Bújjék!

Nekem lassan semmit nem jelent a december 31-éről január elsejére virradó éj, nem készültem sem rakétával, sem pezsgővel, és igazából nem érdekel a mai tv-műsor sem. "Újév" - mondják. Számomra nincs túl sok jelentősége ennek a napnak, nem ezt a napot tartom fordulópontnak. Írtam erről pont egy éve, naptári értekezésemben - "Mert kérdezem én, kozmikus, lunáris, szoláris vagy földi szempontból van-e bármilyen jelentése/jelentősége a december 31-i napnak?? Van-e értelme az évet egy olyan nappal kezdeni, ami semmit nem jelent az ciklikus Évkörben?" Ha nagyon választani kellene, akkor inkább a december 21-i napfordulót, vagy még inkább a tavaszi nap-éj-egyenlőség napját választanám évkezdő időpontnak, a magyar ember amúgy is tavasszal kezdi el a nagy melót - a kertben.... :).

Természetesen azt is megértem, ha valakinek ez egy fontos dátum, és úgy gondolja ilyenkor időszerű számot vetnie önmagával, az elmúlt év történéseivel. És végül is az sem zavar, ha valaki az évet egy írtózatos nagy zabálással és dorbézolással kívánja elbúcsúztatni, nekem az is tök okés, csak csinálja. Mint ahogy nyílván senkit sem érdekel az sem, hogy engem mennyire nem érdekel már ez a "kitüntetett" nap... :)

De azért bújjék mindenkinek - olyan, amilyet elgondolt magának! :P

Boldog Karácsonyt a kedves Ébredezőknek!

A világ olyan, mint egy tükör: megmutatja milyen vagyok.
De csak ha összetöröm tükrömet, melyen át világomat szemlélem, találhatom meg valódi önmagam.

Napforduló

Nem tudom máshol mi a helyzet, de nálunk, több napnyi homály után végre kisütött a Nap. Persze eddig is "ott" volt, és sütögetett, csak mi nem láttuk azoktól a fránya természetes (?) felhőktől. Na mindegy, a lényeg, hogy most - az év legrövidebb, legsötétebb napján - ragyogóan süt, amit akár úgy is felfoghatunk, hogy ismét megszületik a fény, és innentől már minden nap egyre világosabb lesz. Ha valakinél nem sütne a Nap, akkor javaslom, hogy ma mindenképpen gyújtson egy gyertyát. Nagy szükség van ezen a napon a fényre. Ismerek olyan társaságokat, akik ilyenkor komoly tábortüzeket gyújtanak, köré gyűlnek, és élvezik a fényt, a belőle áradó meleget, és egymás társaságát. Egyik olvasóm gondolatát idézve: 

"Nagyon szép Napfordulót kívánok neked és mindannyiunknak, hogy az illúzió falán minél nagyobb rést ütve, beáramoljon a fény az életünkbe és itt ebben a kivetülésben megfordulva, a tudás fénye segítségével mihamarabb belenézzünk közös önmagunk szemébe! :)"

És ha addig nem találkoznánk itt a virtuális szellemi térben, akkor mindenkinek Békés Karácsonyt kívánok! :)

Lazuljunk: A világ az ablakomon kívül

A világ az ablakomon kívül címmel adott ki új videót a NASA a nemzetközi űrállomás fedélzetéről készült felvételeket felhasználva. A videó a szokásos hd minőségnél is egy nagyságrenddel jobb 4K felbontásban is elérhető a YouTube-on, akinek bírja a gépe és a monitora, annak mindenképpen érdemes bekapcsolni az Original HD opciót, és teljes képernyőn megnézni a filmet.

(Forrás: Index)

Az én gépem nyekkent kettőt, majd kék halállal bedobta a törülközőt. Újraindítás után úgy döntöttem elég lesz a "normál" minőség is, elvégre teljesen mindegy mekkora felbontásban nézzük ugyanazt az illúziót... :)

Mese a meseszobáról V.rész: az Idő bűvkörében

Vajon az idő fogságában vagyunk? Szorít minket az idő? Sosem érek rá semmire? Mások is feltettek már ilyesmi kérdéseket? Nos, én az utóbbi néhány hétben tényleg idő szűkében voltam (állandó határidők, elintéznivalók, családi ügyek, stb.), és talán ez is az oka annak, hogy elkezdtem megint foglalkozni mélyebben az IDŐ kérdéskörével. A fizikai ámokfutásomnál már egyszer szóba került az idő illúzió mivolta, és ahol arra a következtetésre jutottam, hogy az idő valójában csak az emberek számára fontos segédfogalom, mert valójában csak mozgás van, de most egy egészen másik megközelítésből járjuk körbe a témát, illetve csapunk a közepébe - a szokott párbeszédes módon Shaula doktornő segítségével, aki ismét bebizonyította, hogy még mindég mennyire szükségem van rá, hogy a saját hülyeségeimet kicsit terelgessék, vadhajtásaimat lenyesegessék. Extraként kedves Ildi olvasóm felajánlotta szép rajzait, amit felhasználok a téma illusztrációjaként.

Na csapjunk a lovak közé, nem érünk rá egész nap bevezetőt írni! :)

Lazuljunk: CHVRCHES - Gun

Csak úgy... Mert tetszik.

