Én vagyok az Út

Jézus Krisztus általában példabeszédekben adta közzé tanításait, melyeknek valódi értelmét csak azok értették meg, akik átláttak a példa külszíni jelentéstartalmán. Ez a rétegekben való közlés nagy kedvence a Jó Istennek, és úgy tűnik, hogy eredményes megoldás. Számtalan példát lehetne említeni a Bibliából, ami többrétegű jelentéstartalmú szöveg, pl. a mustármagok különböző talajokra kerülése egyértelműen a tanítást felfogó, a továbblépésre megérett és az arra nem megérett hallgatóságról szól. Jézus egyszer azt is elmagyarázza tanítványainak, miért beszél példabeszédekben: „Értsétek meg hát a magvetőről szóló példabeszédet! Akik hallgatják a mennyek országáról szóló tanítást, és nem értik meg, azokhoz eljön a gonosz, és elragadja mindazt, amit a szívükbe vetettek. Ez az a mag, amelyik az útszélre esett. A kövek közé hullott mag pedig az, aki meghallgatja ugyan a tanítást, és szívesen be is fogadja, de az nem ver benne gyökeret, csak ideig-óráig él. Amikor a tanítás miatt szorongatás, üldözés éri, csakhamar eltántorodik. A tövisek közé esett mag az, aki meghallgatja a tanítást, de a világi gondok s a csalóka vagyon elfojtja azt benne, és gyümölcs nélkül marad. Végül a jó földbe hullott mag az, aki meghallgatja, megszívleli a tanítást, és jó termést is hoz: az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat.”. 

Nos szerintem a talán egyik leghíresebb kijelentése is jócskán több jelentésrétegű mondat. Így szól:

Én vagyok az út, az igazság, az élet.

Ezt a mondatot a keresztény hagyomány úgy értelmezi, hogy az örökkévalóságba csak Jézuson át vezet az út, a Bibliában így is folytatódik: "senki sem mehet az Atyához, hanem ha én általam". Én egy kicsit másképp látom :). Szerintem ez egy nagy tévedés. Először is egy hegytetőn ülő buddhista szerzetes előtt - aki nem a külvilág zajaira, hanem inkább belülre összpontosít - sincs zárva az Út, csak mert nem keresztény. És ugyanez igaz lehet, mondjuk egy bölcs öreg indiánra is, aki még életében nem fogott a kezébe Bibliát. De igaz lehet egy vallásokat hírből sem ismerő gyermekre is. Ez a fajta soviniszta felfogás, amit az egyház képvisel csak a megosztásra jó. Vizsgáljuk meg azonban az idézett mondatot részletesebben! Négy részből áll a mondat: 
1. Én vagyok
2. az út
3. az igazság
4. az élet
Ha jól megnézzük ez a négy rész egy felfelé mutató lépcsőt alkot, a szellemi út fejlődési szintjeit. Nézzük sorban! Az "én vagyok" alatt nem az egyház által tanítottakat kell érteni, mivel Jézus nem azt mondta, hogy "én, Jézus vagyok". Az "én vagyok az út" alatt sokkal inkább azt kell érteni, hogy én vagyok a minta, kövess engem, élj úgy mint én. A példamutatáson túl ennek a mélyebb értelmezése talán még szembeötlőbb: Az "én vagyok" maga a szellemi fejlődés első lépcsőfoka: a lélek öntudatra ébredése. Ez az ébredés első lépése, amely során nem hogy elkülönül az ember, hanem rádöbben a saját lényére, és helyére a Rendszerben. Ez a rész alatt tehát nem azt kell érteni, hogy csak az indulhat el a fejlődési pályán, aki Jézusban hisz, hanem aki ezt az első lépcsőt megtette. A mondat második része maga "az út", a Tao, azaz a fejlődés, az Isten felé vezető ösvény. A következő rész "az igazság" nem más, mint a tudatosodás olyan szintje, ahol az ember már megérti a világ valóját, látja a mátrixot, tehát ez a  megvilágosodás lépcsője. Az utolsó lépcsőfok maga a végcél, kilépni az illúzióból és eljutni oda, a valódi életbe, ami csak az előző három lépcső megtételével lehetséges. Szépen sorban. Összeolvasva tehát valahogy így néz ki ez a mondat az én értelmezésemben:  

Az öntudatra ébredéssel (én vagyok) kezdetét veszi a fejlődés (az út) a megvilágosodás (az igazság), és a valóság (az élet) felé. 

