2012. szeptember 21., péntek

A Felejtés Játéka



Biztosan voltak és vannak olyan lények, akik elgondolkodtak már azon, hogy ha tényleg létezik lélekvándorlás, akkor miért nem tudjuk előző életeink minden tudásának tárházát magunkkal hozni, és már gyermekkortól kezdve egyfajta szuperintelligens, szupertapasztalt emberként megélni újabb életünket? Kategorikus, határozott nemet azért mégsem lehet a különböző inkarnációk között történő öröklődésre mondani, mert vannak bizonyos nyomok, melyek arra engednek következtetni, hogy a tapasztalataink bizony túlnyúlnak az adott megnyílvánulásunk időkeretén. Például amikor megmagyarázhatatlan félelmet érzel mondjuk a pókok iránt. Vagy amikor meghatározhatatlan ösztönöktől vezérelve nem mész el egy bizonyos helyre - bármennyire is csábítanak a kísértések. Vagy amikor egy bizonyos embertípust ki nem állsz, aminek újabb megnyílvánulási formáját - egy ismeretlent - előre elítélsz. Vagy amikor nagyon jól érzed magad és otthonosan mozogsz egy teljesen idegen környezetben. Lehetne még sorolni a példákat azokra az élethelyzetekre, melyekre nem elegendőek pusztán az ösztönök és/vagy a tapasztalatok jelenlétéből kiinduló magyarázatok. Mindezektől függetlenül azonban teljes homály fedi a valódi lényünk múltját, legalábbis a többségünkét, bár állítólag lehet ezen dolgozni és fejleszteni az emlékezőképességet. De mégis olyan mintha a születés egyfajta teljes lenullázódást jelentene a lelkek számára, amiből csak hatalmas nagy munkával lehet ismét emlékekre szert tenni. Vannak persze olyan magyarázatok is, miszerint a lélek - az a bizonyos Felsőbbrendű Én - a leszületés előtt már előre eldönti, pontosabban megtervezi az adott karmáját, hogy milyen életkörülmények között milyen tapasztalatokat szeretne bezsebelni. Ez olyan pont passzoló válasznak tűnhet egyeseknek, de szerintem ennél azért bonyolultabb a dolog...

Korábban Bastian fogalmazta meg ezzel az "előre megterveztem az életem" típusú megközelítéssel kapcsolatos kételyeit, mely annyira jól sikerült hogy egy az egyben idemásolom:

"...mindenhol azt olvasom, hallom, miszerint létezne egy "felettes én" már a születés előtt, aki eldönti, melyik családban akarna megszületni, hol tanulhat a legtöbbet, karma, stb... Aztán mikor eltávozik, akkor összegzi a tanultakat, tapasztalatokat és annak függvényében dönt a következőről (ha még szüksége van rá, stb...). Ezt én másképpen látom (erre persze lehet azt mondani, hogy csak rajta, hiszen mindenkinek joga van a saját véleményéhez, látásmódjához), de számomra nem csak hit kérdése ez, hanem sem logikusnak, sem értelmesnek nem tartom a fenti megközelítést, ráadásul a már ismert természeti törvények sem támasztják alá (nem a darwinizmusra és hasonló tévutakra gondolok, hanem amik tények és senki nem kérdőjelezi meg őket). Egyrészt műszaki ember vagyok és talán konyítok is valamit a részecskefizikához is és amit sok ilyen "tanító" elmond, leír, stb... ennek az egésznek az értelméről, céljáról, ahhoz teljesen felesleges ilyen elképesztő bonyolult dolgokat "teremteni" (kigondolni? megálmodni?).

Nekem meggyőződésem, hogy a "forrás" (tudat?, Isten?) nem rendelkezett pl. az ember előállításának módjával, ilyen módon nem lett megtervezve, amit aztán a "lélek" (tudatrész?) birtokba vehet, mihelyt elkészült. Az egyedüli "szabály" az lehetett, hogy mi az a "minta", ami úgy biztosítja a fejlődést, hogy közben a legnagyobb változatosságnak is teret ad, ami csak "kigondolható". Például ilyen lehet az egyes megközelítésekben "aranymetszésnek" vagy másokban Fibonacci-nak, ezen továbbmenve fraktáloknak és még ezt is meghaladva a hologram képzésének a szabályai. De ezen kívül szerintem nincs semmi, csak a tudatmező, azaz a "semmi" (anyagi értelemben) és néhány alapszabály. Maga az anyag is ennek a semminek a szétdarabolásából keletkezett illúziója a tudatnak. Ahogy már ismerjük az anyag-antianyag alapján (-1) + 1 = 0, tehát a semmi.

Az én meglátásom szerint, az anyag megfelelő szerveződése esetén, mint pl. egy fogantatás és egy új "élet" keletkezése, ez tulajdonképpen egy tudati "örvényt" kelt a tudat nem materializálódott részében, a "tudatmezőben", és ez válik az ember "lelkévé", előtte ez nem létezett. Ahogy egy vízcsepp is beleesve egy tóba, ott örvényt kelt maga körül, pedig ő is csak vízből van, és ha ennek nem ébred tudatára, akkor elenyészik lassan és feloldódik a "tudattengerben". Tehát ez az oka annak, hogy pl. Jézus megmondta, hogy "Nem mindenki üdvözül", mert aki meghal, azzal semmi "automatizmus" nem történik, az ellentmondana a szabad akarat törvényének. A vallások sajnos elhitetik sok emberrel, hogy ha meghal, akkor a "túlvilágra" kerül és majd akkor ott eldöntik mi történik vele, neki semmit nem kell csinálnia, tulajdonképpen egy "passzív" elszenvedője a történéseknek, aztán ide kerül vagy oda. Ez szerintem teljesen téves elgondolás. Ez is, mint minden más azon múlik, hogy az illető mit akar, képes-e rá (sikerült-e eljutnia arra a szintre életében) vagy nem. Ha nem akkor "feloldódik", ha igen, akkor képes ezt a gerjesztett "örvényt" fenntartania tetszőleges ideig (az örökkévalóságig) és akkor akár valóban dönthet úgy, hogy mint tudati entitás, összeolvad egy új gerjesztett "lélekkel" még kialakulásakor és ezáltal úgymond "inkarnálódik".

Ezt az is alátámasztja, hogy egy személy tudatát különböző technikákkal fel lehet darabolni és az illetőnek valóban több személyisége lesz, több tudattal (több gerjesztett entitással, amit a folyamat traumája gerjeszt menekülési útvonalként), akik nem tudnak semmit egymásról és párhuzamosan léteznek. Továbbá, ha nem így lenne, honnan jönnek elő az egyre több és több "lelkek"? Azért mégiscsak 7 milliárdan vagyunk, eddig hol "hédereltek" többmilliárdnyian? :)). Véleményem szerint ezek a "lelkek" éppen ilyen módon gerjesztődnek és ehhez kell, az anyagi "valóság" (legalábbis amit annak érzékelünk).  Természetesen ez az összes többi élőlényre is igaz volna ebben az esetben, csak ott a szerveződés szintje nem olyan fejlett, ezért csak egy kisebb tudatörvényt gerjesztenek és ugye ahogy aprózzuk a "hologramot", ami mindig tartalmazza az egészet, az egyre halványabban tartalmazza (kevésbé részletezetten, ezért kevésbé kifinomultan).

Tehát rövidre zárva a bő lére eresztett mondókámat (előre is elnézést érte :)), véleményem szerint az életünk célja az lehet, hogy megértsük annak mibenlétét, minél többet tapasztaljunk és halálunk után képesek legyünk ezt a "tudati" örvényt megtartani. Aki nem vált képessé rá, az újra nekifuthat, persze már nem mint Gipsz Jakab, hanem csak a közös tudatból gerjesztődve, ő már többet nem fog létezni, mint önálló entitás az előző életében, tehát ha úgy tetszik valóban Gipsz Jakab meghal. Az egész dolog pedig talán arra mehet ki, amit már mások is leírtak, hogy a részben személyiséggel rendelkező tudatörvények újra visszaolvadása (de nem feloldódása!), az több, mert az már a "mi" (minden tapasztalások összességével), mint az eredeti "én", amikor még csak "én" volt egyedül tapasztalás nélkül. Tehát mindenki "egy" de valójában már nem "én"-ként, hanem "mi"-ként, ha eléri célját. Tehát az én meglátásom szerint, aki "élni" akar a halála után is, az dolgozzon rajta, mert különben (automatikusan) nem fog. (csak rövid ideig, aztán nem értve semmit elenyészik). Ezt nevezhetnénk tulajdonképpen a tudat evolúciójának, ami tele van zsákutcákkal (elhalt/beolvadt lelkekkel a tudatmezőben)."


Nos, igen. Szerintem ez igencsak logikus és elfogadható magyarázat. No de egyelőre nem született magyarázat a felejtés okára. Szerintem a következő történik: amikor valaki létrejön, a közös tudatmezőből kihasítva magának egy szeletet beleszületik az anyagi világba - azaz "fizikai" testet ölt, és határok közé záródik a határtalan -, az valami olyan erős "lelki" traumával járhat, hogy valóban szinte elfelejti minden előző tudását, a forrását, hogy honnan jött (amennyiben friss a létező). A rutinos lélekvándorlók esetében pedig materializálódáskor egyszerűen törlődnek az előző életek emlékeinek nagy része. Az anyagnak nevezett végletekig besűrített illúzióba való leszületés mintha a tudat korlátait is felállítaná, így későbbi feladattá téve meg a szellemi fejlődést. Ezt persze a hivatalos magyarázkodók nem így képzelik el, hanem úgy hogy a tapasztalatok, a szocializáció, a művelődés és a nevelés által válik valaki egyre tájékozottabbá, majd később válhat egyre tudatosabbá, azonban szerintem sokkal inkább egy valódi, jó értelemben vett visszafejlődés történik meg, "felfelé". Persze az is lehet, hogy tényleg létezik valami lélek-memória-központ, ahol az életek között a már öntudatos létező rendszerezi a tapasztalatait, melyek közül nem visz magával mindent a következő játékba, csak amire szüksége lesz. Viszont minden játék során rendelkezésünkre áll egy kiváló eszköz, melyet ügyesen használva bármi letölthető az aktuális menetben...

Talán vannak, akik egyetértenek azzal, hogy a sokszor kívülről betöltődő gondolatok minél tartalmasabb befogadásához egyfajta nyitott, fogadóképes tudatállapotban kell lenni, megfelelő rádióvevő kell, feltöltött elem kell bele, legjobb egyedül lenni, lehetőleg csendben, szóval csupa olyan dologra van szükség, ami az átszellemült állapotot segíti. Nehéz szavakkal leírni, de nálam ez úgy szokott működni, mintha a tudatom egy V alakban kinyílna felfelé, és ekkor iszonyatos dózisként érkeznek a gondolatok, alig bírom jegyzetelni. Tényleg olyan mintha szétfeszítené a koponyámat ez a fokozott üzemelés, az agyam, az én kis rádióvevőm, a rezgő antennáival meg szinte felmelegszik az erőteljes használat következtében. Egyesek talán ezt valami betegség jelekként értelmezhetik, de én úgy vélem, hogy jó úton járok, ha továbbra is megpróbálom dekódolni a közös tudatmezőből származó információkat. Ez persze nem mindig pontos, nagyon függ az egyén rádiójának értelmezőképességétől, és nyílvánvalóan lehet tévedni - emberi dolog, azonban tudományos bizonyítékok ellenére is személyes megtapasztalásom és meggyőződésem, hogy ez a fajta Adás-Vétel igenis működik.

