2012. szeptember 28., péntek

A szexualitás valódi jelentősége


Miről szeretnék írni? A szexualitás valódi jelentőségéről.

Első hallásra a világ legnagyobb baromságának tartottam azt a gondolatot, hogy az orgazmus által keltett energia mozgatja az univerzumot. Igen, lehet jót nevetni! De ha jobban belegondolsz – miért is ne? :o) Pörgessük hát fel rendesen! :o)))



2012. szeptember 27., csütörtök

Ügyes!

Egyszer volt hol nem volt, egyszer csak a semmiből - a multik után - megjelentek a kisboltok előtt is a használtruha-gyűjtő konténerek. Most éppen az Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége jóvoltából. Itt egy gyönyörű sárga példány:


Az ember az ilyen felfedezésnek általában örülni szokott, mert ez olyan jó dolognak tűnik, és mert végre nem kell azon agyalni, hogy hová tegyük a használt ruháinkat - mert ugye kidobni azért még sincs szívünk. Azonban, amikor egy kicsit közelebbről megvizsgálunk egy ilyen konténert fel kell tűnjön valami érdekesség: egy rettenetesen ismerős logó...

 
Komolyan mondom döbbenetes a Mindent Látó srácok fantáziája! És ahogy elnézem már néhány település is támogatja a mozgalmat, pl Sarkad és Derecske. És azt se felejtsük el, hogy már községek pajzsán is szerepelt e jel... Amúgy ez az "ETA" valami baromira elterjedt mozaikszó és nem csak a baszkoknál, guglizzatok csak rá (képekre leszűrve), fura dolgokat lehet találni...

És hogy mi ezzel a probléma? Semmi. Csak annyit tudok mondani: ügyes!

(A közelmúlt hasonlóan aranyos történetét meg már tényleg csak zárójelben jegyzem meg:
Átverés Magyarország legnagyobb ruhagyűjtő-akciója?

Nos igen. Ha az ember nyitott szemmel jár, mindig talál valami érdekességet. De ó! Bár csak tudnám, hogy egy karitatív szervezetnek miért van szüksége a piramisban elhelyezett mindent-látó szem szimbólumára...
Psszt! Ez titok! :)


2012. szeptember 21., péntek

A Felejtés Játéka



Biztosan voltak és vannak olyan lények, akik elgondolkodtak már azon, hogy ha tényleg létezik lélekvándorlás, akkor miért nem tudjuk előző életeink minden tudásának tárházát magunkkal hozni, és már gyermekkortól kezdve egyfajta szuperintelligens, szupertapasztalt emberként megélni újabb életünket? Kategorikus, határozott nemet azért mégsem lehet a különböző inkarnációk között történő öröklődésre mondani, mert vannak bizonyos nyomok, melyek arra engednek következtetni, hogy a tapasztalataink bizony túlnyúlnak az adott megnyílvánulásunk időkeretén. Például amikor megmagyarázhatatlan félelmet érzel mondjuk a pókok iránt. Vagy amikor meghatározhatatlan ösztönöktől vezérelve nem mész el egy bizonyos helyre - bármennyire is csábítanak a kísértések. Vagy amikor egy bizonyos embertípust ki nem állsz, aminek újabb megnyílvánulási formáját - egy ismeretlent - előre elítélsz. Vagy amikor nagyon jól érzed magad és otthonosan mozogsz egy teljesen idegen környezetben. Lehetne még sorolni a példákat azokra az élethelyzetekre, melyekre nem elegendőek pusztán az ösztönök és/vagy a tapasztalatok jelenlétéből kiinduló magyarázatok. Mindezektől függetlenül azonban teljes homály fedi a valódi lényünk múltját, legalábbis a többségünkét, bár állítólag lehet ezen dolgozni és fejleszteni az emlékezőképességet. De mégis olyan mintha a születés egyfajta teljes lenullázódást jelentene a lelkek számára, amiből csak hatalmas nagy munkával lehet ismét emlékekre szert tenni. Vannak persze olyan magyarázatok is, miszerint a lélek - az a bizonyos Felsőbbrendű Én - a leszületés előtt már előre eldönti, pontosabban megtervezi az adott karmáját, hogy milyen életkörülmények között milyen tapasztalatokat szeretne bezsebelni. Ez olyan pont passzoló válasznak tűnhet egyeseknek, de szerintem ennél azért bonyolultabb a dolog...

