Nem kell

Van új pápánk - már a neve is hamis. Nem tudom és nem is érdekel honnan ered ez a pápa-névválasztás ötlet, de az tény, hogy a világ első számú vallási vezetőjének, Isten valakik (?) által kinevezett földi helytartójának még a neve sem igazi. Másképpen fogalmazva hamis. Álnév. No meg az a tetszetős kis fordított kereszt is fincsi ott a széken. Ennyit erről. 

Egy barátom ajánlotta ezt az írást, igazán ideillik. Ide, itt és most.

"Az Antikrisztus

Több médiumi jóslat szerint eljön egyszer az idő, amikor az Antikrisztus – szerintem mint minőség, mint jellemző energiaminta – veszi át az irányítást a Föld nevű bolygón és mindenféle negatív eseményeket gerjeszt az emberek között, a halál és a pusztítás jegyében. Nos, aki erre vár, azt ki kell ábrándítanom, nem kell már várni rá, mert régóta itt van közöttünk ez a fajta szellemi minőség, sőt elég sokan ismerik, csak nem tudják azonosítani. Az Antikrisztus legfőbb ismérvei közé tartozik, hogy Krisztusnak állítja be magát és megtéveszti az embereket ezzel, de a cselekvései, motivációi, módszerei elárulják, valójában ki ő, azoknak, akik mernek önállóan gondolkodni, hisznek a lelkiismeretük által közvetített érzéseiknek, szemüknek, fülüknek.
...

A napokban zajló pápaválasztás rendkívüli mértékben foglalkoztatja a „katolikus” világot, emberek képesek ezért elzarándokolni Rómába, képesek az esőben állva türelmesen várni a füst felszállását (!). Ugyanezen emberek lelkesen ünnepelni fognak valakit, halandó embert, aki Isten megkérdőjelezhetetlen és hiteles képviselőjének mondja majd magát, mint ahogy ez szokás volt évszázadokon át. Vajon milyen Istent képvisel a katolikus (judeokeresztény) egyház feje? Az egy igaz Istent, amelyik a Világ teremtője és amelynek szellemi energiája hatja át minden létező lelkét, megtalálható mindenben és mindenkiben, vagy valamilyen más, önző és hatalomvágyó istenséget? Elég megvizsgálni Jézus tanításait és megkeresni az egyház cselekedeteiben, hogy meglássuk, vajon mit is képvisel ez a szervezet, a beszédek mögötti valós működésében. Félreértés ne essék, nem az egyes nagyszerű szentekről és „névtelen” papokról szólok, akik életükben komolyan vették Jézus Krisztus tanításait, hanem a szervezetről, amely az egész világot elborította, háborúk, széthúzás, vér és rablás követték az erőszakos hódításai útját. Éppen elég a magyar történelmet tanulmányozni ahhoz, hogy láthassuk, az Antikrisztus bizony legalább ezer éve beférkőzött az országunkba farkasként, báránybőrben. Odalett néhány száz év alatt a szkíta magyarság összetartása, önzetlensége, természetes öröme, jóléte. De miért is? Ki itt a hibás? Van egyáltalán hibás?

Ismert a történet a régi írásokból, amikor Jézust, a Krisztust - az emberi létformát a maga tökéletességében birtokló papkirályt - az egyik legnehezebb beavatási próba elé állítja a Kísértő, minthogy a saját minőségének és tanításainak feladásáért cserébe az egész földi fizikai sík anyagi hatalmát kínálja fel cserébe. Jézus látja a csapdát és tudatában van életfeladatának, küldetésének, nem utolsó sorban pedig az örök életben való lelki fejlődés fontosságának. Tudja, hogy a kincsek, a pénz és hatalom más emberek felett csak illúzió, a kiválasztottság gőgös és öntelt érzése csak átmeneti tévedés, amiből fájdalmas a felébredés. Tudja, hogy minden és mindenki egy, minden mindennel összefügg, és ellenáll a kísértésnek (magyarul kis értés, tehát értetlenség, butaság). Vajon az egyház és vezetői is ezt a példát követték-e, vagy elborította az elméjüket a kiválasztottság és hatalom birtoklásának illúziója? Hogyan szerezte meg e szervezet például irtózatos nagy vagyonát és ingatlanjait, valamit a háttér politikában lévő befolyását uralkodókra és kormányokra? Hogyan tették el láb alól az egyházi vezetők utasítására és támogatásukkal a hódításaik útjában álló népek tanítóit, szellemi vezetőit, gyógyítóit, sőt saját felébredő társaikat, vezetőiket is? Hogyan pusztították ki intrikával, megosztással, lefizetéssel például a magyar Turul-nemzetség (ma Árpád-ház néven ismert) uralkodóit, királyait, hercegeit? Hogyan vezettek egyházi támogatással más népek ellen irtó hadjáratokat a Közel-Keleten, Amerikában, a „jézusi szeretet” jegyében?