Magyarul lehet, de nem kötelező keresztény vallásúnak lenni ahhoz, hogy valaki elérje ezt a Krisztusi tudat-minőséget. Buddha tulajdonképpen ugyanazt tanította, mint Jézus. És előttük Zarathusztra, és Krisna is, majd később Máni is. Kár lenne a fejlődés útját kisajátítani kizárólag a keresztény-hívőknek, miközben világosan látszik, hogy mindegyik világvallás egy közös tőről fakad, és az időnként feltűnő mesterek ugyanarról beszélnek. A Biblia az összeállítását megelőző évezredek kultúrájából merítkezik, ókori népek hitére és történetére épül. Egyes valláskutatók szerint az Ószövetség többet köszönhet Egyiptomnak és Mezopotámiának, mint Júdeának. Rengeteg párhuzam figyelhető meg a bibliai és az említett civilizációk hiedelemrendszere között. Egyesek szerint Énók azonos Thot és Hermész személyével. A sumér mitológiában az első teremtett ember: Adamu. Sok egyéb párhuzam is felmerült kutatók részéről. A zsidó monoteizmus vélhetően az egyiptomi Akhenatontól ered. A zsidó teremtéstörténetet az egyiptomi Teremtésből ihlették. A “Legyen világosság!” a thébai Teremtéseposzban is megtalálható. A “mennyezet a vizek között” nyomai az egyiptomi Teremtésben lelhetőek fel. Ádám és Éva valószínűleg az egyiptomi Geb és Nut. Éva Ádám bordájából jött létre: ezt Enki és Ninhurszag eposzában is így van. Ádám és Éva büntetése, vagyis a halhatatlanság elvesztése Adapa mezopotámiai történetéből lett átvéve (a zsidó Jahve a sumér Enkit helyettesíti). Káin, Ábel és Séth karakterét Ozírisz, Széth és Hórusz egyiptomi megfelelőinek tartják. Káin és Ábel viszályát Széth és Ozírisz viszályából lopták, de a történet későbbi részeiben a sumér Dumuzi és Enkimdu történetén alapul. A zsidó Sámson Héraklészra emlékeztet. A vízözön mítosza a sumér Gilgames eposzra épül, mely történet megtalálható számos más ókori kultúrában (pl. Indiában). Stb., stb. Ezeket a párhuzamot már sokan felismerték. Könyvtárnyi irodalma van a témának. Csak néhány példa:

Dr. Zakar András: A Sumér hitvilág és a Biblia

http://www.angelfire.com/realm3/hmult/nepek/sumerhitvb.htm

  

Ancient Roots

http://www.mega.nu/ampp/eden/roots.html 

http://tudatosebredes.blogspot.hu/2011/12/mennyire-hiteles-biblia.html

A vallás mellesleg olyan mint olaj a tűzre. Még jobban kiélezi a kulturális és egyéb különbözőségeket egyes népek között, de adott nemzeten belül is. Iszonyatos vitákat generál a vallás, főleg a kereszténység, amiben még mindig csak az ellentéteket, ellentmondásokat látják egyesek. Pl. itt>> elképesztő vita alakult ki értelmes emberek között a vallás nevében. No és persze az összeesküvés-hívő oldalakon is folyamatosan melegen tartják a témát. George Carlin úgy fogalmazott, hogy az ámítások területén nincs kihívója a vallásoknak. Én annyival finomítanám, hogy az ellentétek szításában aranyérmesek a vallások. Sokan csak azt látják, hogy a Biblia tele van ellentmondásokkal, és hohó! felfedeztük, hogy az Ószövetség istene nem Istenhez méltóan cselekszik. Igen, ügyes vagy, ülj előre. Az innen-onnan összelopkodott, és a tudatlanság generálására felépített egyházi kereszténység valóban tele van ordító ellentmondásokkal.