2012. szeptember 19., szerda

Szkíta fejedelmi sírok aranyai



Augusztus 30-án nyílt meg Budapesten, a Király utca 26 alatt található VAM Design Centerben egy különleges kiállítás. Különleges, mert ebben a témában, ilyen alapossággal, ezekkel a tárgyakkal, evvel a koncepcióval még nem találkozhatott Európa. Először lép a közönség elé ez az utazó tárháza ősi kincseinknek, és innen indul majd jövőre tovább, meghódítani az egész kontinenst. Különleges, mert az alkotója is kitűnik a szakmából, tudása egyedülálló, szemlélete példaértékű. Különleges, mert bátran szól és leletekkel bizonyít egy olyan témában, amiben már évszázados hagyománya van a nyugtalanságnak és az egymásnak feszülésnek. Különleges, mert két, ma távolinak tűnő nemzet nevében eleveníti fel a közös ősi szózatot, amivel eleink adtak erőt útjuknak, ha nagy dolgokat készültek véghezvinni: Szkíták! Nagy dicső férfiak! Emlékezzetek utatok kezdetére!  

A tárlat elemeit Szkíta fejedelmi temetkezések régészeti leletanyagának reprodukciói, valamint nagyméretű, a feltárást és a leletmentést bemutató képek, molinók alkotják. A tárlatanyag gerincét képező tárgyak döntő többsége az u.n. „Issyk-kurgánból” és a Berel mellett feltárt lovas temetkezés, világviszonylatban is ritkaság számba menő leleteiből származik, azoknak méret, és anyaghelyes reprodukciója.
A reprodukciók hitelességét az Ostrov Krym, a feltárást végző, és a reprodukciókat pontosan és jogszerűen készítő, és a sok ezer éves leletanyag szerves részét is konzerválni, restaurálni képes restaurátornak, Krym Altynbekovnak privát intézete szavatolja. A bemutatásra kerülő tárgyak ízelítőt adnak a teljes kultúrkör leletanyagából, megelevenedik általuk Berel és Issyk leletein kívül a Cárok völgyéből származó Tuvai lelet, és számos lelőhely emblematikus arany és ezüst tárgyai.
 
A Kazahsztán régi fővárosában, Almatyban található Ostrov Krym mára a teljes kelet vezető szakmai műhelyévé vált. Vezetője, Krym Altynbekov munkássága végigkíséri a szkíta eredetű népek kurgánjainak feltárását az elmúlt 35-40 évben. Aktív részese volt a világszenzációvá váló “cárok völgyében” zajló nemzetközi munkának, mely a Szkíta herceg sírja néven került be a köztudatba. Az általa megmentett és restaurált tárgyak jelentős részét képezik a témában etalonnak számító orosz múzeumok gyűjteményeinek.

Forrás:


Őszintén szólva én nem vagyok oda az ékszerekért, nem is értek hozzájuk, nem is szeretek kötődni hozzájuk, de a szkíta aranykincsekre jellemző igen magas színvonalat el kell ismerjem. Ezen dísztárgyak kivitelezése olyan magas fokú képzettséget, tudást, tapasztalatot, ismeretanyagot, és technikát sejtet, ami már önmagában cáfolja a hivatalos történelemszemlélet által sűrűn hangoztatott - magyarokra is ráhúzott - "keletről érkező barbár hordák" jelzőt. És van még egy olyan sejtésem, hogy ezeket az aranyékszereket valamilyen más célból alkották meg, mint azt a mai emberek - a szájtáti látogatók - elképzelik. Ki tudja milyen ősi tudásnak hódoltak vele a készítőik, mit akartak kifejezni velük? Szerintem az ilyen emberekre egyáltalán nem a harácsolás, kapzsiság, aranykincsek gyűjtése, és gazdagságra való vágy lehetett jellemző, mint a ma emberének zömére, hanem inkább mintha életörömből, élvezetből, szinte játékosságból készíthették volna e remekműveket, nem azért mert ebből akartak megélni. A "puszta népe" tudott magáról gondoskodni, azt és ott épített fel amit akart, de nem volt szüksége vagyonra, sem globalizált cirkuszok és áruházak építésére. Vagy legalábbis én így gondolom... Kelet "mesés kincsének" megkaparintására mindig is a nyugati ember vágyott, mert egyrészt sosem értette a kincsek mögötti valódi szellemi tudást/kincset, aztán persze állandóan csodálkozott, hogy Falba ütközött - bármi is volt a neve a falnak, mint pl. Pártus birodalom, kínai Nagy Fal, stb.. És talán ideje észrevennünk, hogy ez a kbsztt anyagi függés ami manapság jellemző ránk, nem az elődeink útja! Ezt csak ránk erőltették! Mi nem erre "szerződtünk" !