Mivel minden létezőnek a Világban megvan a létjogosultsága, ezért az őskeresztény hitvilágba és később a keresztény vallásba is betüremkedő zsidó értékrendnek is megvolt eddig. Érdekes összehasonlítani azt az állítólag Istentől származó ígéretet, miszerint a zsidók a kiválasztottságuk folytán uralni fogják az anyagi világot és a föld népeit, Jézus megkísértésével. Nyilvánvaló, hogy a hithű zsidók milyen lényt is tekintenek Istennek, kinek az értékrendje szerint különböztetik meg saját magukat a többi embertől. És ennek a lélekminőségnek az istenségét keverték bele a korabeli áruló katolikus vezetők a bizánci és római uralkodók erőszakszerveinek támogatásával a szent iratokba és készítették el a Könyvet. Manapság ki gondolkodik el azon (egyre többen), hogy a világ népeinek miért fontosabb megismerniük a zsidó őstörténetet és mondákat, mint a saját gyökereiket, saját őstörténetüket? Bizony az emberiség ismert történelmének talán legnagyobb átverését szemlélhetjük. Emberek, népek megosztva, egymással szembeállítva, egymást ellenségnek tekintve gyűlölködnek, közben a saját életfeladatukról megfeledkezve szolgáltatják újra meg újra az energiát egy olyan hatalomnak, amely pontosan az ő vérüket szívja. Emberek mutogatnak mindenfelé egymásra hibást keresve, hogy ki is keserítette meg az életüket, miközben nem veszik észre, hogy saját energiájukkal, viselkedésükkel táplálják ezt a szörnyet, mely látszólag megkaparintotta a Föld anyagi javai és emberi lelkei feletti uralmat.

De hát mi is a létjogosultsága ennek az élősködő hatalomnak? Mi végre mutatta meg magát, akár Isten részeként, akár az elmúlt évezredek uralkodó minőségeként, felváltva a viszonylag békés és fejlett ősi aranykort? Mi szüksége volt az emberiségnek erre a mintára, amikor az erőszakos számon kéri a többnyire békés emberen az erőszakosságot, amikor a csaló rámutat az apró csúsztatásokra, csínyekre a többnyire becsületesnél, amikor az önző észreveszi a kettős mércét a többnyire empatikus társán, a gyűlölködő pedig a toleranciát hiányolja a többnyire elfogadó és békés lélektől? A megfejtést persze mindenkinek magának kell megtalálnia rá, de mindenképpen saját magával összefüggésben. Én azt hiszem, hogy egy nagyon fontos fejlődési szakasz készül lezáródni az emberiség történetében, amikor a kihívások és nehéz, embert próbáló helyzetek megmutatták és megmutatják mindenkinek a tükröt. Mert könnyű úgy szeretettelinek és becsületesnek lenni, amikor minden körülmény azt támogatja, könnyű úgy képviselni saját minőségünket, amikor nem ütközik ellenállásba az. A lelkünkben, mint Isten részében minden tulajdonság lehetősége ott van. Mindenki saját maga dönti el, hogy mely helyzetben melyik nézőpontot és viselkedést választja, melyik lesz megnyilvánuló és melyik megnyilvánulatlan. Tudták ezt a régi beavatott tudó emberek, papok, szakrális vezetők, ezért lett ez az alapja a Világon bárhol működő igazi beavató központokban (Egyiptom, Tibet, Peru, stb.) történt tanításoknak, képzéseknek. Visszanézve a történelemben, akik külső ellenségként kezelve a kísértő erőket, a fizikai ellenállást, fegyveres harcot választották megoldásként, sorra elbuktak. Akik megértették és elfogadták a „tükör” szerepét, és egy belső harcban - nem elfojtva, hanem uralva - helyezték a megnyilvánulatlan részükbe a magukban lévő negatív energiákat, azok mindenképpen győzelmet arattak az egyetlen igazán lényeges és fontos területen, a folyamatos lelki fejlődés, az „istenemberré” válás területén. Jézus Krisztus és a többi kultúrák nagy tanítói ezt a példát mutatták meg nekünk és ennek megvalósítását kényszeríti ki belőlünk a sors is a próbatévő szidó minőség erkölcsi szintjének meghaladása céljából.

