2012. július 12., csütörtök

A tudomány felfedezi a Teremtőt 4.rész: fizika



Elöljáróban le kell szögezni, hogy nem vagyok fizikus. A kvantumfizikához, a kvantummechanikához (sőt egyesek már kvantumpszichológiáról beszélnek) semmit nem konyítok, de ettől függetlenül van véleményem az egész fizikáról. Ennek a véleménynek a bemutatása következik, hagyatkozva olyan kutatók véleményére is, akik jobban értenek ehhez. Kezdjük az ősrobbanás elméletével. A tudományos világban is sok ellenvetéssel fogadott elmélet elnevezése egy nemzetközi fizikus konferenciáról indult 1948-ban, ahol a jelenlévők mindössze 60%-a voksolt erre az elméletre, és azóta ez a kötelezően elfogadott! A Big Bang (Nagy Bumm) elnevezést Sir Fred Hoyle angol kozmológus, matematikus adta, aki viszont ezt a tréfás nevet azért találta ki, mert az elméletet annyira nevetségesnek tartotta. Igaza volt.



A Világegyetem

A Világegyetem keletkezésének legelfogadottabb elmélete tehát az ősrobbanás. Ennek megfelelően a világegyetem észlelhető része kb. 15 milliárd évvel ezelőtt egy kis térrészbe volt összezsúfolva, majd valami miatt szétrobbant. Az elmélet bizonyítékának tekintenek több észlelést, pl. a galaxisok távolodását, vagy a minden irányból egyforma intenzitással érkező maradék sugárzást. Ennyit a hivatalos álláspontról. A tudomány szófogadó emberének szava azonban rögtön itt az elején elakad, amikor meghallja az alábbi kérdéseket: tulajdonképpen mi is robbant fel? Az összesűrűsödött anyag? Ha léteznie kellett "valaminek" ami felrobbant, akkor ezek szerint nem a robbanással jött létre az anyagi világ?? Egy robbanásból a káosz helyett hogyan alakultak ki tökélesen precíz fizikai törvények? És miért volt összesűrűsödve az anyag? Milyen erő nyomta össze, ha a robbanással jöttek létre a fizikai törvények? Miért volt ott hő, forróság? Mitől, ha minden a semmiből keletkezett? Ám itt nem érnek véget a kérdések! Nyilvánvaló, hogy ha egy robbanással kezdődött a világ, akkor a tágulásának előbb utóbb, de az idő múlásával lassulnia kellene. És semmiképpen sem kéne gyorsulnia. Viszont jelenleg a világegyetem enyhén gyorsulva tágul. Vajon miért tágul a világegyetem már a kezdettől fogva a kritikushoz oly közeli sebességgel – teszi fel a kérdést Stephen Hawking. A világegyetem még tízmilliárd évvel a Nagy Bumm után is közel kritikus sebességgel tágul. Miért? Ha a tágulás sebessége az ősrobbanás utáni első másodperc végén akár csak száz billiomod résszel kisebb lett volna, akkor a világegyetem összeomlik, mielőtt eléri mai méretét. Viszont ha ennyivel nagyobb lett volna, nem alakulhattak volna ki a csillagok és bolygók. Ha tehát a világ valóban ősrobbanással vette kezdetét, akkor annak egy nagyon pontosan és nagyon szűk határok között lévő, meghatározott erejű robbanásnak kellett lennie. Mondjuk olyannak, amilyen egy mérnökök által tervezett robbantás egy ház lebontására. Van olyan kutató, aki a világegyetem tágulásának meghökkentően pontosan beállított mivoltával kapcsolatban arra a következtetésre jutott, hogy 1:1055 (!) a hibalehetősége.

Fel kel tenni azt a kérdést is, hogy a robbanásból hogyan lett rend? Fred Hoyle professzor írja : "Az ősrobbanás elmélete úgy tartja, hogy a világegyetem egyetlen robbanással kezdődött. Azonban egy robbanáskor a dolgok egyre messzebb kerülnek egymástól, viszont az ősrobbanás csodálatos módon ennek ellenkezőjét eredményezte, az anyag összetömörült és galaxisok formáját vette fel." És hogy mekkora rend keletkezett? Tudni kell, hogy a galaxisok távolsága kvantált, vagyis az egymástól való távolságuk csak meghatározott értékeket és azok többszörösét vehetik fel, köztes értéket nemírja Carl Sagan. A renddel kapcsolatban gondoljuk el, hogy az ősrobbanás milyen rendezett, mi több, működőképes világot hozott létre! A parányi atomoktól a hatalmas galaxisokig minden összehangoltan, egymással összefüggő rendszerekben létezik. Szubatomi részecskék, atomok, molekulák, sejtek, szervek, szervrendszerek, élőlények, emberek, társadalmak, bolygók, naprendszerek, galaxisok! Minden része egy nála magasabb rendű rendszernek. És ezek tökéletesen illeszkednek egymáshoz, és feladatokat látnak el. Mindez véletlenül, egy robbanásból?

A világegyetem életre van hangolva. A különféle fizikai állandók pontosan akkorák, hogy a világegyetemben lehessenek galaxisok, csillagok, illetve kialakulhasson az élet. A Földi élet megjelenése a Napnak és a Földnek mint bolygónak a helyzetével, nagyságával, továbbá az események rendkívül kis valószínűségű időzítettségével van összefüggésben. A Föld Nap távolság akár egyszázalékos eltérése is vagy a jég világát hozná a Földre, vagy felforrósodnának az óceánok. A Föld tömegétől már 10-20 százalékkal eltérő tömegű bolygó nem lett volna alkalmas az élővilág létrejöttéhez. Paul Davies A megbundázott világegyetem című könyvének egyik alapkérdése az, miért tűnik úgy, hogy „valaki” szándékosan olyan szűk paraméterek közé kalibrálta a világegyetem fizikai törvényeit és állandóit, hogy végbemehetett az élet kialakulásához szükséges anyagfejlődés? A tudósok nem tudnak egyértelmű bizonyítékkal szolgálni arra, hogy a világ egy Intelligens Tervező nélkül is létrejöhetett. Isten létezése, sem annak ellenkezője a jelenleg uralkodó anyagelvű tudományos módszerekkel nem bizonyítható be. A döntő kérdések a természettudományok nyelvén nem válaszolhatók meg – írja Evva Ferenc. Annak a valószínűsége, hogy az alapvető fizikai paraméterek véletlenszerű választásával kreált univerzum egyáltalán tartalmaz csillagokat 1:10220 tartja Lee Smolin és Penn Stat. James Jeans szerint pedig a világegyetem olyan, mintha egy matematikus tervezte volna meg. Inkább tűnik nagyszerű gondolatnak, mint nagyszerű gépnek. Fred Hoyle szerint a világegyetem olyan, mintha kifundálták volna. A Teremtő az egyetlen lehetséges válasz, ha a világegyetem valóban az a világegyetem, amelynél a fizika megáll. Az egyébként materialista Paul Davies így fogalmazza meg kételyeit: „Nehéz ellenállni annak a gondolatnak, hogy az Univerzum jelenlegi struktúrája, mely nyilvánvalóan annyira érzékeny a számszerű változtatásokra, egy jól átgondolt terv eredménye. A számbeli értékek ilyen, csodálatos egybeesése, mellyel a természet kijelölte azokat az állandókat, amelyek a természet alapját képezik, csakis arra utalhat, hogy feltételezhető, hogy egy ilyen egybeesés nem lehet más, mint a kozmikus tervezés része." Stephen Hawking Einstein álma írásában említi: A tudomány meg tudja mondani, hogy a világegyetemnek volt kezdete, de nem tudja megmondani, hogyan kellett az univerzumnak keletkeznie: ehhez már Istenhez kellene folyamodni. Talán csak kevés ellentmondás nélküli törvény van, amely olyan hozzánk hasonló bonyolult lények kifejlődéséhez vezet, akik Isten természetére vonatkozó kérdéseket tudnak megfogalmazni. De ha csak egyetlen lehetséges törvénykészlet létezik, az is csupán egyenletekből álló együttes. Mi lehel az egyenletekbe lelket, és mi teszi lehetővé, hogy az univerzum eseményeinek lefolyását meghatározzák?" Nehezen tud magyarázatot adni a hivatalos kémia pl. az olyan kérdésekre is, hogy hogyan került vas a Földlakók szervezetébe, miközben a Napunk nem elég nagy ahhoz, hogy vasat állítson elő? A vas előállításához egy sokkalta nagyobb égitest energiája szükséges, a mi szervezetünkben mégis megtalálható. Nem kellene véletlenül a naprendszer és azon belül az élet keletkezését újragondolni?