Aki egy kicsit nyitott szemmel végigrágta magát a történelmen, rá kellett döbbenjen, hogy bolygónkon, intézményesített társadalmainkban valami nagyon nincs rendben, valamit nagyon elszúrtak. Hogy kik? Részben mi magunk, ez kétségtelen (a belénk kódolt hibák, vagy tudatlanság révén?). Részben talán Mások, akik nem olyanok, mint mi, viszont lehet csöppet kihasználták hibáinkat, naívságunkat? Honnan jöttek Ők? Nem tudni. Okosak? Több ezer éves tervet kiagyalni nem mindennapi teljesítmény… Gonoszak? Talán inkább hidegek, idegenek, Mások. Miért teszik ezt a bolygóval és velünk? Élettér kell nekik? Vagy csak agyatlan embermilliókra, engedelmes melósokra van szükségük? De így volt-e ez mindig? Azt kell mondjam, nem. A 26000 éves precessziós világévek pulzálása, periódusossága bizonyára összefüggésben van az élő bolygónk, és a rajta lévők életével, civilizációk születésével, virágzásával, bukásával is. A Földbolygó lehetne az Édenkert? Határozottan igen! Lehetne újra az? Rajtunk múlik… Létezett-e Aranykor? Minden bizonnyal. De ha tényleg igaz ez az egész összerakott kép, azaz hogy valaha a fejlett civilizált szkítáké volt a Föld, akkor hogyan lehetséges, hogy őseink engedték magukat leigázni, szép lassan mindent átengedni? Biztos, hogy nem véletlenül történt mindez! Emberek, észre kell venni, hogy nem egyszer történt meg velünk Trianon! Ideje észbe kapni, mert a pofonok nekünk szóltak, magyaroknak! Ha valaki nem értené, az fussa át gondolatban a történelmet nagy léptékben. Segítségképpen álljon itt néhány lépcső:

Szkíta őscivilizáció a Földön

Hun birodalom Eurázsiában

Magyar Királyság a Kárpátok között

Magyarország az Alföldön

Nem vesszük észre mi folyik itt? Folyamatos népesség és területvesztés. Miért mindig másokat hibáztatunk? Persze, hogy a vakolók műve volt Trianon, no de ebben a magyar nemzet teljesen ártatlan? Biztosak vagyunk ebben? És mi van akkor, ha a hun-világot is megfertőzte valami beteg anyagiasság? Miért rettegtek a kínaiak tőlünk? A hun törzsek mikor kezdtek el egymásnak menni? Mi van akkor, ha ezért az egész lepusztulásért mi is ugyanolyan felelősek vagyunk? Isten tanításai ott vannak minden pofonban. A testvérek közötti torzsalkodás, az Isten-tagadás, az indián emberáldozatok (!), a szerves kultúra helyett az anyagias élet felé fordulás mind mind olyan hiba melyet nem kenhetünk másra. Talán a hun-világ vezetői rétegei, az „értelmiség”, a „nemesség” ezen hibák elkövetésében élen járt…? Ezért a sok pofon? Az elrabolt "nemzeti vagyonunk" visszaszerzéséért folytatott küzdelmünkben Isten nem fog támogatni minket, ebben biztosak lehetünk. Mert Isten nem vagyonban, nem pénzben, nem politikában gondolkodik, és nem véletlenül kaptuk ezeket a pofonokat. Ideje lenne erre is ráébredni, nem csak cionistázni állandóan. Az Isten ilyen eszközökkel tanít, de ezért haragudnunk kellene rá? Inkább végtelenül hálásnak kellene lennünk, amiér itt és most élhetünk, ebben a korban, ebben a testben, ebben az összefüggésrendszerben, pont, amikor kezd hajnalodni. Az emberi lény végtelen lehetőségekkel rendelkezik, az Univerzum egyik legnagyobb csodája emberi testben születni. Ez egy felfoghatatlan ajándék. Megérdelemjük? Kihasználjuk az időt és a tehetséget, ami adatott nekünk, mindannyiunknak? Vagy csak végig akarjuk enni és bulizni az életünket? A Végítélet valószínűleg nem a bűneinkre lesz kíváncsi, hanem minden lélek kénytelen lesz feltenni magának a kérdést: 

Amit a lelkem jónak tartott, azt tovább adtam-e másoknak?

Mint a szkíták az aranytárgyaikat...
 