És ahogy napról napra egyre jobban kiigazodik az ember ebben a mérhetetlen információhalmazban, egyre inkább elfogadhatóvá válik az, hogy bár végtelen megnyílvánulási formában ugyan, de mégis csak egyetlen Egy Élőlény létezik az Univerzumban.  Pontosabban az Univerzum maga az Egy Létező végtelennek tűnő megnyílvánulási formája, melyben Te, én, ők, és mindenki ugyanannak a létezőnek vagyunk a részei. Egyetlen Egy Élővilág van, végtelen arccal, mint amikor a fa gyökérzete tagozódik elképesztően apró szálakká a végeken, de mégis azokra sem mondhatjuk, hogy nem a fához tartoznak. Nem bennünk van a tudat, hanem egyetlen Tudat létezik, és mi élünk benne, apró kis alhullámokként. Talán ezt a legnehezebb elfogadni minden elmélet közül, látva azt a sok borzalmat, melyet elkövet ember ember ellen, a sok különbséget ember és ember között - ahogy viselkedünk egymással stb., vagy belegondolva abba, hogy micsoda paradoxon helyzet hogy valami önmagával szaporodjon, és így tovább, azonban valahogy mégis csak így tud működni a Játék. A neoltsál-blogos srác pár éve készített egy jó interjút a "Mado" fedőnevű - nevéből ítélve őrült - kémnővel :) , aki elég szépen elmondja ugyanezt a felfedezést, bár szerintem egy alapvető dologban téved: nem Ő, és nem én vagyok az Isten, hanem mindannyian csupán részegységei vagyunk a nagy egésznek. Nem szabad túllőni a célon, és magunkkal azonosítani a Teremtőt, de nem szabad kívülállónak sem tekintenünk Őt. Talán a legjobb jelző ami létezik rá a kifürkészhetetlen.





Szóval ha elfogadjuk, hogy Egyetlen Egy létezik, akkor azt sem nehéz belátni, hogy valójában az Egy Élőlény az, aki eljátssza a Felejtés Játékát egyszerre általunk, velünk, és bennünk! Minden ami itt van (fizikai élet/inkarnációk) egy nagyon bonyolult és ügyesen megtervezett Játék, amely által az Egy Végtelen Teremtő eljátssza a feledés játékát, teremtményeiben elfeledve ki is Ő, hogy újra megtanuljon visszaemlékezni, és ezt megtéve Teremtőként tapasztalja és ismerje meg önmagát. Egészen le hozzánk, a minden ami Van kis egyéni szikrájáig. A színpadon kívül (nulla-pont idő) és az "életek" között melyben megtestesült emberi lényekként jelenünk meg, mi mindannyian egyek vagyunk. Azt mondja a parapszichológus Paulinyi Tamás is, hogy nem a tudat van bennünk, hanem mi vagyunk BENNE a tudatban, a közös tudatmezőben öltünk "testet", különböző felfogó képességekkel. Én ebben egyre komolyabban hiszek, most már "csak" azt kellene megérteni, hogy a Föld nevű entitás tudatmezejében vagyunk-e, vagy van egy különálló Emberi tudatmező a bolygó körül "rátelepedve", és hogy ez az egész hogyan kapcsolódik a Nagy Egészhez, a Teremtői szinthez. Valószínűleg ugyanúgy, ahogy az Egész manifesztációja, leképeződése is: rendszer a rendszerben. A Legfelsőbb Tudat (Teremtő) spiráljában vannak az alteremtői spirálok, ezeken belül a bolygónyi entitás-spirálok - így a miénk is, és ezen belül az emberi léptékű megjelenési formák, hasonló formációban, mint a felette lévők, csak kisebb méretben, határokkal. Nehéz szavakba öntenem, de valami olyasmit látok most magam előtt, mint sok kis fodrozódás a nagy fodrozódásban, "al-örvények" a nagy örvényben, és ezek végtelen láncolata - ahogy az anyag is rendeződik, valahogy így rendeződhet a tudat (információhalmaz is). És talán fentiek ismeretében válik teljesen érthetővé a "saját képmására teremtette Isten az embert" tétel is...

 
No de akkor tulajdonképpen miből is állhat ez a megfoghatatlan komplexum, amit létezőknek, vagy ránk vetítve jelenleg nemes egyszerűséggel embereknek hívunk? Régebben sokszor utaltam a Test-Szellem-Lélek hármasságára, ám egyszer egy barátném leírta, hogy ő ezen elavult kifejezések helyett szívesebben használja ezeket: Illúzió(anyag-test), Információ, és Tudat. Ebből viszont hiányzik a mozgatórugó, a lények lényege, a lélek, így számomra most valahogy így néz ki e szenthármasság, és most már helyre téve a sorrendet is: 

Lélek - Intelligencia - Megnyílvánulás 

Más szavakkal: KépzelŐ - Képzelet - Képzet. De hogy pontosan hogyan is történik a felejtés játéka, az átmenet az egyik életből a másikba, arra kiválóan alkalmas a játékos, de egyben útmutatókkal sűrűn ellátott magyar nyelv mélyebb ismerete, mely őrzi a játéknak a lényegét: ugyanis amikor azt mondod "elfeledtél", az azt jelenti: nem vagy teljeskörű, csak egyik feled van jelen. A másik szavunk erre még bámulatosabban, még tömörebben fejezi ki azt, hogy valójában hogyan néz ki ez a hullám, ami az egyes tudatrésszel (lélekkel) történik életein át:

FEL-EJT


80 megjegyzés:

  1. Köszönöm, hogy megtiszteltél az idézettel...


    A "felejtés" mindig előkerül a tudat reinkarnációjának vizsgálatánál. Mivel az én értelmezésemben minden a "természet" része, nincs "misztikum", "természetfeletti", ez jelenleg sokaknak valójában csak abban az értelemben "misztikus", mint az ősembernek az elektromágneses hullámok lennének. Nem ismerjük, ezért a "misztikum" témakörébe száműzzük. Viszont mivel meglátásom szerint rengeteg analógia létezik a látszólag legkülönbözőbb jelenségek között a "fizikai" világban is, ennek mintájára a "felejtés" az én magyarázatomban hasonlatos a fizikai információ feldolgozás folyamatához. Aki foglalkozik az információ átalakítás, feldolgozás, tárolás, átvitel témakörével, az tudhatja, hogy egy adott frekvenciájú információ "quantumosítása" (digitalizálása) során minimum dupla frekvenciával kell mintavételezni az eredeti információ hordozóját ahhoz, hogy (akár közben bármilyen átalakítás után) az eredeti információt visszaállíthassuk (azaz kinyerhessük) az egyébként kaotikusnak tűnő kavalkádból. Ha ennél kisebb a "mintavételezés", akkor csak részlegesen nyerhető ki az információ, ha sokkal kisebb, akkor sehogyan. Fordítva pedig, egy alacsonyabb frekvenciáról információt kinyerni egy magasabb frekvencián rezgő közegből szintén lehetetlen. Ha elfogadjuk, hogy a különböző síkok egymástól rezgésszintjükben különböznek, akkor nyilvánvaló, hogy egy alacsonyabb rezgésszinten "megszülető" entitás képtelen alapból hozzáférni a magasabb rezgésszint információihoz, tehát ebben az értelemben "elfelejti" átmenetileg azokat, amíg újra (vagy először) magasabb rezgésszintre nem kerül. Ezen lehet bizonyos mértékben változtatni, ha valaki meditációban/hipnózisban, stb... képes a jelenlegi alacsonyabb tudatszintjét megemelni (ez időnként spontán is bekövetkezhet) és ezáltal hozzáférni bizonyos magasabb rezgésszintű információkhoz. Ebből az is következik, hogy magasabb rezgésszintű "entitás" mindig hozzáfér az alacsonyabb információkhoz (feltéve, ha a síkok minimum egymás többszörösei "felharmónikusai").
    Tehát én ezt az egészet abban az értelemben automatikusan teljesülő szabálynak tekintem, hogy nem "valaki/saját magam" "törlöm" a saját információimat, mielőtt megszületek, hanem a születendő egyed fizikai létének alacsony rezgése nem is teszi lehetővé az "emlékezést" (kivéve az említett speciális eseteket). Ha valaki "emlékezik" előző életére, az vagy hozzáfért spontán a közös tudat információmorzsáihoz és azt sajátjaként értelmezi vagy valóban létezett már, ezt nehéz lehet eldönteni.

    VálaszTörlés
  2. "Ha elfogadjuk, hogy a különböző síkok egymástól rezgésszintjükben különböznek, akkor nyilvánvaló, hogy egy alacsonyabb rezgésszinten "megszülető" entitás képtelen alapból hozzáférni a magasabb rezgésszint információihoz, tehát ebben az értelemben "elfelejti" átmenetileg azokat, amíg újra (vagy először) magasabb rezgésszintre nem kerül."

    Ez eléggé valószínű Bastian.
    A születéskor gyakorlatilag mindenki a nulláról kezd.
    Ami azonban roppant érdekes, hogy minden csecsemő más tulajdonságokkal rendelkezik, amiből az a matematikailag értelmezhetetlen képlet áll össze, hogy a Nulla mégsem azonos a Nullával.

    Micsoda kikúrás, nemde???

    A nulla értelmezésével már amúgy is gondjaink vannak a racionalizmushoz szoktatott eszünkkel, a nulla nem egyenlő nulla képlet meg aztán végképp kivágja a biztosítékot. ... :)))

    Mindebből következtetve talán nem tévedek nagyot, ha azt állítom, hogy az élő rendszereket csak részben lehet matematikailag leképezni, a másik részük ezzel a megközelítéssel elérhetetlen marad.

    Ö.T.

    @ Mazsola

    Nem tudom, hogy figyeltél-e, de a fenti szövegben van egy érdekes szó: ració = Rá + Cio (zion)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "A születéskor gyakorlatilag mindenki a nulláról kezd."
      Több helyen is olvastam, hogy át lehet hozni előző életekből emlékeket (az más lapra tartozik, hogy nekem nem sikerül, habár erre mutató nyomok is vannak - hihetetlenül erős vonzalom Japánhoz, ami már több mint vonzalom + meg nem magyarázható érzések-impulzusok a medvés zászló láttán http://en.wikipedia.org/wiki/Flag_of_California )
      +példák (bocs, ha már volt valahol):
      - a "tipikius hercegnő", amelyik kamionsofőr és háborús lelkesitő beszédet tart 14 évesen (http://index.hu/nagykep/2012/06/02/60_eve_uralkodik_ii._erzsebet/ ) + a kékvérűek igen sok megnyilvánulása..
      - szinésznő, aki torpedókhoz rádió-távvezérlés-kódolást készit (1942)(http://hu.wikipedia.org/wiki/Hedy_Lamarr)
      (Az egyidejű frekvenciaváltást (frequency-hopping) napjainkban a mobiltelefon-rendszereknél, illetve bluetooth-kapcsolatoknál alkalmazzák. :D )
      zplus

      Törlés
  3. Van egy pár dolog, ami kezd formát ölteni bennem és most belepiszkáltál valamibe, amit nem tudok elérni (TE viszont igen). Szeretném, ha irnál még a "tölcsér"-üzemmódról(ha megosztanád public, ha nem akkor magán, de szerintem mást is érdekel), ami érdekelne:
    -abszolút csend v.fülhallgató
    -póz (ülő,álló,lógva fejjel lefelé, fotelban szétfolyt)
    -napszak
    -tudatállapot módosulás beinditása (külső behatás: pl.TV-morzsák háborúja a besötétitett szobában)
    -fizikai és pszichikai állapot (kialudt, fizikailag kissé lehajtott, nagyon lehajtott, kialvatlan)
    kizáró vagy segitő(nem tudom másként kérdezni):
    -alkohol hatása
    -pszichedelikus-sámánista szerek hatása (légyölő galóca, pfű, béka, egyéb gomba)
    -szexuális töltöttség :D (gondolok itt az önmegtartóztatásra)

    (ha valamit kifelejtettem és eszedbejut, ird le :D)
    "de én úgy vélem, hogy jó úton járok, ha továbbra is megpróbálom dekódolni a közös tudatmezőből származó információkat" -ha képeket-ábrákat-szimbólumokat kapsz, privátban küldj át párat (láttam már pár ember jegyzeteit).

    zplus

    VálaszTörlés
  4. Ö.T., írod, hogy "Nem tudom, hogy figyeltél-e, de a fenti szövegben van egy érdekes szó: ració = Rá + Cio (zion)"

    Nono! Ott van az a "másik" oldalon is: kreaCIONizmus (teremtéselmélet).