Látható, hogy a tudósok egy része nem áll messze egy „Intelligens Tervezőtől”, vagy lényegi kérdésekre nem tudja a választ. Székely László Az emberarcú Világegyetem című könyvében írja, hogy „A két koncepció, az értelemre alapozott racionális, és a vak anyagra alapozott irracionális világ között csak hitünk alapján választhatunk, míg a természettudományok szempontjából az egyedüli tudományos álláspont, ha tudatosítjuk, hogy az anyagi világ végső törvényeinek jellegére, eredetére vonatkozó kérdések már túl vannak a természettudományos megismerés elvi határain. A természettudomány a maga kísérleti, mérési és összehasonlító módszerei segítségével felfedezheti és megfogalmazhatja – közelítőleg – a természet törvényeit, ám azt, hogy a törvények miért léteznek és miért éppen olyanok, amilyenek, már nem tudja megválaszolni. Nem tud választ adni arra a kérdésre sem, miért vannak egyáltalán létezők, akik ezeket a kérdéseket egyáltalán feltehetik. 

A hivatalos ősrobbanás elmélete önmagában nem old meg semmit. Nem magyarázza meg az előzményeket, a pontos hogyant, és a miértet sem. Egy kiragadott részlete csupán az Egésznek. Akkor válik az ősrobbanás elmélete elfogadhatóvá, ha visszahelyezzük a helyére, a Nagy Hullámfügvényre. Ezt pedig csak úgy tudjuk megtenni, hogyha felismerjük: a világegyetem minden részegysége ciklikusan pulzál (születik-pusztul, születik-pusztul, stb.), akkor az állandóan pulzáló részekből álló Egész miért viselkedne másképp? Ezt továbbgondolva pedig eljutunk oda, hogy a jelenleg még táguló világegyetem egyszer vélhetően eléri tágulásának maximumát, és onnantól meg elkezd zsugorodni. Egészen addig fog zsugorodni, amíg a jelenlegi fizikai törvényei engedik, és akkor egy újabb "robbanás" következik, majd egy Új Világegyetem születése. Az ilyen kérdésekben nyugodtan fordulhatunk az ősök tudásához! A Védák ezt az állandó pulzálást a Teremtő lélegzetvételének nevezi. A Teremtő beszívja a "levegőt" (zsugorodás), majd kifújja (tágulás), és ez így megy időtlen idők óta. Vagy nevezzük inkább lélekzetvételnek - talán ez így pontosabb, mint "g-vel", nem? És már vajon hányszor ismétlődött ez meg? Egy embernek mennyi idejébe telik egy lélegzetvétel? Egy pillantásnyi időbe? És egy ember hányszor vesz levegőt életében? No hát kb. ennyi világegyetem születésével lehet kalkulálni... És ne feledjük, az egész folyamat csupán gondolatban történik meg! 

A bizonyíték Istenre - Dr William Lane Craig



Az "anyag"



Uraim! Mint fizikus, tehát mint egy férfi, aki egész életemet a
józan tudomány, azaz az anyag vizsgálatának szolgálatába
állította, fölmentve érzem magamat attól a vádtól, hogy naiv
embernek tartsanak, és így bátran kijelenthetem az atom
területén végzett kutatásaim eredményeként a következőket: 
Az anyag csak önmagában nem létezik. Minden anyag csak egy
bizonyos erő által keletkezik és létezik, amely erő az atomrészecskéket 
rezgésbe hozza, és azt az atom legparányibb naprendszereként 
összetartja. De mivel a világűrben sem egy intelligens sem pedig 
egy örök erő nem létezik, azt kell feltételeznünk, 
hogy e mögött az erő mögött egy intelligens szellem létezik.
Ez a szellem minden anyag eredete. Nem a látható, a múlandó 
anyag a valós, a realitás, hanem a láthatatlan és hallhatatlan szellem. 
Mivel azonban szellem, mint olyan, önmagában nem létezhet, 
hanem minden szellemhez egy lény, egy lélek (atma) kell hogy tartozzon, 
ezért tudomásul kell vennünk a szellemlények létezését.


Max Planck (Nobel díjas prof., 1944 Firenze)

Részletek Balogh Béla: Végső valóság c. könyvéből:
"Az anyag nemcsak a filozófusok, de jelenkori kutatóink számára is komoly problémát jelent. Az ókorban úgy vélték, hogy létezniük kell bizonyos apró „építőkockáknak", amik már nem oszthatók kisebb részekre, és az egész anyagi világ ezekből épül fel. Az „atom" görög eredetű szó, és azt jelenti: oszthatatlan. Ma már azt mondhatjuk, régen volt, amikor az atomot oszthatatlannak tekintettük. Előbb felismertük hogy az atom egy központi magból és a körülötte keringő elektronokból áll. Később kiderült, hogy az atommagot további apró részecskék: protonok és neutronok alkotják. A bontás lehetősége itt sem állt meg: ezeket is tovább lehetett bontani mezonokra és bárionokra, melyek quarkoknak nevezett még parányibb valamikből tevődnek össze. Hogy hol tart ma a kutatás? „Az anyag alkotóelemeit ma már nem tekintik tömör, vagy elpusztíthatatlan részecskéknek. Tömeg nélküli részecskék, mint pl. a foton, anyagi tulajdonságokat mutatnak, ugyanakkor részecskepárok, pl. a pozitronok és elektronok, maradéktalanul sugárzási energiává alakíthatók. Olyan elementáris részecskéket, mint a quarkokat, nem sikerült direkt módon megfigyelni, és valószínű, hogy nem is lehet leválasztani, és elszigetelt jelenségként vizsgálni." (Tor Ragnar Gerholm: Svéd Nemzeti Enciklopédia, 1997, „materia" címszó alatt.) „Az anyag elemi építıköveinek keresését fel kellett adni akkor, amikor a fizikusok oly sok elemi részecskét találtak, hogy azokat a továbbiakban már aligha lehet elemieknek nevezni Az elmúlt néhány évtized során kísérleteikben a fizikusok nagyon ingatagnak találták az anyagot, szubatomi szinten pedig azt látták, hogy az anyag meghatározott helyen nem létezik, de tendenciát mutat a létezésre." (Idézet Barbara Ann Brennan fizikus, a NASA Goddard Space Flight Center volt munkatársa „Gyógyító kezek" c. könyvéből, 27. old.) Meglepő következtetés! "Az anyag meghatározott helyen nem létezik, de tendenciát mutat a létezésre." Más szóval nem találhatók anyagi részecskék! Ha az anyagot megkíséreljük mind apróbb részecskékre bontani, ugyanúgy eltűnik, mint ahogyan az élet kifolyik a biológus ujjai között, ha boncolókéssel keresi.
Amit mi anyagnak érzékelünk, valóban leírható hullámként, de itt nem akármilyen hullámokról van szó, hanem azok egyik különös fajtájáról, azaz állóhullámokról. Az állóhullám - nevét meghazudtolva - tulajdonképpen nem azt jelenti, hogy valami statikus dologról lenne szó. Ezek az állóhullámok csak addig „állnak", amíg energiával tápláljuk őket. Na de mi a helyzet az elektronnal? Ha van rá lehetőség, hogy állóhullámként vizsgáljuk, akkor hogy létezik, hogy energia hozzáadás nélkül is állandó rezgésben van? Melyik a valószínűbb válasz?
1. Az elektron „örökmozgó", ami ellentmond a fizika törvényeinek. Vagy...
2. Az elektronnak is állandóan energiára van szüksége, hogy rezgésszámát és szimmetriáját megtartsa.

Egy atom elég sok állóhullámból tevődhet össze. A stabil 23Na atomban például 11 protont és 12 neutront találunk az atommagban. Ez 23 különböző típusú és rezgésszámú állóhullámot jelent. Az atommagot további 11 elektron veszi körül, ami azt eredményezi, hogy a nátriumatom úgy is leírható, mint egy 34 állóhullámból álló energiacsomag. Az atomok molekulákba szerveződhetnek, a molekulák az élő és élettelen anyag alkotórészei, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy egy kő, egy virág, egy gépkocsi, sőt, az ember is állóhullámok többszörösen összetett halmazaiból áll. Ez persze még mindig különösen hangzik, hiszen hétköznapi érzékelésünk számára a „hullám" lényegesen más, mint az „anyag". Pedig - amint erre hamarosan fény derül - minden jel arra mutat, hogy „anyagi részecske" egyáltalán nem létezik, csupán az elektromágneses állóhullám az, ami bizonyos kísérletekben anyagi tulajdonságokat mutat! Ha minden rendelkezésünkre álló anyagot megvizsgálunk spektrumanalízis módszerrel, és az állóhullámok frekvenciáit összehasonlítjuk az elektromágneses spektrummal, azt látjuk, hogy az „anyag" elég széles „hullámsávot" takar, ami a látható fénytől a gammasugárzás felső határáig terjed."