2012. szeptember 14., péntek

Elképzelt eljövendők



Az emberiség jövendöléssel és tudományos-fantasztikummal foglalkozó irodalma több könyvtárnyi terjedelmű. Lehetetlen lenne felsorolni is azokat az írókat, prófétákat mind, akik a jövővel foglalkoztak, és valamilyen módon ennek nyoma fenn is maradt a történelem viharaiban. Természetesen ez a dolgozat sem törekszik a teljesség igényére, inkább csak olyan szubjektív módon szemezget. Talán az egyetlen közös ezekben a jövőre vonatkozó elképzelésekben, próféciákban, regényekben, hogy az íróik mind komolyan is gondolták, azt amit papírra vetettek. Talán nem tévedünk nagyot azzal a kijelentéssel, hogy ezek az emberek a saját élettapasztalataikat, tudásukat, vágyaikat és reményeiket fogalmazták bele a jóslataikba és novelláikba, még akkor is, ha esetleg nem önállóan, hanem "felsőbb" csatornákból érkezett az információk zöme. Fentiektől eltekintve viszont minden másban különböznek e sci-fi-k, ami az íróik különböző életútjaik, szocializálódásuk, fantáziájuk eltérő mértékéből adódik. Az egyik fő vonalat az emberiség kipusztulása/pusztítása jellemzi, a másikat a teljes globális jólét, a harmadikat az állandó háborúskodás, a negyediket a spirituális felemelkedés. Nehéz, és talán nem is kell igazságot tennünk ezen írások között, hiszen nem tudhatjuk, hogy melyikből (és kinek!) mennyi valósul majd meg, sőt azt sem tudhatjuk, hogy már mi valósult meg belőlük mondjuk titkos laborok mélyén, vagy másik dimenziókban. Világunk illúzió-mivoltától általában elvonatkoztatunk, és így van rá lehetőségünk, hogy a jövőről fantáziálgassunk, mert miért ne? Nézzünk meg néhány ismert, a jövővel foglalkozó témát!

2012. szeptember 11., kedd

Világokon át - magyar TV sorozat létkérdésekről

A Világokon át egy magyar készítésű filozofikus hangvételű ismeretterjesztő műsor, amely a spirituális világkép alapfogalmait magas színvonalon tolmácsolja. Az egyenként 52 perces filmekben hazai szellemi életünk kiválóságai szólalnak meg a minden ember közös sorsát érintő témákban. A körültekintően válogatott gazdag képi és zenei illusztrációk a megértés elmélyítését segítik elő. A sorozat első jelentkezése a Magyar Televízió M2 csatornáján 1999 tavaszán történt, majd új részek készítésére 2004-ben nyílt lehetőség,  és egy év elteltével még öt rész készült el. A filozofikus hangvételű, 12 részes ismeretterjesztő sorozat — Lőrincz Gabriella szerkesztésében, rendezésében és műsorvezetői kalauzolásával — az emberi élet nagy és örök dilemmáit veszi sorra, ha nem is a teljesség, de az elmélyültség igényével. Vállalt céljai között tartja számon olyan gondolkodásbeli, világszemléleti alternatívák megfogalmazását, melyek alapjaikban ősi kultúrkörök tudáskincséből táplálkoznak, de amelyek - modern korunk kihívásaira válaszolva - a kísérleti tudomány jövőbemutató, olykor merész hipotéziseivel egészülnek ki. Az „összefüggések tudományáról” van szó, amely meglátja a világ jelenségeiben az analógiás megfeleléseket, összetartozásokat, a materiális tényezők mellett a szellemi valóságok létezését, az Ember-Föld-Univerzum hármas látóhatárának egybefüggő kapcsolatát. Az egyenként kb. 50 perces filmek témaválasztása az integráció eszméjét tartja szem előtt, azaz a minden ember közös sorsát érintő kérdések, valamint a vallások közös gyökerét adó metafizikai világkép fogalmai szolgálnak alapjául. 
 
Világokon át 1. rész: Az anyag: káprázat vagy valóság?




Az első részben közreműködők: Prof. Dr. László Ervin filozófus, Héjjas István kutatómérnök, Dúl Antal teológus, Dr. Gelléri Júlia homeopatikus orvos, Paulinyi Tamás para-kutató, Szepes Mária írónő. A további részekben ...

2012. szeptember 7., péntek

A tudomány felfedezi a Teremtőt 7. rész: Kezdetben...