    Zplus, írhatok én neked privátban, ha már két levelemre se válaszoltál!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. akkor valami gond lehet, tegnap este (is) néztem a leveleimet (d.u. utánanézek és visszaszólok)

      Törlés
    2. @ Mazsola

      K + RÉ + A=C + ION

      ION = JÖN = JŐ + N, az A (mint Aton) pedig sohasem volt egyenlő a C-vel.

      Ez valószínűleg egy kicsit érthetetlen Neked, de a változások már beindultak és ez Nálad is meg fog jelenni előbb vagy utóbb.

      Ö.T.

      Törlés
    3. probléma megoldva (ha birod nyom nélkül, akkor Te töröld, ha nem, akkor majd én)

      Törlés
  5. Bastian írtad, hogy
    "Tehát én ezt az egészet abban az értelemben automatikusan teljesülő szabálynak tekintem, hogy nem "valaki/saját magam" "törlöm" a saját információimat, mielőtt megszületek, hanem a születendő egyed fizikai létének alacsony rezgése nem is teszi lehetővé az "emlékezést"

    Pontosan így látom én is, ezt igyekeztem megfogalmazni, sokáig kerestem a szavakat, de a Te megfogalmazásod a pontosabb. Csak működik ez a Közös Tudat! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. mi a közös játék:
      http://www.youtube.com/watch?v=qhduQhDqtb4 -első másodpercekben
      http://www.youtube.com/watch?v=NIQyHNQxuik&feature=player_detailpage#t=139s
      http://www.youtube.com/watch?v=YJVmu6yttiw&feature=player_detailpage#t=46s
      http://www.youtube.com/watch?v=X9YMU0WeBwU&feature=player_detailpage#t=20s

      3 fénygömb-fagyizó-"kövesd a tömeget"(Lady GaGa fagyisfurgon oldalán)-krokodil(fagyisbácsi kezén)-krokodil és a három halacska (Alice)+a krokodil halálforgásos vadászati stilusa (nem kerestem rá videót)- rock'n'roll.. meg we will rock U.. meg rock me Amadeus.. (inkább ne, ha lehet választani..)

      zplus

      Törlés
  6. Nem tudok egyet érteni Bastian gondolatával: "Az én meglátásom szerint, az anyag megfelelő szerveződése esetén, mint pl. egy fogantatás és egy új "élet" keletkezése, ez tulajdonképpen egy tudati "örvényt" kelt a tudat nem materializálódott részében, a "tudatmezőben", és ez válik az ember "lelkévé", előtte ez nem létezett. " - Ez a gondolatmenet az anyag felsőbbrendűségét hirdeti a szellem felett. Nyilvánvalóan előbb az idea létezik és csak utána materializálódhat! A szellem - lélekszikra nem függ a testtől, csak mint ruhát veszi fel ideiglenesen.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valószínűleg nem követted a korábbi írásokat, azért nem világos számodra: Nincs anyag! Tehát felsőbbrendű sem tud lenni, amit mi "anyagnak" tekintünk, az csak a tudat egy adott rezgésszintű formája. A tudatban keletkeznek "konfigurációk", amik csak tapasztalás által keletkezhetnek, ha nincs "anyagi illúzió", akkor az én meglátásom szerint nincs tapasztalás (ha nem tud valaki/valami pofánvágni, akkor nincs tanulási, változtatási folyamat), tehát nem is lehetne semmi más, csak a tiszta tudat, tapasztalás és ezáltal tulajdonképpen "létezés" nélküli "potenciál", ami nem teljesül ki.
      Ha szerinted Isten teremti a lelkeket "szakmányban", akik sorban állnak a "megtestesüléshez" (7 milliárdan vagyunk immár és ki tudja hányan az univerzumban), az a Te elgondolásod, de szerintem téves elgondolás.

      Törlés
  7. Állítólag nincsen tanulás, csak emlékezés, vagyis nincs szükség külső információkra. Amilyen mértékben leterheljük tudatunkat a civilizáció kötelező szabályaival, olyan mértékben blokkolódik a belső tudás, nem tudunk hozzáférni az egyébként rendelkezésünkre álló emlékekre és közös tudati mezőre. Ezért a meditáció segíthet a visszatérésben, nem különböző technikák tanulása, tanfolyamokra járás. Nem a cselekvés, hanem a passzivitás és a csend útja.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Semmi értelmét nem látom az "emlékezésnek". Miképp vinné ez előre a tudati fejlődést? Hol itt a szabad akarat? Szabad emlékeznem, mi? :))
      Az ember "teremt", az pedig nem emlékezés egy meglévő dologra, hanem egy kreatív tudatos folyamat. (ettől még lehet emlékezni a korábbiakra is).

      Törlés
  8. Tudomásul kell venni, hogy nincs egyenlőség, senki sem születik egyenlő eséllyel, képességekkel, az eszköztárunk az előző életekbeli munka és tapasztalatok függvényében alakul - már csecsemő korunkban azonosak vagyunk a felnőtt énünkkel, hiszen a magban is benne van a kifejlett növény lehetősége, kódja. Ahogyan József Attila a A Dunánál c. versében megfogalmazta:
    ...Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve
    nézem, amit meglátok hirtelen.
    Egy pillanat s kész az idő egésze,
    mit száz ezer ős szemlélget velem.

    mert az őssejtig vagyok minden ős -
    az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik:
    apám- s anyámmá válok boldogon,
    s apám, anyám maga is ketté oszlik
    s én lelkes Eggyé így szaporodom!
    ...
    A világ vagyok - minden, ami volt, van:
    a sok nemzedék, mely egymásra tör.
    A honfoglalók győznek velem holtan
    s a meghódoltak kínja meggyötör.
    Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa -
    török, tatár, tót, román kavarog
    e szívben, mely e multnak már adósa
    szelíd jövővel - mai magyarok!...

    VálaszTörlés
  9. Az ember a szülei genetikai "receptjének" keverékéből jön létre. Ez egy teljesen automatikus folyamat. Még mesterségesen is megy, sőt az anya akarata ellenére is bekövetkezik (erőszak).
    Gondold meg, ha saját döntés eredménye lenne "fentről", akkor miért lennének halva születettek. Mit tanul ebből egy "lélek", ha születése pillanatában meg is halna? Vagy beszélhetnénk a nyálcsorgató idiótának születettekről, akik azt sem tudják, hogy léteznek, ergo tanulni sem tudnak semmit.
    A szüleit (akikhez ugye ezek szerint semmi köze nem is lenne) akarná ezzel tanítani valamire? Ezért bevállalna egy halva születést?
    Mindenki a saját fejlődéséért felel nem másokéért.
    Az ember egy "recept" a DNS alapján készül, hogy milyen tartalommal tölti meg élete során, az már rajta fog múlni. Ha volt előző élete és hozzáfér azokhoz az információkhoz, akkor hasznosíthat belőlük, ha nem, akkor nem. Halála után gyarapíthatja az előző életek tapasztalatait újakkal, ha volt neki. Egy élet után "lefelé" is lehet esni, nem csak felfelé emelkedni. Ez nem játék, nagy a felelősség saját magunk számára.
    Mindenki úgy fogja végezni, ahogy gondolkodik róla. Ha valaki úgy képzeli, hogy az életnek semmi értelme, akkor az övének nem is lesz.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bastian2012. szeptember 24. 17:03


      Miért születik halva vagy nyomorékon egy gyerek? Kérdezed.

      Nos a szülő előző életeinek hibás döntéseit érzékeltetve. A lelkek születésük előtti tervekben megegyezve! ha elolvasod a végén az 1 hszemet pont erre kérdeztem sokminden között rá...és több életrészlet(5) bejött amikor hanyagnak mutatkoztam.
      Ráadásul ez életemben ehhez a feladathoz olyan rezgészszintet vettem fel hogy a hasonló a hasonlóval a távoli családban volt egy 25 évét megélt beteg kislány akit 25 évesen is ölben kellett cipelni.
      Egyik karácsonyi vendégeskedés folyamán a teljesen szellemileg beteg gyerek annyit mondott: " nem kérek én semmit csak azt hogy szeressenek" Tehát ezek az esetek bizony a hozzátartozók karmálya mig a szellemileg a dolgokat átnem értő élő lény nem szenved nem tud milyen is másként élni.
      Ami nem volt születéstől fogva az nem hiányzik legyen az egészség szülő vagy bármi.
      Amig nem vol autó senkinek nem hiányzott..pl kislánykoromban.
      Amiről nem tud az ember az számára nincs is!

      Törlés
  10. Ejha! Ezért szeretek idejárni! :))

    Bastian, a hétmilliárd lélekkel kapcsolatban azt elfelejtetted, vagy nem gondoltál még rá, hogy a bolygó összlélekszámát tekintve nem is olyan sok ez. Lehetséges, hogy pont az ember egyre terjeszkedő tevékenysége folytán "kihaló" állatfajok kapják meg a lehetőséget emberként visszatérni a megnyílvánulásba, és így marad meg az egyensúly. Ezért egyre kevesebb az állat, egyre több az ember (sajnos egyre több az elállatiasodott, vagy még onnan éppenhogy csak kikandikáló létező). Sőt, talán pont az állati szintű létezők emberré válásának a következménye az egyre durvább szellemi lecsúszás és degradálódás, anyagba ragadás - a sárember kora van ugye... vissza az anyagba. Viszont pont ezen esemény válthatja ki, hogy egyesek (kevesek) viszont egyre tisztábban és emelkedettebben élhetik meg jelenlegi megnyílvánulásukat, és szabadon fejlődhetnek. Az Egyensúly - fontos.

    Szóval nehezen tudom elképzelni, hogy a Teremtőnek feltett szándéka volna még egy, meg még egy milliárdnyi szenvedő emberi lényt létrehozni, valami mást sejtek e mögött...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem vitatom, érdekes elgondolás. :))

      Egy kicsit azért sántít, mert azért az nem vitatható, hogy évmilliárdokkal ezelőtt jóval kevesebb élőlény élt, mint most, ill. legalább annyi egysejtű él most is (nagyságrendileg) és ha valami folytonosságot feltételezünk, akkor korábban rengeteg gorilla, csimpánz és delfin kellett volna, hogy legyen, amiknek a száma most le tudott csökkenni, hogy emberként szülessen meg :)) Ehelyett azt látjuk, hogy csak azóta, mióta én megszülettem, az emberek száma megduplázódott 3,5 milliárdról és a fent említett állatok száma ennél drasztikusan kevesebb volt pár évtizeddel ezelőtt. Persze lehet, hogy kihagyták ezt az utat és egyből egysejtűből emberré avanzsáltak. :))

      Szerintem ez az egész statisztikai alapon működik, semmit nem számít az egyén ebben a folyamatban, csak annyiban, amennyire egy ember testében lévő sejt a 100 milliárdból. Ha megdörzsölöm a kezem, legalább százezernyi elhalt/élő sejtet söprök le róla, de kit érdekel? Amikor éltek, akkor betöltötték a feladatukat és ÉN voltam a folyamatban a fontos, az én fejlődésem, tanulásom, amit többek között ők is a létükkel segítettek. Ettől még a sejt is külön-külön teljes életet élt az ő szempontjából. Analóg módon a TUDAT is fejlődhet ilyen módon, fontosak vagyunk magunknak és a közös tudatnak is, de egyénenként a TUDAT nem törődik velünk, hiszen valójában mi is az ő részei vagyunk, ahogy nekünk a sejtjeink.