Az általunk anyagnak tekintett frekvenciasáv az elektromágneses spektrumhoz viszonyítva tehát egy viszonylag széles tartományban érzékelhető, de fölötte is (kozmikus sugárzás) és alatta is (pl. ultrarövid hullám) léteznek szintek, melyek már nem tekinthetőek anyagnak. Magyarul ha azt mondjuk, hogy a mi általunk érzékelhető három, vagy harmadik kiterjedés (dimenzió) egy bizonyos tartománya csak a skálának, akkor belátható, hogy léteznek ettől alacsonyabban és magasabban lévő tartományok, szintek is. Mint pl. a fény és a hang esetében is léteznek olyan oktávok (kiterjedések!) a skálán, melyeket mi már nem érzékelünk, de attól még ott vannak. Fény, hang, rezgésszint - "vertikálisan" ezek különböztetik meg a dimenziókat, nem a "horizontális" térbeli távolság. A mennyországot lehet tehát felsőbb dimenziónak is hívni, mi nem látjuk, de attól még ott van. Tehát ebből is az látszik, hogy a világ nem csupán anyagból áll - ebből pedig az következik, hogy a materializmus egy tévedés.

"Testünk és érzékszerveink valóban arról tanúskodnak, hogy a körülöttünk lévő világ anyagi természetű. De a testünk ugyanazokból az anyagokból, ugyanazokból az atomokból (vagyis állóhullámokból) épül fel, amiket a környező világban találunk, hiszen a táplálkozás során ezeket visszük be szervezetünkbe, ezek képezik testünk alkotóelemeit. A testünket alkotó anyag és a bennünket körülvevő anyag ugyanaz az energiafajta. Nyilvánvaló, hogy a testben lévő víz és szén stb. elektronjai, protonjai és neutronjai semmiben sem különböznek a testünkön kívül lévő szén és víz hasonló részeitől. Valahányszor valamit anyagként érzékelünk, semmi mást nem teszünk, mint összehasonlítunk két hasonló hullámsávot! Összehasonlítjuk a testünket alkotó állóhullámok halmazát a testünkön kívül található állóhullámok halmazával. Más szóval: egymáshoz közel álló energiaszinteket hasonlítunk össze. Tesszük ezt ujjunk begyével, testünk teljes felületével, szájunkkal, sőt belső szerveinkkel is, hiszen a légzés és a táplálkozás is ennek az összehasonlítási rendszernek a részét képezi. Ebből a szemszögből nézve az anyag nem más, mint egy viszonylag széles és összetett hullámsáv, ami állóhullámokból áll, és csak akkor mutat anyagi tulajdonságokat, amikor ezt a hullámsávot önmagával hasonlítjuk össze."

A hermetikus tanítás szerint az univerzum lényegében egyetlen oszthatatlan egész, amelyben egyetlen élet vagy spirituális erő működik. Ugyan sokféle szellemi és fizikai létforma van, de mind ugyanabból az Egyből származik. A különböző létsíkok egymástól csupán rezgésszintjükben különböznek, a skála legalacsonyabb pontja a legsűrűbb, a legdurvább, ez az anyag, míg a skála legmagasabb létét csak egy vékony hártya választja el a Mindenség Szellemétől. De mit mond a kvantumfizika, amely az atomot felépítő un. szubatomi részecskékkel foglalkozik? Vajon meddig lehet aprózni az anyagot ahhoz, hogy elérjük a végső építőelemet? A részecskék világa napról napra egyre részletesebben feltárul a tudomány képviselői előtt. A sokáig oszthatatlannak hitt atom – protonokból és neutronokból álló – atommagból és elektronburokból áll. De ezek korántsem az „anyag” alaptéglái, hiszen pl. az elektronburok felosztható héjakra, alhéjakra, és orbitálokra vagy más néven elektronpályákra (atompályákra). Szubatomi részecskének nevezzük az atom összetevőit (nukleonok és elektron), ezek rokonait, a többi hadront és leptont, ezek kisebb összetevőit (kvarkok), a közöttük lévő alapvető kölcsönhatások közvetítő részecskéit, a spontán szimmetriasértésért felelős - állítólag most megtalált - Higgs-bozont, mindezek antirészecskéit és szuperpartnereit, és még lehetne sorolni.  Ahogy egyre mélyebben hatolunk az anyagba azt látjuk, hogy a természet nem mutat nekünk semmiféle izolált építőkövet, ahogy sokáig feltételezték. A modern fizika nyomán kialakuló világkép alapján a végső építőelemről alkotott elképzelés mára tarthatatlanná vált. "Lehet, hogy addig aprózhatjuk az anyagot, míg végül már nem osztott részecskét kapunk, hanem az energia anyaggá válásának leszünk tanúi" - írja Werner Karl Heisenberg. "Ha bizonyos mennyiségű energiát fektetünk be a rejtett energiamezőbe, akkor egy részecske kiugrik belőle. Egy részecskepár, maga a részecske és a antirészecske. Ha a kettő összekerül kioltják egymást, akkor a részecske visszaesik (feloldódik), ha nem kerülnek össze, akkor megmarad, és ebből épül fel a világegyetem" - fogalmaz László Ervin professzor. És ezek után amin már tényleg csak mosolyogni tudok: "Erős bizonyítékok az "isteni részecske" létére! A többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon, az "isteni" részecske létezésére utaló erős bizonyítékokat találtak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatói." Komolyan, néha olyan érzésem van, hogy ezek a kutatók nem figyeltek oda az elmúlt 100 évben! Hahóóó! Tündérport kerestek!


A kutatások azt mutatják, hogy minden létező rezgő, vibráló energiából áll. Valamennyi részecske létrehozható energiából és átalakítható más részecskévé, illetve létrehozható energiából és eltűnhet energiaként. Hogy hol, nem tudjuk, csak azt, hogy folyamatosan zajlanak ezek a folyamatok. A jelenkori fizika az anyag és a formák világát energiakvantumokból álló mezőként írja le, amely mindent magában foglal. Az anyag lelassult energia, az atomok valójában egy energiarészecskékből álló határtalan óceán részei. Az anyag nem más, mint az energia egy megjelenési formája. Azzal szembesülünk, amit az ősi tanítás is mond: az egyes létsíkok csak rezgésükben, energiájukban különböznek egymástól. No de honnan nyeri az "anyag" az energiáját, honnan ered ez az őrült dinamizmus, pörgés? Hol a forrás? Mert hogy minden hullámnak, minden energiának kell legyen egy forrásának. Honnan veszi az anyagi világ a fennmaradásához szükséges energiát? Az ősrobbanásból? Kényelmes álláspont, nem mondom, de akkor az ősrobbanás honnan nyerte a robbantáshoz szükséges energiát? Ja tudom, összesűrűsödött... a mi is? Ráadásul - ahogy Buddha is fogalmazott: a forma üresség, az üresség forma - az atomon belüli méretarányok döbbenetesek! Ha a több ezer tonna acélból felépített Eiffel-torony anyagának minden egyes részecskéjét, protonokat, elektronokat stb. összepréselnénk úgy, hogy szorosan egymás mellé kerüljenek, akkor egy apró porszemet kapnánk! A modern fizika megállapításai abba az irányba mutatnak, hogy az anyag összefüggésrendszer, a mozgási energia tömeggé alakítható, és a részecskék sokkal inkább folyamatok, semmint objektumok. Látjuk tehát hogy nincs alja a nyúl üregének, nincs egy alapösszetevő, egy alap tégla, amiből az egész anyagi világunk felépülne, és úgy tűnik, hogy nem is fognak ilyet találni. Ez pedig arra utal, hogy a materializmus, azaz az anyagelvű, az anyag, mint alap építőelemre felépített világ elképzelése csúnya tévedés. A világ nem egy mechanisztikus, külön-külön létező objektumokból összeállt halmaz, hanem egy minden ízében összefüggő élő energetikai rendszer, egy szövet, ami ráadásul illúzió (anyag-antianyag: +1 -1 =0), azaz nem más, mint a szellem teremtő intelligenciájának megjelenési formája, egy álom, egy holografikus kép, a Teremtő gondolata. Ha pedig elfogadjuk az anyag illúzió mivoltát, onnan már könnyedén jön a felismerés, hogy önmagunkat se a testünkkel azonosítsuk... Ezek után jó lenne persze arra a kérdésre is választ kapni, hogy miért olyan iszonyúan kínos és nehéz ebben a tragikomédiában a nemlétező hatalmunk látszatát fenntartani nemlétező bioruhánkban, amikor a főnökünkkel vitatkozunk?! :)

Michael Talbot - Holografikus Univerzum






Fény, hang, energiaszintek, dimenziók


A NASA bejelentette, hogy eddig rejtett portálokat (átjárókat) fedezett fel a Föld mágneses terében, melyek részletesebb ismeretével fokozottabb védelmet lehet kialakítani a naptevékenység bolygónkra okozott hatásaival szemben. Egyesek ezt a hírt egyenesen a dimenziókapuk, féregjáratok bizonyítékaként fogadták, de szó sincs erről egyelőre. Persze ez nem jelenti azt, hogy különböző dimenziók, kiterjedések ne léteznének, melyek nem feltétlenül "horizontálisan", térben különböznek egymástól, hanem "vertikálisan" szintekben. Most kérdezhetné bárki, hogy jó de ennek van-e bármennyi köze a dolgok "normális" lefolyásához, csakhogy ez a fajta vélekedés körülbelül annyit ér, mint egy kancsalborzköpet.  