Ha Zplus lennék azt mondanám: She közeleg, és kicsit morcos az albérlőre... :)

CHVRCHES - Gun                                      CHVRCHES - Fegyver

You had better run from me	Jobb ha futsz előlem
with everything you own	Mindeneddel együtt
cause I am gonna come for you	Mert én eljövök érted
with all that I have	Mindenemmel amim van
I am gonna break you down	Össze foglak törni
to tiny, tiny parts	Kicsi, kicsi részekre
I never believed, but I see it now	Sosem hittem, de most már látom
I'm learning your lesson, Im learning your lesson	Megtanultam a leckéd, megtanultam a leckéd

(a többit most lusta vagyok lefordítani)

A Kólás dilemma újratöltve

Kbszttl utlm ezt a krva Kólást!

Hogy miért? Mert óriási dilemmát okoz nekem a "létezésének" egyáltalán a fenntartása is minden évben. Mert nem tudom eldönteni, hogy mivel járok jobban: ha össz-családilag hallgatunk róla (szarunk rá), vagy ha betagozódunk a társadalom eme kiválóan felpropagált szövetébe minden egyes évben? Nem kicsit elszomorít ez az egész ügy, mert ugye már megint helyben vagyunk a dilemmánál, hogy igen itt a Mikólás, meg a Karácsony, de "én" már nem igazán szeretném ezt ünnepelni a sok birkával. Próbálnék szakítani ezekkel a "hagyományokkal", főleg az ajándékozás elemével, de a gyereknek meg ugye csak jól esik, mert megszokta, és emlékeim szerint nekem is jól esett. Szóval lehet hagyni kéne a fránya gondolatokat, és csak tenni amit kell, belül meg elintézni annyival, hogy jó, ok, ezt még megcsinálom, de csakis a gyerkőcök miatt. Persze az is lehet, hogy ha nem volna részünkről kitüntetve az esemény, akkor nem is lenne rá igény. Csak hát ugye ott vannak a szomszédok, meg az ovistársak, meg azok a fránya óvónők, akik erre készülnek már hetek óta, szolgai módon asszisztálva ehhez a marhasághoz, szóval elég nehéz kihúzni magunkat a társadalom sodrásából. Basszameg.

Az asszony persze hajthatatlan: Ezt ünnepelni kell! Te is örültél neki gyerekként, nem?

Tegnap este a gyerkőcök lefektetése után gondoltuk, elkészítjük azt, amit annak a nyavalyás szakállas szemfényvesztő öreg csalónak kellene, és ahogy ilyenkor lenni szokott, rájöttünk, hogy túl sok a cucc. Kaptunk a munkahelyről mikólás csomagot, kaptunk a papától, meg innen-onnan, meg ugye mi is vegyünk már nekik valamit, mert nehogy már ne, és amúgy is akciós volt ez meg az, és a vége az lett, hogy a gyerek méretű csizmákba az egész cucc kb. 10%-a fért csak bele, ezért három kibaszott nagy bevásárlótáskát kellett még odatenni a csizmák mellé, hogy elférjen a sok szar. Na, nálam ekkor szakadt el a cérna, és összeszedtem egy lapáttal az egész rakást, visszaadtam az asszonynak, hogy tüntesse el, tegyen vele amit akar, és csak annyit hagytam ott, ami a csizmákban elfért. Éppen elég az is. Mert nem a mennyiség a lényeg! A mértékletesség a lényeg! A hangulat, a meglepetés, és a várakozás a lényeg (még ami eszmeiség megmaradt ebben az egész kikúrt bizniszben...). És ehhez nem kell három táskányi termék! Melyek ráadásul szinte mind élelmiszeripari szegmensből származnak, és meg kell mondjam hogy nem nézem túl jó szemmel ezt sem. Szóval érted? - tényleg mosolyogva nézzem végig, ahogy a gyerkőc kétpofára tömi az abortált embrionális szövetből kitenyésztett "ízfokozóval" (HEK293) legyártott Milka csokit?

Azt mondják az okosok, hogy ez egy fakultatív őrület, és eldöntheted, hogy részt veszel-e benne. De mint írtam az elején, a dilemma fennáll: ha kivonulsz belőle, lehet többet ártasz vele, mert másoktól úgy is eljut a hír, és akkor jöhet a magyarázkodás. Lehet, hogy kénytelen az ember végigmenni ezen a kényszerpályán addig, amíg el nem érik a gyerekek a megfelelő kort, amikor már el lehet velük beszélgetni erről az egészről úgy mélyebben. Persze akkor is még ott lesz a szokás, ami nagy úr ugyebár. De megmondom őszintén, én már hányok attól, hogy november végén már minden kibaszott üzlet csillog villog, minden újgazdag háza csillog-villog az ezernyi LED lámpától. Mi a fasznak? Kinek mutogatják magukat kifelé? Nem inkább befelé, a család felé kéne ilyenkor "év végén" már fordulni?

Na, ez az egész egy jóval nagyobb lélekzetvételű dolog lenne, ölég fáradt is vagyok, de remélem a lényeg átment. :) Bővebben az előző évi morgolódásom foglalkozik e témával:

Nálatok is sok a Téli Kólás területi képviselő?

Napiszer 2013. december

És akkor itt a decemberi dühöngő... ööööö... akarom mondani klubszoba. Az osztálytermet továbbra is kéretik tisztán tartani, minden oda nem illő jöhet ide. Újaknak: ezért. Hajrá, hajrá! :)