      Valahol az játszhat szerepet az embereknél, hogy nem akarnak/mernek teljes felelősséget vállalni az életükért és döntéseikért, ezért próbálnak mindig kibúvót keresni az előre elrendeltetett "sors" elképzelésével (ami csak fel kell idézni, nincs itt mit tenni önállóan), az életüket állandóan "felülről" irányító bevezetésével, aki törődik velük, stb... de ez csak gyermeki gondolkodás, aki rá mutat a társára, hogy nem én voltam, Ő volt...
      Fel kell nőni, nem törődik velünk senki, csak mi magunkkal és egymással, akik éppen egyszerre élünk, ezek vagyunk "mi", azaz "Ő". Nem láttam még olyat, aki 1 db leesett bőrsejtjével foglalkozott volna, mikor az a "szakadékba" zuhant... :))

      Törlés
    2. na ezt két részletben rakom fel, mert hosszú lett :p
      „Létszám vs. fejlettség:
      Tegnap beugrott egyfajta válasz, kíváncsi vagyok a véleményetekre: szerintem az Aranykorban jóval kevesebb ember élt a Földön, ennek következtében jóval kevesebb egyedre "oszlott szét" a közös tudat, ezért voltak szellemileg sokkal fejlettebbek nálunk, akiknek hétmilliárd társsal kell osztozkodnunk UGYANAZON.”

      Én hasonló nézeteket vallok ezzel kapcsolatban és szerintem a mai világban ez szépen nyomon is követhető elég csak a szakmák/hivatások „darabolódását” vennünk. Minél specifikusabb valami, annál inkább szétdarabolt. Ha én úgy nézem, hogy minden mögött ott van az azt magában foglaló Idea, akkor mondhatnám azt, hogy amit régen tanítónak hívtak mára biológia tanár, tesi tanár, rajz tanár stb lett, ami régen gyógyító/sámán volt, az mára háziorvos, belgyógyász, érsebész stb. lett, a sejtekből atom, atommag és egyebek, majd szubatomi részecskék, kvarkok, stb. (nem vagyok tudós, szóval bocs a laza hasonlatokért.) A lényeg, hogy ami „felfele” egységesedik, az „lefele” egyre kisebb elemekre tagozódik, ebből adódóan én úgy látom, a „növekvő népesség” ténye is valahol ebből fakad, mégha bizonyítani nem is tudom, de szerintem is összefügg, csak más vonalon nyilvánul meg. Bűvészinas ezt nálam szebben és érhetőbben írta le:
      „Csakhogy ez a részletezettség nem horizontális, azaz nem egymás mellett megjelenő tudati strukturáltság eredménye, hanem mondjuk úgy, holografikus. Ugyanis hiába olvasta kevesebb ember az elmúlt tíz évben Mészáros Ignác Kartigamját, mint mondjuk ahányan látták az épp aktuális Való Világ-ot, ám azok, akik ez idő alatt olvasták e régi regényt, bőven magukban foglalják azt a tudást is, amivel a Való Világ nézőinek átlaga rendelkezik, hiszen a részletezettség nemcsak táguló, hanem szűkülő tendenciát is mutat. (A részletezettség nem hígulás, hanem épp sűrűsödés, ezt könnyű belátni, ha elkezdünk valamit darabokra szeletelni.) Manapság egy főre nagyobb kollektív tudás jut, mint hatszáz éve, s ez a kollektív tudás úgy oszlik el a szétdarabolt tudatban, mint borsószemek a tölcsérben.

      Ez már lehet, hogy így túl bonyolultnak tűnik, de segít minket, ha a fenti példára gondolunk, arra, hogy egy enciklopédia milyen intertextuális rétegekkel bír, azaz címszavakban, de tartalmazza mindazt, amit mondjuk egy-egy esszémunka önálló kötetként kifejt. (Az enciklopédia annak a tudásnak a rövidített kivonata, ami őt magát létrehozta, azaz az ő létét feltételező világ sűrített rendszere.) Tehát elmondhatjuk, három nagyon nagy tudással bíró koponya elolvasván egy művet, sokkal hívebben teremti meg annak mintaszerzőjét, mint egymillió olvasni épp alig tudó gyerkőc; ugyanis a három koponya tudásának már bőven részét képezi a millió gyerkőc aktuális tudás-átlaga.”
      (http://nyusziacilinderben.blogspot.hu/2012/02/hat-lepes-az-illuzio-erdejebol.html)
      Mindesetre ez kéz a kézben jár, vagyis a mélység-magasság ugyanúgy egyenesen arányos, ahogy ennek horizontális (jobbra-balra, előre-hátra) kiterjedése, mert ha nem, akkor torz lesz a gömb a mátrixban.:)

      Törlés
  11. Szia Mazsola .
    Próbáltam végig olvasni az írásodat , de sajnos még második nekifutásra sem sikerült teljesen , egyszerüen nem látom bent az összefüggő logikát , inkább ide-oda kapkodó káosz van bent .

    Ehhez képest a hozzászólásokat olvasva valamivel tísztább kép alakul ki .
    Ahogy látom Ti is sokaljátok a hétmilliárd embert ,van így ezzel más is .Ha jól emlékszem ebben az előadásban van szó róla , de ha esetleg mégsem akkor is érdemes végig hallgatni .
    http://www.youtube.com/watch?v=gbMh5LXf09I

    Ahogy én látom a dolgokat normális esetben mikor megszületik valaki , akkor a lélek amely leszűletik bent ,itt a fizikai világunkban nem tud teljesen szabadon megnyílvánulni . Itt nagyon mások az energiák mint ahonnan érkezik .Ezt a más energiát nem elsősorban a fizikai anyagra értem , hanem sokkal inkább az emberekből kiáradó tudati energiára , ez az ami nagyon negatív ahhoz viszonyítva mint amihez ő hozzászokott .

    A szűletés előtt lehet , hogy a lélek eltervezi az életét és a leszűletését , de azt csak a születés után kialakuló jelen tudatunkra való hatással tudja megvalósítani . Anire , vagy akire viszont sok más dolog is hatással van . Az ember jelenkori tudata (ahogy én hivom , sokan ezt nevezik ego-nak) a szülatés után alakul ki . Természetesen hatással van rá a lélek a szűlők és a társadalom "nevelő" hatása (az őket irányitó erő tísztában van az élet lényegével és eszerint programozza az embereket ).Valamint van egy nagyon fontos dolog amit sokan nem értenek meg , hogy jelen világunkban ez a tudat az aki a szabad akarattal rendelkezik .

    Azt azért nem tarom valósnak , hogy csak emlékezni kellene , az ember minden élete során szerez új tapasztalatokat , hogy mit hogy lehet megoldani . Az életben két teljesen egyforma szituáció szerintem nem igazán alakul ki . De az ilyen irányu emlékezés amiről beszéltetek valójában nem jelent mást mint a jelenlegi tudatunk és a lelkünk közötti kapcsolat megteremtését .
    Normális körülmények között halálunkkor a születéskor kialakult tudatunk nem szünik meg , hanem a földről történő távozáskor csatlakozik a lelkünkhöz , egyesül azzal , és gyarapitja az ő tapasztalatait .

    A végső célja fizikai életünknek viszont nem ez a körforgás , hanem az , hogy a jelenlegi tudatunk és a lelkünk csatlakozása itt , fizikai testtünket megtartva megtörténjen . Ez egyben az Isteni öntudatra ébredést is jelenti , mivel a lelkünk tudatában van ezen dolgoknak , valamint azt is , hogy képesek leszünk a fizikai világban elérni , megvalósítani mindazt amire a lelkünk képes .

    VálaszTörlés
  12. Héé, ez nem ér, ne tartsd magadban! :-)

    VálaszTörlés
  13. Teljesen egyet tudok érteni mind Bastiannal, mind Merkuriussal! Nekem Newton: A lélek útja c. háromkötetes könyve segített ebben a témában. Viszont azt gondolom, h egy lélek nem tud akármelyik szülőpárhoz kapcsolódva materializálódni, hanem az életét nagy vonalakban eltervezve megválasztja a körülményeket, hogy milyen ruhába bújik - erről szól az asztrológia - különböző helyen és időben különböző karakterkészletet alakítanak ki az aktuális energiák, a lélek ez alapján választja ki leszületésének pillanatát. A halva születés lehet, áldásos a környezet számára, elképzelhető, hogy ezzel olyan lélektől szabadul meg a természet, melynek abban az időben, azon a helyen nemkívánatos a kiteljesedése. Szerintem több faj él a földön, emberbőrbe bújva..
    Nem hiszek abban, h csupán a szüleim génkészletének kombinációjának köszönhetem a lényem, inkább abban hiszem, hogy a szülők vendégül látják a lelket, biztosítva számára a génkészletet.
    Az emlékezéssel kapcsolatban arra utaltam, hogy nem megtanulnunk kell teremteni, hanem emlékeznünk rá, szóval a potenciál mindenkiben benne van, ha kapcsolódik a Forráshoz. Azt szerettem volna kifejezni, hogy EGÉSZEK vagyunk, csak elfelejtettük.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Nem hiszek abban, h csupán a szüleim génkészletének kombinációjának köszönhetem a lényem, inkább abban hiszem, hogy a szülők vendégül látják a lelket, biztosítva számára a génkészletet." - ott a pont.
      zplus

      Törlés
  14. Egy kicsit más megközelítésben: a lélek útja során nem tanulnia kell, hanem a tanulás révén ÚJRA egésszé válnia, mert széttörött és darabkáit összeillesztve felismernie, hogy Ő minden és egység van. Az asztrológia ezt úgy írja le, h van 12 különböző karakter a kerékben és amikor a 12 fajta energiaminőség harmonikusan illeszkedik, nincs hiányzó vagy rosszul kapcsolódó darabka, létrejön az EMBER. Az úton a különböző energiaminőségeknek megfelelő tapasztalások - konfliktusok, csiszolódások - terelnek a harmónia felé. Mindenkiben különböző kombinációban vannak jelen az energiaminőségek és csak azokkal a személyekkel van dolgunk az egyes életünkben, akik minket visszatükröznek valami módon, segítve a hazavezető út aktuális szakaszának megjárását. Végül ráébredünk, hogy önmagunkat nézzük másokban is. József Attila szebben mondta: "Hiába fürösztöd önmagadban,
    csak másban moshatod meg arcodat."

    Weöres pedig Szembe-fordított tükrök c. versében
    "Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.
    Hiányosságom váljék jósággá benned.
    Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
    Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.
    Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben.
    Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában."

    VálaszTörlés
  15. Röviden, életünk a kerék, körforgás (szamszara) középpontja felé haladva a kilépési pontban éri el célját. Persze, h van visszalépés is az úton, a centripetális erő mellett van centrifugális is. Azt hiszem így lehet legérzékletesebben összefoglalni. Van az alkímia útja is, ami ennél bonyolultabb megfogalmazású.

    VálaszTörlés
  16. Öröm titeket (minket!) olvasni, és én úgy látom nincs igazából nagy különbség a vélemények között, árnyalatok csupán.

    Merkurius, sajnálom ha nem találtad logikusnak az írást, mondjuk azért egyetértek veled, mert egy ilyen témát csak felvezetni lehet - ez, látva a hozzászólások minőségét, szerintem jól sikerült - de mindig a párbeszéd tudja kihozni a maximumot.