A skála, amit az ember észlel - legyen az hallás, látás, egyéb érzékelés -, még nem a teljes valóság. Van számunkra nem érzékelhető tartomány, ami attól még létezik. Tudni kell, hogy az ember a világegyetem energiaszintjeinek egy nagyon szűk tartományát érzékeli (látja, hallja stb.), a többit állandóan sötét anyagnak, meg sötét energiának nevezik – de ez a tudatlanság csupán a tudósok sötét középkori szintjét jellemzi. Két egyszerű példával élve: a fényt kizárólag az infravörös és az ultraibolya tartományokon belül érzékeljük, de a fény megjelenési tartománya ettől jóval tágabb. Balogh Béla szerint "Ha egy prizma segítségével felbontjuk a fehér fényt, megkapjuk a szivárvány színeit, azaz a szivárvány hét alapszínét. A szivárvány színei rezgésszám szerinti növekvő sorrendben helyezkednek el, ahol a vörös a szem által érzékelt legalacsonyabb rezgésszámú, az ibolya pedig a legmagasabb. Ha valami olyat szeretnénk látni, ami ezen a hullámsávon kívül van, akkor a szemünknél érzékenyebb műszerekre van szükségünk. Ha infravörös fotót szeretnénk készíteni, ez azt jelenti, hogy a hősugárzásnak megfelelő rezgésszámot fel kell transzformálnunk abba a sávba, amit szemünk már érzékel. Ha az ibolyántúli tartományról szeretnénk fényképet készíteni, akkor pontosan ellenkezőleg, azaz lefelé kell transzformálnunk az ibolyántúli hullámsávot. A különböző hullámhosszú fény csak szemünkhöz viszonyítva tűnik színnek, és végső soron a szemünk érzékenysége határozza meg, hogy mit és mennyit látunk. A különböző színek csak hullámhosszban, azaz rezgésszámban különböznek egymástól, ami arra enged következtetni, hogy ez a rezgésszám-különbség az ibolyántúli tartományban is nyomon követhető, tehát színeknek is kell létezniük „egy oktávval feljebb". Tény, hogy a fény esetében szabad szemmel rendszerint csak „egy oktávot" látunk, de ez nem a fényen, hanem saját szemünk korlátozott érzékelési képességén múlik. Ha szemünk érzékenyebb volna, az ibolyántúli fények hullámsávja ugyanolyan színesnek látszana, mint a látható fényé..."

Kevesen tudják azt is, hogy a fény sebessége a kibocsájtó test, vagy a megfigyelő sebességétől függetlenül állandó. A newtoni mechanika nem fér össze a fénysebesség állandó voltának tényével, mégpedig a newtoni mechanikában érvényes sebesség-összeadási szabály miatt. (Pl. ha két autó halad egymással szemben és mindkettő sebessége 50 km/h, akkor a két autó 100 km/h sebességgel közeledik egymáshoz a newtoni mechanika értelmében. Ám ha egy 100.000 km/s sebességű űrhajóval közeledünk egy csillag felé, amelynek fénye 300.000 km/s-al /fénysebességgel/ mozog, akkor felénk nem 400.000 km/s-mal halad, mint azt az előbbi autós példa szerint kiszámíthatjuk, hanem "csupán" 300.000 km/s-mal. Ugyanezt a meglepő eredményt kapjuk, ha nem közeledünk, hanem távolodunk a csillag fényétől.). Látható tehát, hogy vannak dolgok, amelyek nem akaródznak idomulni az ember alkotta (ember által közelítőleg felismert) törvényekhez (ebből pedig levonható a tanulság, hogy nem mindig van igaza a kor tudományos elitjének - sőt, rendszerint előbb-utóbb minden olyan elmélet, amelyik nem veszi figyelembe a világ szellemi mivoltát - megbukik, vagy korlátozottan alkalmazható).

A hangok esetében is kb. a 20 Hz és a 20000 Hz közötti tartományt halljuk, de ettől léteznek alacsonyabb és magasabb frekvenciájú hangok is (a denevérek pl. számunkra hallhatatlan, magasabb tartományban kommunikálnak!). Balogh Béla így fogalmazza meg ezt: Dobhártyánk felfogja, a fül anatómiai szerkezete továbbítja ezeket a jeleket az agyhoz, és az agy értelmezi őket. A dobhártyának viszont korlátozott képességei vannak. Nem képes rezonanciába kerülni a 16 Hz alatti és a 20.000 Hz feletti frekvenciákkal, és még ez is csak azokra érvényes, akiknek nagyon jó hallásuk van. így határozzuk meg az általunk hangnak érzékelt hullámsáv hallásunkhoz viszonyított alsó és felső határát. Persze itt is összehasonlításról van szó. A dobhártya rezonáló képességét hasonlítjuk össze külső hangforrások frekvenciáival. Ami 16 Hz alatt van, az már nem hasonlítható össze a dobhártya rezgéseivel. Ezek az infrahangok. Ami 20.000 Hz fölött van, ugyancsak a dobhártya érzékenységi határán kívülre esik. Ez az ultrahangok tartománya. Azért mert nem halljuk még létezik. ... A hangok különös tulajdonsággal rendelkeznek, ami a Világegyetem mélyebb titkainak kulcsát is kezünkbe adhatja. A kulcs a zenében van elrejtve... Zenei skálánk hét alaphangra épül, a nyolcadik már a skála első hangjának magasabb frekvencián rezgő megfelelője. Különböző hangokhoz különböző rezgésszám tartozik. Minél magasabb a rezgésszám, annál magasabb a hang. Az alsó C és a felső C nem ugyanaz a hang. Ha egy dallamot lejátszunk néhány oktávval mélyebben, vagy magasabban, az mégis felismerhetően ugyanaz a dallam lesz. Érdemes felfigyelni arra, hogy az oktávonkénti ismétlődés nem érhet véget 20.000 Hz fölött, pusztán azért, mert fülünkkel képtelenek vagyunk a hangokat megkülönböztetni, vagy érzékelni. A denevér számára a bogarakról visszaverődő úgy nevezett „ultrahang" étvágygerjesztő mennyei zene. Az oktávonkénti ismétlődés nem csak a hangok tulajdonsága.

Fenti két példa - fényskála, és hangskála - tehát bizonyítja, hogy az emberi érzékelésen túl is létezik világ, nem is akármilyen! Az ember csupán egy vékony tartományát képes érzékelni a világ felépítésének. Ez a bizonyos oktávonkénti ismétlődés jellemző tehát a hangokra és a fényre is. És ugyan ki gondolna arra, hogy az általunk anyagnak tekintett hullámsáv esetében is létezhet valami hasonló? Pedig létezik... Mendelejev periódusos rendszerében az elemek hét vízszintes sorban helyezkednek el. Miért is hívják ezt periódusos rendszernek? Azért, mert megfigyelhető az elemek fizikai és kémiai tulajdonságainak bizonyos ismétlődése. Ez persze kísértetiesen emlékeztet a hangok és a fény területén megfigyelhető ismétlődésre. Előfordulhat-e, hogy az anyag is ugyanazt a mintát követi? Létezhet-e anyag „egy oktávval feljebb"? Lehet, nevetségesnek tűnik a feltételezés, de az anyagot állóhullámok alkotják, és ezek mindegyikéhez jól meghatározható rezgésszám tartozik. Miért ne létezhetne mindez „egy oktávval feljebb"? Miért ne létezhetne "mennyország" ami csak rezgésszámában különbözik az általunk megtapasztalható világtól? - Teszi fel a kérdést Balogh Béla.
 
