelmet.
Egy ilyen falra egy képet még biztosan fel lehet szögelni, de egy kellően nehéz konyhaszekrényt, vagy polcrendszert már biztosan nem csavaroznék fel…
(Rövidebb időre tervezett földszintes családi házhoz eseteleg, ha valakinek egy ilyen a vágya, de inkább úgy se...(igaz, ezek nem tapasztalatok, csak gondolatok...))
Szép Napot!
Ehhez nincs mit hozzátennem, még építészmérnökként sem. Tökéletes elemzés SZN! :)
TörlésKöszönöm, hogy az energiátokat adjátok az álmomhoz.
TörlésVan egy adott kiöntött /vasalt/ betonalap, az egyik végén kész- ytong-előd- fészerke, a leendőbeli fürdőszoba-fal.
A placcon felszerelt műhely.
Minden saját kezűleg.
Sárgaföld kitűnő minőségű, korlátlan mennyiságben.
Először váz és tető a többi szépen sorban- komposztvécével, folyóviz-fürdőszoba, három fázis.
A vállalkozó kedvű önkénteseket szivesen látom, a többi majd menet közben alakul.
Egyéb technológiáktól sem zárkózok el, amennyiben azt kézi erővel meg tudom valósitani.
alap -nincs-, másik idővonal..
Törlésne halmozz - ötödik /olyan mint a parancsolat/, ha mégis, jön a lebontás. Fizikai megfelelője a "rák". Mindig mindenkinek van választása, csak kivülről könnyebb látni, de szabad akarat -is- van.
A többi marad.
Vágy kibocsátva, a többi -jön-.
Van.
Ölelés.
ezt vágod gondolom:
Törléshttps://www.youtube.com/watch?v=Hk-rGAaU3W8
Igen, köszönöm- a terv valami ilyesmi lett volna, csak három dűlővel "kijjebb" a várostól :)
TörlésAz ember holtig tanul - a kertészkedésben is. Például úgy tizenéve elültettem egy gyorsan növő örökzöldet, egy un. Leyland-ciprust. Ezt ajánlották. Fogalmam sem volt róla hogy cirka 8-10 év alatt kb. 12 m magasra nő és mintegy 5 m szélességben be is árnyékol mindent majd a kertben DNY-ról. Szóval most éppen - egy kis fényért - lekopaszítom az örökzöld "dzsumbujt". Az egy tőről fakadó, felfelé menő combvastagságú, rönknek való vastag ágakat kb. 7 m magasságig meghagyva. A tetejükön egy "kilátót", de inkább egy gólyafészket tervezek kialakítani. Nem semmi lenne ha az udvarban ezentúl gólyák is fészkelnének. A faanyag maga egyébként elsőosztályú. A görög, a római és egyéb hajóhadak valaha mind valamilyen ciprusfából épültek. Ha erdőt telepítenék akkor tuti Leyland-ciprusból tenném, 10-15 év alatt embertelen mennyiségű kiváló szálegyenes faanyagot produkálna a telepítés, amit persze közben állandóan meg lehetne újítani. Egy növény akár 10 db 10-15 m hosszú nyílegyenes gerendát is "termel" - ha időnként legallyazzuk akkor 10-20 cm -es átmérőjűt is. Ehhez képest a fenyő, nyár sehol sincs. A ciprus a legkiválóbb alapanyag bútorokhoz, rönkházakhoz stb.
VálaszTörlésNo.. Hát én is bíztam a NÖDIKben, meg aztán úgy voltam vele itt van a szomszédba, de.. Olvastam 27.-én hogy lehet 29.-én rendelni. Van ugye két nap..hű de előrelátó vagyok. Rá se néztem 28.-án 29.-én délután 2-kor szép nyugisan leültem a gép elé, na oszt leesett az állam. Mer hát ami szimpatikus mag, meg jó erre mert tájjellegő..nem győztem olvasni hogy nincs raktáron. Aztán eszembe jutott hogy kolléganőmtől kunyeráltam az ősz elején egy ökörszív paradicsomot, a magját megszedtem, meg ugye ezt végigzongoráztam a legszebb termésekből. Szóval végül is mag az van, csak épp megint csalódtam egyet. pedig még azt a részt is lelkesen olvastam mennyi hülye papírt kell kitölteni egy magrendeléshez. No mindegy..van egy jó kis csoport ott meg megy a magcsere program ....
VálaszTörlés