    Bastian, szerintem létezik Gondviselés, én legalábbis többször tapasztaltam olyan élethelyzetet, amikor önmagamban csúnyán elcsúsztam volna (nem szó szerint!), de valami kisegített. És igencsak éreztem tanító jellegű pofonokat, sőt válaszokat kérdéseimre. Tehát a "csak mi magunk vagyunk" elmélettel nem teljesen értek egyet, határozott érzéseim vannak a Felsőbb akaratról, Aki ugyan nem mindig szól bele a hülyeségeinkbe, csak finoman utalgat a következményekre, és minél tovább húzod a tanulást, annál durvább esetek jönnek. Ezt nevezhetjük annak is, hogy a döntéseink következményeit felelősséggel viselnünk kell, ám ezt a törvényszerűséget Valakinek létre kellett hoznia.


    Létszám vs. fejlettség:
    Tegnap beugrott egyfajta válasz, kíváncsi vagyok a véleményetekre: szerintem az Aranykorban jóval kevesebb ember élt a Földön, ennek következtében jóval kevesebb egyedre "oszlott szét" a közös tudat, ezért voltak szellemileg sokkal fejlettebbek nálunk, akiknek hétmilliárd társsal kell osztozkodnunk UGYANAZON. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy támogatnám a népességcsökkentési terveket, csak ez olyan logikus törvényszerűségnek tűnik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lényegében mindegy, hány szilánkra törve létezünk, egyek vagyunk, csak az egyre apróbb darabkának nehezebb illeszkednie. :o)

      Törlés
    2. Ami a felejtést, reinkarnációt, lélek-szellem kapcsolatát illeti, szerintem a legfontosabb az, hogy megnézzük, ki, mit ért valójában alatta. Mert pld. van aki léleknek hívja azt, amit én szellemként/tudatként definiálok. Mivel például nekem személy szerint, a lélek sokkal inkább értelmezhető egy csatornaként, ami az információt szűri a tudat és a test között. (egy átmeneti ujjlenyomat, a személyiség, ami ebből fakadóan nem örök, szerintem ugyanúgy feloldódik a halál után, mint a test). Ez egy közvetítő közeg jelen esetben, ami minél tisztább vagyis minél inkább kiüresedett, annál tisztábban tudja közvetíteni a szellemtől/egy-tudattól eredő információkat a a test/anyag szintjére. Profán a példa, de mint a lefolyó a mosogatóban. Minél koszosabb, eltömődöttebb, annál inkább torzítja az információt, ami átfolyna rajta.(áradás, a mederből kiömlés--> sár). Minél tisztább, vagyis üresebb, annál kevésbé torzít, mert átjárható.
      Egyszer egy régi barátom azt mondta, hogy az érzelmek nem tudatosított gondolatok, tehát az érzelmek(lélek/információ) tudatosítása (gondolat/szellem) egyenlő a csatorna tisztításával vagyis kiüresítésével. Ami nem azt jelenti, hogy ezáltal megszűnnek az érzelmek, hanem a sötétből kikerülnek a fényre. Szerintem pld. ilyen lehet egy angyali tudat, ahol az érzelmek olyanok mint egy „műszerfal” és mindig átszűrődnek a tudaton, ahelyett hogy kikerülvén azt, blokkokat hozzanak létre a „tudatalattiban”=tudatlanban, ezáltal eltömítve a csatornát.
      Reinkarnáció. Van is, meg nincs is. Lineárisan nem tudok vele mit kezdeni, mert számomra úgy értelmezhetetlen, miszerint x éve én ez meg ez voltam és annak a következményeit szívom még most is. :p A reinkarnáció fogalma 3D-s, lineáris fogalmakkal szerintem megélhetetlen, ezért is jön be a képbe a Felejtés. Már régen belegondoltam abba, hogy akár csak ebben az életemben mennyi trauma, rossz érzés, bűntudat, szégyen stb. felmerült és vajon mi történne akkor, ha ez egyben, egyszerre ömlene a nyakamba „többezer életre” levetítve. Valószínűleg megkattannék.:p Szóval szerintem a Felejtés az egy védekezési mechanizmus addig, amíg ebből a perspektívából tekintek rá. Amíg azt a bizonyos tudati gömböt én csak egy körnek vagyok képes érzékelni, amit végtelen számú, látszólagos egyenesre szabdalt a linearitás. Bistey Zsuzsa írta ez egyik könyvében: „Letépett szemhéjjal születni iszonyú próbatétel”. Egyetértek.
      De ha kiemelkedek a körből – amit szerintem csak a tiszta középpont megtalálásával lehet – akkor az egy óra térbeli, többdimenziós számlapjává válik, ahol én leszek a vertikális egyenes, ami körül a csigalépcső=lsd. DNS spirál van (és amin a létezők fel-le mászkálhatnak). Tehát szerintem a reinkarnáció, és az „előző és jövőbeli” életek az most van, egyszerre, de ezt csak akkor értelmezhető, ha én nem az Óra síkjában határozom meg magam, hanem valakinek aki egy szobában vagy téren állva éppen ránéz arra a bizonyos órára, ami egy falon lóg vagy egy toronyba van éppen építve. Ahol a „hány óra van” csupán azt jelenti, hogy éppen leszálló vagy felszálló ágban halad a nagymutató, hogy éppen merről merre mozog, anélkül, hogy ehhez pozitív-negatív, rossz-jó, fejlődés-visszafejlődés címkéket ragasztanék. Egyszerűen csak Mozog. Ha balról jobbra „épít”, ha jobbról-balra „rombol”, de mégis ugyanazt a funkciót látja el…Teremt.

      Törlés
    3. Ez a lefolyós kép(zavar) szemléletes és nagyon tetszik.

      Mazsola (nem jól ügyelek..? és e gyönge nő? hol van?):
      "S ha jól ügyelsz, egy szózat zeng feléd
      Szünetlenül, mely visszaint s emel,
      Csak azt kövesd. S ha tettdús életed
      Zajában elnémúl ez égi szó,
      E gyönge nő tisztább lelkűlete,
      Az érdekek mocskától távolabb,
      Meghallja azt, és szíverén keresztűl
      Költészetté fog és dallá szürődni."

      zplus

      Törlés
    4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
  17. zplus írta ezt:

    "Szeretném, ha irnál még a "tölcsér"-üzemmódról(ha megosztanád public, ha nem akkor magán, de szerintem mást is érdekel), ami érdekelne:
    -abszolút csend v.fülhallgató
    -póz (ülő,álló,lógva fejjel lefelé, fotelban szétfolyt)
    -napszak
    -tudatállapot módosulás beinditása (külső behatás: pl.TV-morzsák háborúja a besötétitett szobában)
    -fizikai és pszichikai állapot (kialudt, fizikailag kissé lehajtott, nagyon lehajtott, kialvatlan)
    kizáró vagy segitő(nem tudom másként kérdezni):
    -alkohol hatása
    -pszichedelikus-sámánista szerek hatása (légyölő galóca, pfű, béka, egyéb gomba)
    -szexuális töltöttség :D (gondolok itt az önmegtartóztatásra)"


    A tölcsér üzemmód szerintem mindenkinél másképp zajlik (már akiknél működik). Nem hinném hogy van erre szabály, nekem sem mindig ugyanúgy és ugyanakkor "érkezik". Teljesen szabad a pálya! :) Van, amikor a zene segít elmélyülni, van amikor éppen zavar. A testhelyzet is mindegy, van hogy ébredéskor félálomban jönnek a válaszok, van hogy a villamoson, van hogy ebéd közben ülve, szóval ez sem kötött. Olyan is van, hogy már lefekszünk aludni, de néhány perc múlva - az asszony nem kis mérgelődésére - közlöm, hogy "nnna, ezt most le kell írjam" - és eltűnök egy három órára. :) Egyéb fizikai és tudatállapot szintén mindegy, van amikor dögfáradtan jönnek a kristálytiszta gondolatok, van amikor csak kipihenten tudom fogadni őket. Az biztos, hogy amikor anyagiaktól, az illúzióvilágtól kissé mentesebb, felszabadultabb az ember, akkor szellemileg talán frissebb tud lenni, de ez sem feltétlen igaz pl. energetikailag.

    Szóval nem tudok neked tanácsot adni ebben a kérdésben, de az biztos, hogy az írásaim nagy részét nem én, "mazsola" :) találom ki, csak felteszem gondolatban a kérdéseket, a témát, majd kis idő múlva érkeznek a válaszok, és rajtam csak a fogadás és közzététel minősége függ. Ebben nyílván van egy jó nagy adag hibaszázalék is, nem tagadom, ezért is van esetleg itt-ott logikai különbség egyes írások között. Egyébként is eléggé szétszórt vagyok! :) Minél összeszedettebb az ember, annál következetesebb tud lenni, nekem ezen még sokat kell dolgoznom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ajánlom Laár András Tündértantra c. albumát, nekem segít. ízelítő: http://www.youtube.com/watch?v=WfDgPr3buQA&feature=relmfu

      Törlés
    2. Mazsola:)
      Abban a nehéz időszakban mikor reinkarnációs hipnózisba is belementem merthogy már sokkkknak éreztem a feladatköteget naplóztam az álmaimat azokat amelyek mintha éltem volna, és a meditációimat.
      Aztán a fórumokon vagy bárkinek a válaszaimat néha utánaolvasva...na ilyet én irtam ezt? - néztem rá mert sem a tárgyi tudásom sem a fogalmazás mikéntje ha hasonlitott is de pontosabb volt sőt nekem is sokat mondott olyan apró megvilágosodásokként.

      Attól kezdve figyelem a gondolataimat is melyik lehet az enyém melyik honnan származhat?

      Törlés
  18. A válaszok mindig ott vannak, csak a befogadókészségünkön múlik, hogy észrevesszük-e. Nem kell ehhez semmi drog, semmi technika, csak hit, nyitott szív és jelenben létezés. A könyvtárban is a könyv választ téged. :o)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem félek.
      De úgy érzem, az idő rohamosan fogy.. és a Múzsám (Ő) még nem csókolt homlokon..

      zplus

      Törlés
  19. Szerintem is mindannyian ugyanarról beszélünk, a különbségek "technikaiak", hiszen minden részletében nem is tudjuk "innen" átlátni, legfeljebb megsejteni, ami viszont tele van szubjektivitással.

    mazsola:
    Szerintem is van "gondviselés", de az nem egy "külső" dolog, hanem tulajdonképpen, ha nagy bajban vagyok, akkor segítek magamnak, mivel érzelmileg felfokozott állapotban vagyok és megteremtem magamnak a saját segítségemet tudat alatt (fölött), ha tudom és sikerül. Ez viszont nem törvényszerű, van aki nagy bajban van, nem jön semmi segítség és meg is hal az illető akár. Persze mindig azokat az eseteket idézzük fel, vesszük észre, amikor jött a segítség és azt a nagyságrendekkel több alkalmat, amikor nem jött semmi, azt hajlamosak vagyunk elfeledni vagy észre sem venni, mert az a normál eset...
    Szerintem másképp nem is lehet, mindenki segít "saját magán", hiszen nincs is más, aki segíthetne. Azt gondolni, hogy van "valaki", aki az univerzum minden sok ezer milliárdnyi (akár végtelen) lakójának, minden lépését, tettét, gondolatát mikroszkópikus pontossággal figyelné állandóan és rohan segíteni ahol kell (még ha nem is kell ehhez térben mozognia), azt én elvetem.

    Talán ahol létezik mégis valami alapvető különbség a nézőpontok között, az véleményem szerint az egész értelmének az "értelmezése".
    Véleményem szerint a tudat nem tökéletes, tehát ő is fejlődésben van (működésében lehet tökéletes, de mivel ő tapasztal, ezáltal gyarapodik tudásban). Számomra nem értelmes magyarázat az, hogy azért létezünk, hogy visszataláljunk a "közösbe" és ezzel kész, hiszen "Ő" tökéletes, minden tudás birtokában van, tehát nem lehet hova fejlődni, elbohóckodunk itt egy kicsit és visszatérünk a "semmibe", ez játéknak sem túl értelmes, hiszen minden játék, még a legbugyutább is tanít.
    Tehát az én nézőpontom szerint ennél többről van szó, mi generáljuk a "tapasztalást" a "Forrás" számára, mert nélkülünk (azaz saját maga darabjaira osztása nélkül) nincs tapasztalás.