Ha az energiaszinteket vizsgáljuk, akkor is azt tapasztaljuk, hogy léteznek olyan energiaszintek, melyeket már nem érzékelünk, csak következtetünk a létezésére (pl. a kozmikus sugarak, melyek áthatolnak mindenen, és csak bizonyos hatásokból következtetünk a létezésére, mérni nem tudjuk). Magyarán az emberi érzékelés ALATT és FELETT is léteznek különböző energiaszintek, hiszen a világegyetem makro és mikro irányban is végtelen, mely különböző szintekből áll. Tehát nem zárható ki semmi a tekintetben, hogy léteznek olyan létsíkok is, melyek számunkra érzékelhetetlenek, de attól még ott is van élet. Ha valaki megijed a „mennyország”, vagy „asztrális síkok” kifejezésektől, akkor hívjuk ezeket felsőbb dimenzióknak, mindenesetre tény, hogy a spektrum csak egy szűk szeletkéjét látjuk, de ettől még az ezen kívüli világ létezik. Fontos tudni azt is, hogy mindig a magasabb rendű energiaszint hozza létre az alacsonyabb rendűt, és nem fordítva, az fizikailag lehetetlen. Egy rettenetesen buta példával élve: egy ember létrehozhat száz kalapácsot, de százmilliárd kalapács sem fog létrehozni egy embert. Balogh úr erre a sípot hozza fel példának, miszerint a hanghullámnál magasabb frekvencián rezgő anyagú síp képes hangot létrehozni, de a hang sípot nem - ez azért nem túl jó példa szerintem, mert egyrészt nem a síp hozza létre a hangot, hanem aki belefúj (a síp csak eszköz, csatorna), másrészt a hang igenis tudja formálni az anyagot, lásd ">a homokkal beszórt és hanggal megrezegtetett vaslemez esetét, ">és David Icke magyarázatát - különösen ajánlott odafigyelni 2:10-től, ahogy a hang létrehozza a minigalaxisokat - melyből egyébként akár még olyan következtetés is levonható, hogy a "Kezdetben vala az Ige" az nem-e eredetileg Hangot akart jelenteni, amivel a Teremtő megformálta a világot? "
Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge". Az Ige = Szó. A Szó = Hang. A Hang = Rezgés -> a rezgés energia -> az energia mozgásba hoz -> "a gép forog, az alkotó pihen". Szóval a hang képes formálni az anyagot, akár az egész világot, de az anyag már csak a végtermék, Teremtői akarat nélkül élettelen "közeg", virtuális játékmalter és játéktégla a játékhoz. Magyarul, ha még van olyan fizikus, aki azt képzeli, hogy a szerveződésre képtelen, energiaminimumra törekvő illuzórikus "anyag" (azaz a semmi) hozta létre a fejlődésre hivatott Életet, akkor ajánlott az illetőnek sürgősen előkeresnie a fizikus diplomáját, de csak azért, hogy habozás nélkül a sutba hajítsa. :)

Navarre Itt most felvetődhet az a kérdés is, hogy ha léteznek más dimenziók, más kiterjedések, "más terek", akkor van-e esélyünk eljutni oda, megtapasztalni azokat? A "más tér" nem feltétlenül egy távoli hely, hanem lehet olyan tartomány is, ahol a fizikai létezőknek magasabb a rezgés-szintje - tehát jelenleg emberként nem látni őket vagy azt a helyet. S hogy tudod megtapasztalni? Úgy, hogy felemelkedsz, felemeled a saját rezgés-szintedet, és hipp-hopp már ott is vagy a "más térben". Tudom ez "rezgésszint-emelkedés" nagyon ezoterikusan hangzik, de szerintem van benne igazság. Navarre megfogalmazásában: Ugye van két terület ami közé a mai napig nem sikerült hidat verni, ez az ezotéria és a fizika. A fizikát ismerjük, tömeg-sebesség-energia... az ezotéria pedig ezekre annyit mond, hogy rezgés. A rezgés egyszerűen egy közeg hullámmozgása. Fogj egy követ és dobd egy tóba, körkörös vízhullámok fognak a csobbanástól kiindulni. A kőnek az atomjai lökik meg a vízmolekulák atomjait (elektronok az elektronokat), aminek következtében a vízmolekulák is ide-oda fogják lökdösni egymást. A hullám amit a vízfelszínen látsz az maga a rezgés, egy közegnek - a víznek - a hullámmozgása, rezgés tehát nem létezik közeg nélkül. A hullámcsúcsok közötti távolság a hullámhossz, ha ez nagyon nagy (lassú rezgés) akkor a hullámot azért nem látod, mert egybeolvad a vízfelszínnel, ha nagyon kicsi (gyors rezgés) akkor pedig azért nem, mert a sok kis hullámcsúcsot egybefüggő vízfelszínnek fogod hinni. Hullám viszont nem csak haladó hanem álló is lehet, ahol a közeg hullámzása egy helyben marad, állóhullám. Egy közegnek a hullámmozgása maga a rezgés, a rezgés gyorsasága pedig a frekvencia. Minden közeg folyamatosan rezeg, magának az anyagnak a frekvenciája pedig olyan nagy, hogy egybefüggőnek érzékeljük - ezért hívjuk "anyag"-nak. A hangok ugyanilyenek, közegben terjednek és mindegyik alaphangnak (C-D-E-F-G-A-H) más a frekvenciája, a világ pedig úgy épül fel, ahol a közeg maga a nagyobb frekvenciájú hang (hangban terjed a hang, tulajdonképpen anyag nem is létezik). Egy oktávban hét alaphang van, a világ pedig összesen hét oktávon létezik - Hetedhét Ország - oktávonként az alaphangok közötti távolság ugyanakkora csak a magasságuk változik, a "fizikai" világ amit látsz az pedig csak egyetlen oktáv - az alatta lévőt még nem, a felette lévőt már nem látod/érzékeled - lásd fentebb. De ha már a hét alaphangnál tartunk és térugrás is szóba került akkor megemlíthetném akár a hétmérföldes csizmát is. Minden oktávon minden létező anyagi természetű, fizikailag egy oktávot érzékelsz, és a különböző oktávokon létező dolgok át is tudnak csúszni egymáson (át is csúsznak). Ezek a kapuk, vagy átjárók. Nem tér és tér elem között, hanem emelet és emelet között. Aki a hír hallatán földönkívüli inváziótól tart, az gyorsan nyugodjon meg, mert ha a NASA tud is ilyen kapukról, a most felfedezett portálok biztosan nem azok! :) Viszont vannak ilyen kapuk lefelé és fölfelé is - szerintem ahogy haladunk fölfelé, egyre valóságosabb világba kerülünk...




Az idő kérdésköre



Akinek egy órája van, tudja mennyi a pontos idő. 
Akinek két órája van, már nem olyan biztos benne."
 
anonymus

Az idő illúzió. Az ebédidő kétszeresen az! :) McTaggart érve az idő nem létezésére a következő: semmi sem lehet egyszerre múlt, jelen és jövő, következésképpen nem létezik dinamikus idősor. Ha nem létezik dinamikus idősor, akkor idő sem létezik. A dinamikus idősor lényeges eleme az időnek, mert: 1.) A változás fontos mozzanata az időnek; változás nélkül nincsen idő. 2.) A dinamikus idősor a változás lényegéhez tartozik; a változás lehetetlen a dinamikus idősor nélkül. És ha dinamikus idősor nem létezik, akkor 1.) és 2.) maga után vonja, hogy az idő sem létezik. Jó lenne ha végre az óráját nézegető főnök is megértené ezt!