Avagy Élet, tornádó és Boeing-747

„A vizsgálati eredmények egy része azonban 
nem igazolja a kémiai evolúció feltételezését: 
az elmúlt három évtized fejleményei… 
sokkal inkább az élet pusztulásának, 
semmint keletkezésének folyamatát támasztják alá.”
(Charles B. Thaxton – Walter L. Bradley – Roger L. Olsen: 
Az élet eredetének rejtélye)


Az élet keletkezésével kapcsolatban lényegileg ugyanúgy kétféle megközelítési mód létezik, mint a világegyetemével. Az egyik álláspont szerint az élet keletkezése kizárólag fizikai és kémia tényezőkre visszavezethető természetes folyamat. A másik megközelítési mód szerint az élőlény több mint az anyagi és fizikai tulajdonságainak összessége, az élet a létező dolgoknak egy teljesen különálló kategóriája. Bár a fizika és a kémia törvényei mind az élettelen, mind az élővilágra érvényesek, az élet keletkezését nem lehet kizárólag anyagi, illetve energetikai tényezőkre visszavezetni. (1) Ebben a fejezetben arra keressük a választ, egyértelműen bizonyítottnak tekinthető-e, hogy az élet abiogén módon, tehát az élettelen anyagból, mindenfajta „felsőbb” segítség nélkül önmagát szervezte élővé? Vagy más megfogalmazásban: van-e egyértelmű bizonyíték arra, hogy az élet nem teremtés eredete? Csupán materialista megközelítéssel megmagyarázható-e az élet keletkezése?  Először nézzük azokat az ellenvetéseket, amelyeket természettudósok tettek az élet keletkezésével kapcsolatos, jelenleg elfogadott elmélettel szemben!


Tovább a teljes bejegyzéshez (hardcore kutatóknak):

2012. szeptember 5., szerda

A tudomány felfedezi a Teremtőt 6. rész: gyógyítás



Ép testben, én a lélek
Épségben éldegélek
Testem az én templomom
El nem hagyom, míg elhagyom
Kölcsön testben örök lélek
Mint templomok és kertek
Hagyd hogy az Ő fénye benned 
Művelje a kerted


Van az a mondás, hogy „mindenki magából indul ki”. Sokan nem is sejtik, hogy mekkora bölcsesség rejtezik ebben. Általában úgy szokás értelmezni ezt a mondást, hogy bármit is gondolunk vagy mondunk a másikról, azt szükségszerűen nem tudjuk elvonatkoztatni a saját világképünktől. Még a gyerekek is használják ezt a tudást, amikor így ugratják egymást:
- Hülye vagy! Hülye vagy!
- Ez mind te vagy és én mi vagyok?
- Buta pisis vaaaagy!
- Ez mind te vagy és én mi vagyok?
A keleti tanok egyik alapgondolata az, hogy az úgynevezett „külső világ” nem független az ember „belső világától”. Ez gyakorlatban azt jeleni, hogy a belső világod jócskán befolyásolja a környezetedet is, azt a kis mikrovilágot, amiben élsz - talán a gondolatok teremtő erejével, a hangulataiddal, a kibocsájtott elektromos (elektromágneses?) hullámaiddal, tested alkotóelemeinek rezonanciájával, vagy máshogy. Azaz, ha Te állandóan mérgelődsz, háborogsz, gyűlölködsz, vagy éppen befordult vagy, akkor nem kell csodálkozni, hogy néha olyan, mintha az egész világ felesküdött volna ellened. Sőt a magyar nyelv logikája szerint amikor mérges vagy az tényleg azt jelenti, hogy a tested több méreganyagot termel, ami fizikai megbetegedésekhez vezethet. Ha viszont nyitott és szeretetteljes próbálsz lenni, észre fogod venni, hogy mintha a világ is kedvesebben bánna veled. Ne kívánjatok tőlem erre mérési jegyzőkönyvet, viszont gyakorlati tapasztalatom van róla, és szerintem sokan másoknak is. A külső szubjektív valóságod az a belső világod tükörképe, pontosabban fogalmazva mutatója. Álljon itt ennek "igazolására" egy szép kis történet (köszönet érte Jessicának):

Öreg bölcs üldögélt a Korinthusba vezető út szélén. A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele:
- Milyenek itt az emberek? - tudakolta.
- Hová való vagy? - kérdezett vissza az öreg bölcs.
- Athéni vagyok.
- És felétek milyen nép lakik? - kérdezett tovább az öreg.
- Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan.
- Nincs szerencséd! Korinthusban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni. - mondta az öreg.
A vándor búsan folytatta útját.
Nem sokkal később újabb idegen állt meg az öreg bölcs előtt. Őt is az érdekelte, hogy milyen emberek laknak Korinthusban. A véletlen úgy hozta, hogy ő is Athénből jött. Neki is feltette az öreg bölcs a kérdést, hogy ott milyenek az emberek.
- Nagyszerű emberek élnek ott! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! - válaszolta nem kis büszkeséggel az utas.
- Nagy szerencséd van! Korinthusban is ugyanilyen nagyszerű emberekre találsz majd! - mondta az öreg bölcs.
A vándor vidáman fütyörészve folytatta útját a város felé.
A két beszélgetést végighallgatta egy fiatalember, aki gyakran időzött az öreg bölcs társaságában. Felháborodottan jegyezte meg:
- Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna, hogy te is ennyire kétszínű vagy!
Az öreg bölcs mosolyogva csillapította:
- Tévedsz, fiatal barátom. Tudod, a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál.