    A másik, hogy én a tudatmezőt végtelennek tételezem fel, tehát nem egy behatárolt valami, amit adott részre szétosztva "több jut" egy főre belőle, ha kevesebb részre osztjuk. Az az anyag, ami így viselkedik. A végtelent akármennyivel is osztjuk, akkor is végtelen marad, az információ eloszlása homogén, tehát elvileg bárki tudhat annyit, mint ezer másik, ez csak attól függ, mennyihez fér hozzá egy adott entitás, nem a létszámtól. Ezért véleményem szerint a "minél többen vagyunk, annál több részre oszlik a "tudás", ezért egyre hülyébbek vagyunk egyénileg" nem állja meg a helyét. Ez ugyan most így van, de nem emiatt, hanem a szándékos mentális elterelés miatt a szellemitől az anyag felé...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Max Igan is hasonlóról beszél, az állandóan fejlődő intelligenciáról.

      http://www.youtube.com/watch?v=6NNBD9VLb9U

      Törlés
  20. @ Mazsola

    Max Igan is csak arról tud beszélni, amire trenírozva lett az agya a rendszeren belül. Lehet, hogy ez újnak tűnik, de azt már kétlem, hogy ez lenne a megoldás.

    Ugyanis az ún. primitív népeknek sokkal kevesebb problémája van, mint a saját magukat szuperintelligensnek tartó "fejlett" társadalmaknak, arról nem is beszélve, hogy az ő társadalmaik nem küszködnek a szétesés problémájával.

    Ö.T.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A természetközeli népek ÉLNEK, mi meg csak okoskodunk össze-vissza, hogyan kellene elkezdenünk élni! Ez a büdös helyzet. :o)

      Törlés
  21. Hinnye, micsoda agymenésről marad le az ember ha nem figyel! :D

    Néhány gondolatom támadt a sok olvasás közben, ilyesmik:

    Gonoszok.
    Hogy ha Egy élőlény van csupán, akkor hogyan lehetnek ennek olyan részei, melyek szándékosan (nem tudatlanul!) gonoszok másokkal? Mert azért ne feledjük: nem csak a szeretet-hiánya és a tudatlanság jellemzi a háttérerőket, mert igenis intelligensek, és tudják, hogy mit miért csinálnak, mégsem mondhatnám őket jónak!
    És mi a helyzet a vírusokkal?

    Illúzió az illúzióban. Álom az álomban.
    Az ember tulajdonképpen nem csinál mást, mint a Teremtőt utánozza, követi a mintát: azaz tovább részletezi az illúziót, szeletel, specializál, próbál teremteni világokat. De nem csak a tudomány területén, hanem pl. a filmgyártásban, programozásban, játékkészítésben, folyamatosan gyártjuk az illúziót az illúzióban, egyre mélyebben........... Az Eredet. c. film rávilágít ennek a folyamatnak a veszélyére, és inkább jobb felfelé menni, mint lefelé...

    Reinkarnáció, halva-születés
    Azt hallottam egyszer, hogy a gyerek 7 éves koráig a szülei karmáját 'viseli', és csak ezután aktivizálódik a sajátja. Ebben lehet igazság, tekintve a megfigyelt 7 éves életciklusokat is. Szóval amikor egy csecsemő meghal az nem neki jelent tapasztalatot, hanem a szüleinek. Úgy tartják, a karma működése át tud ívelődni különböző életeken is, így aki ilyesmit tapasztal, az lehet, hogy korábbi életeiben tömeggyilkos volt, vagy ilyesmi. Én hiszek az ilyesmiben, mert ebben van logika, tanítás és a hangoztatott egyensúly is. És persze az is lehet, hogy totálisan félreértjük az egészet, és nincs itt más, csak egy fejlődő létezés, ami nem tökéletes.
    Remélem nem voltam nagyon zavaros!!!! :DDD
    Panka.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. angol irodalomból röpforditva, bocsánat, ha néhol magyartalan:
      Két út van, az egyiket hivhatjuk Jónak a másikat Gonosznak:
      STO - service-to-others : mások szolgálata, felfelé irányuló, a Teremtéssel egy irányba mutat, segitségnyújtás, hálószerű, a szabad akaratot tiszteletben tartó (kérésre ad, ha az tényleg segit), leckéken keresztül fejlődik
      STS - service-to-Self : az Ön-szolgálata, lefelé irányuló (fizikailag sűrűsödik), a Teremtés ellen mutat, parazitikus, hierarchikus, beavatkozó(sz@rja le a szabad akaratot-akaratodat), energiákat von el.

      A fizikai inkarnáció után elfelejtjük kik vagyunk és miért jöttünk. A szociális kondicionálás és a biológiai impulzusok hatására "maszkot"öltünk, ami teljesen ellentétben van az igazi lelki tulajdonságainkkal. A legtöbb ember ezt a hamis identitást viseli egész életében és nem ismeri fel az inkarnációja valódi célját . Mások viszont megérzések útján tudatosithatják, hogy többet jelent az élet, mint amit a Mátrix mutat.. ..akik erre a belső hangra hallgatva élnek, azok külső és belső élete átalakul és az az Isteni törvény szerint fog működni a materiális törvények helyett, új lehetőségeket teremtve.

      forrás: http://montalk.net/metaphys

      Törlés
    2. Szia Panka!

      Nem voltál zavaros.
      Ha nincs polarizáció, miként van fejlődés és tapasztalás? Szükséges az árny illúziója, h kontrasztot alkothasson a fénnyel, ezzel segítve az orientálódást. Egy ponton elveszíti a szerepét és ráeszmélünk, hogy az árnyak nem is léteztek valójában, mert csak fény van. A gonoszság a szeretethiányból fakad. Ugyan ne mondd már nekem, hogy soha életedben nem voltál gonosz, nem érezted azt a forró, olthatatlan vágyat, h ártsál a másiknak, mert nem kaptad meg azt a szeretetet, amire oly nagy szükséged volt? :o) Gonoszság sincs, csak félelem és szeretetvágy szerintem.

      A karma pontosan a visszahatásról szól, ami átível életeken. Sajnos (nagy)szüleink karmáját is segítünk beteljesíteni, viseljük a terhét, de komoly munkával tudjuk csak megoldani, automatikusan, magától ez nem történik meg. A karmaterhet le lehet dolgozni akár egyetlen élet folyamán is. A saját tapasztalatom szerint 28 évre volt szükségem, hogy az ő programjukat, problémáikat leválasszam magamról és fizikai távolságra is szükségem volt hozzá...


      Törlés
  22. Ha lecsupaszítom róla a keresztény szemellenzőt, akkor egész zseniális:
    The Arrows - In The Words of Satan
    http://www.youtube.com/watch?v=dz2LTIkWIB0

    Szeretettel
    Pétair

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi!

      A hazugság atyjának is (már ha egyáltalán létezik) megvan a maga szerepe. Csábításaival, ígéreteivel, kísértésével ("ezt mind neked adom, ha leborulsz és imádsz engem") edz, és itt tart ebben az illúzióban, amíg bír. Aztán eljön egy olyan tudatossági szint, amivel már nem tud mit kezdeni, s inkább a kezdőkre koncentrál. Gonosz? Igen, de szükséges a rendszer működéséhez. Ő a kiképző őrmester. Gondolom én... Persze az is lehet, hogy csak az ember találta ki ezt a mumust is, nevesítve saját hibáit, tudatlanságát.

      Itt egy másik verzió:

      http://www.youtube.com/watch?v=U_g8wrAW0Eg&feature=related

      Törlés
    2. Köszönöm a linket!
      (kb.4:12nél látható, hogy nincs is szemellenző :D )

      Törlés
    3. Ja tényleg, először fel se tűnt, de hát nem mindenki lehet youtube-gyerek (hogy Panka szavaival éljek), igaz zplus? :)

      Törlés
  23. A "gonosz" a belső fény hiányának kivetülése. El kell fogadni a sötét oldalunkat is, meg kell simogatni a békákat is, úgy váltódunk meg szeretettel, átlényegítve azt. (József Attila után szabadon:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ez igy igaz. viszont vannak olyan emberek-lények-entitások, akik tartósan a fény hiánya mellett döntöttek (STS). És van olyan helyzet, amikor az Én vagy Ő nem kérdés. A kulcsszó a gyűlöletmentesség.. (Eli könyve :D)

      Törlés
    2. Nem csak tartósan a fény hiánya mellett döntöttek, de talán el is akarnak különülni a nagy Egésztől, megtagadva a saját Teremtőjét, sőt létrehozva a saját kis Én vagyok az Egy világukat. Nem véletlenül valami ilyesmi zajlik a Földön Ré-vel, meg az Egyszemű logóival??

      Törlés
    3. (szerintem) az egy sokkal alacsonyabb szintű teremtés (mechanikus-biológiai-3d-4d-energiavampirizmus a csúcs? nem tudom szebben körülirni és most elviszi párom a gépét.. :D)

      Törlés
  24. Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a "háttérhatalom" valójában miért is csinálja, amit csinál, holott feltételezhető, hogy tisztában vannak a "valóság" mibenlétével, nem véletlenül "Illuminátus" a nevük. Ha ők vélelmezhetően a tudatosság olyan fokán állnak, hogy elérik a "forrást" ill. használni is tudják (és ezt a tudást generációkról-generációkra át is adják utódaiknak), akkor végül is a haláluk után biztosítva van számukra minden, hiszen ott már a létezésnek csak a személyes fantázia szabhat határt. Mi értelme akkor itt a Földön a sanyargatásunknak és a hatalomgyakorlásnak fölöttünk, a legaljasabb módszerekkel és az emberek alantas ösztöneire játszással, programozással? Valami oka kell, hogy legyen, nem hiszem, hogy egyszerű "perverzióról" van szó náluk, amint látjuk rendkívül racionálisan működnek, előre tervezve mindent.

    Talán az lehet a magyarázat, hogy valamilyen oknál fogva "ott" is számít az összetétel és nem akarják, hogy sok "megvilágosodott jó" kerüljön "oda", hanem csak hamar eloszló "tudatfoszlányok" vagy saját magukhoz hasonlatos "sátáni" tudatok. Tehát a "lélektermelést" akarják itt a Földön szabályozni a magasabb szférákat befolyásolandó. Mivel szerintem a személyes tudati konfiguráció nem a "lélek" megteremtésével kezdődik, hanem az anyagi illúzió tapasztalása hozza létre (ha éppen nem reinkarnációról van szó), ezért tulajdonképpen ezen a módon befolyásolni lehet magát az univerzumot is egy idő után és azt tudjuk, hogy "ők" nem kis célokat szoktak kitűzni maguk elé...

    Ez persze tudom, hogy találgatás, de valami oka kell, hogy legyen, mert ezek nem ostoba emberek, ha valahol pszichopaták is egyben...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. erre már válaszoltam :D
      Service of The Self vs. Service of The Others
      Ők itt vannak otthon, itt tudnak létezni.
      Ki lehet jutni innen. Állitólag élve is (csak azt az utat nem ismerem.. :D)

      Ezmellett az Univerzumunknak-mint valami óramű-ciklusai vannak, amelyeket ők sem tudnak megkerülni. Ilyenkor pakolják amit lehet, és ha elült a por, lehet újból iSTeNt játszani.