Ma is vannak, akik már egész komolyan feszegetik, illetve megkérdőjelezik az idő létezését. Egyre inkább úgy látom, hogy az idő valójában értelmezhetetlen, emberi találmány. Lehet, hogy esetleg ez a felfedezésem még túl vad egyeseknek, de szerintem nincs olyan hogy idő, mint ahogy nincs olyan sem hogy "anyag". Minden mozgásból áll, energia és információ, de az olyan mint "idő" emberi találmány, csupán egy viszonyítás a tegnap, a ma, és a holnapi nap között. Viszonyítás a reggelid és az ebéded között eltelt folyamathoz. Miközben a gyönyörű kékes-zöld Föld bolygó az erőlködéseinktől függetlenül teszi a napi spirális keringési pályáját, egy napot az ember felosztott 24 órára, egy órát 60 percre, egy percet 60 másodpercre, és mindez alapját így definiálja: "A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama." Egyszóval az ember létrehozott egy saját viszonyítási rendszert, amit időnek nevez. Hát tessék nekem megmondani, mennyire tűnik logikusnak, elfogadhatónak, normálisnak, helyesnek vagy egyáltalán értelmesnek a fent idézett definiálás?? Sőt ezt az egészet az ember megfejelte néhány verziójú naptárral, melyek közül talán pont az általunk használt Gergely-naptár tűnik a legnagyobb marhaságnak, és amelyeknek többé-kevésbé bizonyosan semmi köze sincs a lokális természetes keringésekhez, mint pl. Hold-ciklusokhoz. Vagy valaki szerint az úgynevezett december 31-éről január 1-re virradó éjszaka, a tivornyázáson túl bír bármiféle kozmikus jelentőséggel? A téli és nyári napfordulók, vagy a napéjegyenlőségek, azok oké, azok kozmikus szempontból tényleg jelentenek valamit, no de a többi nap? Az idő hétköznapi lineáris, állandónak vélt felfogását Einstein relativitás elmélete is üti... A kvantumfizikai észlelések szerint egy részecskepár (pl. foton) a távolságtól függetlenül összehangoltan mozog (akár ellentétes irányba!), és viselkedésük annak ellenére is összehangolt marad, hogy közöttük nem történik semmiféle információ vagy energiaátvitel, tehát nincs kötve sem távhoz sem időhöz. A gondolat gyorsabb mindennél, nem függ időtől...

"Jaj, sosincs időm semmire" - ugye? Jelenleg úgy tűnik, hogy az "idő" egyre gyorsuló tendenciát mutat a mi kis illúziónkban, ami egészen addig fog fokozódni, míg eljő az "idő, mikor nincs idő" állapota. A próféciák beteljesedésének "idejét" éljük. Most kb. ott tartunk, hogy már majdnem átcsúsztunk az egyre szűkülő homokóra közepén, majdnem elértük a lefolyó peremét, és ezt a majálisi élményeket is meghaladó őrült pörgést érezzük egyre nagyobb tempónak, de ha ez így van, akkor az időnek is követnie kellene ezt a gyorsulást, nem? A svájci karóra viszont továbbra is azt mutatja, amit felhúztunk neki. Az idő csak egy emberi találmány, egy fikció. A Világegyetemben "mindössze" ciklusok vannak, mozgások, spirálok, kinyílások-záródások, nincs olyan hogy "idő". Amíg egy bolygó eljut A-ból B-be azt a tartományt lehet időként mérni és felfogni, de lehet csupán mozgásként, utazásként, fejlődésként is. Az ember kidolgozott egy viszonyrendszert, amihez igazodni próbál, persze, amikor ilyen tempóban pörögnek az események, akkor az ember által kidolgozott rendszer egyre kevésbé bírja a terhelést, most van az, hogy "nincs időnk semmire". Ezek után kérdezhetnénk joggal, hogy a ciklusok már önmagukban is kiadják az időt, nem? Vagy az nem ciklus, hogy az óra mutatói rendszeres időközökben ugyanarra a számra mutatnak?  Vagy a napkelte és napnyugta talán nem ciklikus? E jogosnak tűnő kérdések mindegyike az ezen a bolygón kialakult bioritmusból fakad. A bioritmus a ciklikusságból fakad. A ciklikusság meg az állandó "kör"mozgásból fakad. A mozgást energia indította el. Az energia meg az intelligens, Végtelen Teremtőből ered. Belátható, hogy nincs itt semmiféle "idő" - minden a mozgásra, energiára és információra vezethető vissza. A Végtelennek miért lenne szüksége órára? :) 

Remélem nem lepek meg senkit azzal a kijelentéssel, hogy a napkelte és a napnyugta mint olyanok csak a Földlakók számára jelentenek bármit is, de ha már néhány ezer km-re a felszíntől nézzük a dolgot, akkor onnan a Napot bizony úgy látni: állandó. Pontosabban a saját tengelye körül forgó, és az űrben száguldó "állandó". Nos az állandó kifejezés nyílván azért sem teljesen igaz, mert a mi napunknak is adatott kb. 10 milliárd év (emberi számítás szerint!!!), ami a Nap saját számítása szerint jelent x fordulatot és y fényév megtett távolságot. Magyarán ha a Nap szemszögéből nézzük az eltelt "időt", akkor mindössze fordulatszámot és a mozgása által megtett távolságot vehetjük figyelembe, semmi mást! Kezd már derengeni? Az ember nézegeti a karóráját, az állatok persze mindezt leszarják, van egy kialakult bioritmusuk, amelyik a keringésből ered, az meg a mozgásból, tehát ne keressük az időt, pláne a bioritmust nagyobb szinten, az megáll az emberek, állatok és növények szintjén. Rajtunk, az "intelligenseken" kívül nem számolja senki az időt, mert ahogy fentebb is leíródott, az Örökkévaló miért is számolgatná? 

És különben is, ha létezik is az idő, akkor abból mi örökké csak a múltat látjuk. Hogy miért? Mert a fénynek, a hangnak, és minden hullámnak - még ha nagyon gyorsak is - de nem végtelen a sebességük, tehát nem azonnal érzékeljük a fény-, és hangkibocsájtást (azaz a minket körülvevő világot), hanem csak egy bizonyos "idő" múlva, míg eljut a szemünkig, fülünkig. A Nap megszűnését is csak néhány perc múlva vennénk észre. Ebből pedig az következik, hogy az úgynevezett "jelent" sosem láthatjuk. Persze ettől még lehet koncentrálni a jelenre, meg a "mostban" élni, de ez fizikailag számunkra lehetetlen. Ennyit az "élj a mának" rendkívül hasznos tanácsáról. :)




Valóság és illúzió


Mindezek ismeretében fel kell tegyük a kérdést: valóban az a valóság, amit látunk? Az anyag valóban a tudatunktól függetlenül létező objektív valóság, ahogy a marxista szemléletű oktatási rendszerben egykor tanították? A keleti filozófia mindig is úgy tartotta, hogy a tér és az idő csupán szellemünk alkotása, a védikus tanítás szerint nem létezhet tudattól független objektív valóság, semmi sem valódi, amit látunk. A hinduk májának, az ókori egyiptomiak Ízisz fátylának nevezik a káprázatot, az illúziót. De mit mond a kvantumfizika? Itt is felmerül a kérdés: a tér tényleg háromdimenziós és az idő egy, vagy csak a mi valóságértelmezésünk látja ilyennek? A mai tudomány ékesen igazolja a keleti miszticizmus egyik alapvető gondolatát, miszerint minden fogalmunk amit a természet leírására használunk, korlátozott érvényű, nem a valóság sajátosságait fejezi ki, ahogy hajlamosak vagyunk hinni, hanem csupán saját elKÉPzelésünket. Az az elképzelés, hogy a fizikai dolgok és jelenségek egy mindent átható, alapvető entitás átmeneti, ideiglenes megnyílvánulásai, nem csak a kvantumtérelmélet egyik fő sajátossága, hanem a keleti világnézet központi gondolata.Einsteinhez hasonlóan a misztikusok is úgy tartják, hogy ez a mindent átható alapvető entitás az egyetlen létező valóság, és ennek a valóságnak minden megnyílvánulása csupán átmeneti jellegű, és illuzórikus - vagy holografikus. Az ezoterikus tanítás legfontosabb jellemzője, lényege, hogy minden dolog és esemény kölcsönösen függ egymástól. E szerint a világnézet szerint a világon az összes létező az alapvető egység megnyílvánulása. Az egyes jelenségek kölcsönösen függnek egymástól, s a kozmikus egész elválaszthatatlan részei. A kvantumelmélet arra ösztönöz bennünket, hogy a világegyetemet ne fizikai objektumok halmazának tekintsük, hanem egy egységes egész különböző részei között fennálló viszonyok bonyolult szövedékének. A teljes univerzum egymástól elválaszthatatlan energiamintázatok szövevénye, egy dinamikus egybefüggő egész, mely lényegi módon foglalja magában a megfigyelőt is (nem elválasztva, elkülönítve). A világegyetem szerves részei vagyunk. Materialista megközelítéssel nem kapunk magyarázatot arra, hogyan illeszkedünk mi emberek a teremtés egészébe, hiszen olyan modellt állítottak fel a világegyetemről, amely különálló és pusztán fizikai dolgokból áll, amik csupán mechanikus és funkcionális kapcsolatban állnak egymással. Látjuk azonban, hogy a kvantumfizika és a kvantumpszichológia azt mutatja, hogy ennél többről van szó, és a lelkünk mélyén talán mi is érezzük már, talán sosem felejtettük el igazán. Nem gondolhatjuk többé magunkról, hogy el vagyunk választva egymástól és a világ többi részétől. A mi fizikai létünk csak egy szintje egy nagyobb realitásnak, amely számos réteggel, számod dimenzióval bír, és számos úttal, amelyeken keresztül minden kapcsolatban áll egymással, és amelyen keresztül minden szerves részévé válik a nagy egésznek. Minden ami valójában létezik része az Egynek - még magunk is. Szoros kapcsolatban állunk a mindenséggel és egymással: gondolataink pedig hatnak a világra (lásd pl. morfogenetikus mező). És ha körülnézünk az univerzumban, többé nem szilárd anyagot látunk, hanem energiát. Minden - beleértve önmagunkat is - energia, fény, amely kapcsolatban áll mindennel, és keresztül kasul hatást gyakorol mindenre. Egyek vagyunk az Univerzummal. - írja könyvében Bunyevácz Zsuzsa.


