A Kalotaszegi piramishegy

Folytassuk az ívet! Nemrég kiküldtem egy kérdést az Univerzumba :), miszerint az előző letűnt korok nagy tudású mega-giga piramisépítői és kőszobrászai (szabadkőművesei??) vajon jó fiúk voltak-e, vagy hataloméhes gyenyák, és vajon volt-e közük a magyarsághoz? A válasz hamarabb megjött, mint gondoltam. Gyerekek, a Kalotaszegi peremes némileg úgy pár tízezer évvel idősebbnek tűnik az összes híres-neves gúlánál. 

Hm. Pont olyan, mint a "bosnyák" piramis, ezt is benőtte az erdő. A kalotaszegi piramishegyet a helyiek Koporsóhegy-nek, a regősök menedékének, vagy Sulyom-nak hívják. No, csak tessék, csak tessék csak gondolkodni.     

Forrás, és a témával kapcsolatban bővebben Molnár Attila foglalkozik a Történelmünk csodálatos ereje c. könyvében: 
http://www.smashwords.com/extreader/read/125525/1/tortenelmunk-csodalatos-ereje 

 
Ezek után/mellett itt egy írkáló kolléga helyi beszámolója (kiemelések tőlem - M):

TÓTHPÁL TAMÁS: Erdély tályain – Csicsal – Kárpát-medencei piramisépítők nyomában?

"Nagy port vert fel az utóbbi időkben a Boszniában felfedezett piramisról szóló hír. Semmi új a nap alatt. Xántus János már az ötvenes évek derekán felvetette az írott történelem előtti idők grandiózus építményeinek lehetőségét Kolozsvár környékén is. Valószínűleg Várkonyi Nándor 1940-ben és, 42-ben megjelent – Erich von Däniken paleoasztronautikával foglalkozó nagy sikerű könyvét megelőző – művének hatására, vidékünkön is egy „látóhegy” hálózatot feltételez. Ihletének forrását, Várkonyit idézem én is, Xántus János nyomán, Tündérszép tájak című könyvének Piramisépítők nyomdokain írásából.

„Mintha óriások jártak volna valaha a földön. Egy megdöbbentő méretű rejtélyes építő erő nyomait találtuk, s bennük a képzeletnek olyan szárnyalását, hogy a miénk már követni sem tudja útját. Mi volt, s hogyan működött az az erő, amely pehelykönnyűséggel mozgatott meg ezer és ezer mázsás súlyokat, és mi volt az a cél, amelynek szolgálatában állott? Észak-Amerika szavannáin, Mexikó fennsíkjain, az Andok három- és négyezer méteres magasságában, a Matto Grosso járhatatlan vadonában, az Amazonasz dzsungeljében, az Orinoko torkolatánál, Izland, Skandinávia, Finnország, Szibéria földjén, Anglia és Franciaország partvidékén, a német síkságon, az Alpok hegyvidékén ... Krímen és a Kaukázuson túl, messze be a mongol steppékig. Elő és Hátsó-Indiáig, az indonéz szigetekig, a Niger-völgyében, Ugandában s a Polinéziai szigeteken, vég nélküli láncolatban sorakoznak kiklopszok kezeművének nyomai. Sivatagszerű rommezők, több száz méteres gyíkokat, madarakkal viaskodó kígyókat, emberalakokat formáló mundok... tumuluszok, dolmenek, kőkörök... tatársírok, kunhalmok, kurgánok, sírt rejtő piramisok, csillagnéző ziggurátok és más egyéb roppant emlékművek.”

Ezeket a létesítményeket Várkonyi, prózaibb módon, nem földönkívüli eredetűnek, hanem több tízezer év távlatából, kőkorszakbeli elődeink rátermettségének és tudása eredményének tekinti. Osztom véleményét. Nem föltétlenül magasabb rendű lények beavatkozásának kell tekintenünk például a magasabb kultúrára utaló, már közhelynek számítható tatárlaki korongot sem, melyen Kárpát-medencei elődeink rejtélyes jelei, székely–magyar rovásírás ismeretében silabizálhatók.