      (programfüzet: Salvador Dali: "Soft Watch at Moment of First Explosion")

      Andalúziai kutya: a Hold átmegy a szemikén (átmetszi) idén ÚjEmber havában. Sok a hangya az idén- valamelyik nap hatalmas rajokban röpködtek a szárnyashangyák.

      Törlés
    2. Bastian, én továbbra is azt hiszem, hogy bármilyen gonoszak is, még is ők a katalizátorok, a kovász az uborkához, hiszen folyamatos szellemi-fizikai gátakat/falakat állítanak, hogy kiderüljön ki képes átugrani/áttörni.

      Sőt már arra is gondoltam, hogy a háttérhatalom egyáltalán nem egységes. Az illuminatinak nevezett szervezet szerintem valóban a fényt hozza (üzenetek hálivúdból például), a másik csapat (jhvh?) meg tényleg abban érdekelt, hogy itt tartson ebben az illúzióban ameddig csak bír. De az is lehet, hogy ezek ketten, duálisan szépen kiegészítik egymást, megmutatva a lehetőségeket, mi meg eldönthetjük mit akarunk.

      Az angolok szerintem sokszor nem tudják, de az ő nyelvük is beszédes, figyuzzatok:

      LIVE (élni) - megfordítva: EVIL (gonosz)

      A LOVE (szeretet) szót megfordítva sok helyen használják: rEVOLution (lázadás) rEVOLver, stb., mely "minőségek" ugye pont a szeretet ellentétei.

      Törlés
    3. Valóban nem minden az, aminek látszik, vagy inkább láttatják. Az is megérne egy misét, hogy miért pont Lucifer, a fényhozó lett keresztény körökben főgonosznak kikiáltva? Engem például Prométheusz történetére emlékeztet a dolog, aki a smucig és antiszociális olimposzi bűnbandától nyúlt le némi tüzet, hogy az embereknek fényt hozzon - rá is ment a mája szegénynek. A kicsit jobb érzésű Lucifert meg egyszerűen kiközösítették és befeketítették - 'alátaszították a mennyekből'.
      Valószínűleg ugyanarról a történetről lehet szó: olyik-másik 'égi' hatalmasságok (ugyebár akik ellen vagyon nékünk tusakodásunk, nem pedig a hús és vér ellen) jobb szeretnék, ha az egysejtűek és az ázalékállatkák szellemi színvonalán csinálnánk végig ezt a túlélőtábort. Aki meg közülük valóként nem így gondolja, az megnézheti magát...

      mj

      Törlés
    4. Persze hogy nem egységes! ezt magyarázom már mióta! nem szabad egy kalap alá venni egyrészt Dante-Madách-Dali-Lady GaGa (igen, még mindig) és Bohemian Grove-Tiszaeszlár-Körmendet! Nem népekről beszélünk és még csak nem is fajokról, mert még fajon belül is vannak (lázadók).Ha X ébresztő(k) túl sok embert értek el, azok szerencsétlenül jártak pl.péntek 13.is igen szerencsétlen nap volt (az eredeti templomos lovagoknak), vagy lezuhant a repülője, vagy öngyilkos lett (pl. 6golyó fejbe, vagy 23késszúrás a hátba.. :D)

      (Valahol olvastam, mivel arámi-héber-satöbbi nyelveket gyengén birom.. :D) a Bibliában két Teremtés van: az Univerzumé és az emberé. Az univerzum teremtésénél szóba sem jött jhvh!!! Ő az ember teremtésétől van benne!

      LuciFeri szerintem nem lett kikiáltva, Ő az.
      (De bűnhödésed végtelen leend
      Szünetlen látva, hogy mit rontni vágyol,
      Szép és nemesnek új csirája lesz.)
      A Vénusszal való összemosása (és ezzel a női nem valamilyen szintű degradálása) viszont tény. Kezdődött az almával (amit ha keresztben félbevágsz, egy ötágú csillagot láthatsz), a Vénusz bolygó látszólagos pályálya az égen:
      http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/ba/Venus_pentagram.png
      (szimbólumkeverés a köbön: http://en.wikipedia.org/wiki/Pentagram )

      Találtam egy leirást a STS út végéről, ami egy kicsit meredek, de van értelme: addig degradálódik a lélek (és addig fogy a szabad akarat) mig egy elég hosszú folyamat után holt ANYAGgá válnak (recycling Wazze :D)

      A szabad akarat növekedésével (STO) viszont a Forrás felé haladunk és végül feloldódunk benne. :D

      Törlés
    5. "" Az is megérne egy misét, hogy miért pont Lucifer, a fényhozó lett keresztény körökben főgonosznak kikiáltva? ""

      Lucifer jelentése fényhordozó , nem nagy különbség , de azért van egy kicsi , és nagy valószinűsűggel nem taszították , hanem önként jött . Persze aki az ellenségének fogja mondani nem valószinű, hogy az igazat terjesztei róla .
      Először is azt kell megnézni , hogy ki kiálltotta ki ilyen ellenségnek , és vajon ő mint nagy ember barát mit tett az emberek érdekében ?
      Általában mindenki , lehet ember , népcsoport , vagy egyház azt igyekszik a legjobban "be feketíteni" akitől a legjobban tart , akiben számára a legnagyobb ellenséget látja . Ennek semmi más oka nincs .

      Törlés
    6. Nem fényhordozó, hanem Fényhozó (Lightbringer)..

      mj:
      egy nagy Faust.. :D :
      Goethe - "Say at last--who art thou?' 'That Power I serve Which wills forever evil Yet does forever good."

      Say at last who art thou? and Mephistopheles' answer: That Power I serve Which wills forever evil Yet does forever good (Bulgakov 1967:8)-(Mester és Margarita)

      ez eddig három.. és még sokan mások..

      Törlés
    7. Csak kettő: Bulgakov Goethét idézi, akinek Faustját viszont Madách már ismerte. Meg aztán vakolókanállal a farzsebben ugyan mi egyebet írtak volna...:-)
      A "sokan mások" meg nem nagyon ugrálhattak, ha nem akartak az anyaszentegyházzal ujjat húzni.

      mj

      Törlés
    8. a vakolókanál csak azt jelenti, hogy többek-jobbak voltak mint a proli.. se többet, se kevesebbet.

      Törlés
    9. Nem fényhordozó, hanem Fényhozó (Lightbringer)..

      Neked az , nekem ez , nincs ezzel különösebb gond:).
      Azonkivül , hogy idézeteket hozol másoktól , esetleg a Te név értelemezésed szerint van róla valami saját elképzelésed , maghatározásod is ?

      Törlés
    10. "a vakolókanál csak azt jelenti, hogy többek-jobbak voltak mint a proli.. se többet, se kevesebbet"

      Csak mert különvéleménnyel voltam Luciferről, még nem kell túlzásokba esned.

      mj

      Törlés
    11. "a vakolókanál csak azt jelenti, hogy többek-jobbak voltak mint a proli.. se többet, se kevesebbet."

      A vakolókanál mára a korrupt lét első számú jelképe lett!
      Derékszög=derekasság??? Masszire kerültek ettől...
      A tagság a kapcsolati háló megmagyarázásával, ezáltal legalizálásával, vagyis a lét korrupciójával kezdődik a nagy többségnél, majd követi ezt a többlet tudás és a csorda szellem által kiváltott felsőbb rendűség érzés, amiért gyakran az irányítást is megpróbálják átvenni mások élete fölött, de min. beleszólási joggal ruházzák fel magukat. A legnagyobb probléma ezzel, hogy a korrupt kezdet korrupt folytatást von maga után, hiszen minden "szentnek" maga felé hajlik a keze...
      Telenként a büszkén viselt sáljukról könnyen felismerhetőek. A biznyisz számukra mind fölött, a bilincs, az egyetlen!
      Ritka a tiszta tekintetű vakoló, a többségnél fényességnek sajnos nyomát sem látni...

      SZN

      Törlés
    12. Nem ismerek egy élő szabadkőművest sem. Legalábbis nem tudok róla... Lehet, hogy jobban szét kéne nézzek az iwiw ismerőseim háza táján?? :)

      Törlés
    13. Sok építésszel dolgoztam együtt, köztük pedig elég gyakori...
      Egyszer voltam egy közös szakmai vacsorán, ahol szem és fültanúja voltam, amint három vakoló lobogtatta a körző+derékszöges sálját a negyedik építésznek, a legtisztábbnak, hogy már csak "ez hiányzik neki..." Örült a szívem, amikor az udvariasan visszautasította...
      Azt hiszem nem kell személyes ismertség a fajtájuk megismeréséhez...Orr-Bán, Kövér, Martonyi, és kb. a teljes régi SZDSZ. Nem sok pozitív példát lehet ezek közül kiemelni...
      Nemrég sétáltunk a budai várban, ahol nagy megdöbbenéssel vettem észre, hogy a Sándor palotára is ráfaragták a biztonság kedvéért a körzőt és a derékszöget...

      SZN

      Törlés
    14. Faustról: megpróbálom, hátha zenében jobban átmegy a mondanivalóm.. :D
      (a szöveg a lényeg, de a zene is.. hmm.. érdekes :D)
      http://www.youtube.com/watch?v=QfsjU-GB9ng&feature=related

      Törlés
  25. "De bűnhödésed végtelen leend
    Szünetlen látva, hogy mit rontni vágyol,
    Szép és nemesnek új csirája lesz."

    Ez pedig kizárólag Madách véleménye...

    mj



    VálaszTörlés
  26. Elhomályosult és nem-látó tudatállapotunkban (=avidjá) tehát megszakad a tudati folytonosság érzékelése: az emlékezetünk a tudattartalmainkat nem a valóságnak megfelelően, s ezért nem is a maguk teljességében mutatja, hanem csak erősen redukáltan adja vissza azokat. Valójában nem a tudati folytonosságunk sérül – hiszen abban (gyémánthoz hasonló) természete folytán nem lehet kárt tenni –, hanem csupán az érzékelőképességünk az, ami károsodik. A tudati folytonosság egyes szakaszai tudattalanná válnak, ami azonban valójában nem a "tudat" hiányát, hanem sokkal inkább egyfajta figyelmetlenséget jelent, amennyiben az emlékezetünk legnagyobb része kikerül az éber tapasztalásunk fókuszából. Ez az elhomályosult és öntudatlanná vált emlékezet az, amit a páli nyelv sankhárának, a szanszkrit samskárának nevez. A samskárák tehát múltbéli tapasztalások elhomályosult lenyomatai, amelyek a Függő Keletkezés képlete szerint az avidjá, vagy szellemi vakság következtében alakulnak ki. A Magasztos tanítása szerint ezek alkotják a karmánk legfontosabb képzőerőit. A karma azáltal keletkezik, hogy nem vagyunk többé képesek fölismerni az élettapasztalásaink gyökerét a saját tudati folytonosságunkban, hanem azokat látszólag külső okok által ránk kényszerített sorsként, vagy rajtunk kívül álló életkörülményekként éljük át. Az elhomályosodott tudatban a karma tartja fenn a folytonosságot az éber emlékezés helyett: a samskára és a karma tehát végső soron nem más, mint egyfajta "öntudatlanná vált emlékezet".
    A fenti gondolatokból lassan világossá válik, hogy az éberség útja miért egyszersmind az emlékezés útja is. Az éber tudatosság ugyanis azt jelenti, hogy a tapasztalati világunk teljes egészében, tisztán tudatosodik. Ha mindent éberen tudomásul veszünk, anélkül azonban, hogy a figyelmünkkel a jelenségek valamely behatárolt aspektusához hozzátapadnánk, akkor nem fogunk többé a dologiság-észlelés illúziójába esni. A teljesen éber tudatosság azonban azt is magában foglalja, hogy képesek vagyunk a tapasztalati mintázatainkat a maguk teljes idői lefolyásában is látni, vagyis világosan emlékezni tudunk azok eredetére a saját tudati áramlásunkban és fel tudjuk ismerni jövőbeli következményeiket.