"Amíg gyönyörűségesnek látod a naplementét, addig az illúzió rabja maradsz" (Era)

Zárásképpen annyit csak, hogy minden tiszteletem azon tudósoké, akik az anyag rejtelmeit kutatják, de kicsit sajnálom is őket, amiért képtelenek ebből a zárt dobozból kiszabadulni. Feltételezhető, hogy sosem találják meg a Nyúl Üregének legalját. Nincs alap, oszthatatlan építőelem, mivel az Egész mozgás, rezgés, illúzió - aki érti érti. Ez pusztán logikai alapon is kikövetkeztethető, ugyanis ha a tudósok megtalálnák a Világegyetemet felépítő alaprészecskét, akkor rögtön felvetődne ismét a kérdés, hogy jó-jó, de az miből épül fel, honnan kapja az energiát, stb.? Minden rendszer egy nálánál nagyobb rendszer része, és ez mikro és makro irányban is végtelennek tűnik. De akkor meg mi a fenéért akarunk leásni a végtelen mélybe? Mindenki a saját döntésének megfelelő mélységében merül el az illúzióban - ezért szánom a kutatók egy részét, akik nem képesek hátradőlni a nagyobb képet keresni. A szeleteléssel csak egyre messzebb kerül az ember a válaszhoz, az egységes képhez. A világegyetem tökéletes gépezetének megtervezése, pályára állítása, és állandó energiával való táplálása egyetlen korlátlan Legfelsőbb Lény műve. Fantasztikus mű! És tényleg mű, mivel az egész nem más mint illúzió: anyag - antianyag játéka, melyet a benne utazó élőlények (lelkek) tesznek élővé. Megtervezett Játékteremben játszunk, gyűjtjük a tapasztalatokat, addig amíg vissza nem térünk a Forrásba. Látjuk, hogy az anyagi tér valójában illúzió, az idő meg viszonylagos, a megfigyelőtől függő változó (!). Ezek után fel kell tegyük a kérdést, hogy ha sem a tér, sem az idő, sem mi, sem más, semmi nem valódi, akkor mi ebben a világban a valóság? Az én véleményem az, hogy egyedül a Végtelen Teremtő, és az általa teremtett lelkek a valósak - ott legbelül Te - , minden más csak játékelem különböző szinteken, mely szintek felfelé, a Teremtő felé egyre valóságosabbak lehetnek! Vagy léteznie kell olyan időn és téren túli "helynek" ahol a lelkek mégis csak a valóságban vannak, ahol rendezhetik emlékeiket, a különböző életeik (szerepeik) alatt gyűjtött tapasztalataikat, és felkészülhetnek, megtervezhetik a következő szerepeiket, amennyiben a tudatosságuk erre a szintre felemelte őket? Lehetne itt még elmélkedni szuper-húrokról, antianyagról, neutrínókról, fraktálokról, örvényekről, morfogenetikus mezőről meg egyéb finomságokról, de talán hagyjuk meg ezeket a kifejezéseket azoknak, akik ezek használatából élnek. Remélhetőleg ezen tudományos szavak nélkül is el tud indulni az Úton - aki akar, amely Úton járva a tudomány és a hit között már eltűnt a szakadék, helyette egy erős Tudás-híd feszül.
Legalábbis szerintem.  

Inkább egyfajta közös gondolkodásnak szánom ezt az írást, mint valami tananyagnak. És most jöhetnek a szakemberek! Ne kíméljetek!


---
Források
- Bunyevácz Zsuzsa: A Szent Grál keresése (a "világegyetem" fejezetet szinte szóról szóra ebből a könyvből írtam ki, akit érdekel, hogy a könyv milyen forrásokból dolgozik - olvassa el)
- Balogh Béla: Végső valóság (az "anyag" fejezet szinte szóról szóra)
- A poénok egy részét Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak c. ötkötetes trilógiájából kölcsönöztem.

Előzmények:
Biológia: 
Ujjlenyomat: 
Eredet: 

Aki figyelemmel kísérte a sorozatot annak lassan össze kell állnia egy képnek, de ha nem akkor itt egy jó összefoglaló... The Magnificent Universe


24 megjegyzés:

  1. Kedves Mazsola nagyon jók az írásaid, mindannyiunknak segítenek a közös gondolkozásban az életnek nevezett játék kibontásában.
    Amire mostanában sokat gondolok, hogy két irány közti választás nagyon fontos mind a kis életünk a történéseiben, mind a nagyobb egészben levő elhelyezkedéssel kapcsolatban, legyen az a tudomány vagy akár összeesküvés elméletek szerinti feltárt jelenségek sora. Minél mélyebbre megyünk annál nagyobb részletezettséget és összefüggéseket találhatunk.
    A tudomány vizsgál egy jelenséget, aminek igazából nem tud a végére jutni, mert a kibontott összefüggéseiben feltárt jelenséghez, további összefüggések és kibontásra váró rendszerek kapcsolódnak. Ha keressük pl a világpolitikai helyzetre, az összesküvéselméletekre a bizonyítékokat, soha nem tudunk a végére jutni a feltárható dolgoknak és magyarázatoknak.
    Ha befele kívánunk haladni, az illúziónak végtelen bugyrai vannak és az minél inkább befele haladunk, annál nagyobb részletezettség bontakozik ki.
    „Lefelé” a megfogható és kutatható anyagban, jelenségekben pont a végtelenség a végeláthatatlanság bontakozik ki, míg a másik irány a „felfelé”, a látszólag határnélküli és innen ahol állunk, a megfoghatatlan és kutathatatlan világegyetem, talán mégis egy konkrét, nagyon is véges pontba rendeződik.
    Ildi :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Üdv a meseszobában Ildi, köszi!

      Na valami ilyesmit akartam én is kifejezni a "Mindenki a saját döntésének megfelelő mélységében merül el az illúzióban" mondatommal, csak nem tudtam olyan szépen kifejezni mint Te. :)

      Törlés
  2. Azért az innen onnan összelopkodott összeollózott 'tudást' nem nevezném túl tudományosnak. És ha már fizika, lőhettél volna néhány képletet, már csak hogy valami fogalma legyen róla az ezt a sok okoskodást elolvasónak, az egyenletben hol is található az istened, aszalt szőlő gyerek! LOL!

    chintalan kischiko

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na, te pl. egy másik dimenzióban élsz..:)

      Szulthan

      Törlés
    2. Józsi atyának volt egy jó beszólása: van Neked agyad? láttad? kézzel fogtad, simogattad? de úgy gondolod van, vagy nem?

      lol - trolloknak :
      http://www.youtube.com/watch?v=M3U83QLoATU&feature=related

      zplus

      Törlés
  3. Klassz!;-) Ezt ismeritek? http://esemenyhorizont.uw.hu/

    hologram művész

    VálaszTörlés
  4. Bocsánat, volt itt egy kis kórházas jelenet, még lábadozok, nem mondom, hogy irány a csata, de azért talán az ellátmányt már tudom vinni a harcolóknak. :)

    chintalan kischiko, tetszik a neved! :) Én úgy vélem, hogy mások gondolatait közös nevezőre hozni, tudásukat összehangolni nem lopkodás. Világunk törvényeken alapul, ebből kifolyólag meg felesleges Istent a képletekben keresnünk, mivel mindegyik egyenletben ott van. Ő írta a törvényeket.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. TT a kórházas jelenetre mindenképp fordíts komoly figyelmet, ha még nem ismered Rüdiger Dahlke, és Thorwald Dethlefsen könyveit, feltétlenül pótold, segíteni fog!
      Az egészség a helyes út legfontosabb mutatója.
      Üdv:
      Szulthan

      Törlés
    2. Kedves Mazsola!

      Jobbulást és kitartást kívánok:)!