Azonban talán nem is az a lényeg, hogy melyik történet honnan ered, hanem az számít igazán a hit mit vált ki az emberből. Gyűlöletet mások irányába, csak mert nem abban az "istenben" hisz mint ő? Isten nevében gyilkolni... nem túl ésszerű cselekedet. Iszonyatos ellentmondásokba ütközünk ha az egyes egyházak, felekezetek tanait összevetjük, ráadásul ezek utálják is egymást. Miért? Ne a különbözőségeket lássuk, meg az eltérő liturgiai elemeket és szokásrendszert, azaz a külcsínt, hanem a közös nevezőket, a párhuzamokat, a tartalmat. Az igazi hit nem kívülről jön. Ideje rádöbbenni, hogy valójában Egy egyetemes vallás létezik, amelyik sok száz darabra esett Széth. Talán eljött az ideje újra egyesíteni a hitrendszert, de ezt csak nagyon tudatosan lehet, hisz nagyon érzékeny terület. El kell engedni hozzá a kötöttségeket, a bebetonozott dogmákat és az emberek által rátapasztott szabályokat. Mert nem az a lényeg, hogy balról jobbra, vagy fordítva veted a keresztet, vagy hogy épp Mekka vagy Makó felé róvod le tiszteleted a Teremtő felé. Meg kell keresni s közös elemeket, a tanításokban rejlő ősforrást. Egy biztos, aki képes az említett mesterek példamutató életét, mintáját és tanításait követni, aki képes már itt is az ő útjukat járni, annak nem ér véget a történet Földön. No és mi van azokkal, akik nem kívánnak az említett útra lépni? Számukra is van fenntartva egy hely, a Regényíró gondoskodik mindenkiről a saját vágyainak megfelelő minőségben. Figyelem! Az út kétirányúsítva lett! Aki nem az életet választja, annak a mondat végén az lesz: nem élet. Nemlét.

Akik végigcsinálták Adamus "Jelmagyarázat" c. önmegismerési játékát, könnyen ott találhatták magukat a "híd vagyok" megfejtésnél. Hozzábiggyesztve a "ego-t", az jön ki, hogy "Én vagyok a híd" - amin az emberek átmennek. A híd egy fontos jellemzője, hogy mindkét parton jelen van, itt is ott is. Nekem ez jött ki a játék végére, és még sok más érdekesség is. A fentiekkel analóg módon tehát így is értelmezhető a mondat: 

Én vagyok a híd a megértés, és a valódi világ felé

Ezt bárki elmondhatja magáról, ha erre megfelelő erőt érez magában. Én - talán mérnöki munkámból is kifolyólag - személy szerint régóta próbálkozom hidat verni a spiritualitás és a tudomány közé, de ugyanúgy a Teremtő és az emberek közé is. Elég hálátlan feladat, mert a valódi kapcsolat odabent van elrejtve, amit mindenkinek saját berkein belül kell kiásnia. Egy "kívülálló" legfeljebb az elásott híd egy kikandikáló fehéren csillogó darabját tudja megmutatni, de kiásni, letisztítani a hidat, majd végigmenni rajta... na az már egyéni házi feladat. Úgy gondolom Jézus Krisztus is híd volt. A következő idézet rávilágít erre: "Az én országom nem e világból való". Ő egy olyan csodálatos híd volt itt közöttünk, aki képes volt a belső fényesen ragyogó hídját megmutatni a külvilágnak, így képezvén valódi hidat a bent és kint között, a fent és lent, a túlpart és a mi világunk között. A tanításai messze túlmutatnak bármilyen másokat kiközösítő valláson, egyetemes üdvösséget hírdetett. Vagy valaki tud olyan esetről, amikor Jézus kereszténységet említ? Magukról a "szentírásokról" is megvolt a velős véleménye:

"Ne a szentírásokban keressétek a Törvényt, mert a Törvény az Élet, az írás pedig halott. Bizony mondom néktek, Mózes sem írásban kapta törvényeit az Istentől, hanem élő szóval. A Törvény az Élő Isten élő szava az élő prófétákhoz, az élő emberek számára. Mindenben, ami él, bele vagyon írva a Törvény.

- Megtaláljátok azt a fűben, a fában, a folyóban, a hegyekben, az ég madaraiban, a tenger halaiban; de mindenekelőtt önmagatokban keressétek azt. Ezért, bizony mondom néktek, hogy az összes élő dolgok közelebb vannak Istenhez, mint az írások, amelyek élet nélküliek. Isten azért teremtette az Életet és minden élő dolgokat, hogy azok örökkévaló szóval tanítsák az embert, az Élő Isten törvényeire. Isten nem a könyvek lapjaira írta a törvényeket, hanem a ti szívetekbe és a lelketekbe.

- Ott vannak azok a leheletetekben, a véretekben, a csontotokban, a húsotokban, a beleitekben, a szemeitekben, a füleitekben és testetek minden parányi részében. Jelen vannak a levegőben, a vízben, a földben, a napsugarakban, a mélységekben és a magasságokban. Mindnyájan beszélnek hozzátok, hogy megértsétek az Élő Istennek nyelvét és akaratát. De ti behunyjátok szemeiteket, hogy ne lássatok és bedugjátok füleiteket, hogy ne halljatok. Bizony mondom néktek, hogy az írás az ember műve, de az Élet és annak temérdek sokasága a mi Istenünk alkotása."

Jézus tanítását ha egy szóval kellene jellemezni akkor ez a szeretetvallás. A szeretet ami képes egyedül új erőt hozni ebbe a világba. Ezt Bukovinai barátunk nálam sokkal szebben fogalmazta egyszer: "A teremtő folyamatos szeretet energiája élteti a teremtett világot. Az emberi teremtmény a teremtőhöz hasonlatosan képes a szeretet kifejezésére. Képes szeretni és a szeretet energiáját táplálni. A szeretet képes létrehozni energiát - a semmiből. Nem elvesz valahonnan, hanem létrejön általa. Ez egy varázslat, aki megfejti rájön a világ titkára. Hogy hogyan működik azt nem tudom, de hogy működik azt tudom. A szeretet képes hegyeket megmozgatni. Létrehoz valamit ami nem volt. Tehát nem érvényes az energia megmaradás törvénye, mert a szeretet képes létrehozni többlet energiát. Ami előtte nem volt. Akit a szeretet vezérel képes olyan dolgokat elérni ami képtelenségnek tűnik a józan ész számára. Ésszel felfoghatatlan. Inkább csak "szívvel" lehet felfogni, érezni. Elmondani meg végképp nem tudnám."

És ez tényleg így van. Egy egyszerű példa: ha valaki a környezetedben fásult, dühös, vagy rossz kedvű, mosollyal közelíts hozzá, szólj pár halk kedves szót, veregesd meg a vállát, és azt fogod észrevenni, hogy embertársad jobb kedvre derült, többletenergiát kapott a semmiből, azaz a szeretetből (ha a "valami" az illúzió, akkor a nullpont, a "semmi" = szeretet = Isten?). És én úgy vélem, teljesen mindegy, hogy az ember utazó, híd, vagy csónak szerepét tölti be ebben a világban, ha tud szeretni, akkor már rajta van az Úton, ami hazavisz.