Ideje kilépni a ránk aggatott kollektív bűnösség bűvköréből

(Lehet, hogy az Élet csupán játék, a mindent átható Tudat illuzórikus megnyílvánulása, az implicit Rend felszínének fodrozódása, mégis a lent leírtakkal mélységesen egyetértek. És igen, lehet, hogy nem valami ellen, hanem valamiért kell küzdeni, mégis a lenti érvelést logikailag, erkölcsileg, jogilag, és minden normális emberi normához mérten rendkívül rendben valónak találom.)

 

A Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság részére

Tisztelt Emlékbizottság!

Mi, ma élő magyar emberek sem 1944-ben, sem azóta és különösen 2014-ben nem tartjuk magunkat felelősnek a zsidók II. világháborús deportálásáért. Személyünk elleni kollektív bűnösséggel történő megvádolásnak tekintjük, ha a nevünkben bárki, bármilyen bocsánatkérést fogalmaz meg vagy fizet a mi adónkból bármilyen összegben kártérítést a zsidóság felé. Mi nem követtük el azt, amit az emlékbizottság a magyarság egészére terhel rá!

Tudomásunk szerint létezik olyan zsidó érdekeltségű szervezet, amely feladatának tekinti, hogy az általuk bűnösnek tartott személyek után nyomozzon. Nincs tudomásunk viszont arról, hogy e szervezet bármilyen bizonyítékot talált volna arra, hogy a ma élő mintegy 10 millió magyar embernek 1944-ben köze lett volna valamely zsidó halálához!

Éppen ezért követeljük, hogy a vádlók és a bocsánatot kérni szándékozók tételesen, személyenként mutassanak fel bizonyítékokat. Amennyiben nincs bizonyíték, nincsenek bűnösök sem!

Mindezek alapján mi, 10 millió ártatlan magyar ember, nem kívánunk bocsánatot kérni a zsidóságtól és nem fogadjuk el, hogy a mi munkánkból származó adóból akár egyetlen fillér kártérítést is fizessenek, mert nincs miért! Vezekeljenek és fizessenek a bűnösök! De csak ők!

Ha az emlékbizottság tagjai a zsidóságtól bocsánatot akarnak kérni avagy kártérítést akarnak fizetni, ám tegyék, de csak a maguk nevében, a saját anyagi forrásaikból! De miért is? Talán mert ők maguk elkövettek valamilyen bűnt? Akkor viszont miként lehetnek az országunk közéleti személyei? És vajon mit követtek el? A magyar közvéleményt kötelesek e kérdésben tájékoztatni!

Megjegyezzük továbbá, hogy Magyarország 1100 éves történelmének tragédiáit a magyar nép az egyetemes magyar nemzet elleni támadások, erőszakos cselekedetek szerint tartja számon, mint például a mongol-tatár támadás, a török uralom, mely alatt magyar gyerekek tömegét vitték el janicsárnak és vált az ország nagy része lakatlanná. De ugyanilyen tragédiának tartjuk a Habsburgok vérengzéseit, különösen a ’48-49-es szabadságharc leverése után avagy a kun (kohn) béla banda 133 napos szadizmusát, a trianoni gyalázatot vagy a II. világháború utáni kommunista terrort, abban az ávh-s, ávo-s gyilkosok kegyetlenkedéseit az ártatlan magyar emberek tömegével szemben. Jelen helyzetben nem kívánjuk a magyar nemzeten belüli kegyetlenkedéseket (kun (kohn) béla és rákosi terrorja) faji alapon vizsgálni, mivel ez a mostani tiltakozásunknak nem tárgya, pedig érdekes és fontos összefüggéseket tárna fel az emlékbizottság által kezelt témával.

Felhívjuk az emlékbizottság tagjainak figyelmét, hogy az önök által szervezett rendezvényt, annak költségeit és eseményeit csak az e témához olyan, ÖNKÉNT csatlakozó személyek körében szervezzék, akik ezen ügy mellett személyesen kiállnak és saját anyagi forrásaikból fizetnek rá hozzájárulást! Mi, ártatlan magyar emberek nem vagyunk hajlandóak ennek a műsornak semmilyen formában, sem anyagilag, sem közéleti programként a részesei lenni.

Éppen ezért felszólítjuk a magyar kormányt, hogy erre a programra is csak a más nemzetiség számára e célra biztosított mértékű támogatást nyújtson, annak ellenére is, hogy a zsidóság, mint népcsoport nem is szerepel a magyar nemzetiségek listáján!

Kelt, Budapest, 2013. január 17.

„Tégy a magyargyűlölet ellen” Mozgalom

Petíció