      Törlés
  5. Tetszett az írásod, ami egyébként eléggé összecseng ezzel a világképpel : http://aranylaci.freeweb.hu/ummo/ummita%20theory.pdf

    VálaszTörlés
  6. Aszaltszölő! Azt is elég nevetségesnek tartom, hogy bemutatsz egy elméletet, nevezetesen az ősrobbanást, majd már a bevezető után hibásnak minősíted. Van fogalmad róla hány szakember dolgozott ennek az elméletnek az igazolásán, a finomításán? Ez egy sokkal rétegesebb és részletesebben kimunkált elmélet, mintsem hogy csak így a felkonferálásnál lehurrogja olyan valaki, aki ráadásul nem is ért hozzá! Nem gondolod, hogy ezzel magadat tetted nevetségessé tádé?

    chintalan kischiko

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A mocskolódásnak mi értelme van?
      Kérlek írd le a saját hited/véleményed (ha van), érvelj mellette, hogy azt is megismerhessük, ha érdemes lesz rá akkor megvitathassuk...

      A korábbi "képletes" megjegyzésedre még reagálnék. A munkám, a fizika egy speciális ágára korlátozódik, ahol nagyon sok képletet használok. Régen a szabványok szerint egyszerűen levezethető, átlátható, biztonsági tényezőkkel jól használható képletekkel dolgoztunk. Ma már erre nincs lehetőség (EU), helyette az anyag eltérő tulajdonságaiból eredő pontosítás, akarom mondani, a bonyolítás kedvéért átláthatatlan empirikus képletek sokaságával kell szenvedni...és itt Ildi sorát kell visszaidéznem: "Ha befele kívánunk haladni, az illúziónak végtelen bugyrai vannak és minél inkább befele haladunk, az annál nagyobb részletezettség bontakozik ki."

      Az írás nagyon jó lett! Köszönöm Mazsola, és jobbulást!

      Szép Napot!

      Törlés
    2. "hány szakember dolgozott ennek az elméletnek az igazolásán"
      B+....! az ősrobbanás óta leírt legbénább mondat...:-)
      Szerintem az a nevetséges, hogy valaki előáll egy 'elmélettel', majd egy rahedli szakember(?) rengeteget dolgozik(?!) azon, hogy azt igazolja, mi több: finomítsa.

      mj

      Törlés
    3. Most, olvasó, veszteg maradj a padkán,
      s figyelj reá, mi áll előtted itten,
      hogy előbb víg légy, és fáradt csak aztán.
      Lakomázz rajta, mit elédbe tettem:
      mert minden gondom egymagába tépte
      a roppant tárgy, melynek jegyzője lettem..
      http://www.youtube.com/watch?v=aRiZpS0drqo

      Törlés
    4. Van itt egy kis probléma Chintalan elvtárs.

      Ha Darwin baromságaiból indulunk ki, akkor ugye az egysejtű szintjéről való továbbfejlődésünk során - és ez a valódi kérdésem - ki a tököm látott itt ősrobbanást ????

      A probléma ugyanis ott van, ha netán valóban lett volna egy ősrobbanás, akkor azt ki élte túl ???
      Na nyílvánvaló, hogy senki.
      Ki látta??? Senki.

      Itt pedig mindenképpen felmerül a megkerülhetetlen kérdés, hogy hogyan került egyáltalán az emberi tudatba ez a NAGY BUMM, mikor senki sem tapasztalta.

      Vagyis ez az egész ősrobbanásos marhaság nem bizonyított dolog, de arra mindenképpen jó, hogy néhányan lekössék vele a szellemi kapacitásukat.

      Ha netán ellenvéleménye van, szívesen elolvassuk. ... :)))

      Ö.T.

      Törlés
  7. Kedves Chintalan Kischikó, hátha erre vágtázol még egyszer... :)
    Amikor itt így arctalanul megnyilvánulunk, látszólag mások gondolataira reagálunk, de lehetséges hogy a sorokat nem is Mazsolának, hanem elsősorban önmagunknak írjuk? Én a haragot, a felháborodást, nagyon fontosnak, hasznosnak tartom, mert nagyon jó iránymutatók. Helyzetünk stabilitását szolgálja egyaránt, ha hasonló gondolkodásúakat találunk, és az is, ha olyan gondolatokra reagálunk, amit zsigerből elutasítunk. Néha együtt rezgünk, néha beszólás formájában jön a késztetés arra, hogy szeretnénk megmutatni magunkat, tudatni másokkal, hogy én is vagyok valaki, helyesen gondolkodom, és ahol állok az jó és igaz.
    Másokkal kapcsolatban bárhogyan is megnyilvánulunk, az valójában rólunk szól, minket jellemez. Ilyen felületeken ez a pár sorocska mint egy vonalkód, tartalmazza a termékösszetételt, amik mi vagyunk, de talán kicsit kevés, hogy a csomagolás belsejébe láthassunk. A jó hír az, hogy nincs jó vagy rossz áru, csupán óriási színes érdekes és értékes kínálat, amiből szabadon válogathatunk.
    Ildi :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm, hogy ezt igy megfogalmaztad.

      Törlés
  8. Az ősrobbanás elméletét azért nem ragoztam tovább, mert ha valaminek már az alapfelvetése sem jó, akkor minek arra további karácsonyfadíszeket aggatni? A tudósok is érzik, érezniük kell, hogy nem jó az az elmélet, de azért páran továbbra is kitartanak mellette, részletezik, elmélyülnek önmaguk becsapásának kellemes ringatózásában. Aszondom jobb az elején tisztázni valamit ha szar, felesleges tovább díszíteni.

    VálaszTörlés
  9. Higgs bozon(t) másképp:
    http://index.hu/napirajz/2012/07/06/elmagyarazza/

    mj

    VálaszTörlés
  10. Hehe! Nagyon bírom Grafitember munkáit, meg is van az első könyve, hihetetlenül jól ráérez a mindennapi szarságokra, és mindig tud aktuális lenni.

    VálaszTörlés
  11. nincs új a nap alatt, de egy csecsemőnek minden vicc új.. (most kaptam-találtam két dalt, hát megosztom veletek is.. :D)
    mit tudtok a Vogonokról? pontosan, terv szerint..
    http://www.youtube.com/watch?v=wCfsJR3YaFU&feature=related
    az Élet, az univerzum + minden.. :
    http://www.youtube.com/watch?v=jtDRHC0aGeA&feature=related

    VálaszTörlés
  12. (jutotteszembe Júliáról, aki nem akart a földön járni..) majdnemelfelejtettem.. tegnap volt Klimt apó 150.ik szülinapja.. honnan lehet tudni, hogy egy Judith nem eredeti? onnan, hogy az övén a shu-shar triangulumok (szentháromságszög..) át vannak vésve.. pl.itt:
    http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/92/Gustav_Klimt_039.jpg
    aki megtalálja az EREDETI övet.. az pofára fog esni (nem lesz könnyű, de hajrááá..)
    a kérdés: honnan tudjék a művészek, azt amit? beszél, aki keres, hallgat aki talál.. kivéve azokat, akik azért jöttek, hogy a fülünkbe suttogjanak.. (kapásbólésmégsokanmások: Madách, Dante, Lovasi, Alizee, Klimt, Leonardo, Picasso, Δομήνικος Θεοτοκόπουλος..ElGreco, Mikibácsi-Jancsó, Hernádi.. stbstb..)
    http://www.youtube.com/watch?v=aRiZpS0drqo&feature=share
    https://www.youtube.com/watch?v=WfZhUst6HtI&feature=player_embedded
    az utóbbi időkben legnagyobb borzongás:
    https://www.youtube.com/watch?v=jy2MLw_JMJk&feature=player_embedded

    VálaszTörlés
  13. "olyan állapotban lenni, hogy megtörténhet veled valami" - ez mindennek a kulcsa. mennyire igaza van.

    http://www.youtube.com/watch?NR=1&v=g6AGghulJzs&feature=endscreen

    GA

    VálaszTörlés
  14. A világokon át című Tv sorozatra most sikerült ráakadnom. Ajánlom azoknak, akik még nem ismerik.

    Az anyag: káprázat vagy valóság?:
    http://www.youtube.com/watch?v=nwcietSuQvk

    Polaritás: a kétarcú valóság:
    http://www.youtube.com/watch?v=7mSq6eBXUY0

    Őselemek, őstörvények: a Mindenség pillérei:
    http://www.youtube.com/watch?v=90AuIkOGwPk

    Tér, idő, tudat: A dimenziók hálója:
    http://www.youtube.com/watch?v=kNqSCb7sKEI&feature=fvwrel

    Az élet lehelete: céllal, céltalanul?
    http://www.youtube.com/watch?v=fk50JUBE9fU

    Szép Napot!

    VálaszTörlés