És van még egy fontos „törvénye” a karma-működésnek: minden visszaüt. Úgy tartják, bármilyen gondolatot küldesz ki, vagy bármit cselekszel, az előbb-utóbb vissza fog szállni rád, szinte megkeres téged. „Jó tett helyébe jót várj” – ezeket a bölcsességeket nem véletlenül mondogatjuk régóta. Nem biztos, hogy pont attól kapod vissza, akinek segítettél/ártottál, de hogy valamilyen formában, valahonnan visszajön abban biztos vagyok. Azok, akik ezt megértik, közelebb kerülnek a teljes kép kirakásához, és akár már tudatosan tudják is alkalmazni ezt a törvényszerűséget, egészségesebben tudnak élni. Most nem arra gondolok, amikor valaki minden komoly szándék nélkül odabiggyeszti az aláírása után, hogy "Áldás", mert ennek tényleg igazán belülről kell jönnie, akkor működik. Így lehetsz egységben a világgal, harmóniában magaddal.
...

Egységben
Az ájurvéda holisztikus rendszer, vagyis a szervezet egészét mindig összefüggéseiben vizsgálja, nem csak a szervrendszerek vonatkozásában, hanem a test, a lélek és az elme egységében is. Nem a tüneteket, hanem a kiváltó okot igyekszik megszüntetni. Alapelve, hogy amikor a szervezet pszichésen vagy fizikailag túlterhelt, az öt alkotóelem - a föld, a tűz, a víz, a levegő, az éter -, illetve a három életenergia - a vata, a pitta, a kapha - egyensúlya megbomlik. Ekkor az agni, az életenergia központja, amely egyben az emésztés tüze is, hibásan kezd működni, így testünk anyagcsere folyamatai gyengülnek, s a bevitt méreganyagok felhalmozódnak a szervezetünkben, sőt, maga a test is új méreganyagokat termel. Ha visszaáll az egyensúly, a test képes lesz megszabadulni ezektől a mérgektől is. 

A Germán Új Medicinát gondolom sokaknak nem kell bemutatnom. Hála Istennek, születőben van egy - az eddigi hentesként viselkedő, és a gyógyszermaffiának lefeküdt "tudománytól" merőben eltérő - új orvostudomány, ami olyannyira nem új, hogy keleten évezredek óta alkalmazzák, nálunk, itt a "fejlett" nyugaton még csak most kezd ismét felbukkanni. Az elmúlt néhány évszázadnyi materializmust leszámítva egész jól elvoltak a gyógyítók a holisztikus szemlélettel, hiszen nem csupán hús és vér kombinációját látták az emberben, hanem a komplex lényt, akinek lelkivilága, elméje és teste egymástól elválaszthatatlan, összefüggő rendszert alkot. Ennek az új orvoslásnak azért is van legalább annyi, hanem több létjogosultsága, mint a materialista "tudománynak", mert ha jobban belegondolunk, hiába a fejlett orvostudomány, mégsem túl egészséges a társadalmunk. A gyógyszeripar "áldásos" tevékenységének köszönhetően éppenséggel nem sok egészséges ember él nyugdíj környékén, viszont kényelmesen fent lehet tartani a rendszert az egymásra épülő gyógyszerekből adódó mesterségesen generált kereslettel. Tényleg tisztelet a kivételnek, de nem sok olyan háziorvos lehet, akinek az asztala ne lenne tele gyógyszergyártók repi-anyagaival, és ez nyílván csak a felszín. És sajnos még mindig kevesen ismerik fel, hogy az orvos "csak" kezel, de a test gyógyul. Ehhez viszont többre van szüksége mint matériára. Szerencsére úgy tűnik vannak olyan orvosok azért, akik komolyan gondolták az esküjüket, és valóban gyógyítani hívatottak ezen a bolygón.

