Egy barátom egyszer azt mondta, "a gyerek mindig ott nyüzsög, ahol történik valami, ahol te vagy". A példa a legjobb tanító, bár szótlanul tanít - de azért nem gondoltam, hogy ennyire ragályos lesz ez a dolog. Miről beszélek? Mindössze annyi, hogy a nagyobbik lányomtól napok óta nem igazán férek a géphez! :) Egyébként amúgy is jobban esik a kertben gyógyulni (a veteménynél háromszor gyorsabban növő gaz bőven ad elfoglaltságot), mint a monitor előtt, szóval addig is...
Enjoy the silence
Egyre kevesebbszer nézem a hírportálokat, egyre kevésbé érdekelnek az "ébresztő" hírek. Régi minták esnek szét, bomlanak le, új minták épülnek. El kell engedni a bomlandót, rá kell érezni az újra, a változás szelére, a depeche mode-ra... :)
És milyen jó így az élet, ugye? Engem is a kert nyelt el, a hírportálokat meg amúgy is csak hírből ismerem. :-)
VálaszTörlésNagy gyerekek? Őket még el is tudom küldeni a géptől, de a kicsik most is "segítenek", remélem sikerül minden plusz karaktert kigyomlálnom. :-)
Majd télen okoskodunk, akkor ráérünk, addigra úgyis megfordul a világ kereke. :-)))))))
Olyan érzésem van, mint aki várt már régóta olyan bejegyzést, ami nem szól semmiről... illetve dehogynem, de az onnan nagyon mélyről érkezik... és igen, osztozom abban az érzésben, hogy egyre kevésbé akarom követni a kinti/fenti eseményeket, a hangsúly a bentire tolódott el... eddig is tudtam, hogy magam teremtem a világom, de most a megértése is elért, eszmélésem jelenlegi szintjén ott tartok, hogy figyelem magam, és próbálom az érzéseim a szeretet sugarában tartani...
VálaszTörlésMost nem akarok tanítani, utat mutatni, nem akarok látszani... a csend, amely lelkemből fakad oszthatatlan.
Köszönöm!
Igazán nincs mit ! :)
Törlés