A jelen időszakban egyre többen értik meg ennek a belső harcnak, belső átalakulásnak a lényegét, amely a teremtés törvényei szerint magával hozza az egész érzékelhető világ megváltozását is. Tudják ezt a lecsengő kor urai, az Antikrisztus és követői is, és próbálják minden eszközzel (fizikai és szellemi mérgezéssel, félelemkeltéssel, stb.) eltántorítani az ébredőket az útjuktól, megőrizni a tudatlan rabszolga-tömegek kiszolgáltatottság érzésének illúzióját. A jelen korszakváltás viszont nem csak emberi és nem csak Földi szintű síkokon működik, hanem univerzális energiaminőség változást jelent. Ez pedig az alacsony tudatszintű önző és agresszív, gyűlölködő lélekminőségnek többé nem alkot kellemes és élhető közeget. Aki ezt észrevette és észreveszi, az nem fullad bele szükségszerűen a testi és lelki betegségek tüneteibe, aki nem, az előbb-utóbb elhagyja ezt a változó földi színpadot. A követendő minták pedig nyíltan vagy kódolva mindenhol megtalálhatók a régi meséinkben, az ősi mag hitvilágunk tanításaiban, vagy akár Jézus Krisztus, Buda, Lao-ce tanításaiban, csak nem a betűkre kell koncentrálni azok olvasásakor. Leginkább pedig a befelé figyelő lecsendesült ember közvetlen Isten-kapcsolatán keresztül érkezik a segítség, a támogatás az ébredéshez és változtatáshoz, nem pedig bármely központosított egyházi hatalom-központból.

Áldás!

Atilla-Atarvis"

Forrás: http://www.atarvis.eoldal.hu/cikkek/az-antikrisztus.html

***

Az egyik kedvenc könyvemben imigyen fogalmazódott meg ez a tényálladék:

"Arthur bizonytalanul felvett egy körtekinézetű dolgot.

- Sokat töprengtem azon az édenkertes sztorin - mondta Ford.

- He?

- Édenkert. Fa. Alma. Emlékszel erre a részre, nem?

- Persze.

- Ez a ti istenetek odarak egy almafát a kert közepébe, és azt mondja: "Oké, srácok, azt csináltok, amit akartok , de ah, ne egyetek az almából!" És erre, mit ad isten, mégis esznek belőle, és érre ő előugrik egy bokorból, és rájuk kiált: "Na, most aztán megvagytok!". Persze, az sem változtatott volna-a leányzó fekvésén, ha nem eszik meg az almát. 

- Miért nem?                        

- Azért, mért akinek olyan a mentalitása, hogy szeret kalappal álcázott téglákat kinn hagyni a járdán, az sose adja fel. A végén úgyis besétálsz az utcájába.

- Te meg miről beszélsz? !

- Nem érdekes, edd meg szépen azt a gyümölcsöt."

(részlet Douglas Adams: Vendéglő a világvégén c. könyvéből)

***

Egy másik forrás kissé keményebben fogalmaz, de nem tudok olyan elfogadható indokot találni, hogy elutasítsam ezt az érvelést:

Nem kell olyan isten, kinek bűnös, aki él,

Nem kell olyan isten, ki csak szenvedést ígér,

Nem kell olyan isten, aki nem tud magyarul,

SZABAD MAGYAROKNAK NEM KELL ILYEN ÚR!

Szóval lehet, hogy nem vagyunk még hozzád méltók, és lehet neked is megvan a jól kifundált szereped ebben a történetben, de úgy érzem kedves Jahve, eljött az ideje annak, hogy elhúzz innen a jó büdös francba.

(persze az is lehet, hogy neked kell itt maradnod, és folytatnod a dolgod, nekünk viszont olyan szintre kell emelni a hozzáállásunkat, hogy ne legyen szükségünk az általad felsorakoztatott eszközökre és módszerekre - úgyhogy lehet, hogy még hálával is tartozunk neked, amiért kiugrasztottál a bokorból...?)