"...a Germán Új Medicina egy mérnöki pontosságú, átfogó, és megismételhető orvostudományi rendszer. Tér-kép a szó valódi értelmében. Természettudományos összefüggéseiben írja le az élő szervezetek élettani, bio-logikus (élet-értelmes) működését, melybe beletartoznak a megbetegedések is. Ez az első orvostudomány, mely összefüggéseiben vizsgálja az az emberi lényt. A tudományos precizitás miatt Lélek-Agy-Szerv szintekre bont, ugyanakkor Egyben, összességében értelmezi a folyamatokat. Hogy az akadémikus orvostudományban mennyire eltávolodtunk a valóságtól, mi sem tükrözi jobban, mint a tény, hogy külön orvos foglalkozhat a szervekkel, és megint külön másik a lélekkel (személyiséggel, viselkedéssel). Lehet persze egybeesés vagy kiterjesztett személyes érdeklődés, de általánosságban a szervekkel foglalkozók nem vizsgálják a lelki vetületet, a lélekkel foglalkozók pedig nem vizsgálják a szervi összefüggéseket. Te jó ég! Hova jutottunk? Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal? Hiszen a Lélek, az Agy és a Szerv három szintje voltaképpen csak papíron vagy gondolatban három, a valóságban egy. Sem a szerveinket, sem az agyunkat nem hagyjuk otthon, ha dolgozni megyünk. Ez a három dolog (vagy szint), az élő szervezeteknél egymástól elválaszthatatlan! És mint tudjuk, a különválasztás, figyelmen kívül hagyás, végzetes, ha nem okulunk belőle."

Testem a lelkem temploma

Az új medicinán kívül elérhető már nálunk is a NES terápia, ami szintén az "egyensúly önmagaddal" híve. Itt a bemutatkozójuk:

A NES (Nutri Ergetics Systems) egy kvantumfizikai alapokon nyugvó információs "gyógyítás", terápiás rendszer. Forradalmian új nézőpontot jelent a test és a betegség meghatározása szempontjából; 2004-ben fejlesztették ki, de már minden földrészen jelen van mint hatékony, a gyógyulást elősegítő és azt hosszú távon fenntartó eljárás. 

A NES jelenleg semmilyen módon nem illeszthető be a mai orvostudomány kereteibe, éppen azért, mert felfogásával új rendszerkeretet teremt, aminek csak egy fiókja, része a hagyományos orvoslás. Amíg a mai "gyógyítás" a fizikai tünetek, eltérések, működészavarok felől közelíti meg az embert, s megpróbálja ezeket "normalizálni" kívülről beavatkozva - legtöbb esetben elég drasztikusan -, addig a NES az ember és a valósága közti kapcsolat hosszútávú normalizálásával hozza létre az egészséget az emberben, s a rendet az életében, ami így egy tartósan fenntartható egyensúlyi állapotot eredményez. A hagyományos orvoslásnak megvan a létjogosultsága azokban az esetekben, amikor ez az egyensúly olyannyira megbomlott, hogy már csak a "szike segíthet". Ám azok a folyamatok, amelyek ide vezetnek vagy vezethetnek, e modern eljárás segítségével könnyedén visszaterelhetőek abba a mederbe, ahonnan a kóros állapot során kiléptek. Olyan folyamatokról van szó, melyeket már szinte molekuláris szinten leírtunk és ismerünk, csak egyet nem tudott a tudomány feltárni: ezeknek az okát. A mai orvostudomány elcsúszott a "hogyan" irányába, ami alapvetően egy leíró, megfigyelő, tapasztalati szemlélet. A "miért"-re nincs erről az oldalról válasz, mivel képtelen túllépni a fizikai test keretein, számára az ember pusztán fizikai anyag, rendszerhatárai nem nyúlnak túl a testének határain - csakhogy ez az a tévedés, ami egyfajta életszemléletként tulajdonképpen megbetegíti az embert. 

A NES pont a másik oldalról nézi ezt a rendszert. Egy idézet Stephen Covey-tól: "We are not human beings on a spiritual journey. We are spiritual beings on a human journey." Hozzávetőleges fordításban: "Nem szellemi ösvényen járó emberi lények vagyunk. Szellemi lények vagyunk, egy emberi utazáson." Az ember szellemi lény, lényege az idea, a gondolat, a lélek, a tudat, maga a fizikai valóság, a test ennek csak vonzata, következménye. Minden fizikai eltérésnek megvan a maga oka, háttere, és ezt csak itt, a tudati síkon lehet csak gyökeresen befolyásolni. Ebben ad segítséget a NES, helyreállítva a testmező útján a fizikai és "nem-fizikai" részeink kapcsolatát. Itt rejlenek azok a "miért"-ek, azok az okok, amik a "hogyan"-t befolyásolják.
 