Kirándulásai során Xántus Jánosnak feltűntek Kolozsvár környékének furcsa halmai, jelződombok, lármafák helye. Ezekről a látóhalmokról felfedezhetjük a következőt vagy éppen a következő kettőt. Az őskori jelzőhálózat Kolozsvár környéki íve tartalmazza a Tekintőt, Hegyes hegyet, a Plecska szádáját őrző titokzatos halmot, következne a Fenes patak vízgyűjtőjéhez tartozó Szőlőhegy, a magyarfenesi Csicsal, a szentlászlói Póka vára ... és ki tudja meddig tovább.

Állapodjunk meg a Magyarfenes határában levő Csicsalnál. A titokzatos földgúla már méreteit tekintve is nem egyszerű kurgán, avagy kúnhalom. Az 50-es évek kirándulásán tapasztaltakról így ír Xántus János feltételezett kommunikációs hálózatának Csicsal láncszeméről: „Ősemberi edénytöredékek, tapasztott tűzhelyek kiégett cserepei tanúskodnak arról, hogy már 10–15 ezer esztendővel ezelőtt is lakott hely lehetett a Csicsal környéke. De az igazi meglepetést a hegy különös alakja jelentette számunkra. A falut uraló dombot ugyanis három terasz futja körül, 10 méter szélességben s egymás fölött 7–8 méteres lépcsőzetben. Kétséget kizáróan itt egy igen ritka földpiramissal, szaknyelven szólva tumulusszal van dolgunk. Mivel pedig hazánk területéről ilyen földpiramis nemigen került elő, bizony alaposan szemügyre vesszük a titokzatos Csicsalt. Közelről és távolról lerajzoljuk és lefényképezzük, abban reménykedve, hogy régészeink figyelmét is felhívhatjuk a különös piramisra. Mezopotámia zigguratjai, Észak- és Dél-Amerika hasonló tumuluszai mintha csak egy és ugyanazon mintára épültek volna.”

Mennyire sikerült felhívni a régészek figyelmét a különös földpiramisra, nem tudom. Viszont valószínűleg senki sem az őskori építkezést kereste benne, hanem megelégedhetett az „ősemberi edénytöredékek, tapasztott tűzhelyek” kutatásával, amik lehetnek akár néhány évezreddel későbbi keletűek is, mint maga az építmény. Most viszont, mikor a boszniai után egyre-másra kerülnek elő európai piramisok, én is felhívnám még egyszer a figyelmet erre a különös hegyre. Próbáljuk ne csak részleteiben, az ott található cserepek szintjén tekinteni, hanem nagy egészként. Talán járatokat is rejt..."

Forrás: http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/29146

 
Érnek össze a szálak: http://ufotruth.blog.hu/2013/03/12/bizonyitek_a_foldonkivuliek_letezesere
"...igen valószínű, hogy az emberiség múltjával kapcsolatban hézagosak a tudomány ismeretei. Ez olyan ténykérdés, melyet nem tesz kérdésessé az, hogy egyes tudósok ennek a gondolatától is dühbe gurulnak. Az most már igen valószínűnek látszik, hogy a Földön több olyan fejlett civilizáció váltotta egymást, melyek több százezer vagy több millió évvel ezelőtt szervezett kultúrát hoztak létre. Nem a mezopotámiai kultúrák voltak a legelső civilizációk. Erre egyre több olyan bizonyíték van, melyek nem légből kapottak. (...) Ha a tudomány ezekkel kapcsolatban tudatosan eltakarja a szemét, akkor óriási hibát követ el."


Az ősi talány materialista megfejtését (mire gondolok? erre: igen, itt voltunk, globálisan minden földrészen, tudtunk, építkeztünk, éltünk, éldegéltünk, utazgattunk, üzengettünk, kristályosodgattunk, majd legyőzettünk - egy időre, és most, ezt) követően talán eljött az ideje nekifeszülni a spirituális válaszok felkutatásának, nem? A miérteknek. A hogyanoknak. A hogyan-tovább-nak. Az újrakezdésnek. A kilépés-belépés kérdéskörének... mán ha tetszik érteni....

Kapcsolódó:

Az őrlődés

A (téves) mese