    Az éber tudatosság gyakorlása révén az emlékezetünk ismét elevenné és tudatossá válik, és fokozatosan átveszi a karmánktól a tudati folytonosság fenntartásának a feladatát.

    Az éberség útjának a jelentősége azonban sokkal mélyebb, mint a múltbéli karmikus okokra és korábbi életekre történő puszta visszaemlékezés. A szellemi elhomályosodás folyamatában ugyanis valami sokkal fontosabb is feledésbe merül, mint a múltbéli élményeink: a saját valódi természetünk tudatos átéléséről is megfeledkezünk. E valódi természetünk nem más, mint a tudati folytonosság elpusztíthatatlan vajra-természete. A »valódi természetünk« nem valamiféle szubsztancia, vagy »magasabb én«, hanem ez maga az emlékezet, amely minden, már elmúlott és minden, a jövőben keletkező tapasztalati mintát potencialitásként hord magában. A mahájána buddhizmus jógácsára bölcseleti iskolája az ebben az értelemben felfogott emlékezetet álaja-vidnyánának, vagy raktártudatnak nevezi. Az éber tudatosság képessége nem más, mint emlékezőképesség: a tudat őstermészetének az ereje, vagy megnyilatkozása. Az éberség gyakorlásának a végső értelme és célja a valódi természetünkre történő visszaemlékezés. E gyakorlás során nemcsak az emlékeink válnak fokozatosan ismét elevenné, hanem kibontakozik belőle a tudat elpusztíthatatlan őseredeti tisztasága.
    http://www.dharma.hu/content/emlekezes

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hmm... ezt el kell még egy párszor olvassam... :)

      Törlés
    2. Mazsola , szerintem ne fáradj , ez elég érthetetlen .

      "" A karma azáltal keletkezik, hogy nem vagyunk többé képesek fölismerni az élettapasztalásaink gyökerét a saját tudati folytonosságunkban, hanem azokat látszólag külső okok által ránk kényszerített sorsként, vagy rajtunk kívül álló életkörülményekként éljük át. Az elhomályosodott tudatban a karma tartja fenn a folytonosságot az éber emlékezés helyett: a samskára és a karma tehát végső soron nem más, mint egyfajta "öntudatlanná vált emlékezet".""

      Ez egy tök hülyeség a karma leírására , ha egyáltalán lehet így nevezni valamit a macska lábán lévő karma helyett .
      Az , hogy egy ember milyen formában szűletik meg mindig az előzőleg leélt életének minősége , valamint a lélek ereje határozza meg , amely már nyilván meghatározó volt előző életeiben is . A cél mindenki számára ugyanaz , amit " karmának "neveznek vagyis az előző életekből adódó kötöttségeknek az az ember fizikai formájában nyílvánul meg . Értem ezalatt rondaság , valamilyen rokkantság stb. , de az a lélek ezekkel a korlátokkal is vállalta a leszületést mert a lélek nagyon jól tudja mi a végső cél .
      A minenkori jelenlegi életünkben nincs ránk kényszerítve semmi , mindennek lehet ellentmondani , esetleg elfogadni tudunk dolgokat , és szót fogadni a félrevezető hazugságnak . Amit most teszünk ennek a jelenlegi életünkben van szerepe , olyan szempontból , hogy amikor elérünk odáig , hogy egy magasabb tudatossági szintre léphetnénk akkor merjük-e vállalni addigi életünk ránk visszaható következményeit . Ezt lehet nezevni több féleképpen is , de ez valójában a szellemi csakráink megnyítását jelenti . Mielőtt ez valakivel megtörténik előtte átéli azokat a dolgokat (elég gyorsan történik , erre mondják , hogy lepereg az "élete filmje") amiket elkövetett élete során , ha meri vállalni ezek következményeit akkor van lehetőség a tovább a lépésre . Persze ha nem meri vállalni akkor is van még több lehetőség is , mert ilyenkor mások is "kukkolják"az embert és próbálnak hatni rá .

      Az meg , hogy az "öntudatlanná vált emlékezet" mit jelent nem tudom , lehet , hogy ezzel kapcsolatban bennem is van a hiba , de számomra az én tapasztalataimmal értelmezhetetlen .

      Törlés
    3. Azt hiszem igazad van Merkurius, nekem ez már túl magas. :)


      Tudsz-e esetleg bővebben foglalkozni a Himnuszos témával? Szeretném kitenni.

      Törlés
    4. Mazsola .
      A himnuszról itt beszélgettünk utolján , kb. két hete .
      http://valtozas.network.hu/video/spiritualis_eloadasok/ajchristian_megbetegito_lelek

      Nem az volt a fő téma , csakugy "előjött" .
      Te jobban összetudod rakni a mondanivalódat mint én , finobban tudsz fogalmazni , ha érted a vele kapcsolatos gondolatmenetet .
      Amiről még ott nem volt szó , hogy úgyan szerepel a himnuszban tatár , török , viszont az akkor is éppen regnáló , leghoszabb ideig tartó habsburg uralomról szó sem esik bent .
      Valamint az utlosó versszakban a "Szánd meg Isten a magyart" jelentését is érdemes lenne értelmezni .
      Egyébként az előtte lévő három versszak azt sugallja , hogy tényleg erre lenne szükség .
      De a valóságban szerintem egyáltalán nem szánalomra lenne ill. van szükségünk , de hát ha valaki azt kér akkor milyen alapn várhatná el , hogy mást kapjon .

      Egyébként a himnusz ilyen módon történő elemzése a számomra sehol sem igazán hozott sikert , sőt van ahol úgy döntöttek , hogy azóta egységesen még csak szóba sem állnak velem .

      Törlés
  27. Ez a karma dolog nekem nem logikus. Ha "ott" tisztában vagyok vele, hogy mondjuk kapzsi vagyok, az egyben már azt is jelenti, tudatában vagyok a hibámnak, ezért változtatni is tudok rajta. Mi értelme lenne ezért "leszületnem" öntudatlanul, hogy olyan dolgokat építsek a saját utamba, ami majd az erről fogalma sincs önmagamat ráébreszti arra, hogy kapzsi vagyok és majd akkor megváltozom, amikor ezzel már eleve tisztában voltam, mielőtt megszülettem. Ez olyan fából vaskarika.
    Az én értelmezésemben az ember tapasztalásokat tesz élete során és ez egyre emeli a tudatosságát, a halál után ezt lehet értékelni, hogy még nem tudok továbbmenni (nem vagyok rá képes), ezért visszatérek és tovább haladok, amíg el nem érem. De ezt megtervezni mindenféle "buktatókkal", mint egy akadálypályát az azt jelentené, hogy pontosan tudom a hibáimat és ezáltal valójában már meg is szüntettem őket. Ha ez ráadásul úgy történik, hogy tulajdonképpen egy "vak" embert (önmagam "vak" alteregóját) engedek az akadálypályára, az elég csekély eredménnyel kecsegtet...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem is tudom... Én jelenleg is tudom hogy mik a hibáim (pl. türelmetlenség, hirtelen harag, stb.) és kapom (vonzom? teremtem?) is folyamatosan azokat az élethelyzeteket, amikor ezeken csiszolhatok. Az már egész jó eredménynek számít, amikor az adott szituációban ráismerek ezekre a tulajdonságaimra, és rögtön változtatni próbálok. Még fejlettebb szinten már azelőtt észleli az ember mielőtt felszínre tör. És ez a gyakorlatozás így megy, ameddig le nem szokom ezekről a hibákról. (de hogy ezt előző életemben, de odafent terveztem-e így azt én is kétlem, mert nem emlékszem semmire, viszont tény, hogy pontosan tudom a hibáimat már MOST)

      Törlés
    2. Szerintem ez csak ebben az anyagi valóságban van így, hogy hiába tudom már a hibáimat, mégis sokszor képtelen vagyok változtatni rajtuk, mert a rossz beidegződés, a megszokott reflexek, az ego, a "reptilian brain" azaz a félelem "igazgat". "Ott" elvileg ennek már nem kellene, hogy szerepe legyen...

      Törlés
    3. Addig nálam stimmel, hogy ideszületés előtt megvan az irányvonal, tehát a fejlődésemhez a létező legideálisabb feltételek közé pottyanok, na de onnan már 'random' üzemmódban, saját döntéseim szerint megy tovább a verkli. A karma dolgát sem spiláznám túl, egész egyszerűen csak egyensúly teremtő szerepe van - az persze tök normális, hogy itt a 3D-homokozóban olykor szívatásnak érezzük...

      mj

      Törlés
  28. A 75 választ még nem böngésztem át.
    A cikkre: Nem emlékezünk a 10 évvel ezelőtti ebédünkre sem merthogy az elme igen rövidtávú, ezt használja ki a politika is.

    Van egyetlen intelligencia aminek ugy vagyunk a részei ahogy a testünknek a sejtek.
    Egyik a látáshoz a másik a kiválasztáshoz stb szakosodva a többi szakterületéhez nem hozzászólva de egészben müködtetve az emberi testet.

    Ha megnézzük alaposan az emberi test is fraktálszerü, ahogy az univerzum azaz annak kissebb mása.

    A szellem ami a nagy egész sugarakra (nevezzük igy mint a napsugár=fénysugár) bomlik és egy egy ember 1 sugár.

    Hogy egyszerre hány sugarat érzékelünk =látunk...kérdés mekkorra a látásnyilásunk.

    Én a napi elmélkedésnél figyelmesen szemlélem a felkelő nap sugarait ahogy benyúlnak a szoba faláig és ahogy emelkedik a nap ugy vastagszik a sugárnyaláb.....vajh hány léleknek feltethetném meg.
    Igen áttételeen szimbólumokban illetve képekben látom az irásokat is..(a voyager jelentést is inkább képekben láttam mint betük általi szöveget)

    A lélekszellem ugyan a fej közepében tobozmirigyben van de a kapcsolója a szivben. Elgondolkodtató mit is jelent "Az Atya mozgás és megnyugvás"Jézus és mi még? A sziv. Amikor Hegel mellkasára teszem a tenyerem pontosan érzem. Mozgás és megnyugvás. E téren ua az ember is.

    Tehát a kiáradó hullám a fizikai testben oly sürű már hogy állóhullámként jelenik meg egy darabig(70-100 év?) majd a állóhullámon túlhullámozva viosszatér ahogy a tenger partjáról is a viz.

    Hogy többen vagyunk ma majdnem az összes lélek? Hmmm az univerzum mind lélekhullám......mennyi ölt fel állóhullámig való rezgésszintet a földön? Attól függ hányat engedélyeznek belépni.

    Árnyék a fizikai testtel kell hogy járjon.....tehát bennünk van akár tudunk róla akár nem.

    Minden előző életbeli emléket elő lehet hivni a 10 évvel ezelőtti ebédtől kezdve.
    Azokat engedélyezik általában a fensőbb ÉNünk amelyek előbbre visznek. Sok temetés után már kivoltam és csináltnk ilyent a "miért szivok" c dolgaimra.
    Megtudtam 5 előző életbeli hiányos magatartás mintát és minden a helyére került!

    De jóval előbbi időszakban nem volt engedélyezve a tudása -valószinüleg még valamit teljesitenem kellett. Ott nem lehet puskázni:)Mint a suliban.

    Ja és müszakis voltam.
    Hegel.

    VálaszTörlés
  29. Mercurius:)
    A szánd, szánalom régen nem tartalmazta azt a pejorativ felhangot mint ma.
    Szánd, =légy irgalmas=kegyes, stb.

    "Nem sajnálkozást kérek tőletek hanem irgalmat szánalmat"J.(bánd meg, megbánást) Nem vagyok vallásos csak HITem van és nem árt elemezni miket mondott.

    VálaszTörlés