Ajánlóként végül itt egy Erdélyi doki, akinek újdonsült világnézete igen közel áll az enyémhez. Egy spirituális gondolkodású érsebész mesél a holisztikus (teljességre törekvő) életszemléletről. Szívből ajánlott meghallgatni, tisztán, érthetően, barátságosan beszél a lényegről. Igaz, jó lélek, valójában ez a felvétel miatt írtam ezt az egész bejegyzést:

14:06 Arcvonások - Puskás Attila marosvásárhelyi egyetemi tanár, érsebész főorvos
(a lejátszáshoz rá kell kattintani az időpontra)

Néhány részlet Attila gondolataiból:

"Arról van szó, hogy az emberi természet elért egy olyan stációba, amikor tulajdonképpen zsákutcába jutott. Az emberi természet kimondottan elme centrikus. Az elménk fantasztikus technikai vívmányokra képes, hihetetlen dolgokat tudott megvalósítani, csak elvesztettünk valamit. Elvesztettük a szívünket. A medicina... teljesen elvesztette ezt a holisztikus szemléletet, erre példa a szakosodás. Szakosodva elveszítjük az embert, mint egészet... 

Az orvoslás királya tulajdonképpen a háziorvos kéne legyen. Kínában akkor tekinthető igazán jó orvosnak, hogyha nem betegszik meg az az egyén, aki az ő nyílvántartásában van. Mert ugye a prevenció, a megelőzés, az életmód, a táplálkozás, és egyáltalán a lelki támogatás - na hát ettől a nyugati társadalom nagyon távol van. Azzal egyetértek a természetgyógyászokkal, hogy rendkívül lényeges ennek az oldalnak a fejlesztése, a másik oldalon pedig a mai akadémikus medicina, az rendkívül fontos a sürgősségi helyzetekben, tehát a kettőt ki lehetne békíteni, a kettőt nagyon jól ki lehetne békíteni, nem kell egyiket sem kidobni a mosdótállal...

A gyógyszeripar és az orvosi műszeripar legnagyobb konkurense az a tudatos ember. Megnézi, hogy mit csinál, hogy mit fogyaszt, hogy hogyan táplálkozik, hogy mennyit mozog, hogy miket gondol, hogy ne mérgezze magát rossz gondolatokkal. A tudatos ember sokkal nehezebben betegszik meg. A tudatos ember sokkal egészségesebb...

Nem is tudom megváltoztatni a világot, és nem is akarom, hanem magamat akarom megváltoztatni. És azáltal hogy magamat megváltoztatom, esetleg tudok inspirálni másokat. A gyerekeket is nevelni nem szavakkal lehet, hanem egyszerűen csak példával...

Spiritualitás és meditáció: nagyon fontos, ez nem az a változat, amikor a Himalája barlangjában bent ülünk és egész nap meditálunk. Nem. Itt a spiritualitás hétköznapi megéléséről van szó. Ez azt jelenti, hogy azt amit én meditáció alatt meg tudok élni azt én hogyan tudom bevinni a hétköznapi életembe, ettől válok én jobb emberré, jobb családapává, jobb orvossá, jobb tanárrá..

Az Isteni játéknak ez az érdekessége, hogy az Egységben van a sokszínűség. Tehát ott van a sokszínűség, és mindegyik színnek megvan a saját jellemvonása és karaktere..."

Tudás

A TUDÁS NEM HATALOM,
CSAK ALKALOM SZERÉNYNEK LENNEM.
A TUDÁS BÖLCSESSÉG, NYUGALOM,
Ő AD MAJD MINDEN NAP ENNEM.
A TUDÁS SZERETET,
TÜRELMES KELLENE LENNEM,
MINDEZT MÉG NEM TUDOM,
DE EGYRE CSAK, MINDINKÁBB SEJTEM,
A TUDÁS, A VÉGSŐ,
NEM OLYAN MINT A GÓRCSŐ,
HOGY VÉG NÉLKÜL BONTJA A RÉSZLETET,
A TUDÁS ÁLLANDÓ, VÉGLEGES:
SZÍVEMBE ZÁRJA AZ EGÉSZET

Attila néhány másik verse, és gondolata itt olvasható: 
http://srichinmoygunagrihamsemisio.blogspot.hu/2010/12/udvozlet.html

 
És most kérdezhetné a szkeptikus, a techno-agy, hogy "na jó, de hol volt itt a teremtő?" 
A sorok között barátom, a sorok között...